Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

1980. február 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A Magyar Pamutipari Gyár 1980-ban hétezer tonna fonal és tizenkilencmillió négyzetméter szövött áru gyártását tűzte ki feladatául. A fonal alapanyagát, a gyapotot olyan tisztítási tech­nológiával dolgozzák fel, amely évente nyolcvan tonna megtaka­rítást eredményez. (MTI fotű: A katonai repülőnövendék többnyire bizonyos előképzettség birtokában kerül repülőtiszti is­kolára. Sportrepülőként már el­sajátította a repülés és a műre­pülés alapfokú készségét, a mo­toros kisgépet azonban „egy vi­lág választja el” a sugárhajtó- müves harci gépektől. Az erre alkalmas géptípusok egyik legsikerültebbike a cseh­szlovák gyártmányú „Albatrosz” (L—39). A teljesen fémépitésü, alsószámyas gép kifejezetten hangsebesség alatti típus. A két egymás mögötti üléssel rendelke­ző kabin hátoldalán, ötrészes tü­zelőanyag-tartályban 824 kg ke­zűin helyezhető el. További 156 kg üzemanyag elhelyezésére még a szárnyvégtartályokban is van lehetőség. Az „Albatrosz” hajtó­műindítását egy beépített segéd- gázturbinaegység által szolgálta­tott magas nyomású levegő vég­zi. A 4600 kg felszállósúlyú kis gép füves repülőtereken is star­tolhat és landolhat, mindhárom kereke lengéscsillapítóval Van felfüggesztve. A felszállásnál 480, a leszállásnál 600 méternyi neki­futásra, illetve kigurulásra van szüksége az „Albatroszának. Az „Albatrosz” a légiharc re­püléstechnikai fogásain kívül a fegyverkezelés gyakorlására is alkalmas, beleértve rakétáknak a szárnyak alóli indítását is. Az .,Albatroszának tantermi gya­korlóberendezése is van. A gép katapultálással való elhagyásá­nak oktatása a szimulátor segít­ségével történik. Képünkön: A csak jelentékte­len mértékben hátranyilazott szárnyú „Albatrosz” azon kiállí­tások egyikén, amelyeken nagy sikerrel mutatkozott be a szak­emberek előtt. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Sugárhajtású iskolagép Nagyfokú hanghűség Szerszámgép­akció a forgó hanglemez barázdáin: alakján, hosszán, anyagán egy­aránt sokat változtatott a meg nem szűn’ő korszerűsítés. Napja­ink lemezjátszóinak finoman ki­egyensúlyozott lejátszókarján — a tűnyomás nem lehet több 1,5—2,5 grammnál — elektrodinamikus Rick-up ül, s gyémánthegyű leta­pogató fut a fekete lemez finom barázdáiban. A szakemberek vé­leménye szerint a nem is olyan távoli jövő lemezjátszói már nem tűs, hanerp lézersugaras letapo- gatásúak lesznek, s megjelennek a 11,5 centiméter átmérőjű, 1,1 milliméter vastag minihangleme­zek, amelyeknek mindegyik ol­dalán egyórás sztereó hangfelvé­tel lesz rögzítve. Két évtizeddel ezelőtt indították el útjára a „Szerszámgép szül szerszámgépet” mozgalmat a KNDK-ban, amelynek eredmé­nyeként az ipar lendületes fejlő­désnek indult. A kezdeménye­zők Észak-Hamgjöng tartomány egyik könnyűipari üzemének dol­gozói voltak. A mozgalom továbbfejlesztése volt, amikor már nem csupán „szerszámgép szül szerszámgé­pet”, hanem műhely műhelyt, gyár gyárat, ami az iparosodás soha nem látott fejlődését ered­ményezte az országban. A tervek további fejlődést irá­nyoznak elő.1 A második hétéves terv utolsó esztendejére, 1984-re a terv szerint a szerszámgépgyár­tás eléri az évi 50 000 darabot. AUTÓ—MOTOR Tűz a gépkocsiban Képünkön: Egy új termék, a lengyel gyártmányú G—1100 Dá­niel típusú sztereo lemezjátszó. A hi-fi minőségű készülék elektro­dinamikus hangszedővel rendel­kezik és nyomógomb nélküli, szenzoros kivitelű. Keresettségre számíthat a szocialista országok hasonló gyártmányai sorában. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A milliószámra forgalomba ke­rülő hanglemezek többsége ma már olyan hangminőséget őriz, amit csak korszerű lemezjátszón leforgatva, hi-fi minősítésű erő­sítőn felerősítve, több különféle kiváló minőségű hangszórón megszólaltatva lehet maradékta­lanul élvezni. Nem árt tudni, hogy a hi-fi jelzés a high fidelity angol szavak rövidítése, jelenté­se: nagyfokú hűség. E széles kör­ben elterjedt fogalom tehát azt a feltételt szabja, hogy a hang- felvétel lejátszására szolgáló be­rendezés a természetes hangzást megközelítve, nagyfokú hanghű­séggel adja vissza a lemezre, vagy szalagra rögzített zenei mű­vet. A természethű hangzás visz- szaadásához ma már az is hozzá­tartozik, hogy a felvétel és a le­játszás térbeli hatású, sztereofó- nikus legyen. A lemezjátszóknál a hi-fi hang­minőség eléréséhez mindenek­előtt a forgatás egyenletességét, rezgésmentességét kell megolda­ni, ami nem könnyű feladat. A végletekig kifinomított hangvisz- szaadást sokban befolyásolja a mechanikai rezgéseket villamos jelekké alakító hangszedő szerke­zet, a pick-up minősége. A hang­szedőt a lejátszókar vezeti végig A gépkocsiban többféle okból keletkezhet tűz. Az egyik — saj­nos elég gyakori — tüzet előidéző ok az ütközés, amelynek többször robbanásszerű és nehezen fékez­hető lángtenger a következménye. Tüzet okozhat azonban a túlme­legedett motor, az átütött vezeték, a szivárgó karburátor is. Elektro­mos zárlat miatt nagyon elhanya­golt, öreg autókban szokott tűz keletkezni: a felizzott vezetékek meggyújtják a kábelszigetelést, az pedig a benzingőzt, az olajos ré­szeket. Ez azért nagy veszély, mert a vezető általában nem ve­szi észre a kezdődő bajt, csak amikor az egész motorház lán­gokban áll. Porlasztótűz általában akkor kö­vetkezik be, ha a motort rosszul állították be és visszalő a karbu­rátor. Ilyenkor gázadással, a tűz beszívatásával a további baj több­nyire megelőzhető. Az egyébként veszélytelen porlasztótűz is ve­szélyessé válhat az olyan kocsik­ban, ahol a benzintartály a motor közelében van. A benzinszivárgásból vagy cső­törés okozta üzemanyag-elfolyás- ból. karburátor-túlfolyásból úgy keletkezhet tűz, hogy a motorház­ban egy átugró szikra lángra lob- bantja a benzingőzt. Attól is azon­nal meggyullad az üzemanyag, ha ráfolyik az áthevült kipufogócső­re. Előfordult már olyan eset is, hogy lecsúszott helyéről az üzem­anyag-szivattyútól a porlasztóhoz vezető cső, s a benzin ráfolyt az átforrósodott motorra. Az sem rit­kaság, hogy a karburátorban fennakad az úszó és így a tűsze­lep nem zárja el a benzifí útját, s az kifolyik a motorházba. Mi a teendő, ha a gépkocsin tűz keletkezik? A klasszikus felelet: azonnal levenni a gyújtást, elzár­ni a benzinvezetéket (pl. a Tra­bantnál), oltókészülékkel vagy pokróccal elfojtani a tüzet. Köz­ben feltétlenül le kell venni az akkumulátor egyik saruját, s minden erővel igyekezni kell a tüzet távol tartani az üzemanyag- tartálytól. Amennyiben a kifolyt benzin mennyisége meghaladja a három litert és tüzet fog, oltóké­szülékkel már nem lehet elfojta­ni a tüzet. Világszerte sokkal inkább a megelőzés módszerének a kidol­gozásán, mint az oltás techniká­jának a tökéletesítésén fáradoz­nak a szakemberek. Francia ku­tatók kidolgoztak egy kis készü­léket, amit a motorháztető alá kell felszerelni. Az esetleges üt­közés pillanatában azonnal meg­szakítja az autó főáramkörét, s ezzel egy időben oltóanyagot fecs­kendez a motorblokkra. Az érzé­kelő olyan esetben is riaszt, ha a hőmérséklet egy adott határ fölé emelkedik a motortérben, vagy a benzingőz koncentráció­ja túllép egy meghatározott ér­téket a motorházban. Mindez úgyszólván 100 százalékos védel­met biztosít. Nagy előrehaladás­nak számít, hogy ma már tökéle­tesen ütés- és robbanásbiztos üzemanyagtankokat is tudnak gyártani. A tankoláskor ügyeljünk, hogy a benzin ne folyjon szét, ne lö­työgjön ki. Ellenőrizzük, hogy a tanksapka jól van-e a helyére té­ve. Ha benzinszagot érzünk az utastérben, nyomban álljunk, fél­re az úton és keressük meg a szag eredetének az okát. Á fiatal gyümölcsfák kártevője a kósza pocok Á paprika termesztése Mélyfekvésű, tavak, folyók menti ültetvényekben gyakori, hogy fakadáskor a "fiatal fák egy része nem zöldül ki, vagy ha ki is hajt, a normálisnál kisebb le­velek a nyár közepén elhervad­nak, kiszárad a fa. Az ilyen fa az erős szélben megdől, könnyen kihúzható, mivel általában nincs gyökere. Ha van is néhány gyö­kércsonk, az is kéreg nélküli, nem tudja funkcióját betölteni. A legtöbb beteg fa föld alatti gyö- kérnyaki része úgy néz ki, mint­ha kihegyezték volna. Mindezt a kártételt a föld alatt .élő, szürke színű, patkányra em­lékeztető — farokkal együtt 25— 29 cm hosszú — rágcsáló, a kósza pocok (Arvicöla terrestris L.) okozza. Járata a föld alatt seké­lyen — 10—30 cm mélyen —, több száz méter hosszan húzódik. Fészke általában a vízpartokhoz közel van. Nyáron gumós növé­nyekkel vagy füfélékkel táplál­kozik. Télen előszeretettel rágja a gyümölcsfák, főleg az alma gyökerét. A fajták közül a Gol­den Delicioust részesíti előnyben. Az idősebb fák esetleg csak me§- sínylik a kártételt, a fiatalok vi­szont általában kipusztulnak. A kártevő elleni védekezés — mivel nem jön a talaj felszínére — igen nehéz. Kisüzemi mődsze­Kalcium: korábban inkább a savanyú és szikes talajok javító­anyagaként tartották számon. En­nek az az oka, hogy a hazai ta­lajok nagy része elegendő kalciu­mot szolgáltat a növényeknek, másrészt a legtöbb műtrágya nagy mennyiégű kalciumot tartalmaz (pétisó, szuperfoszfát). Ugyancsak jelentős mennyiségű kalcium ke­rült az almafák leveleire a mész- kénlé és a bordóilé használata­kor. Ennek ellenére a kalcium­mal mint tápanyaggal, az alma esetében is foglalkozni kell, mert sok almaültetvény és sok kert ta­laja savanyú, kalciumban sze­gény. Ma már a növényvédő sze­rekkel sem juttatunk kalciumot a levelekre. A kalcium a talajban ásványok alkotórészeként, a kolloidok felü­letén és a talajoldatban fordul elő. Erős megkötődéstől nem kell tartani, ezért ha az összes meny- nyiség kielégítő, akkor a növé­nyek kalciumellátottsága megfe­lelő. A talajok nagy kalciumtar­talma a víz, a vas, a magnézium, a kálium felvételét csökkenti, ami rendkívül káros a növények nö­vekedésére. A túlzottan savanyú talajokon a meszezésnek mégis lényeges termésnövelő hatása van, ami azzal magyarázható, hogy a kalcium javítja a talaj szerkezetét, kémhatását, biológiai rekkel érhetünk el ellene meg­felelő eredményt. A járatába he­lyezett különböző csapdák segít­ségével sok egyed kiirtható. Az egérfogóra zeller vagy zöld pet­rezselyem gyökerét kell ráhúzni, ugyanis ez a két növény kedvenc csemegéje. A németek töbféle csapdát is szerkesztettek külön e kártevő ellen. Ezeknek lényegük, hogy a járatba helyezett hurok vagy csapó eszköz fogja meg az ott áthaladó egyedet. Gépjármű­vek kipufogógázával is elpusztít­hatjuk. bár a hosszú járat miatt sok gázra van szükség. (Ugyan­ezen ok miatt nem hat ellene megfelelően a hörcsögirtó patron sem.) A csalétkek közül a Redentin 75 készítményt használhatjuk úgy. hogy a gyümölcsfa köré a járatába helyezzük. Ezt a csalét­ket csak akkor alkalmazzuk, mi­kor még nincs zöld felület, ugyanis az árokpartok, vízpartok kizöldülésekor már inkább a nád, sás stb. növényeket fogyasztja a kártevő. A védekezés legbizto­sabb módja — amennyiben ez le­hetséges — ökológiai feltételeinek megszüntetése: a belvizek lecsa- polása. Molnár Jőzsefné, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás aktivitását és ezen keresztül a már említett tápanyag-gazdálko­dást. Magnézium. A talajásványok mállása során szabadul fel a ta­lajban, az agyagos részeket köve­ti és ebből adódik, hogy az agyagtaiajokban több magnézium van, mint a savanyú homoktala­jokban. A magnézium a klorofill alkotóeleme és így nélkülözhetet­len a növények életében. Hiánya az idősebb levelek erezete között sárgulást idéz elő. Hazai alma­gyümölcsöseinkben eddig nem állapítottak meg magnéziumhi­ányt, de savanyú homoktalajain­kon adagolása szükséges. Az újabb megfigyelések szerint a magnézium ellensúlyozza a túl­zott nitrogéntrágyázás káros ha­tását. Vas. Szerepe közismert a kloro­fillképződésben. Hiánya a levélek sárgulásában nyilvánul meg. A levelek sárgulásának ugyan több oka is lehet, de azt, hogy vashi­ány okozza-e, könnyű megállapí­tani. Ugyanis vaskelát adagolása vagy 0,15 százalékos vasgállcos permetezés után a levelek ismét zöld színűek lesznek. A vashiány okozta sárgulás leggyakrabban az erősen meszes talajokon fordul elő, mert a kalcium a vasat le­köti. Karádi István Tiszabercelen a mezőgazdasági termelőszövetkezetben több éves hagyománya van a paprikater­mesztésnek. Az utóbbi négy év­ben — országos szinten — legjobb eredményt értek el a paprika hektáronkénti terméshozamában. Eperjesi Ferenc növényvédő szakmérnök foglalkozik a tisza- berceli Bessenyei György mező- gazdasági Termelőszövetkezetben a paprikatermesztéssel, ezért őt kértük meg arra, hogy szaktaná­csaival a kistermelőket és a nagyüzemeket hasonló jó ered­ményekhez segítse hozzá. — Termesztésre a cecei típuso­kat, a keszthelyi és a pritamin- paprikát ajánlom. A paprikama­got fóliaházba célszerű vetni. A fóliaház készítéséhez március el­ső hetében kezdjünk hozzá. Ajánlom a Pásztó típusú fóliahá­zat, mivel ehhez kész vasvázakat lehet kapni a boltban. A fóliaház fűtése elkerülhető, ha kívülről trágyatalppal vesszük körül a házat. A paprika tápanyag tekinteté­ben is az igényes zöldségfélék közé tartozik, az érett istállótrá­gyát hálálja meg legjobban. Ezt a szempontot a magvetésnél is figyelembe kell venni. A magot rostált és talajfertőtlenítő szerrel kezelt magházföldbe célszerű vetni. Talajfertőtlenítéshez 0,3 százalékos Zineb-oldatot aján­lok. A magot legkésőbb március 20-ra földbe kell juttatni. Egy négyzetméter vetőmagszük­séglete palántanevelésnél 15—20 g. Egy gramm magból előállítható palánta: 70—90 darab. Nagyon fontos, hogy csak annyi földet tegyünk a magra, amilyen vas­tagságú maga a mag. A palánta közül a gyomot Re- dion nevű gyomirtó szerrel pusz­títhatjuk ki. öntözés a lombleve­lek megjelenéséig kétnaponként, azt követően naponta. Szíkleve- les korban 10—15, a lomblevelek megjelenése után 20 fokra van szüksége a palántának. A nö­vényvédelmi munkák a palánta­korban sem hanyagolhatok el. A leggyakoribb betegségek: verticilliumos tőhervadás. A be­tegség megjelenését egyes tövek hervadása jelzi. Védekezés: a be­teg töveket rendszeresen távolít­suk el és 3—4 évnél korábban ugyanerre a területre paprikát ne vessünk, ne ültessünk. Betegség nélkül is ajánlatos a paprikát a lomblevelek megjele­nése után 0,3 százalékos Zineb- oldattal lepermetezni, melybe Wuxál nevű lomb-trágyát is tehe­tünk. A kiültetést május 10. után kezdjük meg. Nagyon fontos, hogy a talaj tápanyagban gaz­dag legyen. Gy. Sz. E. Á karfiol hajtatása Tápanyagok szerepe az alma” termesztésben (3.) Az őszi búza A tavalyi kedvezőtlen búzater­mő évben a megyei átlagtermés 400 kg-mal volt kevesebb, mint annak előtte. Ugyanakkor az el­múlt évben is voltak olyan üze­meink, pl. a demecseri Kossuth, a gávavencsellői Szabadság és Üj Erő, a rakamazi Győzelem, a nyírtassi Dózsa, a nyírbogdányi Kossuth, a tiszaberceli Bessenyei Mg. Tsz, ahol 4—5 t. volt a ter­més hektáronként. Ezekben ha­tékony volt a műtrágya-ráfordí­tás, amihez a megfelelő időpont­ban elvégzett fejtrágyázás, illetve a vegyszeres gyomirtással egybe­kötött lombtrágyázás is hozzájá­rult. Eddig az időjárás kedvezően alakult és így a viszonylag késői kelésű búzák jól fejlődtek, hi­szen a nagy fagyokat megelőző hótakaró jó áttelelést biztosított. Jelenleg még a belvízzel gyakran veszélyeztetett szatmár-beregi részen, illetve Felső-Szabolcsban sincs összefüggő vízborítás, amely térségekben gazdálkodó üzemek gyakran ősszel ke­vesebb műtrágyát szórnak ki a kalászosok alá. Ott, ahol a talaj állapota kedvező, mindenütt cél­szerű elvégezni a fejtrágyázást, mint ahogy sok üzemben már* hozzá is láttak, illetve majdnem befejezték. A fejtrágyázások tervezésénél nagy szerepe van az állomány­ellenőrzéseknek. Lényeges, hogy előzetesen megállapítsuk a búza­táblák növényszámát és a növé­nyek fejlettségét. Amennyiben az megfelelő és ősszel talajvizsgálat szerinti volt az alapműtrágyázás, illetve kedvező előveteményű táblába került a búza, elég egy­szer fejtrágyázni. Homok- és rossz szerkezetű, erősen kötött talajokon, ha gyenge a növényállomány, érdemes nö­velni a fejtrágyázások számát. Ha abból indulunk ki, hogy a búza nitrogénszükségletének 70 száza­lékát kalászhányásig felveszi, akkor a kétszeri: a bokrosodás és szárbaszökés kezdetekor java­solt a fejtrágyázás, amennyiben erre a technikai lehetőségek is adottak. A tél végi első fejtrágyázásnál fagyott talajra, vagy csekély hó­borítású táblákra szórjuk a mű­trágyát. A fejtrágyázásra ezután rendszerint a vegyszeres gyomir­tással egy menetben kerül sor, ami a kisebb ráfordítási költsé­gen kívül azért is előnyös, mert fejtrágyázása ellensúlyozza a gyomirtó szerek kultúrnövényekre gyakorolt ha­tását is. Az egész tenyészidőszakra szükséges nitrogén mennyiségét talajvizsgálatra kell alapozni. A teljes tenyészidőszakra szükséges N-műtrágyából a Nyírség laza talajú termőhelyein 50 százalék körüli mennyiséget célszerű fej­trágyaként felhasználni, míg a kötöttebb területeken 30—40 szá­zalékot. Azaz a tervezett termés­től és talajadottságoktól függő­en 50—70 kg fejtrágya hozhat számottevő termésnövekedést. Ettől többet alkalmazni csak rit­kán indokolt, mivel fogékonyab­bá teheti a betegségekre a búzát és megdőlést is okozhat. Ott, ahol az őszi alaptrágyázás­kor pénzügyi, szállítási, vagy más okok miatt kevesebb P-, K- műtrágyát juttattak ki, feltétle- 'nül indokolt a növény igényéhez legjobban Igazodó N, P, K tar­talmú komplex műtrágyával vé­gezni a fejtrágyázást. Hiszen a csengerújfalui Béke Mg. Tsz- ben átlagosan felhasznált 31 kg/ha kálliumoxid éppúgy kevés, mint a mátészalkai, porcsalmai, sza- mosszegi tsz-ekben hektáronként kiadott 51—61 kg. Az ősszel ki-, juttatott P-műtrágya is több he­lyen elmaradt a szükségestől, mint pl. Fábiánházán, Kocsordon, Nagyecseden, ököritófülpösön, ezért mindenütt, ahol az ősszel kevesebb volt a P-, K-adag, cél­szerűbb komplex műtrágyákat, pl. Péti 2:1:1 és 1:1:1 N-, P-, K- arányát használni a fejtrágyázás­ra. Azokban az üzemekben, mint például a Szamos menti Állami Tangazdaságban, a csengeri Le­nin, a nyírmeggyesi Petőfi, a ti- szavasvári Munka Tsz és min­denütt, ahol az őszi alaptrágyá­záskor talajvizsgálat alapján ha­tározták meg a P- és K-műtrágya mennyiségét, ott tavasszal főleg nitrát tartalmú műtrágyákkal kell fejtrágyázni. Ha van rá lehető­ség, a savanyú, vagy a gyengén savanyú talajokon — a mésztar- talom miatt — az Agronitot vagy a Péti 28 százalékos mész-amon- salétromot célszerű alkalmazni. A magasabb pH-jú területeken megfelelő a kissé savanyító hatá­sú, 34 százalékos ammónium- nitrát használata is. Dr. Margittay Miklós agrokémiai főmérnök A karfiol az utóbbi évek egyik keresett zöldségnövényévé lépett elő, mivel sokféleképpen készít­hető el, s nagyon ízletes. Táplál­kozásélettani jelentőségét főleg vitaminjai garantánják. C-vita- minból 100 grammonként mintegy 60 milligrammot tartalmaz. Jó tudni azt is, hogy ásványi sok­ban is igen gazdag. Rövid te­nyészidejű fajtái fólia alatt elo- ‘terményként gazdaságosan ter­meszthetők. A karfiol hajtásai húsosán megvastagodott, fejletlen virágai pedig lapos, félgömb alakú vi­rágzatban egyesülnek. Ezt" jelleg­zetes, lapátszerű levelek veszik körül, amelyekről a karfiolpalán­ta már egészen fiatal korban fel­ismerhető. Fogyasztásra a jelleg­zetes „húsos virágzati kezde­mény” kerül. A MASTER rövid tenyészidejű, középerős növekedésű fajta, jól bevált a fólia alatti nevelés so­rán. Levelei rózsáját elég jól el­takarják, a belső levelei kissé csavarodottak. Rózsája nagy, tö­mör, nehéz, fehér színű és fino­man szemcsézett. Mivel a karfiol hűigénye kicsi és tenyészideje nem túl hosszú, jövedelmezően hajtatható. Eredményes hajtatásának fő követelménye a megfelelő minő­ségű tplaj. Csak laza szerkezetű, tápanyagokban gazdag talajban fejlődik jól. 10—12 Celsius-fok körüli hőmérsékleten már hajtat­ható. Ügyeljünk arra, hogy haj­tatás alatt a hőmérséklet ne csökkenjen 6 fok alá, mert ala­csonyabb hőmérsékleten fejlődé­se igen lassú, vagy esetleg meg­áll! Ha egészséges, jó csirázási ere- nyü magot szereztünk be, úgy ezer palánta falneveléséhez 7—10 gramm magra van szükség. A magvakat szaporltóládába érde­mes vetni. A magtakaró földbe mindig keverjünk be — a gomba­betegségek ellen — négyzetméte­renként 20—30 g. orthocidot. A palánták erőteljes fejlődése érdekében, kelés után szíkleveles korban 3—4 centiméter távolság­ra tűzdeljük át a növényeket. A második tűzdelésre március ele­jére készüljünk fel, ilyenkor már tápkockákba ültethetők, illetve tűzdelhetők a palánták. A palán­ták ültetési távolsága 40x40 cm legyen. E.^kor úgy kell a talajt beöntözni, hogy legalább 2—3 hé­tig elegendő nedvesség álljon a növények rendelkezésére. Ahogy fejlődnek a karfiol levelei, úgy növekszik a növények vízigénye is. Ezért ekkor bőséges vízellátás­ról kell gondoskodni. Dr. Széles Csaba ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KISTERMELŐK- KISKERTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents