Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-27 / 48. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 27. vényein lehetőséget teremt a város, a járás politikai, álla­mi, társadalmi szervezeteivel kialakult kapcsolatok erősíté­séhez. Az idei tervekben sok szer­vezési feladat van. Az intéző bizottság számba veszi a „fe­hér foltokat”, hol dolgoznak nagyobb számiban gazdasági, műszaki szakemberek, akik eddig nem kapcsolódtak be a tudományos egyesületi munkába. Számukra is ajánl­ják majd programjaikat, s ha szükséges', újabb tudományos egyesületi csoportokat alakí­tanak. Kevés fiatal és nő vesz részt most az egyesületi ren­dezvényeken, számukat sze­retnék tovább bővíteni. Az agrártudományi egyesü­let helyi csoportja (amely 1967-ben alakult) mintegy száz szakembernek ad több- kevesébb rendszerességgel, de szervezett programot hét szakosztályban: a növény­termesztéstől az agrárgaz­daságtanig terjed a témák so­ra. Részt vettek a tudomá­nyos egyesületi csoportok az Ecsedi-láp meliorációs mun­káinak tervezésében, a kor­szerű gyepgazdálkodás elter­jesztésében, a repülőgépes növényvédelem kiterjesztésé­ben, sőt a speciális igényeket kielégítő szakemberképzésben is. A faipari tudományos egye­sület az Érdért és a bútor­gyár szakembereire épül, s az utóbbi években szervezett szakmai ankéíjai már orszá­gos érdeklődésre tartottak számot: a lakáskultúra fej- lesztéséről, az akác hasznosí­tásáról, a faanyag szárításá­ról szervezett tapasztalatcse­rék az egyes témák jó elmé­leti és gyakorlati elemzését szolgálták. Jelentős részt vál­lal az egyesület a szakember- képzésből. Az energiagazdál­kodási tudományos egyesület a távlati villamosenergia­ellátási tanulmány, az ener­giatakarékosság érdekében kifejtett egyesületi munka ré­vén szerzett elismerést. Pontos lakcímet! A népszámlálás egyik ta­pasztalata volt Mátészalkán, hogy elavultak a lakcím­nyilvántartások. Kiderült ugyanis, hogy az utóbbi években» sokan nem tettek eleget ki- és bejelentkezési kötelezettségüknek, a sze­mélyi igazolványokban sok­szor a régi lakcímek szere­pelnek. Ez nemcsak a be­költözőkre vonatkozik, ha­nem azokra is, akik a váro­son belül költöztek új la­kásba. A ki- és bejelentke­zések elhanyagolása sok bonyodalmat okozhat. El­kallódhatnak a hivatalos ér­tesítések, levelek, téves vagy kettős lehet az adóki­vetés, gondot okozhat a közüzemi díjak beszedésé­nél. Mindez elkerülhető, ha a pár perces adminisztráció­val — amelyet a hivatalos időben a tanácson végeznek — a valós adatokat beírják a személyi igazolványokba. Ez nemcsak a hivatal, ha­nem az állampolgárok érde­ke is. Galambkiállítás hegyesekkel, postákkal Szálkán kacagott a gerle A nemrégen megtartott mátészalkai galambkiállítá­son a szép madarak a gyere­kek tetszését nyerték meg legjobban. A kiállítás — amelynek két éve az úttörő- és ifjúsági ház ad otthont —, jó ötlet volt, mindig nagy az érdeklődés iránta. A szakcsoport vezetője Köő István mondja: —Több mint 10 éve 22 alapító taggal hoz­tuk létre a szakcsoportot. Az akkori galambállományt el­sősorban. a díszgalambok jel­lemezték. Sirálykákat, per­gőket, parókás és pávaga­lambokat tartottunk a szépsé­gükért. Az udvar díszei vol­tak, közöttük a legnagyobb mennyiségben az angol és magyar hegyesek, valamint a német díszposták. Angolbe- gyes fajtákban szinte „vidéki fellegvárának számít Szál­ka. Nemcsak hazai kiállítá­sokra kapnak meghívókat az itteni gatembten yés ztők. Nemzetközi kiállításokon is kiváló eredményeket érnek el. Köő István például a faj­ta- és színgyőztes díjak mel­lett tenyésztői díjat is nyert már. A szakcsoport galambállo­Egy szép kiállítási példány. monyában a ’70-es évek kö­zepétől változás állott be. Egyre tölbb tenyésztő fordult a haszongalgjrr' ' felé. Érzé- keitetésire'CáS^ példa: hat év­vel ezelőtt a városi kiállítá­son 180 galamb volt 26 fajtá­ból, a mostanin háromszáz — 13 fajtából és ennek az ál­lománynak 80 százaléka hús­galamb, főleg „King”-ek. Ezek tenyésztése hasznot hoz a gazdának és a népgazdaság­nak is. Az elmúlt évben 11 mázsa galambot adtak át ex­portértékesítésre. Egy idényben ezek a fajták 5—6-szor költenek és a ga­lambok 1,5—1,6 kg súlyban már értékesíthetők, kilogram­monként száz forintért. A hasizongalamb tenyésztők kedvezményesen kapnak ta­karmányt, a mátészalkaiak a tyűkodi tsz-től. Az értékesí­tésben és az ellátásban az ócsai Vörös Október Terme­lőszövetkezet segít. Természetesen többen megmaradtak a díszgalamb- tenyésztés mellett. A kocsor- di Jakab Ferenc pedig a ga­lambok mellett még arany­fácánokat és víziszárnyaso­kat is tenyészt. A jól sikerült mátészalkai kiállításon egyéb­ként Muszka Sándor kacagó­gerléi előtt vártak sokan tü­relmesen, s nem hiába, a gerlék „kacagó kedve” sok­szor megjött azon a napon. (zsoldos) Mátészalkán is gondot okoz a villamosenergia-felhasrná- lás csúcsidőben. A tejipari vállalat tejporgyárában egy ésszerűsítés nyomán 200 ezer forint megtakarítást érnek el. Csúcsidőben nem üze­meltetik a hűtőberendezése­ket, ezáltal a 000 kilowatt/ óra energiafelhasználást 750 kilowattórára csökkentik. Képünk: ezen a berendezé­sen vezérlik az energiafel­használást. (Elek Emil felv.) Gyermekév után A z elmúlt évben ünnepeltük a gyermekek jogairól szóló deklaráció 20. évfordulóját; 1979 nemzetközi gyermekév volt. Mátészalka párt- és állami vezetése, a lakosság leg­szélesebb rétegei is azon munkálkodtak, hogy a gyermek­év nemes céljai valóra váljanak. — De vajon hogyan von­ható meg a gyermekév mérlege? Megvalósultak-e az in­tézményfejlesztésre, a gyermekek életkörülményeinek ja­vítására vonatkozó tervek? Számadataink kedvezőek. Javult a bölcsődei elhelye­zés. A Keleti lakótelepen elkészült és éppen a gyermekév­ben népesedett be először az új 60 személyes bölcsőde. Az óvodai gondok további enyhítését szolgálja majd az Alkot­mány utcában épülő 200 személyes óvoda. — És amire minden társadalmi munkát végző mátészalkai büszke le­het: az építkezés bejáratánál tábla hirdeti: „Megvalósul a város lakosságának és üzemeinek társadalmi összefogá­sával.” Az alapozó műveltséget adó általános iskoláinkban 2230 gyermek tanul. Az elhelyezés és a napköziellátás ja­vítása céljából az elmúlt évben előkészítettük a Keleti lakótelepen egy új 16 tantermes általános iskola építke­zését. Üzembe helyezése 1982-re várható. Korszerűsítettük a Kossuth utcai napközi otthont, az anyagi lehetőségekhez mérten javultak a korszerű oktatás technikai feltételei is. A gyermekekért érzett felelősség és tenniakarás azon­ban más területekre is ráirányította a tanácsi szervek fi­gyelmét. Meggyőződésünk, hogy a családokról történő gon­doskodás szerves része a gyermekek iránti gondoskodásnak is. — Ezért is vizsgálta meg a végrehajtó bizottság a csa­ládpolitikai elvek érvényesülését. Ezt célozták a nagycsa­ládos, hátrányos helyzetű gyermekek segélyezésére és az iskolaegészségügy javítására tett intézkedések is. Sikeres gyermekévet mondhatnak maguk mögött gyermek- és közművelődési intézményeink is. A közel fél­száz rendezvényen 12 ezer gyermek vett részt. A gyermek­színházi előadásokon, játékszerű versenyeken túl, sokan első ízben találkoztak írókkal, fővárosi művészekkel. E lmúlt az 1979-es „gyermekév”, de nem fejeződött be a gyermekekről való gondoskodás. Ez a szülő, a kisebb közösség, de az egész társadalom érdeke is Több bölcsődei és óvodai helyre van még szükség. Zsúfol­tak a napközi otthonaink, az igények még mindig meg­haladják lehetőségeinket. Szükség van több, jól felszerelt játszótérre is. Mi felnőttek tovább építjük a várost, fej­lesztjük az ipart, kereskedelmet — a gyermekeinkért, a gyermekeinknek. Dr. Varga Miklós, a városi tanács vb titkára LÁTOGATÓK A KÖNYVTÁRBAN Száztízezer kötet — kölcsönbe Közhelyszámba megy már, hogy Mátészalka sokat fejlő­dött az utóbbi tíz évben, ho­lott valóban szívesen vásá­rol mindenki a sok új, a vá­lasztékot tartó boltban, örömmel költöztek a csalá­dok az új lakásokba. Nem vigasztalja mindez azt, aki alig részesült a fejlesztések­ből, mint például Áts József könyvtárigazgató, aki a kö­zelmúltban számolt be a vá­rosi tanács vb előtt a könyv­tár tevékenységéről. Zsúfolt, mostoha körülmények között működnek a mátészalkai könyvtárak — az összes alap­területük egynegyede annak, ami elfogadható feltételeket tenne lehetővé, megfelelne a tervezési normáknak. Üj, központi könyvtár épí­tésére a közeljövőben azon­ban nem számíthatnak Máté­szalkán: nincsen meg a szük­séges sok millió forint. Leg­utóbb öt éve történt számot­tevő változás: ekkor adták át a gyermekkönyvtárat, ami megváltoztatta a 14 éven alu­liak könyvtárba járási szoká­sait is. Sokkal több könyvet kölcsönöznek a gyerekek, kedveltté váltak az ott szer­vezett gyermekrendezvények és foglalkozások. A középtávú terv 1978-ra írta elő egy új fiókkönyvtár létesítését a Felszabadulási lakótelepen, de ez nem való­sult meg. Pótlására szerve­zéssel kerestek megoldást: az* újtelepi klubkönyvtárból ki­vonják a gyermekkönyveket, amelyeket a 4-es számú isko­lában kölcsönözhetnek ezen­túl a fiatalok, akiket az ol­vasnivaló már az új helyen vár. Az újtelepi könyvtár a jövőben teljesen a felnőttek ellátását szolgálja — remél­hetően javuló színvonalon. A korábbi tervek alapján 1980-ra várták a központi könyvtár bővítését. Néhány éve azonban még azt remél­ték, hogy új könyvtár épül­het, ezért a bonyolultabbnak látszó bővítéssel vártak a szakemberek. A mostani ked­vezőtlen gazdasági helyzetben újra a ^bővjjjés lép elő fő le­üt éve működik új helyen, a mátészalkai ifjúsági házban a gyermekkönyvtár. A 12 ezer kötetes könyvtárat az óvodá­soktól az általános iskolásokig naponta több százan keresik fel. Ide járnak az iskolákban működő olvasókörök tanulói is. A könyvek mellett 42 féle folyóirat áll a kis olvasók ren­delkezésére. Képünk: egy napközis csoportban tart foglalko­zást Farkas Józsefné könyvtáros. (Elek Emil felvétele) hetőségnek, mivel a célberu­házás — új könyvtár építése — most nem lehet reális el­képzelés. A mostoha elhelyezés kö­zepette is gondosan fejlesz­tették a könyvállományt, amely évente ötezer kötettel gazdagodik, a hagyományos könyvtári szolgáltatások el­látásához kellő pénzt kapott a könyvtár. Nem volt viszont lehetőségük olyan fejleszté­sekre, amelyek a hasonló nagyságú könyvtárakban sok helyen megvalósultak, mint például a zenetárak. A fejlő­dő szatmári városban is igé­nyelnék az új lehetőségeket is. Nemcsak a kölcsönzés jel­lemzi a könyvtárat: sok ren­dezvény szerzői is a könyv­tárosok. .A könyvnépszerűsí­tő találkozókat, vetélkedőket, különböző művelődési soro­zatokat legtöbbször közösen rendezik a KISZ-szel, TIT- tel, közművelődési intézmé­nyekkel, iskolákkal, üzemi klubokkal. Több rendezvény — ame­lyet külj^pbpző évfordulók­hoz, eseményekhez kapcsol­tak — rangos eseménnyé vált (mint például az Ady-, Krú­dy- és Móricz-rendezvények, vagy a rendhagyó irodalom­órák, gyermekkönyvhóna- pok). A feladatok között sze­repel a munkásművelődés formáinak gazdagítása, mert ezek jelenleg gyakran csak forfnálisak. Lehetőségeket tartogat a művelődési autó, amely egy éve a könyvtárnál működik, így a kisebb fal­vakba is gyakrabban eljutnak a könyvtár eseményei, ott rendezhetnek találkozókat, frissíthetik a könyvállományt, segíthetik a kis könyvtárak dolgozóit. Végül három adat arról, hogy szeretnek-e könyvtári könyvet olvasni a mátészal­kaiak: a 17 ezer lakosú vá­rosban 3500 könyvtári tag van, akik tavaly 110 ezer kö­tet könyvet kölcsönöztek. \z oldalt összeállította: Marik Sándor A mSa MÁTÉSZALKÁN IIIIII1U T-.....IHIIIIIIIIIIIMIMIIIIMIIIIIIIIIIIMIIIIMIIIIIIIIIIIIMIIIIIIII / Hűszaki, gazdasági értelmiség Részt kérnek a városfejlesztésből Tíz éve működik Mátészal­kán a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének intéző bizottsága. A megalakuláskor három tu­dományos csoport, az agrár- tudományi, a faipari és az elektrotechnikai tudományos egyesület helyi szervezete működött, amely akkor át is fogta a városban, járásban dolgozó agrár-, illetve mű­szaki értelmiséget. Jelenleg nyolc tudományos egyesület­nek működik csoportja Máté­szalkán, s ez egyben jelzi is az időközben történt válto­zásokat Egy-egy iparág, vál­lalat számottevően bővülő te­vékenysége adott alapot az újabb egyesületek alakításá­hoz. Megkezdte munkáját a gépiipari, építőipari, közleke­dési, energiagazdálkodási tu- ' dományos egyesület, a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság csoportja. Mátészalkán jelenleg mint­egy 600 értelmiségi dolgozik, negyede, műszaki, gazdasági szakember, akik hasznos tevé­kenységet fejthetnek ki a ta- valv májusban újjáválasztott MTESZ intéző bizottság, s az egyesületi csoportok munká­jában. Az intéző bizottság el­nöki tisztét Kun István tölti be, titkári teendőit pedig Kristin György látja el — mindketten társadalmi mun­kában, A januárban készített idei terveikben első helyen szere­pel, hogy társadalmi úton is előmozdítják a város műsza­ki, gazdasági fejlődését; több munkabizottságuk dolgozik távlati fejlesztési célok kidol­gozásán és időszerű résztémák elemzésén. Az idei tudomá­nyos egyesületi munka kö­zéptávú terv előkészítéséhez nyújt segítséget, a műszaki, gazdasági szakemberek az MTESZ keretében is részt vesznek a termelővállalatok technikai, szervezési fejlesz­tésében — elemzések, javas­latok kidolgozásával. Az in­téző bizottság azzal is támo­gatja a műszaki, gazdasági szakembereket, hogy rendez-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents