Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-26 / 47. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 26. Napi külpolitikai kommentár Alternatíva — a béke! I „Brezsnyev síkraszállt az enyhülés mellett” — írja nagybetűs főcímében az El Pais című spanyol polgári lap. Rendes körülmények között egy ilyen megállapítás — már­mint az, hogy a szovjet államfő az enyhülés mellett tett hitet — aligha lett volna ordító betűs főcím szinte vala­mennyi világlap első oldalán. Korábban még a szovjet­ellenes fórumokon is elismerték, hogy Moszkvából nem fújdogálnak hidegháborús szelek és a szovjet megnyilat­kozások mindig tükrözték azt az alapvető tényt, hogy a szocialista nagyhatalom egész külpolitikája az emberiség békevágyát fejezi ki. Most azonban, tekintettel a körülményekre, a nyugati közvélemény irányítói kénytelenek valami meglepetésfélét színlelni. Gondoljuk csak végig: Carter nem az afganisz­táni szovjet akció miatt, hanem annak ürügyén kezdte el a már készen álló, sőt fontos elemeiben a már korábban is alkalmazott doktrínájának koncentrált érvényesítését. A washingtoni karmesteri pálca intésére — ha nem is har­monikusan, ha disszonáns hangokban bővelkedve is — fel­hangzott a szovjetellenes gyűlölködés világméretűvé terve­zett kórusa. Moszkvával ellentétben Washingtonból semmi más nem fújt az utóbbi időben, csakis dermesztőén jeges szél. Egymást követték a látványosnak szánt intézkedések: a gabonára és a technikai eszközökre vonatkozó szállítási tilalom, az olimpiai bojkott, a kapcsolatok egész sorának brutális befagyasztása, fenyegetőzés minden fórumon és minden szinten, a katonai bázisokról tárgyaló amerikai po­litikusok demonstratív látogatása Iszlamadtól Pekingig és Haifától Nairobiig. Ilyen külpolitikai közegben hangzott el a szovjet vá­lasztási kampány lezárásaként az SZKP főtitkárának, a szovjet államfőnek a beszéde. Brezsnyev mostani megnyi­latkozása, akárcsak a Pravdának januárban adott interjú­ja, világméretű figyelmet keltett, hiszen a választások kü­szöbén a beszéd egy bel- és külpolitikai programnyilatko­zattal is felért. Brezsnyev beszédében ismét harmonikus egészet alko­tott a bel- és külpolitika, méghozzá a szó legnemesebb ér­telmében. Az SZKP főtitkára felvázolta a földkerekség legnagyobb'országának grandiózus fejlesztési terveit és is­mét világossá tette, hogy ezért — de nemcsak ezért — a szovjet külpolitika legfőbb törekvése továbbra is a béke védelme, az enyhülés fenntartása, sőt kiterjesztése. Ám — természetesen — nem minden áron. A Szovjetunió egész történelme folyamán bebizonyította, hogy nyomással, fe­nyegetéssel a jelenleginél összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között sem lehetett rákényszeríteni semmire. Miért lehetne most, amikor ereje minden vonatkozásban sokszorosa a korábbinak, és amikor már egy összeforrott szocialista közösség néz szembe minden fenyegetéssel? Mivel az egész jelenlegi amerikai szuperkampány ürü­gye az Afganisztán népének nyújtott szovjet segítség, Leo- nyid Brezsnyev ezt a témát is félreérthetetlenül „a helyé­re tette”. Kijelentette: o Szovjetunió haladéktalanul haj­landó megkezdeni csapatai kivonását, mihelyt az Afganisz­tán demokratikus rendjét fenyegető külső beavatkozás minden formája megszűnik és ezt az Egyesült Államok — Afganisztán szomszédaival együtt — garantálja. Leonyid Brezsnyev egyúttal rámutatott arra is, hogy miközben a* Egyesült Államok nagy hangon követeli a,szovjet csapa­tok kivonását, gyakorlatilag mindent megtesz azért, hogy i ez a lehetőség minél távolabb kerüljön: folytatja és növeli a beavatkozást Afganisztán ügyeibe. A szovjetellenes hisztériának nem csupán az a célja, j hogy bárki is győzelmet arasson az elnökválasztáson, ha- j nem elsősorban az, hogy az Egyesült Államok saját hege­móniájának rendelje alá az Indiai-óceán, a Közel- és Kö- | zép-Kelet, valamint Afrika országait. Egyúttal föl akarja használni ezeket a területeket a szocializmus világa és a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen irányuló hadászati elképzeléseinek megvalósításához. Ez a dolog lényege — mondotta a szovjet vezető. A labda — írja a kifejezetten jobboldali párizsi lap, a Le Quotidien de Paris — most az amerikaiaknál van. Carter kénytelen lesz felelni. Körülbelül ez a nyugati vissz­hang lényege és a jelenlegi helyzetben ez nem csekélység. Az olasz Corriere Della Sera szerint a Brezsnyev-beszéd „felkeltette a világméretű érdeklődést és pozitív fordulat ‘ lehetőségét jelezheti”. A pozitív fordulat eddig sem Moszkván múlott. A j Brezsnyev-beszéd legfőbb hatása éppen az a tömeges fel­ismerés, hogy a Carter-féle hisztérikus kampánnyal szem­ben ismét bizonyította a szovjet szándékok jótékony folya­matosságát, azt, hogy a hidegháborúnak igenis van alter­natívája. Ezért keltett osztatlan figyelmet és széles körű elismerést nemcsak a beszéd tartalma, hanem annak hig­gadt és józan hangvétele is. Harmat Endre A Bonnban tartózkodó Adolfo Suarez spanyol miniszterelnök vendéglátójával Helmut Schmidt-tel, az NSZK kancellár­jával. (Kelet-Magyarország telefotó) Megkezdődtek a magyar- csehszlovák gazdasági tárgyalások A Parlamentben hétfőn ple­náris üléssel megkezdődött a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési bizottság 16. ülésszaka. A két delegációt Marjai József illetve Rudolf Rohlicek, miniszterelnök-he­lyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. Támadásban az afgán nép ellenségei ♦ Külföldi ügynökök a letartóztatottak között A kabuli televízió vasárnap közölte, hogy az afgán biz­tonsági erők, a párt- és tár­sadalmi szervezetek a hét végén — a főváros lakossá­gának segítségével — számos banditát és terroristát tettek ártalmatlanná, és nagy meny- nyiségű amerikai, angol, pa­kisztáni és kínai gyártmányú fegyvert koboztak el. A Kabulban elfogott fegy­veres bűnözők között sok a pakisztáni ügynök — közölte a TASZSZ tudósítójával a biztonsági szolgálat szóvivő­je. Köztük van a CIA egyik, ügynöke, Robert Lee, aki — kihallgatása során bevallot­ta — most jár harmadszor Afganisztánban. Megjelenését — mint kiderült — minden alkalommal a helyzet élező­dése kísérte magában Kabul­ban, de a Pakisztánnal hatá­ros tartományokban is. Lee elmondta, hogy a Peshawar- ban tartózkodó hivatalos amerikai személyiségek, más amerikai „instruktorokhoz” hasonlóan, ellenforradalmi ügynököket képeznek ki, aki­ket azután Afganisztánba dobnak át. A biztonsági szervek — a lakosság közreműködésével — egy ellenforradalmár cso­portot tettek ártalmatlanná, amely pakisztáni területen levő parancsnokaival volt összeköttetésben egy nyugat­német gyártmányú rádióadó­vevő segítségével. Valameny- nyinél amerikai pisztolyokat találtak. Tájékoztatást adtak a kabuli eseményekről és egyben megfelelő utasításo­kat kaptak. A letartóztatott ellenforradalmárok kihallga­tása folyik, s vallomásaikat rövidesen ismertetik a helyi és a külföldi újságírókkal. Joshua Nkomo, a Zimbabwe Afrikai Népi Unió vezetője vá­lasztói előtt beszél. Kezében a párt emblémáját ábrázoló plakát, amely felszólítja a szavazókat, hogy szavazzanak a hazafias frontra. (Kelet-Magyarország telefotó) Munkában az ENSZ-bfzottság Százezrek tüntetése az amerikai nagykövetség előtt Ambrus István, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Teheránban második napja folytatja munkáját az ENSZ égisze alatt működő öttagú nemzetközi bizottság. A tes­tület hétfőn megkezdte az iráni kormány által összeállí­tott, a volt sah politikai, gaz­dasági és az emberi jogokat sértő bűntetteire vonatkozó dokumentumok vizsgálatait. Ezzel egy időben százezrek tüntettek hétfőn délután az amerikai nagykövetséget kör­nyező utcákon. Fegyveres for­radalmi gárdisták, a milicia egységei, diákok, munkások vonultak fel, amerikaellenes jelszavakat hangoztatva és tá­mogatásukról biztosítva az amerikai túszok fogvatartóit, akik egyébként kijelentették: mivel Khomeini ajatollah a március—áprilisi kétfordulós parlamenti választások ered­ményeként megalakuló nem­zetgyűlés hatáskörébe utalta a túszok sorsára vonatkozó döntés jogát, elfogadják majd a parlament határozatát, de addig hajthatatlanok marad­nak a túszkérdés vonatkozá­sában. Külügyminisztériumi forrá­sok hangoztatják, hogy az irá­ni álláspont szerint semmifé­le kapcsolat nincs a nemzet­közi bizottság munkája és a túszok sorsának alakulása között. Legfeljebb annyi, hogy a bizottság, megállapítá­sai befolyásolhatják a maj­dani nemzetgyűlést a túszok­ra vonatkozó döntések meg­hozatalában. A kérdés megol­dásának kulcsa addig az aja­tollah kezében van, s Kho­meini nem az az ember, aki hajlana az alkudozásra — mondotta egy szóvivő. ★ Hétfőn letartóztatták Szá­jad Muhamed Alavit, az irá­ni haditengerészet főparancs­nokát. Az admirális ellen az a vád, hogy 16 magas rangú tiszttel együtt összeesküvést szőtt a kormány megdöntésé­re. Társai szabadlábon ván- nak, de az igazságügyi szer­vek előtt kötelesek számot adni arról, milyen mértékben voltak részesei Alavi terve­zett puccskísérletének. Damaszkuszi jelentés Összeül a Szilárdság Frontjának csúcsértekezlete Damaszkuszban vasárnap hivatalosan bejelentették, hogy rövidesen csúcsértekez­letet tartanak -' a“ : szilárdság frontjához tartozó arab or­szágok — Szíria, Líbia, Algé­ria, Dél-Jemen, valamint a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetői. A bejelen­tés azt követően hangzott el, hogy Asszad szíriai elnök te­lefonbeszélgetést folytatott Sadli algériai és Kadhafi lí­biai államfővel, akik támoga- tólag fogadták a kezdeménye­zést. Hasonló kapcsolatfelvé­tel várható Damaszkusz és Aden, illetve a szíriai vezetés és a PFSZ között. A csúcsta­lálkozó helyét és időpontját egyelőre nem közölték. A mostani kezdeményezés' azzal a damaszkuszi értéke­léssel függ össze, hogy Izrael átfogó hadműveletet készít elő Szíria és'á Palesztinái'él-- lenállási mozgalom ellen Dél- Libanonon keresztül. Khad- dam szíriai külügyminiszter a múlt héten üzenetben hívta fel Waldheim ENSZ-főtitkár figyelmét az izraeli támadás veszélyére, cáfolva egyben azt az izraeli állítást, hogy Szíria nagy páncélos erőket vont össze a Golán-fennsíkon húzó­dó izraeli fronton. Jasszer Arafat, a PFSZ el­nöke egy vasárnapi beiruti nagygyűlésen ugyancsak az­zal vádolta az imperialista­cionista szövetséget, hogy tá­madásra készül a palesztin el­lenállási mozgalom ellen. Konczek József tudományos-fantasztikus elbeszélése 5. Átadta az őrséget az öreg­nek. A Helyettes aludt. A Fiút nem találta, ők sem tud­ták, hol van. Már a folyó közelében járt, amikor észrevette, hogy kör­meit öntudatlanul is erősen vájja markába, úgy, hogy fáj. A folyó öblénél találta meg. A Fiú nemrég jött ki a víz­ből. Mint aki tudomást sem akar venni róla, hogy nehéz helyzetben vannak. A teknő- cökkel birkózott- Ügy elme­rült a játékban, hogy fel sem figyelt rá. Egészen közel lépett. — Mit csinál itt? — Á, parancsnok! Hogy van? — Ki engedte meg, hogy el­hagyja az űrhajót? A Fiú hallgatott. — Öltözzön fel. — Hová is tettem ... ? — A sziklák mögé ment. — Itt mérges bogarak van­nak — szólt utána magyará­zóig. — Magának pedig szüksége van minden emberre, igaz? Meglepődött, majd legyin­tett magában. — Igen. Szükségem van mindhárom emberre. Enge­délyt kérek a visszatérésre. — Miért nekem mondja? Valóban. Miért is? — Nem is érhetett el ered­ményt. — Miért? — ... mert ___megsértett bennünket. — Dehát én ... A Fiú ránézett. Ilyen ko­molynak még nem látta. — Tudja maga egyáltalán, hol vagyunk? — Hogyne tudnám. A Föld nevű bolygón. — A Föld nevű bolygón? Ugyan már. — Mit akar? Beharapta szája szélét. — ... nevű bolygó! Látja, ez az. — Miért? — Nem szereti maga a Föl­det. — Igen? És mivel sértette­lek meg? Éppen téged? — Engem? Kibírta a Fiú nézését, de valami megrezzent benne. Éppen azért, mert csendesen felelt. — Bennünket. No csak! — Nem adom át a parancs­nokságot. — Ugyan már! — Mit ugyan már. Azt mondtam, öltözzék fel. Az életével játszik. Ezekre a dögökre nincs szérumunk. — Dögök? A fiú visszanézett, és nyu­godtan lépkedett a víz felé. — Nincs baj a maga ide­geivel? — Azt mondtam, jöjjön vissza! — Ezt még nem mondta! — Jöjjön vissza és öltözzék fel. — Nono, a fegyvert hagy­juk. — Ne kényszeresen! — Tudja, szedtem ma egy csokor virágot. — Minek? — Rosszul kérdez. Kinek, így kell kérdezni. — Minek leszakítani? — Hogy oda lehessen ad­ni. Egy nőnek. Érti? — Vagyis nekem? — Maga az egyetlen nő a Földön. És én szerettem vol­na odaadni valakinek. Mond­ja, nem ismer valakit, akinek odaadhatnám? Szikszai Károly rajza. ár*? ra nj V !ü flSl» Qmd VtiUfr Vr&r 83 fäfl» B

Next

/
Thumbnails
Contents