Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
MA Fametszők (3. oldal) • . A szaki (3. oldal) Sportjelentések (8. oldal) Az első kétszintes tanácsi lakás Nyírcsászáriban. (Bunyi L. felv.) Á ■ II ff I jovonek D öbb, mint 10 esztendeje kezdődött el a gépipar kiemelt fejlesztése, s ennek nagyon fontos állomásai voltak a központi fejlesztési programok, amelynek eredményei az autóbusz- gyártás, a korszerű motor- gyártás, a híradástechnikai termékek és alkatrészek, a számítástechnikai termékek és alkatrészek, a I i számítástechnika gyors fej- ; I lödésé ben részben me- í gyénkben is jelentkeztek, jj 1 A szerkezeti átalakulás- | ] nak nagyon fontos szere- i pe van abban, hogy a gép- j ipar teljesíteni tudja azo- j kát a követelményeket, i amelyeket a gazdaságos i exportban az ágazattól a nemzetközi verseny élező- j désének korszakában meg- j í követelnek. A gépiparban most el- ! sőrendű feladat a minő- j , ség, de a termékváltás í üteme is elmaradt a vára- 1 kozástól, lassan javult a : gazdasági hatékonyság, } nem kellő mértékben tér- ! jedtek el a korszerű veze- j | tési és szervezési módsze- ] rek. Pedig az 1980. évi ; tervelőirányzatok a ko- ; rábbiaknál is nagyobb kö- í vetelményeket támasztanak a gépipari exporttal | szemben, s ez a VI. ötéves I i terv időszakára is érvé- ■ nyes lesz. 1980-ban mint- 1 ■ egy 15 százalékkal kell növelni a gépipar exportját, ■ ezen belül a nem rubel- • elszámolású kivitelt 30 í ; százalékkal. Ez a feladat * I a termelési és értékesítési j ! politika jobb összhangját, ' j a teljesítmények ugrás- 1 j szerű javítását követeli j meg a vállalatoktól. tr^j gépiparban egyes tér- j f*" mékek fajlagos anyag- i tartalma viszonylag magas, amelyet a meg- j I munkálási technológia fej- ! lesztésével csökkenthet- I nek, s jelentős megtakarítási lehetőségek vannak az energia-felhasználás- I ban is. Ezek nemcsak az importtal való takarékosság szempontjából fontosak, hanem a hatékonyság növelésének is egyik jelentős forrását képezik. Az 1990-ig terjedő hosz- szú távú tervkoncepció alapján folytatódik az ágazat nagyarányú szerkezetátalakítása, amelynek középpontjában az exporttermelés fejlesztése és a gazdasági hatékonyság állandó javítása áll. Az ágazati irányítás e munkában az alulról felfelé kölcsönös információ- cserével kívánja a jövőt alakítani. reggeltől ünnepi hangulatban siettek az urnákhoz, hogy eleget tegyenek állampolgári kötelességüknek, s szavazzanak a kommunisták és pár- tonkívüliek egységes tömbjének jelöltjeire. A vezércikk hangsúlyozza, hogy a szovjet emberek szavazataikkal "egyhangú támogatásukról biztosították az SZKP konstruktív békepolitikáját. amely megfelel a népek érdekeinek. Különös jelentőséget kapnak az idei választások az által, hogy 1980 a tizedik ötéves terv befejező esztendeje — emlékeztet rá a Pravda. A békére szavaztak B lakosság 99,26 százaléka a szovjet választásokon — Ma hozzák ■yilvánosságra az eredményeket Növelik a hozamokat Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke szavaz. (Kelet- Magyarország telefotó) Vasárnap tartották meg a Szovjetunióban a szövetséges köztársaságok legfelsőbb tanácsai és a helyi szovjetek tagjainak újraválasztását. A csaknem kétszáz millió választásra jogosult szovjet állampolgár összesen mintegy 2,2 millió jelöltre szavazott — ennyi a különböző szintű tanácsok tagjainak száma. A választási előkészületek még a múlt év végén kezdődtek meg: az üzemi kollektívák, a társadalmi szervek javasolták a jelölteket, akiket a választók gyűlésének határozata alapján vettek fel a listára, majd a jelöltek találkoztak választóikkal. Az előkészületek befejező szakaszában tartották meg az SZKP és a szovjet állam vezetőinek választási nagygyűléseit,-a kampány befejezése pedig Leonyid Brezsnyev választási beszéde volt, amelyre pénteken került sor Moszkvában. Moszkvában még éjjeivolt, amikor a Szovjetunió legkeletibb részein már be is fejeződött a szavazásba szavazóhelyiségeket korán kinyitották és a választásra jogosultak legnagyobb része szinte mindenütt már a kora délelőtti órákban meg is jelent az urnák előtt. Moszkvában is zenével köszöntötték az ünnepi köntöst öltött válpsz- tóhelyiségekben a szavazókat. A szavazatok összeszámlá- lását mindenütt helyi idő szerint, este kezdték meg. Az eredményeket előreláthatóan kedden teszik közzé. A soknemzetiségű szovjet társadalom életének nagy eseményeként értékeli a hétfői Pravda vezércikke a vasárnapi választásokat. A városok és falvak dolgozói kora már korábban megkezdett meliorálást. Erre 1979-ben másfél millió forintot fordítottak, a teljes bekerülési összeg 10 millió forint lesz. Idei terveik közül meg kell, említeni, hogy 14 százalékkal akarják növelni a termelési értéket a múlt évihez képest, s egy háromezres létszámú, korszerű juhtelep építéséhez kezdenek, aminek a benépesítése egy-két éven belül várható. Jó évet zárt a beregdaróci Barátság Termelőszövetkezet. Igaz, a 800 hektár őszi kalászos csak 35 mázsás átlaggal fizetett, de a kukorica 364 hektár átlagában, helyi rekordnak számító, 52 mázsás termést aäott. A napraforgóra sem panaszkodhatnak a 12 mázsás hektáronkénti terméssel. A Barátság Termelőszövetkezetben alapvető ágazat az állattenyésztés, a termelési érték 50 százalékát adja. Figyelemre méltó eredmény, hogy 569 tehéntől, üzemi átlagban, tehenenként évente 4435 liter tejet fejtek. Egy liter tej önköltsége 2 forint 21 fillér és ez a MÉM-norma szerinti abrakfelhasználásnak, a gondos tenyésztői munkának köszönhető. Javította az állattenyésztés jövedelmezőségét, hogy 3252 mázsa hízott marhahúst értékesítettek exportminőségben. Az idei terv a növénytermesztésen belül a takarmánytermesztés korszerűsítését, a hozamok növelését írja elő. Lehetőséget ad a tejtermelés további fokozására- a Holstein Friz és a magyartarka tehenek keresztezéséből származó úgynevezett F—1-es tehenek nagyobb arányú tartása. Százharmincmillió forintos termelési érték mellett 18 milliós nyereséggel zárta 1979-et a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet. Paszternák József, a termelőszövetkezet elnöke egyebek között arról adhatott számot, hogy almából a tervezettől jóval többet takarítottak be, hektáronként 270 mázsát. Jól sikerült a kukoricatermesztés. 890 hektárról 55 mázsás átlagot kombájnoltak. A dohány- termesztés várakozáson felül sikerült. Az állattenyésztésben — bár szintén előrebbre léptek — sok még a javítanivaló. Az 1980-as tervben főleg a tejtermelésben, az abraktakarmány felhasználásában szabtak az elmúlt évitől szigorúbb követelményeket. Fejlett a melléküzemági tevékenység. A varroda, a lakatosüzem hasznosan járult hozzá az eredményekhez. A Rákóczi Termelőszövetkezetben számolnak azzal, hogy idén nehéz lesz megismételni a tavalyi eredményeket. Az akarat viszont megvan. A termésátlagokat szigorú takarékossággal kívánják növelni. A dohány jövedelmezőségét például úgy javítják, hogy korai ültetéssel, gondos töréssel és szállítással fűtőolaját takarítanak meg. Kismamarészleget szerveztek a BEAG kisvárdai gyáregységében, ahol rugalmas munkaidő-beosztással könnyítik meg a gyermeküket váró, vagy több gyermeket nevelő édesanyák munkáját. (Mikita Viktor felv.) MEGYÉNK LEGTÖBB TERMELŐSZÖVETKEZETÉBEN MEGTARTOTTÁK MÁR A ZÁRSZÁMADÖ KÖZGYŰLÉST, ÉRTÉKELTÉK AZ ELMÚLT ESZTENDŐBEN VÉGZETT MUNKÁT. KÖZÜLÜK ÖT GAZDASÁGOT KERESTÜNK MEG A KÉRDÉSSEL: HOGYAN ZÁRTÁK AZ ÉVET S KEZDIK AZ ÚJAT? NAGYCSERKESZ, KOSSUTH TSZ A megyeszékhely Szomszédságában 3600 hektáron gazdálkodó szövetkezet tavaly a „leg”-ek esztendejét zárta. Mint a gazdaság vezetőitől megtudtuk, az utóbbi évtized legeredményesebb évét búcsúztatták 1979-ben: csaknem 12 millió forint volt a tiszta nyereségük, annyi, mint az előző két esztendőben együttvéve. Különösen szép termést hozott a kukorica, hiszen 700 hektár átlagában 58 mázsa termett. Nem lehet panasz az almára sem, a gyümölcs 80 százaléka exportminőségű volt, s több mint 22 millió forintos árbevételt jelentett. Rekordtermést takarítottak be cukorrépából, hektáronként 413 mázsát, amivel a Szerencsi Cukorgyár felvásárlási körzetében az első helyen végeztek. Jövedelmező ágazat volt a tavaszi árpa is, hektáronként 32 mázsa termett, s a termék 90 százalékát vetőmagként, illetve sörárpaként hasznosítják. Figyelemre méltó eredményeket értek el a tejtermelésben. 1978-hoz képest 31 százalékkal növelték az egy tehénre jutó tejmennyiséget, megközelítve a 3100 lit.ert. Annál is jelentősebb ez az eredmény, ha megemlítjük, hogy három évvel ezelőtt a gazdaságban még kétezer liter alatt volt az átlag. Az idei tervben az állattenyésztés hozamainak további növelése a cél. jL/f s A kedvezőtlen adottságú földeken gazdálkodó szövetkezet vezetői 2,2 millió forintos tiszta nyereségről adhattak számot a napokban megtartott zárszámadó gyűlésen. Ez ugyan elmaradt a tervezettől^ de magyarázza ezt a múlt esztendő rendkívüli szeszélyes időjárása. A tavaszi fagyok miatt például csak az almásban 3,5 milliós kár keletkezett, de a kora őszi fagyok még ennél is súlyosabb károkat okoztak a burgonyában, ami a gazdaság legje1 lentősebb növényfajtái közé tartozik, hiszen tavaly is 370 hektáron termesztették. A kedvezőtlen időjárás ellenére nem lehet viszont különösebb panasz a kalászosokra, hiszen a búza 35,5 mázsát hozott hektáronként — ami magásabb mint a korábbi időkben —, s kitett magáért a 210 hektáron vetett rozs is, több mint 20 mázsás átlagtermést takarítottak be hektáronként. A gazdaságban most az állattenyésztés eredményeinek növelését tartják a legfontosabb feladatnak. Elsősorban a tejtermelés átlagát kell emelni, s komoly terveik vannak a juh- tenyésztési ágazat fejlesztésére. Kiegyensúlyozottan gazdálkodott a múlt évben a megye legnagyobb községének, Lenin nevét viselő szövetkezete. 4,5 millió forint volt a gazdaság tiszta nyeresége, az egy napi átlagkereset 148 forintot tett ki tagonként, s ha nem is értek el különösebb rekordokat, elégedettek lehetnek az eredményekkel. A 930 hektáron termesztett búza 32, az 1250 hektáron vetett kukorica 42, míg a 400 hektáros napraforgótábla 12 mázsát hozott hektáronként. Az 57 hektáros almáskertben 145 vagon almát szedtek le, a ribizli pedig 20 hektáron csaknem 2 millió forint árbevételt jelentett. Jelentős gépi beruházást hajtottak végre tavaly, több mint 5 millió forintot költöttek erő- és munkagépekre, s eredményesen folytatták a TSZ-ZÁRSZÁMADÁSOKRÓL JELENTJÜK II Keletfffagyarország XXXVII. évfolyam, 47. szám ÁRA; 1,20 FORINT 1988. február 26., kedd |
