Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

CSAL*Db OTTHON

Tánc az egyfülű edény körül

KONYHA

Gesztenyével töltött pulyka

Receptje:

Hozzávalók: 4—5 kg-os pulyka, 25 dkg zsír, 30 dkg füstölt szalonna, 60 dkg sertés színhús, 1 kg gesztenye, 4 db tojás, 10 dkg vaj, 3 db zsemle, 4 dl tej, 3 dkg paradicsompüré, 3 dkg liszt, 1 gr szerecsendió, 2 gr majoránna, só.

Az elkészítés módja:

A jól megmosott, vizétől lecsurgatott gesztenyét, oldalán hegyes késsel be vagdaljuk, tepsibe téve sütőben elősütjük, úgy, hogy a héja könnyen leválasztható legyen. Letisztítjuk, majd lábasba téve annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje és fedő alatt puhára főzzük. Esetleg tejben is főzhetjük, de a tejét csak akkoi4 adjuk hozzá, amikor a gesztenye már félig megpuhult. A zsemléket tejben áztatjuk, majd jól kicsavarjuk. A sertéshúst megmossuk, darabokra vágjuk és a kicsavart zsemlével együtt finom-i ra daráljuk. Megfelelő nagyságú edénybe tesszük, hozzáöntjük á felvert egész tojásokat, a puhára főtt, vékonymetéltre vágott gesztenyét, megfelelően fűszerezzük, sózzuk. Hozzáadjuk az olvasztott vajat és a masszát jól összegyúrjuk, maid hűtőszekrényben kissé összeérleliük.

A pulykát töltésre előkészítjük, a combjaiból a vastagabb inakat kihúzzuk és a mellcsontot óvatosan kifejtjük. A pulykát kívül- belül jól megmossuk, belsejét megsózzuk, és majoránnával bedörzsöljük. A töltelékkel megtöltjük, a nyílást cérnával bevarrjuk. Ezt követően a pulyka külső felületét besózzuk és tepsire helyezzük úgy, hogy a melle része felül legyen. Alá kevés olvasztott zsírt és vizet öntünk, mérsékelt hőfokú sütőbe helyezzük. Időközönként saját zsírjával meglocsoljuk. Amikor félig megsült, a mellehúsra vékonyra vágott szalonnaszeleteket helyezünk én beborítjuk alufóliával, hogy az meg ne égjen rajta. Amikor a Dulyka puhulni kezd, óvatosan leszedjük az alufóliát és szép piros ropogósra sütjük.

A megsült pulykát egy másik, mélyebb tepsibe áttesszük, tálalásig szikkadni hagyjuk. Saját zsírjából, paradicsompürével, liszttel elkészítjük a pecsenyelevet. Ezt a hús mellé, vagy külön szolgáljuk fel. Burgonyaköretekkel, párizsi sült burgonyával, esetleg párolt rizzsel, vagy vajban párolt sárgarépával tálaljuk.

Jó átvágyat kívánunk!

Bermann István

A bili finom körülírása nem pontos. Manapság a bili füle kiment a divatból, nagyanyáink tekintélyes súlyú porcelán edényei, ifjúságunk kényelmetlen fehér zománctrónusai helyébe könnyű, formatervezett műanyag csodák léptek. A tisztaságra szoktatásban más jelentős változás nem történt.

Mikor kezdjük? A gyermekorvosok megegyeznek abban, hogy a bilizést csak akkor szabad elkezdeni, ha a kisded már önállóan, biztosan ül. Ez pedig igen változó életkorban következik be, két testvér között is előfordulhat féléves eltérés a mozgásfejlődésben.

Ha kikérdezzük az anyukákat, hogy hogyan, mikortól kezdték a tisztaságra szoktatást, és mikor járt sikerrel — vagyis, hogy mikorra lett gyermekük éjszakára is megbízhatóan „szobatiszta” — rendkívül tarka képet kapunk. Van, aki 4—5 hónapos csecsemőjét ölbe véve biliztette, van, aki még két-három éves gyerekére is zokszó nélkül mosta a pelenkát. A korai szoktatást általában nagymamák kezdeményezik, olykor erőltetik. Nem csoda, hiszen nekik még nem volt mosógépük, centrifugájuk, főzték-vasalták a pelenkát, s ez bizony nem volt nagy öröm. A modern anyáknak tehát több a türelmük, könnyebben kivárják, míg a gyerek magától tud szólni, kéredzkedni.

A bilizés megkezdésekor nem csak a mozgás — hanem a beszédfejlődés is irányadó, hiszen ez a kettő együttesen jelzi az idegrendszer érésének folyamatát, ha nem is párhuzamosan. Vannak gyerekek, akik 1 éves korukra elindulnak, biztosan járnak, futnak, ügyesen énítenek, de még nem beszélnek, kielégítetlen szükségleteiket sírással vagy gesztusokkal jelzik. Éppen ezért nehéz tanácsot adni arra nézve, hogy mikor kezdjük el a biliztetést.

A lassú, nyugodt kisgve”Pk órákig is elül a bilin anélkül, hogy felfogná, mit is kívánnak tőle. de vannak olyan gyerekek is, akik kifejezetten félnek a biM. N. Zsekovának, az Állami Biztosító kisinyovi munkatársnőjének szakácsművészetét sok ezer ember értékeli méltóképpen, és nemcsak Moldáviában. Zsekova receptjei alapján a Moldplodo- voscsprom mezőgazdasági-ipari egyesülés megkezdte a paradicsomlében tartósított uborka készítését.

Sok tucat háziasszony vett részt abban a köztársasági versenyben.

liztetéstől, üvöltve feszítik hátra magukat, minduntalan felugrálnak vagy lebukfenceznek. Mindkét reakció azt jelzi, hogy még nem jött el a -tisztaságra szoktatás ideje. Ahogy a gyerek nő és okosodik, mozgásában is zavarja a pelenka, neki is kényelmetlenné válik a dolog, és gyorsan rájön, hogy hogyan szabadulhat meg tőle. A szerencsés időpontban megkezdett tisztaságra szoktatás szinte napok alatt eredményes, a túl korai hónapokig tartó kínszenvedést jelenthet gyereknek is, anyának is.

Az erőszakos biliztetésnek ráadásul az a veszélye is fennáll, hogy a gyerek — noha régen tudja, mit kívánnak tőle — dacossá válik, székletét, vizeletét visszatartja, vagy éppen feldönti a tele bilit. Ez nemcsak kellemetlen, hanem fölöttébb gyanús szokás: a gyerek lázad, kijátssza a szabályokat. ürítési szokásai' „manőverezésre” kezdi használni. Tapasztalja, hogy a bili — fegyver, melynek segítségével maga felé fordíthatja az anyja figyelmét, ha harag, vagy büntetés formájában is.

Súlyos hiba. ha büntetéssel, megszégyenítéssel párosul a tisztaságra szoktatás. Ez nemcsak igen rossz hatásfokú módszer, hanem kifejezetten személyiségkárosító hatású is. Azokat a negatív élményeket ugyanis, amelyek ezzel kaocsolatban érik a gyereket, később sem tudja feldolgozni, hiszen túlságosan koraiak ahhoz, hogy „helyre tegye” őket, vagy tudatosítsa, ám túl erősek is ahhoz, hogy nyomtalanul eltűnjenek a lelki életéből.

Az erőszak- és konfliktus- mentes tisztaságra szoktatás fontos győzelem a nevelés folyamatában, hiszen ez a gyerek első találkozása a tiltással, a- szabályokkal, ez az első alkalom, amikor meg kell tanulnia szükségletei kielégítését feltételekhez kötni. Jó. ha az első tanulási folyamat dicsérettel, örömmel, jutalommal összekapcsolódva raktározódik el emlékezete mélyére.

Dr. Karczag Judit

amelyet Moldáviában rendeztek, a legjobb házi konzervek készítői között. M. N. Zsekova mintakészítménye a legmagasabb osztályzatot kapta a tekintélyes zsűritől, amely egyúttal tömeggyá.r- tásra is ajánlotta a kitűnő háziasszony egyéb receptjeit is, a saját levében konzervált szőlőt, az őszibarack- és somkompótot, valamint más újdonságokat is. Ezek a konzervek már az idén kaphatóak lesznek az üzletekben.

Újfajta konzervek

Dohányzás és rák

A dohányzás és rák közti ösz- szefüggésre utaló első megállapítás 1795-ben Sömmering nevéhez fűződik. Több mint 100 éve ismert a bételdiórágás és a szájüregi rákok keletkezése közti kapcsolat és okkal feltételezték, hogy a rágásra használt masszában lévő dohány a fő rákkeltő. A dohánynak ilyen élvezete még manapság is az egyik legfontosabb okozója a ráknak Ázsia néhány országában. Boussion volt az első, aki egyértelműen bizonyította, hogy a pipázás a fő oka Franciaországban az ajakráknak.

Az elmúlt évtizedekben egyre több figyelemreméltó tudományos vizsgálatot végeztek, melyek kétséget kizáróan bizonyították a dohányzás szerepét egyes rákféleségek keletkezésében. Különböző vizsgálati eredmények alapján készítettem egy összeállítást, mely szerint a dohányzók kockázata nem dohányzókkal összehasonlítva tüdőrák esetében 10,8-szeres, gégerák esetében 5,4- szeres, szájüregi rákok esetében 4,1-szeres, nyelőcsőrák esetében 3,4-szeres, hólyagrák esetében 1,9- szeres, veserák esetében 1,5-sze- res, egyéb rákok esetében 1,4- szeres.

A dohányzás közvetlen mérgező hatása lényegében 4 vegyület, illetve anyagcsoportból adódik:

1. nikotin és alkaloidái; 2. szén- monoxid; 3. aldehidek és más izgatóanyagok és végül 4. fémnyomok, pl. króm, nikkel, arzén stb. Eddig már száz felett van a dohányfüstben a mérgező, illetve rákkeltő hatású vegyületek száma, de valószínű, hogy a további kutatások újabb rákkeltő anyagokra derítenek fényt.

A dohányzás szerepe egyes rákféleségek keletkezésében:

Tüdőrák: jelenleg megyénkben férfiak rákos megbetegedései között már az 1. helyet foglalja el, míg nők körében a 9. leggyakoribb rákféleség. A férfi—nő arány 15 éve még 10:1 volt, 1975-ben már 3,3:1 a nők tömegessé vált cigarettázása következtében. A dohányzásnak a tüdőrák keletkezésében játszott szerepe ma mái nem vitatható. A dohányzás rákkeltő hatására vonatkozó rengeteg bizonyíték közül megemlítem a következőket.

1. A dohányzók sokkal gyakrabban betegszenek meg és halnak meg tüdőrákban, mint a nem dohányzók.

2. A veszélyeztetettség annál nagyobb, mennél több cigarettát szív el a dohányzó.

3. Olyanok, akik a dohányzásról leszoktak, annál ritkábban betegedtek és haltak meg tüdőrákban, mennél korábban hagyták abba a dohányzást, továbbá a halálozási arányszám annál alacsonyabb volt, mennél rövidebb ideig dohányzott az illető és mennél kevesebb cigarettát szívott el naponta.

A halálozás annál magasabb volt,

4. mennél korábban kezdett a beteg dohányozni:

5. mennél több volt életében a dohányzással eltöltött év;

í. mennél mélyebben szívja le valaki a füstöt.

7. Állatkísérletekben többféle módon kimutatták a dohánykátrány rákkeltő és rák keletkezését elősegítő hatását.

8. A cigarettafogyasztás emelkedése messzemenően párhuzamosan halad a tüdőrákos megbetegedések számának emelkedésével.

9. A tüdőrákok száma nem, vagy csak alig emelkedett nem dohányzó népességcsoportokban, pl. adventisták, indiai párszik körében.

10. A tüdőrákok száma eddig nem emelkedett ott, ahol nem hosszú ideje dohányoznak csak, mint pl. Izlandon.

11. Ezzel szemben különösen magas azon területeken, ahol az ipar és autóforgalom nem nagy, de a cigarettafogyasztás magas, mint pl. Velencében és Finnországban.

12. A háziállatok, elsősorban a kutyák ugyanolyan légkörben élnek, és a levegőszennyeződésből származó ugyanazon anyagokat szívják be, mint az emberek, mégsem emelkedett tüdőrákos megbetegedéseik száma.

Gégerák: 90%-ban férfiak körében fordul elő. Előfordulását a dohányzás minden formája növeli, ezért e rákféleségben való megbetegedések számának csökkenése csak a dohányzás általános csökkenésétől várható. Szájüregi rákok: főleg a pipázás és szivarozás játszik szerepet. Nye- löcsőrák: 4/5 részben férfiak körében fordul elő. Elsősorban a cigarettázás és szivarozás játszik szerepet. Gyakran figyelték meg előzetesen a két káros szenvedély — a dohányzás és alkoholizmus — együttes előfordulását ezen betegek esetében.

Hólyagrák: elsősorban a cigarettázás játszik szerepet; az erős dohányzás és a füst mély belég- zése mindkét nemben fokozza e betegség kockázatát. Veserák: a kutatók feltételezik, hogy e rák- féleség keletkezésében a dohányzók vizeletében lévő, dohányfüstből származó rákkeltő anyagok játszhatnak szerepet. Gyomorrák: újabb megfigyelések szerint a rendszeresen szeszes italt fogyasztó dohányzók körében gyakoribbá vált a gyomorrákos megbetegedés. Hasnyálmirigyrák: számos jel mutat arra, hogy a hasnyálmirigyrák kockázata fokozottabb a dohányzók, mint a nem dohányzók körében.

A rákkal kapcsolatban nagyon sok kérdés vitatható, a szolid bizonyítékok hiánya, a különböző vizsgálatok ellentmondásos bizonyítékai, vagy a bizonyítékok különböző értelmezése miatt. Ez azonban nem áll a dohányzás rákkockázatra kifejtett hatását tekintve néhány rákféleség esetében. Nehéz lenne találni még egy olyan kérdést, melyet az elmúlt 25 évben oly sokoldalúan tanulmányoztak volna. Az eddigi vizsgálatok eredményei egybehangzóan igazolták a dohányzás szerepét egyes rákfajták keletkezésében. A veszélyt felismerték a kutatók, erőteljesen felhívták a közvélemény és a kormányok figyelmét. Az Egészségügyi Világ- szervezet is nagy figyelmet szentel e kérdésnek, 1980-at a dohányzás elleni küzdelem évének nyilvánította.

Dr. Juhász Lajos

onkológus főorvos, az orvostudományok kandidátusa

Beszélgetés Légrádi Netti divattervezővel

Magyar

divat?

Azt mondják a francia nő bájos, az angol elegáns, a német nagydarab, a magyar pedig szép. S mindenki tudja, a szépség önmagáért beszél. Nincs szüksége arra, mint szegény Raquel Welchnek, hogy Loris Azzaro szalonjában készíttessen tizenötezer frankért raffinált szabású toalettet.

Éppen ezért- jobban teszi a magyar asszony, ha természetesen, egyszerűen öltözködik. A hazai módi sajátos arculatát ismerve, nyugodt lélekkel ajánlhatjuk a huszonharmadik üzletben lelt, csodaszép téglavörös ruhához, a térdig jártam a lábam érte, majdnem vörös, lila cipőt.

Hogyan öltözködnek valójában a magyarok? Erről beszélgettünk Légrádi Nettivei, a Debreceni Ruhagyár művészeti vezetőjével:

— Létezik egyáltalán csak Magyarországra jellemző öltözködési stílus?

— Nem ml diktáljuk a világdivatot. Annak is örülnénk, ha napra készen követhetnénk az európai irányzatot. A divat, az alapanyag, a fonal színénél kezdődik. „Széteső” anyagajánlatból nehéz, egy ország karakterisztikus öltözködési stílusát kialakítani, pedig jól informált, képzett szakemberekben nem szűkölködünk. Sajnos hiányzik a divatipar egyes szakmáinak az összhangja és ezt a magyar kirakat is tükrözi. Az ideális az lenne, ha a próbababán a fejfedőtől a cipőig minden harmonikus volna, a kirakat megtanítaná az embereket arra, mit mihez viseljenek. Ott, ahol szem előtt van, látványosan követhető a divat szín és formaváltozása, az emberek öltözködési kultúrája is fejlett.

— Nem tudunk öltözködni?

— Inkább azt mondanám, nem mindenki veszi magának azt a valóban nagy fáradtságot, hogy elrejtett darabokból állítson össze ízléses ruhatárat.

— No és ami divatos, jó minőségű, az drága is.

— A divat nem feltétlenül pénzkérdés. Néha egészen meglepődöm, kis pénzű lányok mennyire ötletesen öltözködnek. A Debreceni Ruhagyár igyekszik minden társadalmi réteg és korosztály igényét figyelembe venni. Fiatalok számára is készítünk divatos és elérhető árú modelleket. Az új divatvonalat követő, jól sikerült darabjaink nem tipikus konfekció áruk. Könnyen egyénivé varázsolhatók. Az Arany Gyűszű díjat nyert lódén család — kabát és rövid pelerines téli kosztüm — roppant egyszerű szabásvonalra épült, s nem volt sem korosztályhoz, sem mérethez kötve.

— A szép modellek gyorsan eltűnnek az üzletekből, mégis ritkán találkozni velük az utcán.

— Az olcsó és divatos ruhákat nemcsak a magyarok, hanem a nálunk járó turisták Is szívesen vásárolják. Ez a kereskedelmet arra figyelmeztette, többet rendeljen a sikeres darabokból, mint régebben. A tavalyelőtti BNV-díjas hat nyári ruhából álló összeállításunk jóformán napok alatt elkelt. Mégis alig lehetett belőlük látni Pest utcáin, inkább Varsóban és Prágában találkozhattunk velük.

— Elnyerte az Arany Gyűszű pályázat első díját, BNV-díjas modelleket tervezett...

— Tizenöt évig dolgoztam az OKISZ Laborban. De úgy éreztem, több embernek használna, ha ruhagyárnak készítenék modelleket. A magyar iparnak most az a feladata, hogy megteremtse a kulturált, ízléses öltözködés feltételeit. A divat világszerte alkalmazkodik az emberek életmódjához. Az átlag francia nő sem tudna mit kezdeni a luxus szalonok vadász ruhájával. A magyar közönség is elvárja, hogy a ruhához legyen megfelelő színű, stílusú kiegészítő is. Ne kelljen

kilométereket gyalogolni egy szép cipőért. A díjak... mindig igyekeztem a hazai adottságokat figyelembe venni, s együtt dolgozni az anyagtervezővel. Az anyag és a forma összhangját próbáltam úgy megvalósítani, hogy a modellek alkalmasak legyenek a nagyipari gyártásra. Valószínűleg ezt vette figyelembe a szakmai zsűri is.

— Előfordul, hogy vadidegen emberek fordulnak önhöz dl- vattanácsért?

— Gyakran. S ha lépést vált a divat, igyekszem eloszlatni a pánikhangulatot. Megpróbálom terjeszteni, hogyan lehet kis átalakítással újra hordhatóvá tenni régi ruháinkat.

— Ez most éppen időszerű lenne. Rajzolna néhány tavaszi- nyári modellt?

I. Sokat változott az új divat vonalvezetése; a váll kiemelt, használjuk a válltömést, keske- nyedett a stiluett, a derék hangsúlyozott lett. 1/1. A hosz- szú kabát teljesen ruhaszerű kidolgozású. Az ügyesek egyedül is vállalkozhatnak a meg- varrására. Előtérbe került a kosztüm és a „kiskabát”, a blézerviselet, divatos a bolero és a spencer is. 1/2. A klasszikus kosztümkabátot továbbra is viselhetjük blézerként, új vonalú szoknyával. 1/3. Átalakíthatjuk a régi kosztümöt spencerre. 1/4. A régi tavaszi kabátot lerövidíthetjük és kiegészíthetjük egyenes vonalú, elöl átlapolt szoknyával. A magyar alakra jellemző a széles, egyenes váll. így, ha az öltözék egyes elemei divatosak, egy ideig még nélkülözni tudjuk a válltömést. Két-három réteg egymásra gépelt, erősebb vásznat tehetünk a kabátkák vállába, így egyenes hatást érünk el.

II. A pulóver nyári ruha fölé nem öltöztet, ezért elengedhetetlen kiegészítője a divatos öltözködésnek a könnyű blézer vagy kiskabát. Készülhet vászonból, könnyű műszál-pamut szövetből, vagy jerseyből. Mit viseljünk alatta? Blúzt szoknyával, vagy nadrággal, ingruhával, s a legutóbbi divat szerinti vállpántos, kánikularuhával. Nyugodtan indulhatunk így a hűvös reggelnek, estének, forró délidőnek. A puha, könnyed formák vékony anyagot igényelnek. A ruhákra különösen alkalmasak a Magyar Pamut „Dráva”, „Káma”, „Amur” flokon anyagai, amelyek nemcsak divatosak, de olcsók is. A rajzokon szereplő modellek egyszínű onplin karakterű anyagokból is készülhetnek.

S. É.

KM VASÁRNAPI MELLÉKLET

198(k február 24. @