Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
Javítás M iért van az, hogy egyre nehezebb, egyra körülményesebb valamit elvégeztetni, megjavíttatni, miért van az, hogy változatlanul, sőt: egyre inkább úgy érezzük, a szolgáltatóipar valamiféle kegyet gyakorol azzal, ha egyáltalán alkalmazottai szóba állnak velünk? Ügy tűnik: a mennyiségi fejlődéssel nem lehetnek különösebb gondjaink. Nagy kérdés azonban, hogy a vitathatatlan mennyiségi fejlődés mögött, illetve amellett, ja- vult-e a szolgáltatások minősége és méginkább az egész szolgáltatóipar szervezettsége? Nem lehetne valamit „keresni” a munka jobb szervezésével, a bürokratikus módszerek kiküszöbölésével? A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a szolgáltatás szervezeti kereteit módosítani kellene, éppen az igények jobb kielégítése érdekében. Különösen problematikus az egészen kis szolgáltatóhelyek jövedelmi helyzete. Ezek általában indokolatlanul magas költségekkel, a nagy szervezetekre jellemző, és automatikusan átmásolt bürokratikus módszerekkel dolgoznak, s a fogyasztókkal való kapcsolataik már csak ezért is nehézkes, alacsony színvonalúak. Itt vannak aztán azok a gazdasági egységek, amelyek afféle melléktevékenységként foglalkoznak a szolgáltatásokkal. Jelenleg e vállalatok' elégítik ki a szolgáltatási igények kétharmadát, de olyan körülmények között, hogy valóságos csodának minősítendő, ha nem hagynak fel sorozatban a szolgáltatással. Az efféle „mellék- tevékenységnek” hivatalosan ugyanis nincs sok becsülete. A szervezeti egyszerűsítést szolgálná az is, ha például a mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek nagyobb részt vállalnának — vállalhatnának — a területükön élő emberek szolgáltatási ellátásában. Ehhez megint csak a támogatás, az ösztönzés hiányzik. És ne feledkezzünk meg a kisiparosokról sem. Létük és működésük a szolgáltatóipar szempontjából sorsdöntő. Állami vállalatnál főfoglalkozásban lévő szakemberek, ha akarják, mellékfoglalkozásként működési engedéllyel dolgozhatnak a szolgáltató ágazatokban. Erről rendelet -van, amit helyenként sehogy sem akarnak tudomásul venni, s minden lehető és lehetetlen módon akadályozzák, vagy éppen megtagadják az ilyesfajta melléktevékenység engedélyezését. A szolgáltatóipar fejlesztésének lehetőségei, és szükségessége elvileg, kristálytiszták. Csak éppen az elveket kellene következetesen megvalósítani. TANÁCSI VÁLLALATOK 1980-BAN Termékváltás, növekvő export A tanácsi ipar 1980-ban a tervek szerint a korábbi éveknél kisebb mértékben növeli termelését, ez alól csak a KELETFA, a Nvírségi Nyomda, a DIRUVÁLL és a Patyolat lesz a kivétel. A tanácsi vállalatok 1980- ban 530 millió forint értékű terméket szándékoznak előállítani, 3 százalékkal többet, mint 1979-ben. Jelentős növekedést várnak a tőkés exportban, hisz a tavalyi mennyiség kétszeresét szánják a tőkés országok piacaira. Egyes vállalatok, így a TISZAFA, a KELETFA és a nyomda alapanyag-elllátási nehézségekkel számol, így a hazai alapanyag-források feltárására kell törekedniük. . A vállalatok összesen 63 •millió forintot fordítanak az állóalapok fejlesztésére, a Patyolat kivételével saját erőből. Az előirányzott összegeknek több mint a felét építkezésekre szánják, elsősorban három üzem rekonstrukciójára használják fel. A VAGÉP gépjárműjavító üzemét bővítik, véget ér a nyíregyházi Patyolat rekonstrukciójának harmadik üteme, és termékváltást segítő beruházások lesznek a TISZAFA tiszalöki telepén. A legfontosabb vállalatokat nézve a következő kép alakul ki. A VAGÉP terve várhatóan az 1979-es tervekkel egyezik meg, de nagyobb arányban növelik szolgáltató munkájukat. A vállalat 41 fővel szeretné gyarapítani munkásainak létszámát. Ha elképzeléseik valóra válnak, akkor ötmillió forint értékben tőkés megrendelők részére gépalkatrészeket is gyártanak 1980-ban. A Kelet-magyarországi Faipari Vállalat jelentős termékváltásra készül idén: a fatömegcikkek arányát 105 százalékkal fogják növelni. Gépi beruházásaik a szinten tartást célozzák majd. Hasonlóan nagyarányú termék- váltásra készül a Tiszalöki Faipari Vállalat is, ahol ezzel egyidejűleg a hazai fafajták — a bükk, a nyár, a gyertyán és az akác — feldolgozását szorgalmazzák. Gyártmányaik általában a munkaigényesebb termékek felé tolódnak el Tiszalökön a tőkés export meghá- romszorozására számítanak. A Nyírségi Nyomda öt százalékkal több termelési értéket készül 1980-ban előállítani, mint 1979-ben. Nagyobb beruházást nem terveznek, egyik legfőbb céljuk: a hazai alapanyagök korábbinál nagyobb mértékű felhasználása és takarékoskodás a külföldről behozott kellékekkel. A DIRUVÁLL a tőkés export egyharmados növelését, és a belkereskedelmi értékesítés szinten tartását tervezi 1980-ban. Céljuk a hatékonyság növelése: kevesebb normaórát fordítanak egy-egy termékre, mint korábban. Minőségjavítás, jobb szolgáltatás, ezek a céljai 1980- ban a Nyírségi Patyolat Vállalatnak. Növelik a bérágyneműk mennyiségét, de az igényeket még így sem tudják kielégíteni. A befejeződő rekonstrukció minden bizonynyal segíti majd elképzeléseik valóra váltását, (speidl) 20 millió forintos beruházásból saját kivitelezésben építik a Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi új üzemét. A jelenlegi mostoha körülmények között dolgozó üzem a közeljövőben a háromezer négyzetméteres nagy csarnokban folytathatja munkáját. (Elek Emil felv.) Ma választások a Szovjetunióban Leonyid Brezsnyev pénteki beszédével véget értek a választási előkészületek a Szovjetunióban: a szavazók ma járulnak az urnák elé. Újraválasztják mind a 15 szövetségi köztársaság, a húsz autonóm köztársaság legfelsőbb tanácsát, a területi, határterületi és autonóm területi, illetve autonóm körzeti szovjetek tagjait. Ugyancsak újraválasztják több mint háromezer járási és kétezer városi szovjet tagjait. A különböző szintű szovjetekbe ösz- szesen mintegy 2,2 millió küldöttet jelöltek az előkészületek során. A mai szavazásra már minden előkészületet megtettek, a szavazókörzetek feldíszítve várják a választókat, a szovjet városok, falvak zászlódíszben, ünnepi köntösben köszöntik a szavazás napját. MA „Álma-hotel" Nyírtasson (2. oldal) Sikeres bemutatkozást (3. oldal) Vasárnapi melléklet (5—12. oldal) Pártkiildöttség utazott Tokióba A Japán Kommunista Párt meghívására szombaton Be- recz Jánossal, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetőjével az élen pártküldöttség utazott Tokióba, hogy részt vegyen a Japán Kommunista Párt XV. kongresszusán. JÓL TELELTEK A KALÁSZOSOK Tavaszra készül a mezőgazdaság Jól telelt eddig Szabolcs- Szatmár csaknem 100 ezer hektárnyi őszi kalászosa. A vastag hóréteg megkímélte a kemény fagyoktól a vetést, csak néhány helyen észleltek foltos kipusztulást. Túlzott optimizmusra azonban még nincs ok, hiszen a tél végi, kora tavaszi fagyok, belvizek súlyos károkat idézhetnek elő. A megye mezőgazdasági üzemeiben jelenleg az egyik legfontosabb feladatot az al-% mafák metszése jelenti. Ezzel a tervek szerint haladnak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, az összterület 80 százalékán metszették meg a fákat eddig, s ebben a hónapban a gazdaságok fele végez a télutó jelentős feladatával. Kihasználva az utóbbi hetek kedvező, napsütéses időjárását, a mezőgazdasági üzemek nagyrésze megkezdte az ősziek fejtrágyázását. Ezzel a munkával különösen ott állnak jól, ahol a talaj elbírja a gépeket, ennek eredményeképpen a terület 35—40 százalékán már elvégezték az őszi vetésű növények fejtrágyázását. Az eddigi időjárás koraibb tavaszt ígér, mint az ezt megelőző években, ezért gyorsítani kell a nagy gépjavítások ütemét. Ennek a munkának 65—70 százalékát fejezték be a gazdaságok, de az idő sürget, hiszen, ha ilyen Dohánypalánta-hajtatáshoz két nyolcszáz és ötvenhét negyvenöt négyzetméteres fóliasátrat építenek az apagyi Hunyadi Tsz-ben. Az asszonyok a már elkészült fóliasátorban a magágyat készítik elő. (Elek Emil felv.) marad az idő, nemsokára meg lehet kezdeni a tavasziak vetését. A megyei tanács illetékes szakemberei már most felhívják a mezőgazda- sági üzemek figyelmét arra, hogy idejében szerezzék be a szükséges mennyiségű és minőségű vetőmagvakat. Sajnos, a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy nem mindenütt készülnek fel erre kellő időben a gazdaságok, aminek igen súlyosak a következményei. A korábbi időszakban örvendetesen fejlődött a szat- már-beregi és a nyíri termelőszövetkezetek közötti kapcsolat. Szatmárban, Beregben később lehet elkezdeni a tavaszi munkákat, az itteni szövetkezetek gyakran nyújtanak ilyenkor segítséget a nyírségi gazdaságoknak, akik ezt néhány hét múltán viszonozzák. Most is szükség lesz erre a kapcsolatra, tanácsos hát, ha a két térség szövetkezetei már most megbeszélik a közös feladatokat. (bg) Új hivatalok, rekonstrukciók Pontosabb, gyorsabb munkát ígér a posta A Debreceni Postaigazgatósághoz tartozó három megyében tavaly 3590 új előfizetőt kapcsoltak be a telefon- hálózatba, de a vonalak többsége Hajdú-Bihar megyébe jutott. Szabolcs-Szatmárhan mindössze 108 új előfizető kapott telefont. A rekonstrukciós munkák eredményeként 1979-ben üzembe helyezték a kisvárdai helyi hálózatot, elkészült a Vásárosnamény—Aranyosapáti körzetkábel, valamint a Mátészalka—Fehérgyarmat körzetkábelből a Mátészalka— Kocsord—Győrtelek szakasz. Űj hírlappavilont kapott Fábiánháza, Nyírtura, valamint Csengersima, és elkészült a nyíregyházi munkásöltöző. Az idei tervek között szerepel Tiszavasvári helyi hálózatának rekonstrukciója, a mátészalkai telefonközpont bővítése. Három új postahivatal is épül: Cséngerújfalu, Szabolcsveresmart és Ópályi ellátása lesz ezáltal jobb. Mint a postaigazgatóságon mondták, 1980-ban a legfontosabb feladat a szolgáltatások mennyiségi és minőségi szintentartása. Egyes szolgáltatásoknál lassúbb forgalom- növekedés várható, ugyanakkor külső okok miatt az üzemeltetési, fenntartási költségek a bevételeket meghaladó mértékben emelkednek. A posta ennek ellenére a lakosságot érintő ármódosítást nem tervez. A levélpostai küldemények, csomagok feladásánál mérsékelt ütemű fejlődés várható, így ezt a szolgáltatások minőségének fokozásával, a felvételi, valamint a továbbítási és kézbesítési munka pontosabbá, gyorsabbá tételével, az ügyfelek kulturáltabb kiszolgálásával kell pótolni. Ez a bevételek alakulására js pozitív hatással lehet. (s. z.) || ]lj(e|et3E 1 Itlagyarnrszág | XXXVII, évfolyam, 46. szám ARA: 1,60 FORINT 1980. február 24., vasárnap
