Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-22 / 44. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 22. Kommentár Kádár János Bábolnán Pentagonküldöttség Kairóban Az amerikai hadügyminisztérium népes küldöttsége — David McGiffer államtitkárral az élen — tárgyal jelenleg Kairóban az Egyiptomnak szánt katonai támogatás részleteiről. A Camp David-i egyiptomi—izraeli különaJkut összehozó Carter elnök már korábban hozzájárult ahhoz, hogy az egyiptomi hadsereget az amerikai katonai arzenál legkorszerűbb eszközeivel szereljék fel. Már a tárgyalások első napja után az egyiptomi hadügyminiszter büszkén közölte, hogy partnere nem alkalmaz megkötéseket az országának nyújtandó fegyverfajták tekintetében. Ily módon „Egyiptom első ízben egyenlő szintre jut Izraellel fel- fegyverzettsége vonatkozásában”. Megállapodtak, hogy Egyiptom még az idén kap 38 darab F—16-os típusú harci repülőgépet, s az Egyesült Államok készséggel szállít F—15-ösöket is Kairónak. Szóba került még 150 darab M—60 mintájú harckocsi leszállítása is. Egyiptom az elkövetkezendő években tehát — nem kis költség árán, mert a hiteleket vissza is kell fizetni egyszer — jelentősen növeli haderejét. De vajon ki ellen akarja felhasználni? Izrael ellen biztosan nem, hisz békét kötött vele és kötelezettséget vállalt arra, hogy vitás esetekben nem folyamodik katonai eszközökhöz. Kairó nem rejti véka alá, mire akarja felhasználni megnövekedett hadigépezetét. Szádat elnök már korábban felajánlotta katonai egységeit az afrikai kontinensen küzdő felszabadítási mozgalmak elfojtására, a haladó rendszerek leverésére. Újabban Kairó „a Perzsa-öböl körzete megvédelmezőjének” a babérjaira pályázik. Támaszpontok használatát is felkínálta az amerikai globális beavatkozás eszközéül szolgáló gyorshadtestnek. Ezt honorálja most bőkezűen Washington. (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság első titkára előbb meghallgatta Burgert Róbert vezérigazgató és Mészáros Miklós pártbizottsági titkár rövid tájékoztatóját, majd a hallottakról a gyakorlatban is meggyőződve felkereste a gazdaság több üzemegységét. Az első állomás a sertéstenyésztő telep volt: a Tetra sertést ugyancsak jegyzik már a nemzetközi piacon. (A kombinát önálló exportimport joggal rendelkező külkereskedelmi irodájának, az Agráriának könyvei szerint vásárlóik között van az NSZK, Franciaország és Spanyolország is.) A kiváló minőségű hússertést a bábolnaiak több éves kutatómunkával, hosszú kísérletsorozattal, keresztezésekkel tenyésztették ki; Sikere is van: a Tetra sertést hizlaló hazai gazdaságok vagy 600 000 darabot szállítanák ma már évente a vágóhidak- na,k. Bábolna hírét ugyan a ló- tenyésztés alapozta meg, ám ma már elsősorban baromfi- tenyészetéről neves. így hát a látogatási programból sem maradhatott ki a nyárfási baromfitelep. Bábolnát a világ első öt baromfitenyésztő cége között tartják nyilván. Korszerű telepein évente csaknem százmilió naposcsibe kel ki és több mint 280 millió te- nyésztojás kerül a dobozokba. Kádár János a kora délutáni órákban szocialista brigádvezetőkkel találkozott. A kötetlen eszmecsere során Dombi János, a szocialista brigádvezetők tanácsának titkára egyebek között arról számolt be, hogy a gazdaság eredményeiben valóban testet ölt a brigádmozgalom ereje, növekvő lendülete is. örvendetes tényként nyugtázta: a kombinát kollektívái közül nyolcvan csatlakozott a Sziklai Sándor Szocialista Brigád kongresszusi felhívásához. Török Károlyné, a baromfigondozók műszakvezetője elmondotta: a világpiacon a nagy konkurrencia- harc közepette csak több, s főleg jobb munkával tudják helyüket megőrizni. Cser István gépkocsivezető maga, s a volán mögött ülő társai munkájáról beszélt. Szabó Ferenc ipari üzemi csoport- vezető arról számolt be, hogy mezőgazdasági, állattenyésztési célokat szolgáló épületek belső berendezésein dolgozik a brigádjával. Szakái Ferenc kombájnos felszólalása is a Bábolnán végbement fejlődést tükrözte: amikor ő először ült a traktor nyergébe, még az ötvenes években, a föld megműveléséhez száz-százhúsz ember kellett. Ma alig huszonötén is győzik a munkát, igaz, nagy teljesítményű Rába traktorokkal. Ida Péterné baromfigondozó nem akármilyen kollektíva munkájáról adott számot: 1979-es eredményeik alapján kiérdemelték a megtisztelő aranykoszorút. Kuti Imre kőműves azokról az új típusú istállókról beszélt, amelyeknek tető alá hozatalán ő is munkálkodik. Czanek János, a helyi takarmánybolt vezetője elmondta: az üzletet azért nyitotta meg a gazdaság, hogy gyorsan, s első kézből jussanak takarmányhoz a, gazdaság dolgozói, a település lakói. Szűcs Eszter adatrögzítőnek Bábolna az első munkahelye, s ő épp úgy részt vesz a rendszeres szakmai továbbképzésben, mint brigádjának többi tagja. Kádár János elöljáróban meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét. Azért látogatott Bábolnára — mondotta, —, hogy megismerje a kombinát tevékenységét, valamint azt, hogy a kollektíva hogyan vélekedik az ország előtt álló feladatokról, milyen részt vállal azok megoldásából. A látottak, s az elhangzottak megadták a választ. Nagy elismeréssel szólt látogatásának tapasztalatairól: jól szervezetten, a feszes határidőket megtartva dolgoznak, teljesítik a hazai és a külföldi vállalásokat. Jelentős exportjuk olyan tevékenységet reprezentál, amit számon tartanak országon belül és határainkon kívül is — húzta alá, majd rámutatott: népgazdaságunkban jelentős az élelmiszer-termelés, az adott viszonyok között jelentős exporttényező is, sőt a jelenleginél nagyobb mértékben is annak kell lennie. Nagyra értékelte a kombinátnak az egész magyar mező- gazdasági fejlődését szolgáló kezdeményező, újító szerepét, módszereit; gratulált az eredményekhez. A tervek, elgondolások — mondotta — reálisak, jók, s a nehéz feladatok megoldásához adottak a feltételek, az anyagi és szellemi erők, de a legnagyobb erőt a kollektíva képviseli, amely frissen, jó szellemben gondolkodó, céltudatos, a tennivalókkal szembenéző, bizakodó embereket tömörít. Tény, hogy nehezebb nemzetközi és hazai feltételek közepette kell megbirkózni a feladatokkal, de saját elhatározásunkon túl a körülmények, a nagyobb követelmények is több munkára kényszerítenek bennünket, arra ösztönöznek, hogy mindenütt ésszerűbben, hatékonyabban dolgozzunk. Optimistának, bizakodónak kell lennünk, mert hatalmas tartalékok rejlenek az emberekben. Ha megfelelően alkalmazkodnak az adott körülményekhez, elérhetjük szocialista céljainkat! Sok szó esett a találkozón közelgő legnagyobb belpolitikai eseményünkről, a párt márciusban összeülő XII. kongresszusáról is. Kádár János hangsúlyozta, hogy a felkészüléshez az irányelvek széles körű, aktív, jó szellemű vitája már eddig is nagy segítséget adott, s ad. Jól- esően nyugtázta, hogy a kombinát 582 kommunistája is javaslatokkal, a gazdasági építőmunkát jobbító kritikai észrevételekkel alakította ki az irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalását. A szocialista brigádok képviselői egybehangzóan húzták alá, hogy a kongresszusi tézisek világoson fogalmazták meg a célokat, amelyekért érdemes dolgozni, tenni, cselekedni. Végezetül köszönetét mondtak azért, hogy Kádár János a pártkongresszus előkészítésében felelősségteljes nagy munkája közepette is időt szakított a bábolnai látogatásra, majd a brigádtagok megbízásából jó egészséget kívántak a Központi Bizottság első titkárának, s eredményes munkát a kongresz- szusnak, a kongresszusi küldötteknek. Konczek József tudományos, fantasztikus elbeszélése 4 kapcsolat 2. Amikor megkapta kinevezését erre az űrhajóra, amelyet Astrának neveznek, azonnal felkereste a Központot. Megtudta, hogy az Equus űrhajó információt hagyott a Föld nevű bolygón, ezt kell az Astrával a Központnak elhoznia. Három férfit kapott maga mellé az Astrára. A Központ megbízottja megmutatta neki az Equus kapitányának használati tárgyait, a hajónaplót, és levetítette a kapitány szavait is, amit visz- szatértekor mondott. Nem sokat tudott meg belőle. Kérdezősködése elől a Központ embere elzárkózott, ő pedig fegyelmezetten tudomásul vette a helyzetet. Már az űrrepülőtéren voltak, amikor a Központ megbízottja közlékenyebbnek bizonyult: — Tudjuk, hogy maga pár éve a Központban is dolgozott, ezért választottuk ki erre az útra... Még most is elcsodálkozik, amint felidézi a jelenetet. Hiszen ezt nem lett volna szabad! A Központ éppen azért szokta megmutatni az előző feladatot teljesített kapitány személyes holmiját, a naplót, és levetíteni szavait, hogy az újjonan kinevezett parancsnokot meggyőzze róla, sikeresen tért vissza az előző űrhajó. Mit akar hát ennek közlésével a Központ embere, hogy tudják, ő is dolgozott ott? Hiszen ezzel azt adja tudomására: tudjuk, hogy tisztában van vele, mind a személyes használati tárgyak, mind a beszéd, mind a naplókópia, másolat amit előre szoktak elkészíteni; Így volt az Equus-szal is. Ha egy űrhajót katasztrófa ér, a Városi Csatornán bejátsszák a kópiát a sikeres visszatérésről. Sikeres visszatérés esetén is bejátszásból értesülnek a Város lakói a visszaérkezésről. Ö, mint egykor a Központ munkatársa, tudja ezt. Mint öt expedíció résztvevője, szintén tudta. Mint négy parancsnoka szintén tudta. Vele is elkészült a felvétel mind a háromszor, mindig ott voltak személyes tárgyainak másolatai a Központ széfjeiben. S ő büszke volt erre. Minden küldetése veszélyes volt tehát. De azzal, hogy start előtt a Központ megbízottja közölte, tudják, hogy dolgozott már köztük, éppen azt adták tudomására, hogy az Equus- ról nem tudnak semmit. Vagy legalábbis keveset. S mégis: a ruha, az Equus kapitányának szintezője, a monogra- mos gyűrű, a film... A szertartás. Mert nem más. A Város soha nem tudhatta meg, mi az igazság. A hozzátartozók jóval később persze megtudták ... De ők, a parancsnoki állományúak sem tudhatták mindig, melyikük él még. Néha váratlanul indult új útra, aki visszatért, néha csak a Központ adhatta ki a hírt az új megbízatásról, amikor az a parancsnok már régen nem is élt. Belátta, szükség van rá, hogy így szépítsék meg az igazat. Ez valamiféle szertartás. Ez egy hit. Hogy élnek mind. A kedves arcok, a barátok, a nagyszerű társak. De most, indulás előtt egyértelműen tudatták: az Equus kapitánya nem él. Tehát őszinték voltak hozzá, tehát bíznak benne, tehát küldetésük veszélyes. S ott vannak a széfekben az ő tárgyai is, ott van előre a jelentés is, a sikeres visszatérésről. Igenis, meg fogja oldani a feladatot. Elég erősnek érzi magát. A Fiút azért vette maga mellé, hogy az öreg is és a Helyettese is lássák, nincs szüksége rájuk. ... Jelezné már egy sárga pont, hogy megvan. Semmi. A villantót mozdító keze fáradtan ereszkedett a mellére. A Fiú összepakolt. Felküldte a műszereket a horizontális robottal Kozmikus 125-re. Elindultak ők is. Füllesztő, forró éjszaka lett. Szikszai Károly rajza Választások és külpolitika F ebruár 24-én a Szovjetunió valamennyi köztársaságában parlamenti és tanácsi választásokat tartanak. Már jó ideje folynak a választási gyűlések, amelyek során a képviselő-, illetve tanácstagjelöltek találkoznak választóikkal és alaposan megvitatják az országos kérdéseket, az egyes köztársaságok, megyék és járások problémáit. A választási gyűléseken persze megnyilvánul a szovjet választók, az állampolgárok aggodalma a nemzetközi helyzet éleződése miatt is, amit az amerikai imperializmus kelt. A szovjetellenes hadjárat washingtoni szervezői nyilván azzal is számolnak, hogy a Szovjetunióban éppen választásokra készülnek. Az amerikai kormányzat — különféle embargókkal, gazdasági szankciókkal, hamis propagandával — nyomást szeretne gyakorolni a szovjet közvéleményre. Ám minden ilyen kísérlet meddő. Sőt, pontosan az ellenkező reakciót váltja ki: a választók egy emberként hangsúlyozzák, hogy az SZKP a korábbiakhoz hasonlóan a mostani választáson is olyan világos és egyértelmű programmal indul, amely számol a dolgozók alapvető érdekeivel — a szovjet gazdaság további fejlesztésével, az emberek életszínvonalának emelésével és kellő módon szavatolja az ország biztonságának érdekeit. Az ötéves tervidőszak eltelt négy esztendejében több mint 20 százalékkal növekedett az ipari termelés, a nehézségek ellenére jelentősen fejlődött a mezőgazdaság, ezen belül haladás történt a gabonaprobléma megoldásában. A lakosság reáljövedelme — a teljes foglalkoztatottság biztosítása és a kiskereskedelmi árak általános szintjének ' tartása mellett — több mint 13 százalékkal emelkedett. Negyvenmilliónál is többen kaptak új, illetve jobb lakást. S az elkövetkező években a tervek szerint tovább nő az ipari és a mezőgazdasági termelés, gyorsítják a fogyasztási cikkek gyártásának ütemét. Emelkedik a munkások és alkalmazottak átlagbére, nő a- kolhoztagok jövedelme. Tökéletesítik a nyugdíjellátást a kolhozokban, emelik a munkaképtelenek segélyét. Egyre több lakást, iskolát, kórházat, klubot és más kulturális, illetve jóléti intézményt építenek. A választási gyűléseken sok szó esik ezekről a tervekről. Mint ahogy arról is, hogy miként lehetne e program sikeres megvalósítására még jobban és teljesebben kiaknázni azokat a lehetőségeket, amelyekkel az ország rendelkezik. Az SZKP külpolitikája — amely mindenekelőtt a békét és jószomszédságot szolgálja — mindig is élvezte a szovjet nép helyeslését és támogatását. A szovjet emberek számára idegen az agresszió politikája és pszichológiája.-Idegen földekre, idegen javakra nem áhítoznak, s osztják pártjuk és kormányuk aggodalmát Washington és Peking provokációi miatt. így az afgán forradalomnak nyújtott internacionalista segítség általános helyeslésre talált országszerte. A z SZKP és a szovjet kormány a választások küszöbén határozottan kijelenti, hogy a Szovjetunió — a korábbiakhoz hasonlóan — síkraszáll az enyhülés mellett. Az az álláspontja, hogy a nemzetközi kapcsolatok kulcskérdéseiben elérendő megállapodások érdekében folytatni kell a tárgyalásokat. A választási gyűlések is bizonyítják, hogy ezt a politikát helyesli és támogatja az egész szovjet nép. C. Sz. (Folytatás az 1. oldalról) az alkoholfogyasztás adatai szerint: 1979-ben a szeszes italok belkereskedelmi értékesítése az 1977. évi szinten maradt. Ezen belül az égetett szeszes italoké 1978-hoz képest 9, 1977-hez mérten pedig 11,5 százalékkal csökkent. A legtöbb egészségi károsodást okozó tömény szesz eladásában a korábbi forgalomnövekedés megállt. Visszafogó- lag hatott a forgalomra a fogyasztói árak emelése is. A közvéleményben is helyeslésre, megértésre talált — az égetett szeszes italok árusításának megtiltása a pályaudvarokon — az éttermek kivételével — vonatokon, az ilyen választék csökkentése az édességboltokban. Tilos szeszes italt árusítani az oktatási intézményekben, az ifjúsági táborokban, a zöldséggyümölcs boltokban, a húsüzletekben. A rendőri szervek, amikor szabálysértés miatt járnak el, a korábbinál szigorúbb felelősségre vonást alkalmaznak azokkal szemben, akiknek jogsértő cselekménye összefüggésben van az italozással. Például a garázdaság miatti büntetések kiszabásán túl, a megelőzés érdekében, több alkalommal munkahelyen nyilvánosan folytatták le a tárgyalást. Növekvő számban kezdeményezték, hogy az illetékes szervek rendeljék el alkoholizálás miatt a kötelező gondozást, az intézeti gyógykezelést; a beszállítást kijózanító állomásra többször rendelte el a rendőrség, mint a korábbi években. Fokozódó szigorral lépnek fel az olyan gépjárművezetők ellen, akik ittasan ülnek a volán mögé. Figyelmeztető adat, hogy ennek ellenére nem csökken az ittasan okozott halálos kimenetelű és személyi sérüléssel járó balesetek aránya! A leghatásosabb eszköz a rendőrség részéről a gépjárművezetői engedélyek visszavonása, amelyeknek száma 1978— 79-ben 1977-hez kéjest 25 százalékkal nőtt, így elérte az évi 14 ezret. Megfelelő jogszabályi háttere van ma már az alkoholizmus visszaszorításának — jóllehet: az alkoholista betegek gyógyítása továbbra is elsősorban az egészségügy feladata maradt: a nyomozó hatóságok, illetőleg más igazságügyi szervek eljárásuk befejezésekor kötelesek értesíteni az illetékes egészség- ügyi hatóságot, ha megítélésük szerint a terhelt alkoholista, ezért gyógyítása és gondozása szükséges. További útjai-módjai is vannak a túlzott italozás visszafogásának. Legutóbb például szigorították a munkajogi szabályokat az italozók ellen, s az ellenőrzésért felelőssé tették a munkahelyi vezetőket. Mindamellett a munkahelyi alkoholizmus elleni küzdelem nem szűkíthető le munkafegyelmi kérdésekre, hanem hozzátartozik a vállalati szociálpolitikai, családpolitikai, családvédelmi feladatokhoz is.
