Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

1980. február 20. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Egyedül Levelében özv. Konyecs- ki Józsefné kölesei lakos segítséget kért. Férje a közelmúltban halt meg, hét gyermekkel maradt egyedül. Eddig férje rok­kantsági nyugdíjából él­tek, meg az igen szép ösz- szegű családi pótlékból Hogy a család támasz nélkül maradt, az özve­gyet a sors most munka- vállalásra „kötelezi”, arra, hogy ezentúl rendszeresen és felelősen dolgozzon. A helybeli termelőszö­vetkezetben kérte tagfel­vételét, 19 éves lányával együtt. Január végén tár­gyalta a vezetőség kérel­mét, melyet elutasítottak. Mint megtudtuk, a tizen­hét vezetőségi tag közül mindössze hárman sza­vaztak felvétele mellett, özv. Konyecskiné „aján­lólevele” csak a magára maradottsága, kényszer- helyzete volt. Munkáját, szorgalmát, közösségi ma­gatartását nem ismerték. Emiatt lehetett a szava­zásnál tehát némi bizal­matlanság, bizalmat csak a szövetkezet elnöke, párt­titkára és még egy veze­tőségi tag előlegezett. Ök úgy gondolták: meg kell a lehetőséget adni, hogy az asszony és leánya bizo­nyítson. Persze, a vélemény­megoszlásnak is van ma­gyarázata. A kölesei Kos­suth Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet három község — Kölese, Fülesd, és Sonkád — lakóinak nyújt megélhetést. Kilenc- százhatvan tagjának 67 százaléka aktív dolgozó, a többi nyugdíjas, járadé­kos. A vezetőségnek bi­zony gond — az év 4—5 hónapjában — a tagok foglalkoztatása. Nem vé­letlenül tartják fenn mű­anyagrészlegüket, ahol 46 nő a sárisápi termelőszö­vetkezetnek végez bedol­gozó munkát. Vannak, akik azt hangoztatják: szüneteltetni kellene a tagfelvételt, a termelőszö­vetkezet elsősorban azok­nak adjon biztos kenyeret, akik több éven át már ed­dig is szorgalmasan dol­goztak, munkájukkal bi­zonyítottak. Elhangzott Konyecskiné ügyének tár­gyalása közben olyan vé­lemény is, hogy „a terme­lőszövetkezet nem szociá­lis intézmény”. Valóban, minden szövet­kezetnek szorgos munkás­kezekre van szüksége, mert csak ez hoz ered­ményt. Lehet, levélírónk is egyszer részese lehet en­nek. Jelenleg fellebbezési lehetősége van, s ha ma­gatartásával, jó szándéká­val addig is bizonyít, le­het, a tavaszi küldöttgyű­lésen már többen fognak melléállni, rá szavazni. Ügye magánügy. Nem kell azonban elfelejteni, hogy a közügynek és a magánügynek a merev el­választása olykor nem sze­rencsés dolog. özv. Ko­nyecskiné esetében egy nyolctagú család megélhe­téséről van szó, és lehet, hogy az asszony és lánya munkavállalásától az ed­diginél egy felelősebb életszakasz kezdetét is re­mélhetjük. Soltész Ágnes KÜLLŐ Giordani típusú olasz, mély gyermekkocsink egyik kere­kéből kitört néhány küllő. A kereket vittem én lakatoshoz, speciális munkát végző kis­iparosihoz, érdeklődtem a ko­csikat egykoron értékesítő boltban, mindhiába. A kere­keket nem lehet meghegesz­teni, javítani. Más megoldást tehát nem látok, négy új ke­reket kellene vásárolnom, il­letve a kocsira szereltetnem. De hol? Kosa Zoltánná Nyíregyháza, Jósaváros MÁJ NÉLKÜLI CSIRKE A közelmúltban bontott csirkét vásároltam a Déli al­központ ABC- áruh ázában. Az egyetlen csirkében négy zúzát találtaim, májat viszont egyet sem. A természet különös já­tékáról lehet-e szó — töp­rengtem —, avagy egyéni ügyeskedésről? A zúzák elég súlyosak voltak, ennyivel ke­vesebb csirkehúst kaptam, ráadásul máj nélkül. Szerednyi Józsefné Nyíregyháza, Arany János utcai lakos KÁNNÁ V Az agyaigkorsó, amiben ed­dig cipeltük a vizet--a szőlő­be, nagyon nehéz már az plyan idős asszonynak, mint én vagyok, áki a hetvenedik évét betöltötte. Határunkban — de talán másutt is így van —, főként az öregekre vár a szőlőművelés. Gondunk csak növekszik a permetezés ide­jén, amikor nagyon sok víz­re van szükség. Tavasz óta kérésiünk alumínium kannát, de sehol sincs. Illetve ígéret van, — abból pedig kifolyik a víz. Marcsek Mihályné kisvárdai lakos GYENGE CÉRNA A dolgozó anyák munká­jának megkönnyítésével mos­tanában sókat foglalkoznak különböző fórumokon. A cérnagyár (vagy a konfekció- ipar?) azonban gondoskodik arról, hogy szabad időben is legyen tennivalónk. A kon­fekcióárukat ugyanis olyan rossz minőségű cérnával varr­ják, hogy a ruha, a cipő, tás­ka stb. rövid használat után a varrások mentén elszákad. A napokban például több mé­ter csipkét varrtam fel kislá­nyom fehérneműire. Nem tu­dom megérteni, hogy a mű­szálak korszakában miért nem lehet erős cérnát gyárta­ni, illetve felhasználni? Novak Miklósné mátészalkai Iákos NEMCSAK A KÉNYELEM MIATT... A rend ugyan mást kíváíí, de sokan valóban a hátsó aj­tón szállnak fel az autóbusz­ra. Ezt azonban nem csupán kényelemből teszik, a kény­szer is diktálja. Vannak moz­gássérültek, fájós lábú em­berék, akik a mozgásba len­dült járművön két lépést sem mernek tenni. Vannak, akik szédülnek, emiatt igyekeznek mielőbb feljutná a kocsiba. Igenám, de így gond a jegy­váltás, mert a jegyautomaták távol vannak. Az ilyen uta­sokra való tekintettel jó len­ne, ha a Volán az automa­tákból egyet a hátsó ajtónál elhelyezne. A. B. nyíregyházi lakos CITRÄL, sütőtők Kérem kérdezzék meg az illetékeseket, hogy az alábbi árucikkeket miért nem lehet kapni, vagy csak időszakon­ként? Például jó ideje nincs az üzletekben cifrái, amely nagyon jól helyettesíti a cit­romot. Gyakran hiányzik az Ultrapaszta, és -mosogatópor. A bébiételek közül a sütőtök is ritkaság, és papírpelenka ás csak időnként van az üz­letekben. Bosszúság, ha mi­attuk az ember hiába járja az üzleteket, és még inkább az, ha látjuk: a néhány kilo­méterrel odébb lévő helység­ben, városban ugyanaz az áru korlátlan mennyiségben kap­ható. Ebből egyértelműen meg lehet állapítani: olykor sok múlik a szervezésen, a körül­tekintő árurendelésen. Farkas Istvánné Nyíregyháza, Homoksor II. POSTALÁDA Többek nevében, kérem, hogy a nyíregyházi Jókai téri autóbuszmegállóban egy pos­taládát helyezzenek el. Gon­doljanak az illetékesék a mindennapos bejárókra, akik csak átszállással jutnak ha­za, és nincs idejük a postahi­vataliba elmenni. Ezen a kör­nyéken pedig nincs egyetlen postaláda a Dózsa György ut­cában és h Tapá Qsk özt árs aság téren sem. Sallai Mihály ibrányi lakos TALÁLT ŐRÁ Január 19-én a karórámat elvesztettem. Nagy bánatom volt, hiszen nyugdíjamból ne­hezen tudtam félre rakni a rávalót, s egy pillanat alatt hiábavalónak tűnt a takaré­koskodás. Nem várt fordulat következett be, újabb utazá­som alkalmával Dienes Sán­dor autóbuszvezető közölte, hogy az órát ő találta meg, és örül, hogy visszaadhatja. Erre igazán nem számítot­tam, hiszen azt sem tudtam, hogy a számomra „kincset érő” tárgyat hol vesztettem el. Mindenesetre az autóbusz- vezető példás magatartását, jóindulatát soha sem felej­tem el. Segítségét ezúttal is köszönöm. Fekete Vilma Szamosszeg, Nyíl u. 5. sz. NYUGDÍJASOK ELISMERÉSE Mindig élénk érdeklődés kíséri a kisvárdai nyugdíja­sok klubjában rendezett elő­adásokat. A közelmúltban százötvenegyen hallgatták feszült figyelemmel Molnár Lajosnak, a Hazafias Nép­front városi titkárának idő­szerű kérdéséből szóló tájé­koztatóját. Ezt követően pe­dig értékelte a nyugdíjasok társadalmi munkavállalásai­nak eredményét. Ebből az al­kalomból/ Hován Józsefné- nak, Szoták Györgyinknek, Soltész Jánosnénak, Révész Józsefnének, Rontják János­nénak, Bácskái Istvánnak és Karlosák Istvánnak elisme­rő oklevelet, illetve ezzel já­ró jelvényt nyújtott át. Elis­merésben részesült még ezen a rendezvényen a TITÁSZ vállalat három kisvárdai szo­cialista brigádja is, tagjai — társadalmi munkavállalásuk révén — szintén sokat tettek a köz érdekében. Hován József Pál klubvezető Kisvárdáról Szerkesztői üzenetek Balogh Andrásné tisza- vasvári, Tóth Gáborné ópályi, Bakos Jánosné ko- csordi, Kiss Sándorné bal- kányi, Drabik János nyír-“ bátori, Szatmáry Istvánné csegöldi, Nyisztor Mihály­né nyíregyházi, Oxi Sán­dorné kislétai olvasóink­nak levélben válaszoltunk. Furkó Béla gacsályi, özv. Koszta Elekné tisza- vidi, özv. Kotricz Mihály­né balsai, id. Szűcs Gyu- láné hodászi, Farkas Fe­renc balsai, Balaton Sán­dor nyírbátori, Nagy Gá­bor kisvárdai, Gófa Já­nosné orosi, Holp Mihály nyíregyházi, Takács Jó­zsef szabolcsi, Vasas György nyíregyházi, özv. Kuczmog Sándorné nyír- madai, Balázs Józsefné petneházi, Liga József vá- sárosnaményi lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Szabó Béláné fehér- gyarmati lakos kedves kö­szönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Leskovics József ajaki olvasónk — nyugellátásá­nak alapját szolgáló — át­lagkeresetét a társadalom- biztosítási igazgatóság nyugdíjosztálya felül­vizsgálta és ennek alapján levélírónk nyugdíját ma­gasabb összegben állapí­tották meg (a magasabb összegű átlagkereset alap­ján), visszamenőleg is. Ol­vasónkat erről határozat­ban értesítették. Orbánné mátészalkai lakost tájékoztattuk, hogy az 1975. évi II. törvény alapján a halva született gyermek után is jár a 2500 Ft anyasági segély, ha a gyermeket anyaköny­vezték, s ha a szülő nő a terhességi orvosi vizsgála­ton négyszer, koraszülés esetén egyszer részt vett, és az első, illetve koraszü­lés esetén az egyszeri ter­hességi vizsgálat a terhes­ség kezdetétől számított 140 napon belül történt. Id. Balogh Béláné ló- nyai olvasónk a termelő- szövetkezet alapszabálya szerint a múlt évre öt nap részszabadságot kaphat. E termelőszövetkezet az em­lített napokra járó össze­get levélírónknak postán elküldte. „Ingadozik”, címmel a Ke- let-Magyarország december 23-j számában, a nyíregyházi Akácos utca. és környékének lakói szóvá tették a villamos energia feszültségingadozását. Az észrevétel jogos. Több esetben terveztük e környé­ken a transzformátorállomás bővítését, de pénzügyi okok miatt a múlt évben sein ke­rülhetett erre sor. Az 1980. évi rekonstrukciós tervünk­ben keresztmetszet-bővítést és feszültségjavító intézke­dést irányoztunk elő, azon­ban ezeket is csak a költség- kerettől függően tudjuk meg­valósítani. A jogos panasz orvoslásáig a lakók szíves tü­relmét és megértését kérjük. TITÁSZ Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága Terhes és kisgyermekes anyák jogai II. Levélíróink kérésére sorozatunkban ezúttal a gyermek- gondozási szabadságról lesz szó. A szülési szabadságot követően a gyermek hároméves koráig a dolgozó nő gyermekgondozási segély folyósítását is kérheti. A gyermekgondozási segély akkor illeti meg a kérelmezőt, ha a szülést megelőző tizennyolc hónapon be­lül összesen tizenkét hónapig munkaviszonyban állt, leg­alább hatórás munkaidőben volt foglalkoztatva, és a gyer­mekgondozás céljára fizetés nélküli szabadságot vesz igény­be. Ezektől az általános szabályoktól eltérően, vannak ki­vételes esetek is. A szülési szabadság megkezdésekor mun­kaviszonnyal mindenkinek rendelkeznie kell. Eltérő azon­ban a munkaviszonyban töltött idő számítása, például a tanulmányaikat befejezők, vagy bedolgozóknál. A kereső- képtelenség idejét a tizennyolc hónap számításánál figyel­men kívül kell hagyni, illetve annak időtartamával a meg­előző tizennyolc hónap meghosszabbodik, vagy olyan fog­lalkozások, ahol az időt mérni nem lehet, például felvásár­lók, a jutalékos bérformában foglalkoztatottak. Ezeknél az az általános szabály, hogy a keresetüknek el kell érni a munkakörükre vonatkozó bértétel alsó határának három­negyed részét. A gyermekgondozási segély akkor is megilleti az anyát, ha a szülési szabadság megkezdését követően a próbaidő­re létesített munkaviszonya megszűnt, vagy a határozott időre kötött munkaszerződése lejárt. Ha a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt ismételt szülés következik be, a segélyt tovább kell folyósítani. Ezekben az esetekben ez az idő munkaviszony­ban töltött időnek nem számítható be, mert munkaviszony nem állt fenn. A második gyermek után a gyermekgondo­zási segélyt viszont a gyermek születésétől kezdve kell fo­lyósítani. Gyermekgondozási segély a dolgozó nőt örökbe fogadott, mostoha, vagy nevelt gyermeke után is megilleti. Nevelt gyermeknek azt a gyermeket kell tekinteni, aki a dolgozó nő, illetőleg házastársával közös háztartásban él. Munkaviszony fennállása esetén a fizetés nélküli sza­badság egyéves időtartamára megilleti az anyát az alap­és pótszabadság. Ezt a szabadságot a dolgozó nő igénybe veheti a szülési szabadságot követően közvetlenül, vagy amikor a gyermekgondozási szabadságról visszatért. E te­kintetben több vállalat nem körültekintően jár el. Ez a szabadság minden szülést követően egy-egy évre illeti meg a dolgozó anyát még akkor is, ha folyamatosan öt évig gyermekgondozási szabadságon van. (17/1979. (XII. 1.) MüM. sz. r. 4L § 3. c) pont.) A gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt az anya más keresettel nem rendelkezhet. Ez alól kivétel a háztáji föld után járó jövedelem és a nyereség- részesedés. A vállalati kollektív szerződés előírhat nyere­ségrészesedést. Természetesen ilyen szabályozás hiányában év végi részesedés nem követelhető. A gyermekgondozási szabadságot bármikor meg lehet szakítani, ezt a szándékot azonban legalább harminc nap­pal korábban kell bejelenteni. Ennek indoka az, hogy a vállalatnak legyen módja a szükséges intézkedésekre. Ter­mészetesen együttes megállapodás esetén attól el lehet te­kinteni. A gyermekgondozási segély megszakítására és is­mételt folytatására is van évenként egyszer lehetőség. Többszöri megszakításra viszont csak bizonyos családi kö­rülmények megváltozása — például férj katonai szolgálat­ra való bevonulása, tartós betegség — szükséges. A gyermekgondozási szabadságról visszatérő nőt az ere­deti munkakörében kell tovább foglalkoztatni, és a mun­kabérét az azonos munkakörben dolgozók béréhez hason­lóan kell megállapítani. A gyermekgondozási segélyre va­ló jogosultsággal kapcsolatban a vállalat és a dolgozó nő között felmerülő vita munkaügyi vita, tehát az ezzel kap­csolatos kérelmeket a vállalati (szövetkezeti) döntőbizott­sághoz kell benyújtani. A kisgyermekes anyát a szülési szabadság lejártát kö­vetően — ha a gyermekgondozási szabadságot nem veszi igénybe — a szoptatás első hat hónapjában naponta két­szer háromnegyed óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig naponta egyszer háromnegyed óra munkaidő-ked­vezmény illeti meg. Ikerszülés esetén a munkaidő-kedvez­mény az ikrek számának megfelelően jár. Ezt az időt úgy kell tekinteni, mintha a dolgozó nő munkát végezne, és átlagkeresettel kell elszámolni. A szabadidő-kedvezmény a gyermek szoptatása és ápolása címén jár, tehát mestersé­ges táplálás esetén is megilleti a kisgyermekes anyát. A szabadidő-kedvezményt az anya kérésére összevontan, a munkaidő megkezdése előtt, illetve annak végén köteles a munkáltató biztosítani. A munkaidő-kedvezmény a napi négy, vagy hat órában foglalkoztatott anyát csak az első hat hónapban és naponta egyszer illeti meg. A szoptatási- idő-kedvezmény az örökbe fogadó nőt is megilleti. Nem jár azonban annak az anyának, aki a gyermekét állami gon­dozásba adja. Nagy Mihály, SZMT politikai főmunkatárs jSgjjjSjijgi: Bj Ha § Hl Az illetékes válaszol FESZÜLTSÉG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents