Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
/ || Kelet|_XXXVn:_éyfolyam, 28. szám ÄRA: 1,60 FORINT ______1980. február 3., vasárnap A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE az 1979. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1979-ben a gazdasági fejlődés iránya alapvetően megfelelt a népgazdasági tervben előírt követelményeknek. A gazdasági munka fő feladata, a gazdasági egyensúly javítása megvalósult, ezen belül elsősorban a nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentése alakult a tervezettnél kedvezőbben. A külső egyensúly javulásához hozzájárult, hogy a belföldi végső felhasználás — az előző évinél sokkal kisebb készletfelhalmozás miatt — esőkként. Mind a lakosság fogyasztása mind a beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A gazdasági növekedés üteme mérséklődött. A termelés mennyisége és összetétele több területen a gazdaságosság követelményeivel és az értékesítési lehetőségekkel összhangban változott, a kivitel dinamikusan nőtt. A népgazdaság egészében a termelési szerkezet átalakítása az indokoltnál lassabban haladt előre. Kedvező irányú változások kezdődtek a munkaerő-gazdálkodásban. Az élőmunka termelékenysége emelkedett, azonban a gazdálkodás hatékonyságának javulása nem volt kielégítő. Az eredmények eléréséhez hozzájárult, hogy a gazdálkodó szervezetek jobban alkalmazkodtak a szigorúbb feltételekhez és követelményekhez. 1979-ben a megtermelt nemzeti jövedelem, az előzetes adatok szerint meghaladta az 550 milliárd forintot, összehasonlító áron a növekedés 1—1,5 százalék volt, kisebb a tervben számítottnál. A tervezettnél mérsékeltebb növekedés nagyrészt abból adódott, hogy — főleg természeti okok miatt — a mezőgazdaság termelése nem nőtt és a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása csökkent. Emellett a számítottnál kevésbé emelkedett néhány más ágazat termelése is. A termelés növekedése, a terveknek megfelelően, elsősorban az exportárualapot bővítette. A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása az előző évinél mérsékeltebben, lényegében a tervezett ütemben, 2,5—3 százalékkal növekedett. A beruházások volumene azonos volt az előző évivel, a készleNemzeti Jövedelem Ipari termelés Országos épitési-szerelési tevékenység Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem A lakosság összes fogyasztása A szocialista szervezetek beruházásai, milliárd forint IPAR A népgazdasági terv az ipari termelés 1978. évinél mérsékeltebb, 4 százalékos növelését irányozta elő. A szocialista ipar bruttó termelése 2,8 százalékkal emelkedett. A termelés alakulását befolyásolta az, hogy — a lehetőségekkel összhangban — elsősorban a kivitelt gyorsan növelő és a belföldi kereslethez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok és szövetkezetek fokozták termelésüket. Több területen korlátozta a termelés bővítését az igényeknek nem megfelelő termékszerkezet, minőség, az időnként akadozó anyag------főleg importanyag — ellátás, a kooperációs kapcsolatok. tek alig emelkedtek. S ez hozzájárult ahhoz, hogy a a belföldi felhasználás ne haladja meg a tervezettet, a gazdasági egyensúly javuljon. Az előző évinél számottevően kisebb készletfelhalmozás következtében a belföldi felhasználás 1978-hoz képest összességében kb. 6 százalékkal csökkent. Értéke ennek ellenére 1979-ben is nagyobb volt a termelésnél. A behozatali többlet azonban az előző évihez képest számottevően, a tervezettnél is jobban mérséklődött. terv tény az 1978. év százalékában 103 —104 101 —101,5 104 102,8 100 101 103 —103,5 10G 102 100 102,5—103 102,5—103 204 —206 203 A vegyipar 4,6 százalékkal növelte termelését. Az építőanyag-ipar, a gépipar, és az élelmiszeripar termelése 3— 3,5 százalékkal nőtt. Viszonylag mérsékelten emelkedett a kohászat termelése, a köny- nyűiparé alig haladta meg az előző évi szintet, a gépipari ágazatok fejlődése differenciált volt. Jelentősebben a gépek és gépi berendezések gyártása, a híradás- és vákuumtechnikái, valamint a műszeripar termelése bővült (6—8 százalékkal). Az ipari termékek export- értékesítése jelentősen, 11.9 százalékkal fokozódott. A vállalatok és szövetkezetek mind rubel, mind nem rubel elszá(Folytatás a 4. oldalon) a népgazdaság 1979. évi fejlődésének FŐBB MUTATÓSZÁMAI Tizenkétszer harmincöt perc! pP áljék társadalmi üggyé a jó minőség, a takarékosság, a tartalékok feltá- hJI rása és hasznosítása — fogalmazta meg kongresszusi munkaverseny-felhívá- sában a SZOT és a KISZ KB a tavalyi év augusztusában. E tömör megfogalmazásban benne van az, ami a munkaversenyek valódi célját jelenti: hogy a formális vállalások, felajánlások helyett konkrét, az üzem terveihez szorosan kapcsolódó célokat jelöljenek ki. A brigádok, üzemek, kollektívák felajánlásai az ágazati és vállalati feladatok különbözőségének megfelelően természetesen eltérőek. Egy vonásuk azonban közös: a legtöbb helyen egyre inkább azok a vállalások kerültek előtérbe, amelyek valamilyen formában a gazdálkodás minőségét javítják. A munkaverseny sikere sok tényezőtől ' függ. A legfontosabb talán mégis az, hogy miként sikerül összekapcsolni a dolgozók kezdeményezéseit a vállalat — s tágabban —, a népgazdaság céljaival, lehetőségeivel. A jó versenycélok kijelölése elsősorban a vállalat vezetőitől függ, s a munkaverseny csak akkor lehet sikeres, ha a vezetők magukénak érzik a dolgozók versenyszellemének felkeltését, a verseny állandó és folyamatos szervezését. A kongresszusi és felszabadulási munka- verseny-felhívások között külön is figyelemre méltó a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának február elsejei felhívása. A vasöntő brigád nyolc tagja úgy döntött, hogy kongresszusi és felszabadulási műszakot tart. Felhívásuk az ország valamennyi szocialista brigádjához szól. „A kongresszusi és felszabadulási műszak munkaideje legyen tizenkétszer 35 perc” — olvashatjuk a felhívásban. — „Ezzel utalunk arra, hogy a párt XII. kongresszusa hazánk felszabadulásának 35. esztendejében tartja tanácskozását. A 420 perc alatt végzett munkával is „segítsük elő az 1980-as népgazdasági feladatok sikeres teljesítését, juttassuk kifejezésre a szocialista brigádmozgalom alkotó erejét, pártunk politikájának támogatását.” ogy hányán csatlakoznak a vasöntők felhívásához, most még csak jósolni lehet: bizonyára a szocialista brigádok többsége i tölti március 22-ét vagy 29-ét munkával és ajánlja fel a szabad szombaton keresett munkabérét az ország gyermekintézményeinek terven felüli fejlesztésére. Csak az év végén mérhetjük le, hogy mi valósult meg az elképzelésekből. De a megvalósulás folyamat, melynek elemeit napról napra kell egymáshoz illesztenünk. A Sziklai Sándor Szocialista Brigád mostani felhívása is ilyen, a munkaver- seny-mozgalom konkrét és hasznos eleme. Pártértekezletekről jelentjük NYÍREGYHÁZI GUMIGYÁR: Sikeres termékszerkezet-váltás Öt év alatt jelentősen fejlődött, s a Taurus Gumiipari Vállalat legnagyobb egysége lett a nyíregyházi gyár — hangzott el szombaton az üzemi pártértekezleten. Jelentős eredményeket értek el a termékszerkezet korszerűsítésében, aminek következtében több termék gyártását megszüntették. A KGST-szako- sodáson belül átadták más cégeknek, ugyanakkor több új termék gyártását vezették be. A gyár ötéves fejlődése nem volt problémamentes. Különösen az utóbbi három évben a nehezebb világpiaci feltételek ellensúlyozására több intézkedést kellett hozni. Ennek ellenére az export . fokozatosan bővült, a múlt évben a tőkés export kétharmaddal volt nagyobb, mint 1975-ben, míg a szocialista országokba irányuló export másfélszeresére emelkedett. Ezzel elérték, hogy a teljes termelés 45 százaléka exportra kerül. Ez az arány tovább nő a múlt év végén üzembe helyezett mezőgazdasági abroncsgyárral, ahol a munka termelékenysége is nagyobb a gyári átlagtól. A pártélet jellemzője a gumigyárban, hogy a kommunisták soraiban nőtt a munkások száma és aránya. A KISZ nevelő tevékenységét jelzi, hogy a felvett párttagok fele 30 éven aluli fiatal. Emelkedett a gyárban a pártoktatás, a káderképzés színvonala, bár még további tennivalók vannak. A következő évek feladatai megkívánják, hogy a párt- szervezet gazdasági irányító, ellenőrző szerepe tovább fokozódjon, az alapszervezeteken belül is nagyobb figyelmet fordítsanak a termelést segítő munkára, a szocialista demokrácia fejlesztésére. A gazdasági vezetés munkájának színvonalát, az irányítási rendszert ugyancsak korszerűsíteni kell a magasabb követelmények tükrében. Ezt gyáron belül tudatos kádercserékkel, nevelő tevékenységgel is szükséges elősegíteni. A belső tartalékok jobb kihasználása, a termékszerkezet további változtatása szükséges ahhoz, hogy rugalmasan alkalmazkodni tudjanak a piaci viszonyokhoz. Az eddigi eredmények ehhez jó támpontot adnak. A pártértekezlet munkájában részt vett és a vitában felszólalt Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi párt- bizottság titkára is. Az üzemi pártbizottság titkárának ismét Holló Lászlót választották meg. 5. SZÁMÚ VOLÁN: Fegyelmezettebb munka Az 5. sz. Volán Vállalat kilencven kommunista küldötte szombaton a vállalat sóstói üdülőjében tartotta az üzemi pártértekezletet. Az értekezlet munkájában részt vett Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára. A pártbizottság beszámolójában egyebek között elhangzott: öt évvel ezelőtt fő cél volt a vállalat hitelének visz- szaállítása, a rend és a fegyelem megszilárdítása, a kulturáltabb közlekedés megteremtése. A vállalat kommunistái beismerték, hogy fél évtizeddel ezelőtt az utazóközönség és a szállíttatok előtt nem volt nagy tekintélye a vállalatnak. A fejlődés, a javulás azonban szembetűnő. Pedig a feladatok igencsak megnőttek. 1975-ben 34,5 millió utast szállítottak a megyében, tavaly már 56,2 milliót. Nőtt a vállalatok, gyárak szállítókapacitása, ennek ellenére újabban a közúti teherfuvarozás 40,5 százalékát a Volán végzi megyénkben. A termelési érték is majdnem a duplájára nőtt. 1975- ben 332 milliót termelt a vállalat, tavaly már 592 milliót. A dolgozók megbecsülése is javult. Az egy dolgozóra jutó átlagbér öt év alatt 30 ezer 328 forintról 43 ezer 402 forintra nőtt. Üj formákat is bevezettek a teherszállításban. A Nyíregyházi Konzervgyárnak és a KPM Nyíregyházi Közúti Építő Vállalatnak komplex szállítást vállaltak. Ez azt jelenti, hogy a két üzemnek szinte valamennyi szállítási igényét kielégítik. Eredményesen végzik a munkásszállítást Mátészalka és Fehér- gyarmat térségében. Nyíregyházán sokat javult a tömeg- közlekedés, de csúcsidőben még nem tudják kielégíteni az igényeket. Megyénkben csaknem kétezer Volán-dolgozó vesz részt a szocialista brigádmozga- lomban, sikeresen szerepeltek megyei és országos vetélkedőkön. Az MSZBT-tagcsoport jól segíti a politikai és kulturális munkát. Eredményesebb a pártépítés: öt évvel ezelőtt 276 párttag volt a vállalatnál, most 403 van. Az értekezleten 31 tagú üzemi pártbizottságot választottak, amelynek titkára ismét Berencsi Gyula lett. KÉM EV: Fejlesztések a megye javára Ez év októberében lesz tíz éve, hogy hazánk keleti felében megalapították a Keletmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatot, amely jelentősen hozzájárult Sza- bolcs-Szatmár fejlődéséhez. Különösen a XI. kongresszust követő öt esztendő volt termékeny. A Kemév ebben az időszakban a milliárdos vállalatok tagja lett. Az eredményekben, sikerekben gazdag, de küzdelmektől és nehézségektől sem mentes öt esztendő munkáját értékelte szombaton a vállalat nyolc pártalapszervezetében dolgozó kommunisták küldöttértekezlete. A pártértekezleten megjelent dr. Pénzes János, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. A 3000 fős vállalat munkáját értékelve a pártbizottság” beszámolójában a többi között elhangzott, hogy a megye igényeinek a kielégítésén túl jelentős hazai és külföldi munkában is helytállt ez a kollektíva. Hírnevet és becsületet szerzett az ország egyik jelentős beruházásának mintaszerű kivitelezésében, a Taurus Mezőgazda- sági Abroncsgyár felépítésében, az orenburgi gázvezeték építésében. Építettek kórházakat, lakásokat és gyermek- intézményeket a Szovjetunióban, Huszton és Ivano-Fran- kovszkban, hazánk keleti kapujának, Záhony nagyberuházásait a Kemév valósítja meg. Ott voltak a 750 kilovoltos távvezeték építésénél. Munkájuk nyomán épültek és épülnek a jó ivóvizet biztosító vízművek, közművek, kórházak, tejporgyárak, lakások, iskolák, vasúti létesítmények, amelyeket e keleti táj fejlődését, s a szabolcsi emberek életkörülményeinek a javítását szolgálják. A beszámoló és a vita résztvevői rámutattak: ez azért sikerülhetett, mert a vállalat vezetése, kollektívája meg- küzdött a nehézségekkel, pontos, megbízható partnere volt a beruházóknak, a létesítményeket határidőre és jó minőségben készítette el. Különösen nagy szerepé volt és van ebben a szocialista brigádmozgalomnak. A közelgő XII. kongresszus és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére a 150 szocialista brigád csaknem kétezer dolgozója becsülettel teljesíti vállalásait. Ezeknek az ered-' ményeknek a megvalósítását példamutató munkával segítették a párttagok, a pártszervezetek. Elhangzott a pártértekezleten: bár az 1980-as esztendőben nehezebb feladatok várnak a Kemévre, bíznak a célok megvalósításában. Erre felkészült a gazdasági, pártós a társadalmi vezetés, és a munkáskollektívák is. A tanácskozás ezek ismeretében jelölte meg a pártszervezetek feladatait. A pártértekezlet összegezte a taggyűléseken az irányelvekkel kapcsolatban elhangzott észrevételeket, javaslatokat, majd megválasztotta a Kemév pártbizottságát, amelynek titkára ismét Ambrusz János lett. TISZAVASVÁRI: Intenzív termelés Fokozódott a lakosság részvétele a községfejlesztésben, az üzemekben az intenzív termelés megvalósítása volt a jellemző — állapították meg Tiszavasváriban, a nagy«- község szombaton tartott pártértekezletén. A tanácskozáson részt vett Lakosi Kálmán, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, aki hozzászólásában a megye pozitív fejlődését említette, aminek kapcsán egyre inkább megváltozik a szabolcsi emberekről alkotott kép. A beszámolóból és a tartalmas vitából kitűnt, hogy Tiszavasváriban öt év alatt 73 százalékkal emelkedett a termelés, miközben a tsz-ek- ben csökkent a létszám. A szövetkezetekben 87 millió forintos beruházás valósult meg, a terület felén termelési rendszerben gazdálkodnak. A nagyközségben a tervezett 250 családi ház helyett 472 épült, 51 állami lakás is készül, 9 kilométer úttal, ABC- áruházzal gazdagodtak. A feladatok között szerepel az üzemekben a termékszerkezet további korszerűsítése, javasolják az irányelvek alapján a bürokrácia csökkentését, a város és falu közötti ellátási különbség felszámolását. Közös feladatként határozták meg, hogy elősegítsék Tiszavasvári várossá fejlesztését a következő években. A nagyközségi pártbizottság titkárává ismét Las- kai Károlyt választották.
