Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
Játékosan tanul a pici Nagy öröme a családnak, ha a kisgyermek beszélni kezd, s egyre több fogalommal ismerkedve, új szavakat tanul. Kismamák figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy segíthetünk játékosan a kicsinek abban, hogy beszédkészségét fejlessze, világosabb legyen a fogalmak megértése. Még csak drága mesekönyveket sem kell ehhez vásárolnunk. A képek igen jó eszközül szolgálnak a fentiek elősegítésében. Ma már a papírboltokban széles körű választék áll rendelkezésre a legkülönbözőbb témájú levelezőlapokból. Érdemes 10—20 darabot venni (állátok, virágok, gyümölcsök). Egymásnak háttal helyezzünk egyet-egyet átlátszó, hasonló nagyságú nylonzacskóba, így nem piszkolódik be és nem törik be idő előtt a kép. Ha a képekre mutatunk és közben az ott látható ábrát megnevezzük, végül is megismétli a szavakat a kisgyermek, később pedig emlékezik majd és számos tárgyat, sőt színt felismer a kép alapján. De épp így megfelel a célnak a képes újságokból, színes folyóiratokból kivágott, jól látható, felismerhető ábra (ház, autó, kerékpár stb.). Ezeket persze célszerű rajzlapra vagy kartonra ráragasztva belehelyezni plasztik borítóba. Ily módon akár ké- peskönyvszerűen is összeállíthatjuk; ha kilyukasztva, vékony szalaggal összefűzzük. B. K. Mi mindenre jó a műanyag ülőke? A legtöbb háztartásban már megtalálható a két hengerben végződő műanyag ülőke. Nem véletlenül. Nagyon praktikus, köny- nyen mozgatható, tisztítani is egyszerű, belsejében pedig pl. a cipőtisztító eszközök tárolhatók. Ezzel korántsem értünk a felhasználhatóság végére. Készíthetünk belőle asztalkát, virágtartó állványt, gyermekjátékokat. Az asztal elkészítéséhez a műanyag ülőkén kívül szükség van egy félíves rajztáblára, négy csavarra és mosható, öntapadós tapétára. Az összeszerelés menete a következő: az ülőke tetejét leemeljük és a rajztábla középpontjára helyezzük, majd a lapján arányos távolsági közökben becsavarjuk a négy facsavart, amelyek a lapot és a tábját egymáshoz erősítik. Ezután' a Rajztábla' immár asztal- lapnak nevezhető felső részét beburkoljuk az öntapadó tapétával, lehetőleg oly módon, hogy a tapéta szélei a lap aljára hajoljanak. Amennyiben nem sikerült öntapadó tapétát beszerezni, vagy ennek mintázata, esetleg színe nem megfelelő, úgy érdemes szórófestéket vásárolni (természetesen zománcot) és ezt ráfújni a falapra. Miután végeztünk a burkolási műveletekkel, vagy megszáradt a festék, a műanyag lapnál fogva eredeti helyére illesztjük a megVirágtartó. növekedett darabot. Ha valóban középre erősítettük a kör alakú műanyag lapot, az asztal stabilitása jó lesz. Tálalónak, kávézó asztalkának, vagy sakkasztalnak is használható. Ahol kisgyermek nevelkedik a családban, kinevezhetjük e vidám hatású tárgyat az ő kis asztalának. Az asztalka elkészítésénél vegyük figyelembe a volt műanyag ülőke színöszeállí- tását, a fekete-vörös színpárhoz fekete vagy sötétbarna lap illik a sárgához a vörös, a zöld, a rozsdabarna és a kék, a korallpiroshoz a sárga és a pasztell színárnyalatok legtöbbje. A műanyag ülőkéből virágtartó készítése a legegyszerűbb. Az ülőke tetejét leemeljük és az alatta található üregbe nagyméretű cserepet helyezünk a számunkra legtetszetősebb növények bármelyikével. Kellemes hatású növényi együttes alakítható ki az új virágtartóban. Miután a műanyag önsúlya igen csekély, napsütéses időben a növények kivihetők az udvarra vagy a lépcsőházba. A virágtartó készítésekor felszabaduló műanyag körlap kitűnő virágalátét lehet, de tálcának, esetleg díszítőelemnek is alkalmas. Két ülőkéből, egy deszkából és megfelelő módon összehegesztett vascsövekből a gyermekek számára készíthetünk szobában használható, gurulni is képes játékot, amely egyben üldögélésre is használható. Így válhat az egyszerű tárgy sokféleképpen hasz- nosíthatóvá. Az átalakításhoz minden ismertetett megoldás esetében elegendő pár óra. Hozzánk nem jön senki... Kisközségben élő ismerősöm mesélte a minap, hogy a helyi kis üzemben dolgozó munkatársai közül még senki nem lépte át a háza küszöbét. Mikor egyiküket megkérte, hogy ha a fővárosban jár, vásárolja meg gyerekének a faluban nem kapható kerékpárt, még őt sem invitálta be, csak a kapuban vette át tőle a szívességből autóval hazaszállított árut. S nem csak munkatársaival, szomszédaival sem tartja a kapcsolatot. Nem is érdemelne szót, ha nem találkozna az ember lép- ten-nyomon ezzel a jelenséggel, nem csak a városban, de faluhelyen is egyre gyakrabban. Sok család csak befelé él, mesterségesen leszűkítik az emberi lét egyik éltető elemét, a sokszálú emberi kapcsolatokat, önmaga ellen vét ezzel, de sokkal inkább gyerekei ellen, hisz ezzel együtt jár, hogy az ő barátait sem látja szívesen otthonában. A serdülő korban, a 12—18 éves időszakban nem egy családban a szülőnél is nagyobb hatással vannak a gyerekre a kortársak, barátok, ismerősök, osztálytársak Nem megakadályozni, inkább elősegíteni kellene, hogy csemeténk legjobb barátai, akik valószínűleg a legnagyobb hatással vannak rá. bejáratosak legyenek otthonunkba, ismerjük őket. Képünk legyen céljaikról, vágyaikról, világfelfogásukról, hisz nézeteik a mi gyermekünket is formálja, bizonyos mértékben ő is igyekszik hozzájuk hasonulni. Cselekedeteit ahhoz is méri, hogy vajon mit szólnak hozzá a baráti körébe tartozó fiúk, lányok. Hadd soroljak példákat. 17 éves fiú, kilencgyerekes család sarja. Nyáron keresett háromezer forintot a szünidei munkán. Sok mindenre kellett volna a pénz, de ő a feléért farmert vett az Ecserin, mert társai között nem számított igazán, akinek nincs menő farmerje. Egy másik diákom kimondottan utálta a hosszú hajat, mégis kénytelen volt hordani, hogy ki ne nézzék a többiek. Csak 18 éves korában vette a bátorságot, hogy a többiek véleményére fity- tyet hányva rövidre nyírássá. De nem csak a serdülőkre vannak ilyen hatással kortársaik. 42 éves ismerősünk tragikus esetét is ide sorolhatjuk. Máj- és vesebántal- mak miatt eltiltották őt a szeszes italtól. A haverok nem nyugodtak ebbe bele. Becsalták őt a kocsmába, és elé tettek egy pohárban két deci rumot. Nem vagy ember, ha meg nem iszod! — mondták neki. — Megitta. Még nyolc napig élt utána. Megvalósíthatatlan ábránd, hogy magunk alakítsuk ki gyermekünk baráti körét, rokonszenvét vagy ellenszenvét. Csodálkozva tapasztaljuk, hogy az a szolid, jó tanuló, illedelmes mintagyerek, akit úgy szeretnénk összehozni fiúnkkal, lányunkkal, számára teljesen közömbös és nem hajlandó barátkozni vele. Az olyasfajta tiltás se sokat ér, hogy ha én mégegyszer meglátlak ezzel vagy azzal, az a tiéd lesz, *amit akkor kapsz. Ha érthetetlen módon olyan gyerekkel barátkozik, aki számunkra ellenszenves tulajdonságokkal rendelkezik, egy okkal több, hogy meghívjuk, s megtudjuk, miért vonzódik hozzá. Talán csak azért, mert minden panaszát, baját figyelmesen meghallgatja. (S tőlünk épp ezt nem kapja meg.) Vagy egyszerűen ez a barát elfogadja gyermekünket olyannak, amilyen, nem olyannak akarja látni, mint a szülők. Amilyen, hiába akarja, a fiú nem tud lenni. Ha otthonunkban csemeténk társasága jó tanyára lel (persze az elviselhetőség keretein belül), nem kell azon aggódnunk, vajon most kikkel és merre csavarog. Ha megismerjük barátait, őt is jobban ismerjük, hisz valószínűleg a hasonló gondolkodásmód hozta őket közel egymáshoz. Ennek az ismeretnek a birtokában jobban fel tudunk lépni a káros és haszontalan nézetek, tervek ellen. Jobban tudunk érvelni, s ha bensőséges a viszonyunk gyermekünkkel, mégr az ártalmas barát hibáira is rá tudjuk nyitni a szemét. A. L. AZ ORVOS VÁLASZOL Mellékhatás nélkül „Gyomorfájás” jeligére: Röviddel azután, hogy beveszek egy Kalmopirin tablettát, megfájdul a gyomrom — panaszolja levelében K. M.- né. Kétféle megoldást javasolhatok önnek. Az egyik, hogy oldja föl kevés vízben a tablettát, s akkor vegye be, mikor már egészen kipezs- gett. Ebben az esetben megszűnnek gyomorpanaszai. A másik és egyszerűbb megoldás, hogy Istopepint szedjen, ami hatásában megegyezik a Kalmopirinnel, de nincsenek gyomorfájást okozó mellékhatásai. Divat lett a szauna. Sokszor megcsúfolása példájának. Tiltakoznak is a finnek, ha bordéllyá vagy korcsmává züllesztik üzletre, szórakozásra éhes európaiak. Még a fürdönadrágos szauna sem igazi. Tisztaság és átizzadt ruha ellent mond egymásnak. Ismerték a szaunát már a hunok is. sátraikban köveket melegítettek, párát keltettek, de ez még csak a gőzfürdő őse. A szauna északon, dánoknál, svédeknél, észteknél, letteknél, litvánoknál, lengyeleknél, oroszoknál valóban okos, tisztálkodásra való alkalmatosság, fürdő. S napjainkban Tatától a budapesti Olympia Szállóig sem egyéb, bár lényegesen különbözik a verejtékillatú gőzfürdőktől. A szauna: szertartás, világnézet. A kikapcsolódás, megpihenés, feloldódás, a bizalom próbája. Mint a borpince nálunk, úgy tartozik a szauna a finn családhoz, vidéken, városon. Üzemek, bérházak, családi házak is megépítik a maguk szaunáját, de az igazi szauna tavak partján épül. Elengedhetetlen az a csend, mely ezt a hatvanezernyi tavat körülveszi Suomiban, s a zöld erdő, mely átöleli, s a végtelenjével beborító kék ég. Elengedhetetlen a házigazda készülődése, hogy begyűjtse, egybekösse a leveles, zsenge nyírfavesszőket (szentivánéj előtti a legalkalmasabb), hogy végeiket baltával megpuhítsa, nehogy megsértse a testet. A házigazda takarítja ki a szaunát, fűt be az előtérbe, ahol a szaunázás előtti és utáni tisztálkodás, a mosdás folyik, ő készíti be a langyos vízzel telt vödröket, a nyírfa „virgácsokat”, fűti be a gránit kövekkel (ez nem hasad!) borított kályhát vagy éppen a köveket melegíti a hagyományos füstös szaunában. Már a szauna építésénél ő választja a megfelelő fát padnak, a vízelnyelő nyárfákat, egyebűvé vörös fenyőt, tüzelőnek jó illatú nyírfát. Mert ez se mindegy. A szaunához hozzátartozik az izzó köveken megforgatott leveles nyírfavirgácsok tavaszi réteket idéző, s az arcunk elé tartott virgácsok hűvösén átáramló felüdítő illat. Nos: lemosdottunk, s belépünk a nyolcvanfokos szaunába. Már az előtérben meleg van, a különbséget alig érezzük. Tíz perc után bőrünk felenged, pórusain elhagy a verejték, vizet löttyin- tünk a forró kövekre, felszáll a gőz, nő a meleg száz-százhúsz fokig, de száraz a levegő, úgy lélegezhetünk, mint a szabadban. Megpacskoljuk egymást s magunkat a nyírfavesszőkkel, aztán ki a tóba. Parázs testünk nem érzi a hideget, néhány tempó s vissza a hőbe, ahányszor jólesik. Ez a szabály: a szaunában csak azt tegyük, ami jólesik, csak arról beszéljünk, amiről jólesik, csak arra gondoljunk, ami nem okoz gondot. A szauna a „lazításé”, a kikapcsolódásé, a pihenésé, a bizalomé. Mert kell-e több bizalom annál, minthogy államfő, üzletember, családfő a szaunában fogadja bizalma jeléül vendégét, hogy fiú és leány, testvérek együtt szaunáznak, távoli vidéken s a múltban akár az egész család. A szó szoros értelmében: itt lemeztelenítve jelenik meg az ember, testileg, bensőleg. Ide nem lehet előítéletekkel jönni. Itt a bizalom és felszabadultság, jó értelemben vett fegyelem és humanitás határozza meg az együttlé- tet. Két-három hideg vízben való megbuggyanás után ismét a házigazda tiszte, hogy megcsutakolja vendégeit, kidörzsölje belőlük a megmaradt verejtéket. S úgy, meztelenül, kiülve a szauna tornácára, az enyhe szél szárítja fel rólunk a párát. Amikor megmerültünk a tó vizében, zöld fenyők és nyírfaerdők gyűrűjében. felettünk az égbolt végtelenjével, előttünk a víz tükrével, a csendben, mintha a nagy természet fogadott volna be. S most a szél úgy jár át, hogy se embert nem érezünk a közelünkben, sem tetőt felettünk, csak fújja ki belőlünk a napok nehezét, s csodálatosan megtisztulva szárítjuk fel végül goromba lenvásznakkal a megbújó vízcseppeket. Aki vacog, rosszul szaunázott. Aki testileg, szellemileg megújúlva kelt fel a tornác padjáról, nem felejti, hogy csak így szauna a szauna. A szaunát nem mocskolhatja be sem hiúság, sem önzés, sem gyávaság, semmilyen előítélet, a szauna az emberség, a barátság, testi-lelki tisztaság együttes és kölcsönös záloga. K. A. Szauna. (D. Németh Ingeborg rajza.) A modern, klasszikus elegancia különösen a középkorúak öltözködésében hoz változatosságot. A finom minőségű, több évre is érvényes ruházatot bizonyára előnyben részesítik. A fiatalok is sokfajta, választékot találnak majd, nemcsak nappalra, hanem a szórakozásaikhoz is, olyan újdonságokat, amelyek nekik igazán újak, miután az 50-es évekhez hasonló stílusok megifjodott másával ismerkedhetnek majd meg. Rajzainkon részleteket és ötleteket adunk — így könnyebb lesz a választás a szezonban. 1. Átmeneti kabát, egyenes vonalú, álló nyakkal, bő vonalú, lefelé szűkülő ujjú megoldással. Egyszínű anyagon hangsúlyos dísztűzésekkel. Hossza a lábikráig ér. 2. Klasszikus kosztüm, twed, vagy mintás fésűs szövetből, díszítése a galléron és zsebeken bársonyból. A szoknya szűk, egyenes vonalú, oldalt hasítékkal, ez biztosítja a lépéshez a megfelelő bőséget. Hossza épp hogy takarja a térdet. A vállak töméssel készültek. A blúz nyakmegoldása érdekes! Pántba foglalt és felette keskeny fodor. A rajz a jellegzetesen nőies stílust idézi. A kalap doboz formájú, kis tolldíszítéssel. 3. Jerseyböl, vagy selyemből készült ruha. A kámzsagallér rászabott vagy különálló is lehet. Sonkaujjak nagyon jellegzetesek. Széles, elkeskenyedő, megkötött öv. A szoknya ferde szálirányú, deréktól lefelé belső hajtásokkal, amely fokozza a bősé_get. Hossza lábikraközépig! 4. Mintás vagy egyszínű anyagból egyaránt divatos a féloldalas (aszimetrikus) szabás. A rajzunkon kockás anyagból mutatjuk be a válltól künduló, derékban lefogott, lefelé szabadon hulló redőzést. Az ujjak felül bővítettek és csak 7/8-os hosszúságúak. A magas nyak „Garbós” megoldású. A ruha térd alatt 10 cm-re végződik. Nádor Vera Csipkepántos fejrevaló Fiatalos, könnyed a fejtetőn ülő kunkori szélű gyapjúsapka. A homlokba húzott széle azonban csak a keskeny, hosszúkás archoz illik, a gömbölyű arcúaknak a féloldalas viseletét javasoljuk. Hozzávalók: 5 dkg SHETLAND fonal, 5 db 4-es harisnyakötő tű. Munkamenet: a fejbőségnek megfelelően 84 szemre kezdjük, körbe haladó sorokkal, 2 sima, 2 fordított váltakozásával 9 sort kötünk. Ezután 2 sima sort kötünk, majd leszámolható ábra szerint csipkemintás pántrészt kötünk. Az ábrán nem jelölt páros sorokban sima szemeket kötünk. A mintás rész után 2 sima sort kötünk, majd a tetőfogyasztást. Minden 2. sorban, a minta-középszem felett 3 szemet simán összekötünk. Ezzel kialakítjuk a hát- gerezdes befejező részt. Végül a fennmaradó 7 szemet mer- kelőtűvel összezárjuk és a belső felületen a szálvégződést elvarrjuk. JELMAGYARÄZAT: • == 1 sima szem 0 = 1 ráhajtás / = 2 szem simán összekötve \ = 1 szemet leemelünk, 1 szemet simán lekötünk, és a leemelt szémet ezen átemelve ledobjuk a jobb tűről A = 1 szemet leemelünk, 2 szemet simán összekötünk, és a leemelt szemet ezen átemelve ledobjuk a jobb tűről KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1980. február 17. A szauna „v
