Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-13 / 36. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 13. Munka a közösségért Iában Csáthy Miklósné vezetésével a hetedikesek egyik raja a földhivataltól kapott térképen jelöli be a szennyezett helyeket, s úgynevezett veszélytérképeket készítenek havi észleléseikről. Ezen a tájon minden falu, minden erdő, minden dűlő és folyókanyarulat őriz valamit történelmünkből. Dicsőséges vagy éppen küzdelmes, sikeres vagy talán kudarccal teli históriát, neves ember emlékét, ezernyi névtelen alkotó- készségét. A fehérgyarmati járást járva az ember még ma is találkozik az élő népművészettel, a múltat, a hagyományt őrző emberekkel. Ebben az országban, ha valaki néptáncot akart gyűjteni, Szatmárba utazott. Ha valaki népi építészetet tanulmányozott, itt kötött ki. Az irodalom búvárai évekre szóló programot találtak ezen a tájon. De megtermett a népi költészet megannyi remeke, a népzene csodás dallamvilága is. Kincsestár ez a javából. Amikor szóba került a város és a járás szellemi élete, akkor fogalmazódott meg a jogos panasz: a lehetőségeknél jóval kisebb mértékű az az igyekezet, amely feldolgozza, megmenti, közkinccsé teszi ezt a felmérhetetlen értéket. Van egy-két jó szándékú ember, aki próbálkozik. A járáson és a városon kívül élők közül is vannak érdeklődők, bár ezek többnyire saját érdekeiket szolgálják kutatásaikkal. De hol van a közművelődés céltudatos tevékenysége a hagyományok megőrzésére? Tévedés ne essék: nem valamiféle kampányra gondolok, ahol gyűjt az öreg és úttörő, padlást ró agg s fiatal. Céltudatos, módszeres, tudományosan megtervezett hagyománymentésről lenne szó. Hívja segítségül a helyi közművelődés szakembere az igaz szaktudóst,« mozgósítson, legyen nyári programja ez áz innen egyetemre vagy főiskolára járónak, tekintsék hivatalosan is társadalmi munkának azt a tevékenységet. Legyen képarchívum, mely folyamatosan készül: legyen olyan tánccsoport, melynek elsődleges feladata e táj értékeinek megőrzése és bemutatása; legyen helytörténettel foglalkozó munkaközösség; alakuljon olyan helyi múzeum vagy bemutatóterem, mely rendszerezve mutatja be a szépségeket. De lehet millió és egy, ezeknél jobb ötlet is. A kötődés a hazához — az kötődés a szülőföld egy szeletéhez. Megköthetjük az itt élőt iparral, lakással, munkahellyel, jó ellátással. De mindez üres marad, ha nincs mögötte az érzelem, a szív, a valahová tartozás kötőanyaga. Hiszem, hogy nemcsak az, aki más földről ide látogat csodálhatná a sosem volt élményt. Az itt élők is örömmel látnák: értékeik gyűjteménye elvehetetlen gazdagságuk bizonyítéka is. Kevesebbet várni - többet tenni Újdonságok röviden nél. Születtek is vállalások kiszesek, lakók, üzemi kollektívák részéről. Ez olyan tartalék, amely az idei évben motorja lehet a város fejlődésének. Meggyőződésem, hogy a párt-, állami és tömegszervezetek politikai aktivitása városi színvonalú összefogást eredményezhet, ami a pártbizottság és a pártszervek irányításával mind az üzemek, mind az intézmények munkáját jelentősen lendítheti. Közös felelősség — A választások során erősödtek a pártszervezetek, mozgósító szerepük nőtt. Rendelkeznek a megfelelő cselekvési programmal, melynek szerves része a város életében való aktív részvétel, a közös felelősség és a társadalmi ösz- szefogás magasabb színtű biztosítása. Mindez — párosulva azzal a tenniakarással, ami a város lakóinak többségére jellemző —, a gondok és nehézségek ellenére is további fejlődést ígér Fehérgyarmaton — mondta befejezésül Csepe- lyi Tamás, a városi-járási pártbizottság első titkára. Három Vöröskereszt alapszervezetnél működött üzemorvosok irányításával elsősegélynyújtó- tanfolyam. Az iskoláknál a vöröskeresztes tanárelnökök szervezték ezeket. Kiemelkedő volt a gimnázium, és a Május 14. téri iskolások eredménye, akik megyei versenyen is részt vettek. oktató végzi. Személykocsik, oktatóterem, szemléltető eszközök segítik a munkát. A múlt évben 216-an szereztek itt jogosítványt. A gimnáziumban működő szakkör tagjai is megtanulhatják a gépkocsivezetést, s ők is kaphatnak jogosítványt. Harminchét fiatal, négy szakosztályban — ez az MHSZ helyi rádiósklubjának létszáma. Sok minősített versenyzőjük van. A legjelentősebb a RIM-szakoszfály, de szép eredményeket érnek el a nyolc operátorral dolgozó RH-sok és a konstruktőrök is. Az MHSZ keretén belül gépjármű-kirendeltség működik a városban. Az oktatást három szakKészülnek a modellek. Amint jő lesz az idő, röpülhetnek a kis gépek (Molnár Károly felvételei) Hatvan 18 éven aluli tagja van a fehérgyarmati városi modellező klubnak, melyet az MHSZ tart fenn. Élmény a gépek konstruálása a gyermekeknek, de a legnagyobb siker a minden évben megrendezésre kerülő honvédelmi nap, ahol az egész város láthatja munkájukat — repülés közben. Négymilliós társadalmimunkavállalás született az idén Fehér- gyarmaton. A legfontosabb vállalások: 5800 négyzetméter új út építése, MHSZ-rutinpálya kialakítása, sétányépítés a Május 14. téren, a sportpálya bővítése, az óvodához út és járda megépítése, hogy néhány főbb feladatot soroljunk. • • • A népfront nőbizottsága, a korábbi .jó tapasztalatok felhasználásával most is szervez tanácskozást a gyesen levőknek, ahol a gyermeknevelés kérdései kerülnek szóba. Főzési tapasztalat- cserét, társadalmi munkát, kiállításokat Is rendeznek. A nőbizottság egyik nagy feladata a cigányszülőkkel való foglalkozás, ‘valamint a részvétel az idős emberek gondozásában. Nem elég elméletben tudni. így aztán tanári irányítással egymáson próbálják ki tudásukat a 2-es iskola vöröskeresztesei A múlt évi lomtalanítás eredményeként a város úttörői 20 ezer forint értékű hasznos anyagot adtak át a MÉH-nek. A népfront szervezésében az idén is megrendezik az akciót, melynek lebonyolítását az iskolások vállalták. Fehérgyarmaton 1655 lakásra terjedt ki a Tiszta udvar, rendes ház” akció, értékelése, A címet 794 lakás nyerte el. köztük hét olyan melyet cigányok-laknak. Ismeretek terjesztői Ha jó az előadás, nem kizáró ok a bejárás sem. Ezt bizonyítja a városban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Hódiköt együttműködése. A gyár dolgozói szívesen vesznek részt az előadásokon, melyek jelentősen segítik általános műveltségük bővülését. A városi TIT munkáját azonban nemcsak ez az egy példa igazolja. Erre az évre több mint 120 előadásra kötöttek szerződést üzemekkel, ipari szövetkezetekkel, a tsz-szel, kisiparosokkal. Gyá- korta vannak előadások a művelődési házban is, de a kis iskolások matematikai képzésében is részt vesznek a szakemberek. Igényként jelentkezett a városban a gazdasági és termelési témák megtárgyalása is. Mindez érthető, mert a városiasodás jelenlegi szakaszában még igen jelentős a háztáji és ház körüli gazdálkodás. A kertbarátok klubján kívül, mely a népfront szervezésében dolgozik, a TIT a méhészek, nyulászok, galambászok részére ad szakmai útbaigazítást. A városi tanács évi ötezer forinttal támogatja a helyi TIT munkáját. Kiváló előadások, neves előadók biztosítják a színvonalat. A FEJLŐDÉS ÖRÖMEI ÉS GONDJAI Hagyomány Kész&l a veszélytérkép. Egy esztendő óta 52 tagú váíosi népfrontbizottság működik Fehérgyarmaton. Az elnökség tevékenységét hat munkabizottság segíti. Együttműködési megállapodás alapján a KISZ-bizottsággal, a tanáccsal és a KIOSZ- szal készítettek évi programokat. Kiválóan dolgozik a nyolc lakó- és negyvennyolc utcabizottság is. Jelentős eredményeket értek el a tisztasági mozgalomban és az idős emberek helyzetének felmérése érdekében végzett munkában. A népfront által szervezett környezetvédelmi bizottság is felhívta magára a közfigyelmet. Dolgozik ebben BM-alkalmazott, gyógyszerész, lelkész, Kö- JÁLL-szakember egyaránt. A huszonnyolc lelkes aktivista gondosan felmérte a várost veszélyeztető lehetőségeket, és ajánlásokat dolgozott ki ezek megszüntetésére, illetve megelőzésére. Két itt tevékenykedő aktivista a népfront Országos Elnökségétől Széchenyi-emlékpla- kettet kapott eredményei elismeréseként. Igen fontos, hogy a felnőtteken kívül az iskolásokat is sikerült bekapcsolni a környezetvédelmi munkába. Az egyes iskoBeszélgetés a városi-járási párt bizottság alsó titkárával — Az elmúlt hetekben a városi-járási párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek választott vezetői és munkatársai számtalan alkalommal találkoztak a fehérgyarmati lakosokkal. Most, amikor a város örömeiről és gondjairól szólok — mondja Csepelyi Tamás, a pártbizottság első titkára —, élő, friss, személyes tapasztalatok birtokában tudok összegezni. Ezen belül is a legfontosabbnak a 29 pártszervezetben dolgozó hatszáz kommunista véleményét tartom, akik tudják: a város életében, fejlődésében, alakításában rendkívüli felelősséget hordoznak. Jó alapok — Nagyon fontos, hogy érvényesült az a célkitűzésünk, hogy minden munkánkat városi és járási kölcsönhatásban végezzünk. Ez érthető, hiszen Fehérgyarmat központi szerepe ezen a tájon köztudott, de ugyanakkor az itteni élet alakulása az egész terület fejlődésével kapcsolatos. Általános volt a vélemény a párttaggyűléseken éppúgy, mint a népfront területi tanácskozásain, hogy az elmúlt év, tehát az első olyan, amikor városi ranggal rendelkeztünk, jó alapokat teremtett. Minden elképzelésünket megvalósítottuk. Ez áll a lakásépítésre, a közlekedés fejlesztésére, a kereskedelmi hálózat bővítésére és általában arra, amit urbanizációnak nevezünk. Félreértés ne essék: nem szeretnénk túllelkesedni a sikereket, de eredményeinket a legilletékesebbék, a város lakói igazolták vissza. — A köz felelősségét mi sem bizonyítja jobban, mint az: minden eddiginél több közérdekű javaslat, ötlet, bejelentés érkezett, hangzott el a különböző fórumokon. A párt-végrehajtóbizottság hat, a pártbizottság egy esetben foglalkozott 1979-ben város- fejlesztési, illetve -politikai kérdésekkel. A kérdés mindig úgy vetődött fel: hogyan aránylik a mennyiségi fejlődés a tudatihoz, hogyan képes jobban betölteni a település a városi és a kisugárzó szerepét. Megtorpanás? — Eddig tehát határozottan dinamikáról beszélhetünk. A mostani szakaszban ugyanakkor úgy érezzük: lehetőségeink szűkülnek. Megmagyarázom, mi az ok. Fehérgyarmat az elmúlt években iparosodott. Jelenleg 3500 ember dolgozik a különböző gyárakban, üzemekben. Az iparfejlesztés azonban most megtorpant. Már a múlt évben is százzal csökkent a munkáslétszám, ami még nem jelentős, de jelzésnek elég. Igaz, így is 100 millióval volt nagyobb a termelési érték, ami minőséget jelent, s az is tény, a munkások 65 százaléka szakmunkás. — A lehetőségek azonban ezzel ki is merültek. Több munkahely nem nagyon létesül, a tervezett ipari telepítésekről mostanában már nem esik szó, pedig közművesített, előkészített területeink vannak. A város és járás területén szerényen számítva 2000 olyan férfi és nő van, akik azonnal készek munkát vállalni. Évente mintegy 400 fiatal kopogtat — mind hasztalanabbal — az üzemek kapuján. Ugyanakikor folyik a szakmunkásképzés és a potenciális munkaerő elvándorlása is párhuzamosan megkezdődött. Mindez ellentétes korábbi szándékainkkal, a megyei párt- és állami irányítás határozataival. — Senkinek nem kell bizonygatni, hogy ez a helyzet nem kedvez a dinamikus fejlődésnek. Fehérgyarmat nem tudja betölteni a foglalkoztatási igényt, a város fejlődéséhez is hiányoznak azok az anyagi, szellemi, társadalmi erők, amit az új vállalatok, gyárak tudnának biztosítani. Ez behatárolja a lehetőségeket. A meglévő ipari kapacitás fejlesztése sem ígér megoldást, néhány tucat munkahelyen kívül nem ígérkezik más.— Mindez tehát fékező erő, de feszítő is. A lakosságnak ugyanis megvannak az igényei — többségében jogosak —, az eddigi fejlődés optimistává teszi őket, ugyanakkor a realitások némileg lehűtik a várakozásokat. Így fogalmaztuk meg azt a lehetőséget, ami pillanatnyilag átsegít a gondokon: kevesebbet várni, többet tenni. Társadalmi erőforrások — Itt jutunk el oda, ami az idei év és ezen túl is, a váro- siasodási folyamat legfontosabb eleme. A város lakosságának tevőleges hozzájárulása fejlesztéséhez s ebben a munkában a város kommunistáinak megkülönböztetett szerepe, kötelessége. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a fehérgyarmati értelmiség sokkal közéletibb legyen. Gondolok elsősorban az eddig meglehetősen passzív műszakiakra, a pedagógusokra, az orvosokra. jogászokra. A műveltség általános emelésén kívül az egészséges urbánus szellem kialakításában, a közöst megbecsülő tudat formálásában van munkájuk, mégpedig bőven. — Büszkélkedhetünk azzal, hogy jó a kereskedelmi ellátás, hogy megyei átlagot meghaladó az egészségügyi szolgáltatás, elmondhatjuk, hogy ioarunk termékei jók, fejlődött a közlekedésünk. Mindez már hat a környező településekre, az egész járásra. De sajnos, a kultúra hatása, szerepe és színvonala ettől mesz- sze van. Nem elégséges a városi-járási művelődési ház tevékenysége, nem tudtuk eddig megfelelően feltárni és menteni végtelen gazdag hagyománykincsünket. sajnos, jóllehet több éve különvált a művelődési tárca az oktatástól, az állami közművelődés irányításán ez nem látszik meg, nem javult semmit. — A művelt városlakó tevékenysége egyrészt mérhető a termelőmunka eredményén, s a városias közszellemen. Megfogalmazódott ez a Hazafias Népfront tanácskozásain, de szinte minden más, a munkát segítő társadalmi szervAz oldalt összeállította: Bürget Lajos Alig FEHÉRGYARMATON
