Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-11 / 8. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 11. Divatjelenség vagy szükség­let? Valószínű mind a kettő­nek szerepe van abban, hogy megyénkben is megnőtt az ér­deklődés az idegein nyelvek ta­nulása iránt. A turizmus — legalább a társalgási nyelv el­sajátításának óhaja — épp­úgy motiválója az idegen nyelvek iránti igénynek, mint az általános és szakmai műveltség gyarapítása. Vannak tehát, akik hobbi­ból, szórakozásból, praktikus okokból iratkoznak be a nyelviskolába, míg jócskán akadnak olyanok, akiket a szakmai eligazodás, tájékozó­dás sürget. A megyeszékhe­lyen húszéves múltja van a szervezett idegein nyelv okta­tásának a Tudományos Isme­retterjesztő Társulatnál. Az idegen nyelvi iskola azonban csak három évvel ezelőtt ala­kult meg, mert lassan szűn­tek meg a neves nyelvtanárok köré csoportosult „magánis­kolák”. Kell a műveltséghez A TIT megyei idegen nyelvi szakosztálya ma már nyelvis­kola keretében végzi a nagy világnyelvek — angol, fran­cia, német, orosz, olasz és spanyol — valamint a kör­nyező országok — lengyel, szlovák — nyelvű tanítását. Tapasztalataink szerint évről évre növekszik az idegen nyelv oktatása iránti társadalmi igény, amelynek fenntartásá­ban és kielégítésében a nyír­egyházi nyelviskola is fontos szerepet játszik. Hozzájárul az általános műveltség fejleszté­séhez és a tudományos világ­nézet alakításához. Kik tanulnak a TIT nyelv­iskolájában? Milyen személyi és technikai feltételek állnak rendelkezésre? A résztvevők 42 százaléka a kezdő tanfo­lyamokra jár, a többiek a "v.la­dó, a felsőfokú, vala..: li cei- tanfolyamok hallgatói. Több mint félezer szabolcsi tanul a nyelviskolában, akik többsége értelmiségi, alkalmazott és is­kolai tanuló. De emelkedőben van, jelenleg 16 százalék a fi­zikai dolgozók aránya is. Hegyei segédkönyv A legtöbben az angol, né­met és az orosz nyelvet tanul­ják. A nyelviskolának 26 ta­nára van, akik korszerű, tu­dományosan megalapozott formák és módszerek segítsé­gével vezetik a nyelvi csopor­tokat. A nyelviskola féléves szemesztereket hirdet minden év szeptemberében, illetve ja­nuárjában 60 órás foglalko­zásra. Ezek között van kezdő és haladó, illetve céltanfo­lyam — egyetemi előkészítő, állami nyelvvizsga. Az órákat hetenként két vagy több al­kalommal tartják. Egy-egy csoportban átlagosan 16—17 érdeklődő van. Az oktatás a TIT által ki­adott nyelvkönyv — és segéd­anyag szerint zajlik, melyhez kiegészítő és rögzítőanya­gokat, diaiillmaket, magnó­szalagot és szöveggyűjte­ményt is használnak. Az au­diovizuális nyelvtanulás tech­nikai feltételeit minden év­ben fejlesztik, kiegészítik. Sajátos megyei igények ki­elégítését is segíti a nyelvis­kola: a tananyagok és mód­szertani kiadványok körét megyei jellegű kifejezésgyűj­teménnyel gazdagították. Ki­dolgozták például az almaex­port orosz és a papíripar né­met nyelvű szókészletét és ki­fejezésgyűjteményét, vala­mint az orosz egyetemi, főis­kolai előkészítő céltanfolyam anyagát. Rövid, intenzív tanfolyam Sajnos azonban sokan meg­torpannak, gyors sikert ■ .vár­nak, vagy nem bíznak eléggé önmagukban. A nyelviskolá­ból kimaradók aránya ma­gas, 35 százalék. A továbbiak­ban a nyelviskola vezetői, ta­nárai arra törekednek, hogy tovább népszerűsítsék az ide­gen nyelv tanulását, hisz a nemzetközi tudományos, gaz­dasági, kulturális kapcsolatok fejlődése igényli az idegen nyelvek ismeretét. Szeretnék, ha a nyelvek sze­rinti érdeklődés jobban meg­felelne a társadalmi szükség­leteknek, különös figyelem­mel a nagy nemzetközi elter- jedtségű nyelvek ismeretére. Minőségileg és számszerűleg növelni szeretnék az orosz nyelv tanítását. Terveik kö­zött szerepel újabb hallgatók toborzása a szakközépiskolák­ból és szakmunkásképző inté­zetekből. A vendéglátásában, kereskedelemben dolgozóknak rövid távú, intenzív tanfolya­mok előkészítésén dolgoznak. Távolabbi elképzelés egy ide­gen nyelvi klub létrehozása is. P. G. LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁS. A Nyírfa Áruház szolgál­tatóműhelyében Cservenyák Györgyné gombbehúzást, ha- risnyaszem-felszedést, monogramvarrást és kézimunka-cak- kozást készít lakossági megrendelésre. (Császár Csaba fel­vétele) Riselt térítők Japánnak A Háziipari és Népi Ipar- művészeti Szövetkezet nyíregyházi üzemében 450 ekrü és 935 színes ri­selt térítőt készítenek. A finom munkát és nagy pontosságot igénylő té­rítőkét a japán Tagi Tsusko megrendelésére szállítja a szövetkezet. (Elek Emil felvétele) 1 Kiss Józsefné a 40x40 centiméteres térítőkét varrja. 2 Ennek a riselt térítőnek az elkészítéséhez a kézi­munkával együtt több mint 25 munkaórára volt szükség. 3 A minősítésnél a legki­sebb hiba sem kerülheti el a szakember figyel­met;. Deák Lajqspé üzem­vezető-helyettes és Sipos Jánosné meós ellenőrzi a munkákat. 1Ó ELLÁTÁS A HÁZTÁJINAK zsák — nagy része már megérkezett. Az évelőkét — százszorszép, szarkaláb, árvácska — folya­matosan kapják. A fűszenmagvak közül a fe­ketegyökér, pasztinák, pha- cetin, kapor, ánizs, majorán­na, édeskömény kapható. A sziget csépi dinnyevetőmagot kereső vásárlóknak sem kell az üzletből üres kézzel távoz­niuk. Sajnos^ a földimogyoró szállítására még nem kaptak visszajelzést. A kisebb mező- gazdasági üzemek munkáját 25—50 dekagrammos csoma­golású vetőmagvakkal segítik. Nem feledkeznek meg az ál­lati takarmányt kiegészítő anyagok kínálatáról sem. A tavalyi 25 félével szemben az idén többet kívánnak besze­rezni. Cselényi György TANÁCSOK TÁRGYALTÁK Szesztilalom és tankötelezett­ség A szeszes italok közterüle­ten és más, meghatározott helyeken többé nem fogyaszt- hatók Tiszavasváriban: így döntött a nagyközség taná­csa. Csatlakozva más helysé­gekhez, a tiszavasváriak is elhatározták, hogy korlátoz­zák a sajnos, gyakori és igen­csak szemet szúró jelenséget — békésen, senki által sem háborgatva kortyolgatnak némelyek bolt előtt, tereken, munkahelyek bejáratánál... A rendelet kimondja, hogy ezeken a helyeken, valamint a mindenki számára látogat­ható épületekben vagy azok olyan részein, ahol nem áru­sítanak szeszt, vagy éppen a vonaton, autóbuszon, kapual­jakban, nyitott udvarokon sem ihat senki szeszes italt. Kivételt jelentenek az;,i'{felü­lőterületek, erdők, a strand vagy a piac, vásár területén lévő vendéglátóhelyek kije­lölt környéke — illetve a kü­lönféle ünnepi alkalmak ide­je. Gávavencsellőn és a hozzá tartozó Balsán három általá­nos iskola működik, s a ta­nács decemberben a tanköte­lezettségi törvény végrehaj­tásával foglalkozott. A két községben elsősorban — akárcsak másutt — a cigány tanulók okozzák a gondokat, valamint a nagy családók il- letye a „csonka családok” -gyermekeii'1'’Mivei’ a balsai tagiskolában a legnagyobb az ilyen tanulók száma, ott vannak a legnagyobb prob­lémák. A hiányzásokban saj­nos, vezet ez az iskola, mi­vel például volt olyan gye­rek, aki egymaga 122 napot mulasztott, így nem is osz­tályozhatták a tanév végén. A hiányzások közül egyéb­ként átlagosan — a 3 iskolá­ban — egyötöd rész igazolat­lan. A nyolc osztály elvégzé­sével is bajok vannak: az 1. számú iskolában 25 elsősből legutóbb 18, míg Balsán 14- ből mindössze öt fejezte be tanulmányait. A helyzeten igyekszenek javítani ^tiár el­határozták, hogy elvetik a „minden áron átengedni...” szemléletet. Pótfoglalkozáso­kat, korrepetálást szervez­nek, a napköziben igyeksze­nek elhelyezni minél több gyenge tanulót, és gyakoriak a családlátogatások, a segítő szándékú beszélgetések a szülőkkel. (tgy) Használt ruhát kért, ékszert lopott Kisebb értékre elkövetett lopás vétségéért ítélte el a bíróság a büntetett előéletű Gyöngyösi Zoltán 18 éves nagykállói lakost. Gyöngyösi június elsején szabadult a fiatalkorúak börtönéből, de három hónap múlva már is­mét összeütközésbe került törvényeinkkel. Nagykálló- ban a Kisharangodi út egyik háza elől egy Simson segéd­motor-kerékpárt lopott, de alig tolta el a ház elől, ész­revették, s üldözőbe vették a tolvajt. Amikor Gyöngyösi rájött, hogy baj van, ott­hagyta a motort és futásnak eredt, de megfogták, s el sem engedték, míg rendőrt nem hívtak. A kár megtérült, de Gyöngyösit mint különös és többszörös visszaesőt hat hó­napi börtönre és 1000 forint pénz mellékbüntetésre ítél­ték. A 20 éves nyíregyházi Béri Zoltán is hat hónapot ka­pott lopásért de mivel ő bün­tetlen előéletű, két év pró­baidőre felfüggesztették a büntetés végrehajtását. Béri augusztus 15-én egy 1100 fo­rint értékű kerékpárt lopott Nyíregyházán, a Simái úti italbolt elől, otthon leszedte róla a dinamót és a lámpafe­jet, s eladta ötven forintért, a kerékpárt pedig 120 fo­rintért értékesítette. Tóth Lajosné Balogh Etel 47 éves nyíregyházi lakos már többször állt többnyire vagyon elleni bűncselekmé­nyek miatt a vádlottak pad­ján, de október 17-én újabb nagy lopásra szánta magát. Felment egy ismerőse laká­sára, hogy ócska ruhákat kérjen tőle, aztán míg az asszony összeszedett néhány holmit, Tóthné kilopta a szekrényből az ékszeresdo­bozt közel 40 ezer forint ér­tékű ékszerrel. Tóthné már nem várta meg, míg megkapja a hasz­nált ruhákat, szépen elkö­szönt, s az asszony csak tá­vozása után vette észre, hogy eltűntek az ékszerei. A káro­sult aznap este bejelentést tett a rendőrségen, de más­nap reggel á tolvaj Visszavit­te neki hiánytalanul az ék­szereket. A kár tehát megté­rült, de Tóthnét mint külö­nös és többszörös visszaesőt 1 év két hónap szabadság- vesztésre ítélték és két évre eltiltották a közügyektől. Mindhárom ítélet jogerős. Divat vagy hobbi a nyelvtudás? Félezer szabolcsi hasznos „hobbija" Pázsit fásakból Tízmillió értékű vetőmagot forgalmaznak A mezőgazdasági termelés­ben is fontos szerepet játszó — háztáji kiskertek tavaszi vetőmagellátásáról a nyíregy­házi Búza téri vetőmag-min­taboltban érdeklődtünk. Remélhetően az alapvető vetőmagkínálatban nem lesz fennakadás — nyugtat meg Szabó Ferenc üzletvezető. De mindent megtesznek annak érdekében, hogy a legkereset­tebb különlegességek is a kel­lő időben rendelkezésre állja­nak, sőt egy részük már itt van. A bolt az idén, mintegy 10 millió forint értékű árut forgalmaz. Ennek nagy részié a vetőmag, valamint a háztájikban egyre nagyobb teret hódító kisgé­pek, továbbá kézi munkaesz­közök. Emellett egyre na­gyobb bevételhez jutnak a szeptember óta működő gyógynövényrészleg munkája révén is. A táplálkozásunkban nél­külözhetetlen zöldségfélék maígvaiból nagy faj- és' fajta- választékot biztosítanak 5, 10, húsz-, száz- és kétszázötven -grammos csomagolásban. Ezek köznil a káposztaféle, a sárgaré­pa, petrezselyem, saláták, paprikák, paradicsomok és az uborka ván legna­gyobb mennyiségben. Borsóból 12 fajtát, 1980-ban összesein mintegy 40 mázsát vásárolhatnak. A kdlencfajta babból 20 mázsát vehetnek meg. A hétvégi telkek tulajdo­nosai előszeretettel ültetik a különféle pázsitfűmagvákat. Ebből 30 mázsa szolgál az üdezölid környezet kialakítá­sára. A t ak arm án y ma gvak 4 fajtájából 100 mázsát tervez­nek értékesíteni. A madár­élelmezési célokra alkalmas rossz csíraképességű magvak­ból 50 mázsát kínálnák meg­vételre. Vetőburgonyából elő­reláthatóan 50—60 tonna ta­lál gazdára. Az egynyári növények ve- tőmagvai — például a szegfűk, petúniák, ősziró­

Next

/
Thumbnails
Contents