Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-03 / 1. szám
1980. január 3. KELETEM AGYARORSZÁG 7 Az egymás után végrehajtott kísérletek eredményét, a késési időket figyelembe véve azonnal értékeli a számítógép. (MTI — Külföldi Képszolgálat — KS) A szimuláció, a szimulációs modell, szimulációs játék stb. kifejezések a digitális számítógépek elterjedése óta egyre gyakrabban bukkannak fel egymástól távol eső területek, például az ökonometria, az operációkutatás, a műszaki tervezés, a vezetőképzés feladatainak a megoldásában. Az univerzális számítógépek megjelenése előtt problémamegoldásban jelentős szerep jutott az anyagi modelleken végzett kísérleteknek- (például a mechanikai kísérleteknek), amelyek azonban a rendszereknek csak szűk csoportjában nyerhettek alkalmazást. A digitális számítógépek kezdetben a nagy számítási munkát igénylő direkt módszerek (variációszámítás, matematikai programozás) elterjedt alkalmazását segítették elő. A gépek teljesítményének növekedése lehetővé tette olyan bonyolult rendszerek tanulmányozását is, amelyek esetében direkt megoldások nem ismeretesek, vagy aránytalanul nagy idő- és költségráfordítást igényelnek. Előtérbe kerültek tehát a heurisztikus módszerek, elsősorban a szimuláció, amelyben a digitális számítógépet olyan módon programozzák, hogy belső állapotváltozásainak sorozatára képezik le a modellezett folyamatot. Bár a szimuláció az esetek többségében nem vezet el a legjobb megoldáshoz, de nagy valószínűséggel elfogadható megoldást eredményez olyan esetekben is, amikor direkt optimalizáló módszerek alkalmazása a rendszer összetettsége folytán nehézségekbe ütközik. Abból a célból, hogy a kísérletsorozat egyre megfelelőbb eredményeket adjon, a kísérletező ember saját intenzív logikai képességén kívül segítségül hívhatja a direkt és a szimulációs eljárások bármelyikének számítógépre írt programját. Ebben az esetben a számítógép szerepe kettős: egyrészt realizál egy modellt, másrészt átvállalja a kísérletező tevékenységnek egy részét. Kertészkedő űrhajósok Hagyma a kozmoszból A kozmikus körülmények között a Szaljut—6 fedélzetén termesztett növények fehérjeszintézise nem mutat zavarokat. Erre az eredményre jutottak Kijevbén az Ukrajnai Tudományos Akadémia Botanikai Intézetének tudósai, miután befejezték az űrből visszahozott búza- borsó- és uborkaminták vizsgálatát. Ezeket a növényeket Valerij Rjumin és Vlagyimir Ljahov termesztette 175 napos űrrepülése során az „Oázis” nevű biológiai kísérlet keretében. A magokkal és a növényekkel már 1975-ben megkezdődtek a kísérletek a Szaljut—4 űrállomás fedélzetén. Azóta tökéletesebbé váltak a vetőmagok és kifinomultak az űrbéli „agrokémia” módszerei is, úgy, hogy a magok jobban csiráznak. A búza például a Szaljut—6 fedélzetén 15 nap alatt 30 centiméteres magasságot ért el. A hagymák olyan jól növekedtek, hogy a két űrhajósrekorder, Ljahov és Rjumin felhasználhatta őket a fedélzeti konyhában. Meg nem magyarázott az a kérdés, miért nem virágoznak a növények és miért nem hoznak gyümölcsöt az űrben. A tudósok feltételezése szerint a nehézségi erő hiánya van hatással erre az alakulásra. A kijevi tudósok szerint az anyagcserezavarok is felelősek ezekért a csökkent növényi életfolyamatokért. AUTÓ-MOTOR új villanyégők Az Egyesült Államokban olyan új villanyégőt szerkesztettek, amellyel a villamos áramnak mintegy 60 százaléka megtakarítható. A vil lanyégő üvegét titánoxiddal és ezüsttel vonták be. Ez a réteg egyrészt átengedi a fényt, másrészt viszont a hősugárzást visszairányítja az izzószál zónájába. Még kedvezőbb eredményeket lehet elérni a teljesen gömb alakú égőkonstrukcióval, amelyet speciális izzószállal láttak el. Az ilyen típusú 40 wattos égő teljesítménye elérheti az addigi 100 wattos égőét. Önműködő számítógép Az NSZK-ban új, önműködő kis számítógépet fejlesztettek ki, amellyel a műhelyekben és a laboratóriumokban. központilag irányíthatók a mechanikus, az elektromos, a vegyi és a hőfolyamatok. Ugyanakkor asztali számítógépként is hasz-í nálháítí fhatemattkai 'félada-i tok megoldására. A gép megjegyzi a fontos határidőket és segítséget nyújt mindenütt, ahol számokkal kell dolgozni. Pillantás a föld mélyébe A Szovjetunióban mágneses hidrodinamikus generátor segítségével mélyszondázást végeztek a föld kőzetrétegeiben. A geofizikusoknak 40 kilométer mélységig sikerült behatolniuk. A néhány másodpercig tartó villamos impulzus lehetővé tette, hogy feltárjanak néhány alsó réteget és megállapítsák a kőzetrétegek határait. A mágneses hidirodinamikus generátorokat egyre szélesebb körben alkalmazzák, mivel a fúróberendezéseket felhasználó közvetlen geológiai módszerekkel eddig csak mintegy 10 kilométeres mélységet sikerült elérni. Szélenergia Október végén állították üzembe New York első nagyobb szélmalmát. A négy, egyenként hétméteres lapát óránként 100 kilowatt/óra energiát termel. A malom .energiájét. több célra is fel kívánják használni. Egyrészt a városi szemét feldolgozásához, de tervezik azt is, hogy a város parkjait és kertjeit fogják a szélmalom áramával világítani. Ha minden beválik, akkor az is lehet, hogy a New York-i szemét jelentős részét ezzel fogják feldolgozni. „Beteg" kipufogócsövek A hengerekben lejátszódó égési folyamatok végterméke, a magas hőmérsékletű és nagynyomású gáz a kipufogórendszeren keresztül áramlik a szabadba. E rendszer része a hangtompító dob is, amely elviselhetővé teszi a belső égésű motor nagy üzemi zaját. A gépkocsi kipufogórendszerében idővel koromlerakódás keletkezik, ami a keresztmetszetek fokozatos leszűkülését eredményezi, s az egészen az eltömődésig fokozódhat. A benzin-olaj keverékkel üzemelő kétütemű motoroknál ez sokkal hamarabb következik be, mint a négyüteműeknél. hacsak nem már „kiszolgált”, sok olajat fogyasztó négyütemű motorról van szó. A kipufogórendszert belülről a motor égéstermékei károsítják, kívülről a felcsapódó kövek és a felfröccsenő víz tesznek benne kárt, mely utóbbi valósággal rideggé edzi a lemezszerkezetet. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy a csövek és dobok élettartama alig pár évre rúg, s még végleges elhasználódásuk előtt is gyakran keletkeznek rajtuk törések, repedések. Sokan nem tulajdonítanak ennek különösebb jelentőséget, — hacsak nincs olyan mértékű törés, amely kiiktatná a hangtompító dob zaj- csökkentő hatását —, pedig a sérült kipufogórendszerből mérgező gázok szivároghatnak a kocsi utasterébe, nem kis kellemetlenségeket okozván. A kipufogórendszer műszaki állapotát tehát rendszeresen ellenőrizni kell. A kipufogóhang megváltozása, a fémes zörejek figyelmeztetnek az esetleges hibákra no meg az elvezetőcső oldalsó kifúvásai és az, ha a szokásosnál kevertebb kipufogó gáz távozik a cső nyitott végén. A kipufogócső keresztmetszetének leszűkülése motorikus erőveszteséggel jár, ugyanakkor növeli az üzemanyag-fogyasztást. A motor ilyenkor egészségtelenül felmelegszik, működése a dús keverékkel való üzemelés tüneteit mutatja, ami sokszor még a szakembereket is félrevezeti, amikor a porlasztó rossz beállításában keresik a tünet okát. A kipufogórendszer eltömődé- sét a szétszerelhető változatoknál könnyen elháríthatjuk a csövek és dobok leszerelésével, kitisztításával. Nehezebb a helyzet az összehegesztett változatoknál. Ha nem krómozott a hangtompító dob, lánggal kívülről való felmelegítéssel égethetjük ki belőle a kormot. Sokszor célravezető az is, ha acéldróttal vagy vékony vaspálcikával — a két végződésen keresztül — távolítjuk el a lerakodott kormot. Néha azonban csak a hangtompító edény szétfűrészelésével, és az így szabaddá tett részek kiégetésével lehet segíteni a bajon. Ennél persze többet ér — és jóval egyszerűbb is — kicserélni a kipufogórendszer egyes elemeit, vagy magát az egész egységet. He- gesztéses javításuknak egyébként is csak akkor van értelme, ha még nincsenek nagyon elvékonyodva, kiégve a csőfalak, a lemezrészek. A tönkremenetel korai állapotában még ideig-óráig segíteni lehet a kipufogórendszer hibáin a szaküzletekben kapható hőálló tapaszokkal is. A hangtompítással kombinált kipufogógáz-elvezetés kétségtelenül teljesítményt emészt fel, rontja a motor hatásfokát, alkalmazására mégis szükség van, sőt kötelező. így a közforgalomban a teljesítmény növelése céljából senki se iktathatja ki a járművek e fontos segédberendezését, (különösen a „repeszteni” szerető motorkerékpárosok hajlanak erre a megoldásra). ff Oszirózsamag-termesztés szerződéssel Az őszirózsa nemcsak szép, de értékes virág is. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat nyírségi területi központjának tervfeladatában évek óta szerepel az őszirózsa-vetőmag céltermesztéses előállítása exportra. Magtermesztésre a vállalat az idén is köt szerződést az egyéni termelőkkel. Az őszirózsa szakszerű kisüzemi termesztéséről érdeklődtünk Antal Istvántól, a vállalat szakelőadójától. — A legfontosabb a mag körültekintő kiválasztása. A fajta kiválasztásánál tudnunk kell, hogy miért vetjük a növényt: virágáért vagy mag- váért? A legnagyobb teljesítőképességű és jó hozamú fajták a Riviéra és a Princess. Közepes teljesítőképességű az Amerikai szépség. Nemzetközileg is a legelterjedtebb a Kaliforniai óriás. Talajigény és előkészítés: a i&í}tT, TO£$oj§í£$g£á|i jalaj az optimális, de kötöttebi) vályog-, agyag- és márgatalajo- kon is termeszthető, ha azok szerkezete megfelelő. Jó a barnás, feketés humuszos talaj is. Azért ajánlhatók, mert ezek könnyen felmelegednek. Erősen kötött, levegőtlen földben gyenge a fejlődése és a fuzárium (hervadásos vész) fertőzésnek is nagy a veszélye. Főleg júliusban, augusztusban fertőződik. E betegség megelőzésére tartsuk be a 4—5 éves vetésforgót. A talajt pajor kártétel ellen fertőtleníteni kell. A korábban virágzó állományt és a hosszú tenyészidejű fajtákat célszerű palánta-előneveléssel termeszteni. Ha nem vetőmagnak vetj ülj: és későn akarjuk virágoztat- ni, helybe is vethetjük. A langyoságyi termesztésnél ablakonként 2,5 dkg magot vetünk. Szabadba magot április közepén vetünk, ennek fajtától függően augusztus 20-tól kezdődik a virágzása. Magtermesztés céljára április 10. körül szabad földbe is vethetünk magot. Palántázásnál tekintettel kell lenni arra, hogy négyzetméterenként a palánták száma ne haladja meg a 8 darabot. Az előnevelt palántákat — az időjárástól függően — áprilisban, esetleg május elején kiültethetjük a szabadba. Lényeges, hogy gyommentes talajba ültessünk és a talajt ne hagyjuk kiszáradni. A virág tenyészideje megközelíti az 5 hónapot. A gyomosodás- tól függően 3—4-szeri kapálást iktathatunk be. A rovarkártevők közül a legveszélyesebbek a tripsz- fajok. Ez ellen védelmet nyújt a 3—4-szeri permetezés, parathiontartalmú szerekkel. A kórokozók közül legszembetűnőbb pusztítást a fuzárium végez, a védekezés itt is permetezéssel oldható meg. Betakarítása október hónapban történik, mikor a vegetációs időszak befejeződik, és a magvak nedvességtartalma a 14%-ot nem haladja meg. A rózsákat padláson vagy fólia alatt terítsük ki száradni. A kellően kiszáradt rózsákat házi rostán vagy apró kockás dróton átdörzsöljük a mag és a sziromlevél elválasztása miatt. A következő, egyben befejező művelet a kalmárrostán való áttisztítása. . G-SZ. E. Sebkezelés a gyümölcsösökben A gyümölcstermő növények ápolási munkái között fontos szerepe van a metszésnek és a sebkezelésnek. Általános szabály, hogy minden visz- szavágás fokozott mértékű növekedést eredményez. A metszés célja: a kedvező koronaalak kialakítása, a teherbíró vázágak kiképzése, a gyökérzet és a lombfelület helyes arányának megteremtése és a termőfelület kialakítása. Mivel fáinkat és bokrainkat minden évben metszenünk kell, nem hanyagolhatjuk el a metszés során keletkezett friss, tiszta vágott vagy fűrészelt sebek kezelését sem. A sebeken különböző paraziták, gombák telepedhetnek meg, ezért a sebeket forradásig védenünk kell. Sebkezelésre kiválóan alkalmas a Santar SM gombaölő szer (CAPTAFOL) tartalmú sebzáró paszta, mely a gombákat elpusztítja. Az esetleg előforduló rákos, gombás megbetegedések és kártevők okozta sebeket kezelés előtt ki kell tisztítani és a sebek szélét — éles késsel — simára kell vágni! A Santar SM sebkezelő pasztát felhasználás előtt keveréssel alaposan homogenizáljuk, majd ecsettel a sebre kenjük. A kezelést úgy kell végrehajtani, hogy a seb teljesen fedve, védve legyen. Akkor eredményes igazán a munkánk, ha a kezelt felület legalább 30 percig szárad és ha eközben nedvesség, pl. eső nem éri. A paszta a testről vagy a ruháról vízzel könnyen eltávolítható: az emberekre és az állatokra veszélytelen. Széles Csaba Borhibák és kezelésük A bőrbetegségeket általában mikroorganizmusok, a borhibáikat pedig a borba kerülő idegen anyagok okozzák. Megfelelő gondossággal kezelt boroknál elég ritkán fordulnak elő. Amennyiben mégis fellépnek, igyekezzünk a hibás bort minél előbb kezelni. Természetesen először mindig kis mennyiséggel próbálkozzunk, s csak a biztosan kiszámított és kipróbált kezelést alkalmazzunk. Leggyakoribb borhibák: idegen anyagok által Okozott íz- és szaghibák, fémes törések, fehérje- és borkőkivátós. fz- és szaghibák lehetnek: fémíz, kocsányíz, faíz, penészíz. Általában derítőszerekkel és aktív szénnel kezeljük az ilyen borokat. Fémes törés esetében legfontosabb, hogy a törést okozó fémet minél előbb eltávo- llítsulk. Megelőzhető viszont a korai kékderítéssel. A feketetörés gyakran a bor savtartalmának csökkenése miatt keletkezik. Tiszta zselatinos derítéssel és szűréssel megszüntethetjük. A rezes törés főleg fehér borokban fordul elő, élég ritka. Szellőztetéssel és kékderítéssel javíthatjuk. A fehértörés főleg lágy borok hibája. Kemény borokkal való házasítás után a fe- hértörés megszűnik. Gyakori borhiba még a fehérje- és borkőkiválás. Általában üledéket és zavaroso- dásit okoznak. Hőkezeléssel és pasztőrözéssel megelőzhetjük a fehérjekiválást. A boiríkőkiválás nem rontja a bornak sem az illatát, sem a zamatét, a zavarosság miatt azonban borhibának minősül. Létrejöttét okozhatja a ce- menititartály, vagy rossz minőségű derítő és szűrőanyagok. Legcélravezetőbb a megelőzés, illetve a későbbiek során az úgynevezett hidegkezelés. A borkő ugyanis, hideg borban rosszul oldódik, tehát a fölös rész kicsapódik. A hibás borok kezeléséhez merev előírásokat és szabályokat felállítani nem lehet. Ez mindig a bor betegségétől és hibájától függ. Leglényegesebb, hogy a beteg, hibás borok kezelését minél előbb kezdjük el. ÜJ TIPUSÜ ABLAK. Az Építéstudományi Intézet áramlástani és légtechnikai osztályán új típusú ablakot készítettek, melynek keretébe a korábbi két üveg helyett hármat helyeznek el. Újszerű a szellőztetés is, nem kell kinyitni az ablakot, hanem az üvegek között áramoltatják az elhasznált levegőt. Az új módszer jelentősen megjavítja az ablak hőszigetelését. A tervezők arra is gondoltak, hogy nyáron az erős napsugártól védjék a helyiséget, ezért két üvegtábla között helyezték el a redőnyt. (MTI fotó) MIKROHULLÁMÚ TÉVÉLANC. Kaposvárott, a Finommechanikai Vállalat 3-as számú gyárának kollektívája határidő előtt elkészítette a moszkvai olimpiára gyártott termékeket — a mikrohullámú televíziós lánc berendezéseit. Képünkön a Szovjetunió részére gyártott Druzsba mikrohullámú tévélánc egységei, az úgynevezett szünetmentes áramellátást biztosító készülékek láthatóak. (MTI fotó) ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Szimuláció és számítógép KISTERMELŐK-KISKERTEK 1
