Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

1980. január 9. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Figyelmesség Az év utolsó heteiben elismerő sorokat, köszö­netét tolmácsoló levelet kaptunk, melyeket ezúttal továbbítunk a címzettek­hez. (Most nem a nekünk szóló köszönő és újévi jó­kívánságokat tartalmazó leveleket említjük, de megragadjuk az alkalmat, hogy ezeket is megkö­szönjük.) Dr. M. S. a következő­ket írja: „...az autóbusz- vezetők volán mellől le­adott jókívánságait viszo­nozva kijelenthetjük, hogy dicséretükre legyen mondva: az elmúlt évet közlekedési baleset, illet­ve sérülés nélkül zárták. Ez nagy szó! A több mint százezer lakosú Nyíregy­házán egyre nagyobb, sű­rűbb a gépjárműforgalom és a csúcsforgalom ideje is megnyúlt, ez nagyobb felelősséget, nehezebb fel­adatokat ró a tömegközle­kedést lebonyolító gépjár­művezetőkre. Jó munká­juk a már említett ered­ményekben fejeződött ki. Csak így tovább,.,” F. I nyíregyházi lakos „kellemes karácsonyunk volt” megjegyzéssel mél­tatta az egyik autóbusz- vezető figyelmességét. ír­ja: „.. .december 25-én a reggeli órákban sokan szálltunk fel a Korányi Frigyes utcai megállóban a 12-es jelzésű GC 95—30 rendszámú autóbuszra. Mindannyiunkat kellemes meglepetés érte, amikor a gépkocsivezető az utaso­kat köszöntötte, majd né­hány előzékeny figyel­meztetés után — például, hogy vigyázzunk az ajtók­nál — elindultunk. Min­den megállóhelyet jelzett, tájékoztatta utasait. A Bethlen Gábor utcai meg­állóban az utasok 80 szá­zaléka leszállt, az udvari­as vezető kellemes ünne­peket kívánt minden uta­sának. Mi pihentünk, ün­nepeltünk családunk kö­rében, az autóbuszvezető pedig dolgozott, teljesítet­te kötelességét, és munká­jához még pluszt is adott: figyelmességet, gondossá­got. Köszönjük!” Sok elismerő levél cím­zettje a kereskedelem, az ott dolgozó eladók, kisegí­tők, nyugdíjasok. A kará­csony előtti hetek forgata­gában, közvetlenül az ün­nepek előtti finisben helytálltak, fáradhatatla­nok voltak. Folytathatnánk a köszö­nőlevelek felsorolását, amelyek a gyógyító orvo­soknak, betegápolóknak, gyógyszerészeknek, a köz- biztonságért fáradozóknak szólnak. Mindegyiknek azonban úgysem jutna hely. Őszintén örültünk az elismerő soroknak. Nem csak azért, mert gyakrabban olvasunk pa­naszokról, sérelmekről, szomszédvitákról, össze­férhetetlenségről, embe­rek értetlenségéről. Két­ségtelen, még mindig ezek a levelek vannak túlsúlyban, bizonyítja Fó­rum oldalunk is. De egyre több a figyelmességet, a szorgalmas munkát, a példás helytállás, jó cse­lekedetet méltató köszönő­levelek száma. Soltész Ágnes „MELEG”AJÁNDÉK A GYERMEKVÁROSNAK A tiszadobi Ilku Pál Gyer­mekváros és a Budapesti Gyár- és Gépszerelő Vállalat között már régi a barátság és az együttműködés. A. vállalat részére a gyermekvárosban csőhálózat- és központi fű­tésszerelő, hegesztő, vala­mint fémszerkezet-lakato­sokat képezünk. Az ellen­szolgáltatás a vállalattól so­ha nem marad el. A tanulók­nak társadalmi ösztöndíjat, a munkakezdő fiatalok nak meg­különböztetett bánásmódot, munkásszállást, vagy albér­leti hozzájárulást biztosíta­nak, de utógondozásukra, a munkás kollektívák ba való beilleszkedésükre s gondot fordítanak. Jelentős anyagi támogatást is kapunk. 1978-ban fejezték be a gyermekvárosban egy korszerű, 1 millió 600 ezer forint értékű tanműhely épí­tését. 1979-ben, a nemzetközi gyermekév alkalmáoól na­gyon drága és „meleg” aján­dékot adtak. Társadalmi munkában végezték 0 a két­emeletes kastélyépület és a nyolc tantermes szakmunkás- képző iskola központi fűtés- szerelési munkáit, körülbelül 800 ezer forint értékben. Most pedig az ünnepek al­kalmából a vállalat kollektí­vája három televízióval ked­veskedett a gyermekeknek. A gyár- és gépszerelő vállalat vezetőinek és dolgozóinak nemes emberi cselekedete legszebb bizonyíték«, annak, hogy az ország felnőtt tár­sadalma együtt él állami gondozott gyermekeinkkel, s osztozik örömükben, gondja­ikban. Gyermekeink nevé­ben ezúton is köszönjük a gondoskodást, a törődést. Figula István, a tiszadobi llku Pál Gyermekváros igazgatója NEM TAKARÍTANAK ... Azt tapasztalom, mintha Nyíregyháza külső kerületei­ben kevesebb gondot 'ordíta­nának a háztulajdonosok a hóeltakarításra. Ezt láttam Alsó- és Felső-Badurban, a repülőtér környékén, bizony itt alig akad nyoma a hóla­pátoknak. A járdák csúszó­sak, az odafagyott hó a gon­datlanságról árulkodik. Pe­dig a hanyagság miatt ki­szabható bírságolás e terüle­tekre is vonatkozik. B. J., nyíregyházi lakos SZMOG Nekünk a Vécsey utca és Vécsey közben, valarrint a Szarvas utca erre eső részén lakóknak ugyancsak kijut a szmogból. Lakásaink ablaká­ból olykor ki sem lehet lát­ni a füsttől, a korom pedig behatol a réseken ál, és szennyezi a lakást. A közel­ben lévő három intézmény — óvoda, bölcsőde, valam nt a 12-es számú iskola — icémé- nyei okádják a füstöt Las­san már egy jót sem szip­panthatunk a levegőből mert ezek a még mindig szilárd tüzelőanyagot felhasználó in­tézmények szennyezik kör­nyékünk levegőjét. A levegő- tisztaság ügye városul kban sem új keletű gond. Sok szakember töri a fejé', mit lehetne tenni, hogy a lehető­ségekhez mérten csökkentsék a város levegőjének szennye­zettségét. Sok helyütt a tüze­léstechnika korszerűsítésével javítanak a helyzeten. Tud­juk, erre nincs mindenütt le­hetőség, de a kémények és kazánok rendszeres karban­tartásával, füstszűrők beépí­tésével is sokat lehet tenni városunk levegőjének tiszta­ságáért. Ezek a ráfordítások idővel kamatozódnak, jó len­ne tehát, ha az említett in­tézmények esetében is leg­alább az utóbb említett kör­nyezetvédelmi intézkedést megtennék. A Vécsey utca és Vécsey köz, valamint a Szarvas utcai lakosok KONGRÉ Nagyon sok kézimunka alapanyaga a kongré. örven­detes, hogy az utóbbi évek­ben több színben is gyártják, csak éppen nem mindig kap­ható minden színváltozata. Most például a zöld színű hiányzik, én és ismerőseim közül sokan erre vadászunk, de hiába. Vajon miért nincs? Az üzletben sem tudnak rá magyarázatot adni. Nagy Péterné, Oros, Petőfi utca 20. szám alatti lakos BOTORKÁLVA Rossz időben, sötétben ne­hezen botorkál az, aki nem ismerős egy külterületi utcán. Én a nyíregyházi Sátor ut­cát járom napok óta, de még egyetlen egyszer sem tapasz­taltam, hogy az utcán égné­nek a villanyok. Jó lenne, ha elhárítanák a hibát mind az itt élők, mind a népszámlá­lást végzők érdekében. Ónody Bálint számlálóbiztos HOL A GYERMEKFILM? Az ünnepek miatti szabad­napok és a téli szünidei na­pok örvendetes szaporodása következtében tíz napig ná­lunk is együtt volt a család. Kecsegtető alkalom a közös családi programok megszer­vezésére. Decemberben a hő­mérséklet jóval a nulla fok felett volt, az áhított szabad­téri téli öröm — a szánkózás, hógolyózás — még váratott magára. Egyetlen lehetőség­nek a mozi kínálkozott. Meg­néztük hát a Nyíregyházi Mű­sorkalauzt, elhatároztuk, hogy moziba megyünk. De hová is? Krúdy mozi: két 16 éven fe­lüli és egy 14 éven felüli film; Béke mozi: „A forró nyár árnyai”, illetve „A gyil­kos a házban van” filmek szerepeltek a műsoron. A cí­mekből ítélve ezek sem gyermekfilmek voltak. Talán a Móricz filmszínház? Egész decemberben még véletlenül sem volt gyermekfilm. Ügy látszik, a mozikban a kelle­ténél hamarabb befejeződött a gyermekév. B. I., Nyíregyháza TOVÁBB MEHETNE! A 8-as autóbusz jelenleg a sóstói strand bejáratáig köz­lekedik. Itt mindig van vá­rakozási ideje. Innen viszont még nagyon sok sóstóhegyi és Kemecsei úti lakos tovább­gyalogol, nem beszélve a ví- kendtelkek tulajdonosairól. Jó lenne, ha az autóbusz a várakozás helyeit végigmen­ne a Berenát utcán a Keme­csei útig, s ott a hentesüzlet előtt meg is fordulhatna. Na­gyon sokan örülnének ennek a megoldásnak. C. M.-né sóstógyógyfürdői lakos Szerkesztői üzenetek Karcsák Béláné máté­szalkai, Oláh Sándorné kó- taji, Bartha András ke­mecsei, Kifor László bal- kányi, Szarka Istvánná nábrádi, Baráth Sándorné nyírmadai, Albert József lónyai, Hegedűs Károly gégényi és Herman And­rás ibrányi lakosoknak le­vélben válaszoltunk. Halhóber József nyír­egyházi, Danó Miklós szé- kelyi, Dudik Jánosné kis- várdai, Jácku Miklósné nyírkércsi, Molnár József nagyhalászi, Burgony Jó­zsef sóstóhegyi, Nagy Zsigmondné tyukodi, özv. Hornyák Jánosné nyíregy­házi, Varga Ferencné gé- berjéni, Mikii Béláné ti- szavasvári olvasóink ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Baranyi Károlyné vásá­rt rosnaményi, Bukta Mária nagykállói, Kovács Ist­vánná nyírszőlősi, Komo- róczy Tibor hodászi lako­sok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Kovács Attila ilki olva­sónkat a társadalombizto­sítási igazgatóság nyugdíj­osztálya tájékoztatta, hogy a szakmunkástanuló-vi­szonyként eltöltött idő — a nyugdíj megállapítása szempontjából — szolgá­lati időnek számít. Szmolka Lászlóné nyír­téti lakost értesítettük, hogy a termelőszövetke­zeti törvény alapján, a háztáji juttatásból min­den termelőszövetkezeti tag esetében levonják az általuk művelt, vagy sze­mélyi tulajdonban álló földet. Bradács Gyuláné nyír- bélteki lakos munkabér­reklamációjával kapcso­latosan a nyírbátori föld­hivatal fog intézkedni. Molnár József nagyha­lászi olvasónk észrevéte­lére a közvilágítási lám­pák hibás égőit a TITÁSZ vállalat kicserélte. Egy­ben felhívta a vállalat a lakosság figyelmét, hogy ilyen jellegű észrevételei­ket levélben vagy szóban kirendeltségeiken jelent­sék, illetve a községi ta­nácsokon elhelyezett hi­babejelentő könyvbe je­gyezzék be az észlelt hi­bákat. Jó hír Jósavárosnak: MEGOLDÓDIK APOSTÄGOND! December 5-én K. Sz.-né aláírással észrevétel jelent meg Nyíregyháza, jósavárosi postahivatal nyitvatartási ide­jének módosításával kapcso­latban. Közöljük, hogy a szolgálat meghosszabbítását, két műszakos munkaidő-be­osztással tervezzük megolda­ni. Ehhez a postahivatalt bő­víteni kell, az átalakítás leg­később 1980. február 1-ig megtörténik. Az új rendben a riyitvatartás ideje a követ­kező lesz: hétfőtől péntekig 8—19 óráig veheti igénybe a lakosság szolgáltatásainkat. Szombaton és munkaszüneti napokon viszont továbbra is zárva tartunk. Ezeken a na­pokon a jósavárosiak is az 1., illetve a 2. számú postahi­vatalainknál intézhetik ügye­iket. Debreceni Postaigazgatóság flz albérletről Szikora Bertalanná mátészalkai levélírónk és sokan mások az albérleti jogviszony létesítéséről és ezzel kapcso­latos szabályokról érdeklődtek a közelmúltban. Mindenekelőtt tehát azt kell megvizsgálni, hogy ho­gyan jön létre az albérleti szerződés? Az első alapvető do­log amit tudni kell, hogy az albérleti szerződés nincs írás­beliséghez kötve, tehát az szóban is megköthető, de aján­latos írásba foglalni a szerződést, mert a későbbiek során lényegében az írásba foglalás minden vitát kizár. Az albér­leti szerződést határozott és határozatlan időre lehet kötni vagy bizonyos feltétel bekövetkezéséig. A határozatlan idő­re kötött albérleti szerződés esetében, felmondási lehető­ség csak a törvényben meghatározott esetekben van. A ha­tározott időre szóló bérleti szerződésnél, a bérleti jogvi­szony csak a szerződésben meghatározott időpontig áll fenn, annak lejártakor automatikusan megszűnik, a fel­tételhez kötött bérleti szerződés pedig a feltétel beállta­kor szűnik meg. A bérbeadó nem adhatja albérletbe az egész lakást, vagy a lakószobák számának több, mint 50 százalékát — bizonyos kivételtől eltekintve — sőt ügyelni kell arra is, hogy az albérleti jogviszony létesítése esetén a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 m2 lakószoba te­rület jusson. Ennek meghatározásánál mindenkit figye­lembe kell venni, aki a lakásban tartózkodik, akár bérbe­adóként, akár bérlőként jogosult a lakást használni. Ha ezt a szabályt megszegik, az albérleti szerződés érvény­telen. Az egész lakást, vagy annak túlnyomó részét, csak ab­ban az esetben lehet albérletbe adni, hogy ha a bérbeadó a lakástól távol van, mégpedig a törvényben igazolt okból. Ezek az okok: gyógykezelésben részesül, katonai szolgála­tot teljesít, lakóhelyén kívül dolgozik, végzi tanulmányait; szabadságvesztés büntetését tölti. Ezekben az esetekben le­het különösebb feltételekhez kötött albérleti szerződést kötni. Amikor a felsorolt körülmények megváltoznak, te­hát a bérbeadó meggyógyul, tanulmányait befejezte stb. az albérleti jogviszony megszűnik. Az albérleti díj megállapításánál a főbérleti díjból kell. kiindulni, amelyet a törvény a lakás alapterületéhez és komfortfokozatához viszonyít. A havi lakbér mértéke össz­komfortos lakás esetén 6 Ft/m2, komfortos lakás. esetében 5,40 Ft/m2, félkomfortos lakás esetében 3,60 Ft/m2, kom­fort nélküli lakás esetében 2,40 Ft/m2. Ezek az árak állami lakás esetében kötelezőek, azonban ha a lakás magántu­lajdont képez, és a bérleti szerződést 1971 után kötötték meg, a fent felsorolt bérleti díjnak maximum kétszeresét lehet kérni. Az albérleti díj két részre bontható: alapdíjra és az egyéb szolgáltatások díjára. Az előbbit az albérlő által ki­zárólagosan, valamint a más személyekkel közösen hasz­nált helyiségek és lakásberendezések arányos része után kell megállapítani. Külön díjat a bútor, ágynemű haszná­latáért, vagy az albérlő részére nyújtott egyéb szolgálta­tásokért lehet kérni, ha ez a szolgáltatás pontosan meg­határozható, akkor a tényleges költség erejéig. A havi al­bérleti alapdíj lehet magasabb, mint a bérleti díj, azonban a kizárólagosan használt helyiségekre jutó lakbér három­szorosát nem haladhatja meg, illetve a háromszoros díj­hoz az egyéb szolgáltatások ellenértékét még hozzá lehet számítani. Előfordul, hogy albérleti díjként nem készpénzt fizet­nek, hanem természetbeni szolgáltatást nyújtanak. Erre is van törvényi lehetőség, azzal az eltéréssel, hogy míg az al­bérleti megállapodás nincs írásbeliséghez kötve a termé­szetbeni szolgáltatásnál kötelező az írásbeliség, és a meg­kötött szerződésben a természetbeni szolgáltatás pénzbeni ellenértékét is meg kell határozni. Az idegenforgalmi szerv valamint a fizetővendég-szolgálat részére kiadott helyisé­gek albérleti díját szabadon lehet megállapítani, ezekre a fenti kötöttségek nem érvényesek. Az albérleti szerződés megszűnésének lehetőségéről már szóltunk, itt említjük azonban meg, hogy a szerződés akkor is megszűnik, ha a szerződő felek közös akarattal felbontják a szerződést, vagy az arra jogosult fél felmond. Az albérlő esetében egyszerű a helyzet, mert a határozat­lan időre kötött szerződést a hónap 15. napjára, vagy utol­só napjára felmondja, de ügyelnie kell arra, hogy a fel­mondási idő legkevesebb 15 nap, és erre az időre köteles bérleti díjat fizetni. A bérbeadó részéről más a felmondás módszere, a szer­ződést csak a következő hónap utolsó napjára mondhatja fel. Ha azt akarja, hogy február 29-én megszűnjön a bér­leti jogviszony, a felmondást írásban már januárban kö­zölnie kell a bérlővel, mégpedig egyértelműen, hogy a szerződést február hónap utolsó napjára mondja fel. A bérbeadó hivatkozhat minden olyan okra, amelyet a la­kástörvény általában felsorol. Ezen túl az albérletet fel­mondhatja ha a lakást elcseréli, vagy műszakilag meg­osztja, megváltoztak a családi vagy egészségi körülményei, vagy ha a bérlő jogszabállyal ellentétesen más személyt befogad a bérleménybe. Dr. Juhász Barnabás olvasóink leveleiből

Next

/
Thumbnails
Contents