Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 9. HONISMERET Kossuth Fehérgyarmaton MINDENT ? ■ N incsen olyan fehér- gyarmati, aki ne lenne büszke arra, hogy egy évvel ezelőtt a település megkapta a vá­rosi rangot. A legtöbben tudták: ez elsősorban le­hetőség, és jó idő telik el addig, míg a feltételek mindegyike meg is felel a városi követelményeknek. Erről nem is volt vita, s éppen a városért végzett társadalmi rrtunka folya­matossága és mértéke jel­zi: a lakosság tenni akar az ütem gyorsításáért. Ugyanakkor sokakban téves képzeteket is keltett a cím megadása. Úgy vél­ték és vélik: ha már város, akkor mindent vállaljon át, azt is, amit eddig a lakók csinál­tak. Mert mi sem volt természetesebb, mint hogy a saját háza előtt minden­ki felsöpört. Ha nem is mindennap, de szomba­ton és vasárnap minden­képpen. Az is magától ér­tetődő volt, hogy szemét­jét mindenki úgy helyezte el, hogy az ne rontsa az utca, a ház környékének képét. Becsületbeli ügy volt a téli hórakodás, -sep­rés, á járda felszórása is. Ma a jó hagyományokkal alig találkozni. Sokan mondják: a város dolga. Nem vitás, a tanácsnak, a költségvetési üzemnek sok feladata van. Még a közterületek rendbetartá­sát is ide sorolnám, az in­tézmények előtti rendte­vést is. De vajon egy tár­sasház 20 életerős férfia miért várja, hogy tulajdo­nuk előtt más tegyen ren­det? Miért kelt szárnyra az a kósza hit, hogy im­már minden a város ügye? És tulajdonképpen mi az, hogy város? Ki a város? Talán nem a lakosok ösz- szessége? Figyeltem a minap egy öreg nénikét, aki a süvöl­tő szélben portája előtt vágta a jeget, hányta a havat. Biztos volt hetven­éves. Bizony, ő nem várt senkire. A porta tisztasága neki tisztesség dolga. Ha már nem akadt, aki segí­tett volna neki, legalább olyan legyen, aki tanul tő­le. A városlakó rangjából mit sem von le, ha nem csak benne, de érte is él. URBANIZÁCIÓ — ELLENTMONDÁSOKKAL Környezet, számot. Jelentős volt az át- rétegződés is. Ma a város la­kóinak negyede munkás, a termelőszövetkezetben nyug­díjasokkal együtt sincsenek többen négyszáznál, viszont van több mint 300 értelmisé­kapcsolat, gi. A lakosság számának nö­vekedése ugyanakkor azzal is járt, hogy összetettebb, hete­rogénabb lett a népesség. — Ügy érzem, hogy éppen ezért elsősorban a városban lakók tudati problémái ke­rülnek előtérbe. Sok minden, ami rossz — mondja Száraz Margit — is megjelent, ki­csit deformálódott az emberi kapcsolatok rendszere. — És már ott is vagyunk, amit mondtam — így Bakos Béla — ma már el lehet búj­ni. A szó szoros és átvitt ér­telmében. Az emberek itt is bezárkóznak, a társadalmi kontroll _ hiányosabbá vált, találkozni a közömbösséggel, érdektelenséggel is. — Vitatkoznék — vág köz­be Kissné —, mert főleg az idős emberek körében, és irányukban igen is létezik a törődés. Ha pontosak aka­runk lenni, akkor az elidege­nedésről elsősorban a fiata­labb nemzedéknél lehet be­szélni. Hajtás a többért komfort meg kell dolgozni. Egy régi város, több pénzzel, lakással, lehetőséggel rendelkezik. Itt a hiányt az embernek magá­nak kell kipótolni. A hat fiatal értelmiségi a beszélgetés során eljut oda, hogy összegez. Nem zárja le a nem lezárható vitát, de megoldást keres. A summa valahogy így hangzott: — Az értelmiségnek elő­ször a maga háza táján kell rendet teremtenie, majd sokkal nagyobb felelősséggel hozzálátnia, Hogy hasson a fejekre. Még nem késő, hogy tegyenek a városiasodás rossz jelenségei ellen. Fehérgyarmat fejlődése okos, átgondolt, reális tervek szerint folyik. Központi sze­repéhez méltó ellátást, szol­gáltatást, közlekedést, mű­velődést, oktatást, egészség­ügyet teremtenek. Rend szerint alakul a város szer­kezete is. Küzdelem a hóval S hogy a kérdés igazán éles legyen, napvilágra kerül az az adat is, amely szerint a fiatalok száma jóval több, mint a lakosság fele. Tehát ha van gond, úgy azt nem lehet felszínesnek tekinteni. — Aztán élő valóság a vá­rosban a hajtás. A pénz haj­szolása is. Alig beszélhetünk arról, hogy valaki okosan gazdálkodik a szabad idejé­vel — magyarázza a jogász­nő. Állattartás, van, aki még a kiszállásait is úgy szerve­zi, hogy előtte megetesse a kacsát, és etetésre haza is ér­jen. — Talán sok esetben még meg is érthető a több pénz iránti igény — mondja Gyu­lai Géza. A város ugyanis le­hetőség, s igényfelkeltő. Nos, nálunk alig épül álla­mi célcsoportos lakás. A jobb körülmények megte­remtéséért pedig nagyon A múlt év végén Fehér- gyarmat 4 utcaseprője, a gép­kocsi vezetőstől, s a 2 rakodó még hetenkénti 2—3 alkalom­mal történő szemétszállítással volt elfoglalva. Az egyetlen félpormentes szemétszállító közel tízéves (jelenleg is rossz) így gyakran a költség- vetési üzem zetorja vagy te­hergépkocsija segít a Kisari úti szeméttelepre történő szállításban. Az új év hóval érkezett. A közel 12 km hosz- szúságú városi útszakasz hó­tól megtisztítása szinte lehe­tetlen feladat elé állította a köztisztaság munkásait. A zetorra szerelt tolólap, majd kézi lapátolás jelentette a megoldást. Centrum: a pályaudvar Fényeivel, reg­gel 5-től éjjel fél 11-ig tartó nyüzsgésével az autóbusz-pá­lyaudvar kör­nyéke lett az igazi városköz­pont Fehér- gyarmaton. Kulturált kö­rülmények kö­zött várakoz­hat a 6—7 ezer átutazó. A deb­receni Utasel­látó Vállalat közel kétmillió forintjából két műszakos presszót üze­meltet a váró­ban. A napi átlagos for­galom megközelíti a 7 ezer forintot. így a napi 106 járatpár közönsége vára­kozását kellemessé lehet tenni. Ezen munkálkodik a művelődési központ kol­lektívája is, akik előadá­sok tartásával, rövid mű­sorok bemutatásával sze­retnék hasznosítani a vá­rakozási időt. Képünk: a presszóban. Fehérgyarmat iparában, a szolgáltatásban és a kereske­delemben 2600 olyan dolgozót találunk, akik naponta jár­nak munkahelyükre a kör­nyező községekből. Az elkö­vetkező években ez a létszám mérsékelten emelkedik majd. ★ A VÁROS FELNŐTTOK­TATÁSÁBÓL, a munkások műveltségének emeléséből oroszlánrészt vállal az öt is­kola 156 pedagógusa. Az esti tagozatos képzés mellett a művelődési ház 20 szakköre is tervszerűen kapcsolódik ehhez a munkához. ★ A városban a legtöbb régi lakóház — köztük jó néhány vályogfallú — a központban található, mely magasan fek­vő rész, s az árvíz is megkí­mélte. Á most folyó városren­dezés és -építés ezért is kon­centrálódik erre a területre. A fő utca új, épülő bérházai már a távlati terveknek meg­Röviden... felelő központ körvonalait is mutatják. ★ A GYARMATI LAKOSSÁG szereti az újságokat. A múlt év végén naponta két és fél ezer napilapot, köztük 1244 Kelet-Magyairországot kézbe­sítettek a postások. ★ HÉT ÜJ BOLTTAL gazda­godott a múlt évben a város. Kenyérüzletek, takairmányér- tékesítő, műszáki szaküzlet és bisztró kezdte meg működé­sét. Pár nap múlva nyitják a mezőgazdasági szakboltot, lés 'kialakítják a játék- és a papír-írószer üzletet is. ★ Ebben az esztendőben Fe­hérgyarmaton ötvenhat ta­nácsi bérlakást építenék fel, s adnak át a tulajdonosoknak. ★ A MOST NYILVÁNOS­SÁGRA hozott adatok szerint a város termelőszövetkezeté­ben dolgozók jövedelme elér­te az iparban foglalkoztatot­takét. A mind igényesebb munkaerő megtartása érdeké­ben számos szociális intézke­dést tettek, s jelentősen javí­tották mind az ellátást, mind a munkakörülményeket. ★ FEHÉRGYARMAT VON­ZÁSKÖRZETÉBEN az elmúlt évben 44 ezer 384 ember élt. A város feladata, hogy okta­tási, egészségügyi, kereske­delmi, szolgáltatási igényei­ket kielégítse, s intézmény­rendszerével fejlődésüket szolgálja. Az oldalt összeállította: Bürget Lajos Az úrbéri viszonyok a te­lepülésen 1848-ig változatla­nok voltak. Gyökeres módo­sulás akkor következett be, amikor Kossuth Lajos tobor- zó kőrútján Gyarmaton is be­szédet mondott. A Klubo- sivszky-kúria mellett, a refor­mátus templom felé fordulva szónokolt, kihasználva a nagyszerű akusztikai lehető­séget. Ismertette a haza ne­héz helyzetét, önként jelent­kező katonákat kért. A gyű­lés után fiatalok és öregek tódultak a szabadságharc zászlaja alá. A gyarmati ka­tonákról sok történet és le­genda maradt fenn. Ma is tudják az idős emberek, hogy a vereség után az idevalósi katonák a környék lápvilágá­ban bújdostak. „Amikor én diák voltam, ennek jó 15 éve, Fehérgyar­maton még nem lehetett el­bújni. Ma lehet” — mondta hat fiatal beszélgető partne­rem egyike. Derű fogadta szavait, de aztán kiderült: nagyon is fontosat, igazán lé­nyegbevágót mondott. Ebből a mondatból kiindulva kezd­tük el körbejárni az urbani­záció ágas-bogas ügyét az éppen most egyéves város­ban. Száraz Margit tsz-jo- gász, Kiss Sándorné vezető gondozónő, Gyulai Géza a tanács műszaki osztályának vezetője, Bakos Béla a párt- bizottság munkatársa, Far­kas György a MEZŐGÉP termelési csoportvezetője és dr. Nemes István a tanácsi titkárság vezetője segítettek választ adni arra a kérdésre: milyen a városiasodás Fehér- gyarmaton? Ámi látszik A jelenlévők mind gyar­matiak. Itt születtek, jártak iskolába, majd egyetem, fő­iskola következett, s úgy tér­tek vissza á szülővárosba, így aztán más városokat is ismernek, tudnak összeha­sonlítani. Nem is vitáznak akkor, amikor megállapítják: — Sok híja van, hogy az ideérkező egyből tudja, vá­rosba érkezett! Pedig a városban már van 500 bérházi lakás. A 2800 ház kétharmadán vezetékes víz folyik, a föld alatt 5 kilomé­ternyi szennyvízvezeték hú­zódik. Egy sor intézmény jel­zi, hogy a központi funkciót be tudja már ma is tölteni a város. A burkolt utca ará­nya 75 százalék. — A városi komfortérzés azonban még így sem tökéle­tes — mondja Gyulai Géza. Ámi nem látszik A város népessége 1970-ig száz év alatt nőtt 3335 fővel. Az árvíz után 10 év alatt 1077 lakóval lett több. A fejlődés, amit oz ipar meg­jelenése is siettetett, mára kialakította a 8190-es lélek-

Next

/
Thumbnails
Contents