Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1980. január 6. © CSALaL-CTTHON Á szép otthon barátságos része Étkezés a konyhában EGY VAZLATFÜZET HOSSZÚ EVEK SORÁN ÖSSZEGYŰJTÖTT ANYAGÁBÓL ISMERTETÜNK NÉHÁNY ÖTLETET. A LAPOKON A MEGVALÓSÍTOTT MEGOLDÁSOK VÁZLATAIN, TERV ALTERNATÍVÁIN, RAJZAIN, A FOLYÓIRATOKBAN, KÖNYVEKBEN LÁTOTT PÉLDÁK EGY-EGY GONDOLATÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉT LATJUK, LEMÁSOLNI, VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL ÁTVENNI CSAK A PÉLDÁK JÓ GONDOLATAIT LEHET, AMELYEKET ÖSSZEFORGATVA, MAJD ÜJKÉNT ÖSSZERAKVA, AZ ADOTTSÁGOKKAL A LEHETŐSÉGEKET REÁLISÁN ÁTFORMÁLVA, A MEGOLDÁS EREDMÉNYE JÓL HASZNÁLHATÓ, BARÁTSÁGOS ÉS SZÉP OTTHON LESZ. „L” formában beépített bútorokkal és szellőztetett kamraszekrénnyel felszerelt konyha. Az étkezőasztal a padokkal a sarokba kerül. Az étkezősarkot a bejárat felől körülbelül Z m magasságig nyúló térelválasztó fal különíti el. Kisméretű konyha sarkába beépített kétszemélyes étkező, amelynek munkahelytől való leválasztására az asztal elé állványos polcot építettek be. Az állványok polcain tárolják az étkezéshez használható edényeket is. Az étkezőasztalt a helyiség közepén élvő munkahelyre merőlegesen telepítették, két oldalán ülőhelyekkel. Az étkező elkülönültségét a részben üvegezett kötényfal beépítésével még fokozni is lehet. További előnye az elrendezésnek, hogy a háziasszony munka közben is szemben állhat az étkező mellett ülőkkel, figyelheti a gyermekeket, vagy részt vehet a családi beszélgetésben addig is, míg a házi munkát végzi. Újszerű konyhaelrendezés a tér közepére telepített körüljárható főző-sütő hely és a munkahely ugyancsak körüljárható bútorszigete, amely mögött az étkezőasztal áll. A háziasszony szemben dolgozik az asztal mellett ülőkkel, így kapcsolatuk közvetlen lehet és könnyíti is a munkáját, hogy az ételek karnyújtásnyira, melegen tartva, az étkező közelében vannak. Természetesen ezt csak a nagy alapterületű konyhában lehet alkalmazni. Á mozgás életet és örömet jelent Az öregkori testedzés Az öregkori testedzés szükségességét már a régi görögök is felismerték. „Minél többet mozognak a lábak, annál jobban működik az agy” — ma így hangzik a jelszó. Az öregkorban végzett sporttevékenység késlelteti az öregedést és elősegíti a fizikai és pszichikai jó közérzetet — állítják a tudósok. A test ésszerű igénybevétele növeli az általános emberi teljesítőképességet és mozgékonyságot, megteremti az öregedés ellen vívott harc előfeltételét. Ezért olyan fontos, hogy leépítsük az öregkorról alkotott negatív képet és minden eszközzel arra törekedjünk, hogy az időskorúakat rávezessük a testedzés örömeire és — ezen keresztül — hasznára. Azt, hogy a mozgás egyben életet is jelent, csak akkor ismerhetjük fel, ha az ehhez kapcsolódó szubjektív jó közérzet a fizikai megerőltetéseket háttérbe szorítja. A BIOLÓGIAI KOR NEM MÉRVADÓ A testedzésről való lemondást nem lehet az öregkori teljesítő- képesség csökkenésével igazolni, ráadásul a biológiai kor nem is mérvadó. A teljesítőképességet ugyan korlátozza a csökkenő reakcióképesség és a növekvő fáradékonyság, ez azonban semmiféle akadályt nem jelent, mivel a testedzés egészen magas korban is folytatható és csodálatos mértékben hozzájárul a szív- és izomtevékenység, a légzőképesség, a vérkeringés, a mozgáskoordináció és nem utolsósorban a de- generatív szívmegbetegedések elleni védekezőképesség javításához. Ezért még a szívbetegek számára is igen ajánlatos a torna- és sporttevékenységnek az orvos javaslatai és felügyelete mellett történő művelése. Optimális, azaz a minimális idő- és költségigénybevétellel járó sportágak a kerékpározás, túrázás, kocogás, úszás és síelés. PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK Az öregkori torna iránti érdeklődést — szakemberek szerint — nem mindig az egészségvédelem és az öregedés késleltetése iránti igény motiválja. Többnyire pszichológiai tényezők ösztönöznek a sportolásra: a hasonló korúak csoportjában részvétel és védettség élménye, az öregség sorsközösségének átélése és megvitatása egy megértő vezetőnő ösztönző kisugárzása mellett. Sajnos még túl kevés azoknak az orvosoknak a száma, akik az öregedés problémáival küszködő pácienseik figyelmét felhívnák az öregkori testedzés jelentőségére — ami pedig pszichológiai hatását tekintve nagyban hozzájárul a depresz- sziók leküzdéséhez, az önbecsülés növeléséhez. AKTIVIZÁLÓ MOZGASTERAPIA Nem lebecsülendő értéke van az aktivizáló mozgásterápiának az öregek intézményeiben lakó, ápolásra szoruló emberek esetében sem, akik számára a torna nemcsak a mindennapok egyhangúságát töri meg, hanem apránként elősegíti az egészséges ember számára magától értetődő mozgás- képesség visszanyerését és enyhíti a teljes másrautaltság nyomasztó érzését. Sehol nem nyilvánvalóbb annak az állításnak az igazsága, hogy a mozgás életet és örömet jelent, mint azoknak az embereknek az esetében, akiket leginkább sújt az öregkori tehetetlenség. Érdekességek a hagymáról A magyar konyha el sem képzelhető a jellegzetes ízt és étvágy- gerjesztő illatot kölcsönző hagyma nélkül. A világnak úgyszólván valamennyi népénél megtalálható a hagyma valamelyik változata. Ősidők óta ismerik és kedvelik, már az egyiptomi piramisokban is találtak hagymára utaló hieroglifákat. A XVII. században Magyarországról már külföldre is szállítottak hagymát. Ma is világhírű árucikk a makói hagyma. Az utóbbi években azonban nemcsak fűszerként tartják számon, hanem egyre többet foglalkoznak a kutatók a hagyma gyógyító tulajdonságainak felderítésével. A népi gyógyászatban a hagyma házigyógyszerként történő alkalmazása nem új dolog. Hűléses betegségek gyógyítására, sebek kezelésére, fertőtlenítésére, étvágyjavításra, tuberkulózis ellen már régen használják. Az utóbbi évek tudományos kísérleteinek eredményei tényként igazolják a hagyma egyes betegségekre vonatkozó gyógyhatásút, biológiai értékét. Néhány évvel ezelőtt a leningrá- di egyetem professzora, B. P. Tokin a hagymával történő kísérletei során meglepő dologra jött rá. A felvágott vöröshagyma közelében 35—45 másodperc múlva elpusztultak a mikroorganizmusok, sőt elpusztultak annak a gombának a spórái is, amelyből a penicillint készítik. E tudományos kísérletek folytatása során fényt derítettek arra, hogy bizonyos illő vegyianyagok — mikróbaölő hatásukon kívül — egyszersmind a légkör sajátos „vitaminjai” is, amelyeket mind a növények, mind az állatok, sőt az emberek is felvesznek. A tudományos kutatások során azt is felfedezték, hogy a hagymában található anyagok elősegítik az emésztést, javítják a beteg szív működését és tágítják a perifériás ereket, jó hatást fejtenek ki az érelmeszesedéssel járó magas várnyomás esetében. A hagyma számos értékes anyagot tartalmaz: igy például C-, Br és Bi-vitamint, fehérjét, szénhidrátot, nikotinsavat, kalciumot, vasat, foszfort és olyan fitoncid (baktériumölő) anyagokat, amelyek távolról is megölik az élő mikroorganizmusokat (ezért kapták a fitoncid nevet, amely a görög ,fűtőn” — növény és a latin „cido” — ölök szóból származik). Ajánlatos tehát rendszeresen fogyasztani hagymát. Félreértés ne essék, nem a betegségek gyógyítására, mert az orvosi feladat, hanem a betegségek megelőzésére. Vannak, akik maradandó „illata” miatt nem szívesen fogyasztják. A hagymaszag csökkenthető, ha egy kis citromhéjat vagy narancshéjat rágunk, vagy néhány kávészemet, de a száj permet használata is elfedi a kellemetlen szagot. Ha valakinek a nyers hagyma fogyasztása gyomorpanaszokat okozna, forrázza le és úgy használja fel salátának vagy készítse el olajjal sült hagymának. És végül a népi gyógyászat két receptje: hűléses betegségek gyógyítására a vöröshagymát szeleteljük fel, a beteg pár percig jó mélyen szívja be a hagyma illatát, így is érvényesül baktériumölő hatása. A vöröshagyma héját főzzük meg, édesítsük a teát mézzel, hűléses megbetegedések ellen nagyon jó háziszer. Tabletta élelmiszer Az egyik alma-atai kutatóintézetben tabletta formájú élelmiszerkivonatot készítettek. Ezeket a tablettákat a közép-ázsiai sivatagokat kutató expedíció tagjai vitték magukkal. 250 gramm ezekből a tablettákból elegendő „vastartalék” két-három napra, abban az esetben, ha az expedíció tagjai homokvihar miatt elszakadnának a bázistól. ízelítő az idei divatból Nyers és dohányszínű lenvá- szon-összeállítás tettebb alakúak- nak: a gallér nélküli, rövidujjas felsőrész egyenes vonalú szoknyával készült, kiegészítője az egyenes vonalú, béleletlen kiska- bát. A felsőrészt és a kabátkát sűrű, többsoros tűzés díszíti. Pasztellszínű gabardin jellegű szövetből készült klasszikus kosztüm, idősebb nők részére. A karcsúsított vonalú kosztümkabát kissé tömött vállú és keskeny ki- hajtójú. A szoknya egyenes vonalú, párhuzamosan elhelyezett lépésbőséggel. Vékony, selymes hatású szövetből készült délutáni kiskosztüm. A rövid, kétsoros felsőrész nőies jellegét a széles öv hangsúlyozza. Válla töméssel hangsúlyozott, ujja háromnegyedes, visszahajtott. Az egyenes vonalú szoknya három magasan nyíló, szembe hóllal bővül. Egyenes, karcsúsítás nélküli béleletlen duplasoros blézer. A váll egyhén tömött, a rever és a gallér keskeny. Képeink a Magyar Divatintézet 1980 tavaszi-nyári TREND kollekciójából kiválasztott ruhákról készültek. Télidei mikroklíma otthonunkban \ Jó tanácsok fűtési szezonban Szervezetünk megnyugtató működéséhez mindig megfelelő mikroklímára van szükség, s ez a téli időszakban a fűtés szabályozásával állítható az optimumra a helyiségekben. Hogyan, mennyire fűtsünk otthon és a munkahelyeken egészségünk érdekében- védelmében? — erről érdeklődött az Országos Egészségnevelési Intézetnél az MTI munkatársa. A tömör válasz: mindig attól függ a kívánatos hőmérséklet, mi a rendeltetése annak a helyiségnek, ahol — hosszabb-rövidebb ideig — tartózkodunk. A lakások és a munkahelyek fűtésével olyan mikroklíma kialakítására kell törekedni, amely az embernek jó közérzetet, úgynevezett komfortérzést ad. Ez nem csak a megfelelő hőmérsékleten múlik! Azon is, hogy egyenletes legyen a hőelosztás, ne „száradjon ki” a — például vízpárologtatással dúsítható — levegő, minimális mértékben se szennyezze égéstermék a légteret, könnyen- gyorsan lehessen szellőztetni. Konkrét jó tanácsokat is adtak az egészségvédők. Például azt, hogy a fűtött lakószoba egyes pontjai között ne legyen nagyobb a hőmérsékletkülönbség 2—4 CeN sius-foknál, napi ingadozása pedig lehetőleg ne haladja meg a 3—6 Celsius-fokot. A gázfűtésnél különösen fontos a konvektorok jó szabályozása. A cserépkályha hőszelepe — a fűtőanyag-adagolás mellett — legtöbbször a röpke szellőztetés. Vigyázzunk a vaskályhára: csak addig tápláljuk a tüzét, amíg ébren élvezhetjük melegét. A páratartalom perceken belül „mérhető” a száj- és torokkiszáradással, másodlagos jelzők a köhögési ingerek és a szomjúságérzés. Különösen gőzüzemű központi, illetve távfűtés esetén ajánlatos: lapos edényben vízpárologtatás (például magán a fűtőtesten) s újabban vannak elektromos párásító készülékek is. Olaj- kályhánál az elmondottakat még körültekintőbben tartsuk be. Ne feledjük: zárt, fűtött helyiségekben előbb-utóbb „rossz” lesz a levegő, csökken az oxigén- és emelkedik a széndioxid-tartalom. A légfrissítésről kellő szellőztetéssel gondoskodjunk, téli napokon elegendő néhány percre kinyitni az aj tót-ablakot.
