Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

1980. január 30.

KELET-MAGYARORSZÁG

7

Postabontás

Baleset

H. András fogatost évekkel ezelőtt baleset érte a termelőszövetkezetben, de ma sem tudni, hogy ki volt a hibás, kit terhel a felelősség. A baleset körülményeiről nem készült jegyzőkönyv — legalábbis levélírónk nem látta —, és elmaradt (joggal, vagy jogtalanul (?)) a baleseti kártérítés is.

Évek múltán már nem lehet pontosan tudni, mi is történt H. Andrással. A szabályok szerint, akit baleset ér, köteles azt közvetlen munkahelyi vezetőjének jelenteni. Levélírónk ezt annak idején nem tehette, hiszen sérüléseivel eszméletlenül azonnal a kórházba került. Viszont munkatársainak kötelessége lett volna helyette megtenni a bejelentést, mégpedig annak, aki arról legelőször tudomást szerzett.

A baleseti jegyzőkönyv fontos dokumentum. Nem a felelősség megállapítására szolgál elsősorban, hanem a baleset körülményeinek rögzítésére, a balesetet előidéző okok felderítésére, amely aztán lépésről- lépésre elvezet a felelősség megállapításához is. Ennek az utóbbi ténynek a tisztázása pedig azért lényeges, mert a balesetet szenvedő dolgozó esetenként kártérítést is igényelhet.

A termelőszövetkezet felelősségétől függően — az üzemi baleset esetén járó társadalombiztosítási juttatásokon túl — részben vagy egészben köteles megtéríteni a balesetet szenvedő dolgozónak a kereset kiesését, és javaiban bekövetkezett kárát.

Az emberek egészségét azonban ez mégsem pótolja. Elsősorban tehát az a fontos, hogy minden munkahelyen, termelőszövetkezetben a balesetek megelőzésére törekedjenek, a munkavédelemre kell koncentrálni.

Számolni kell azzal, hogy a termelés technikai fejlesztése, a korszerű munka- és üzemszervezés, az egyre jobban terjedő komplex gépesítés, a termelési rendszerek térhódítása, a kemi- zálás stb. a termelőszövetkezetekben dolgozók számára is jelentős mértékben csökkenti a nehéz fizikai munkát, de egyúttal újabb balesetek forrása.

Ezért lényeges ma, hogy a munkavédelem egészséges és biztonságos körülményeket teremtsen, hogy a legjobban bevált módszerek alkalmazásával csökkentse a baleseti veszélyeket. Feladata továbbá az is, hogy segítse a már bajba jutott, illetőleg a balesetet szenvedő dolgozókat. A termelő- szövetkezetek éppen ezért tesznek szervezett intézkedéseket az utóbbi időben, különösen a tagok élet- és munkakörülményeinek javítására, testi épségük és egészségük védelmére. Amikor pedig a sajnálatos baleset megtörténik, fontos szempontnak tekintik a balesetet szenvedett személy sorsának rendezését. Ez korábban nem volt ilyen természetes.

Soltész Ágnes

ÖSSZKOMFORTOS . BOLT?

— Parancsol hölgyem, egy kézmosást a bevásárlás után...?

Nyíregyházán az utóbbi hetekben jó néhány zöldség- és gyümölcsbolt amolyan „félönkiszolgáló bolt” jelleget öltött. A cél (bizonyára az volt, hogy gyorsabbá, egyszerűbbé tegyék a kiszolgálást. Hogy ez valóban így lesz-e, azt majd a gyakorlat dönti el. Egyelőre a vásárlóknak is meg kell szokniuk, hogy például a Dózsa György utcai boltban nekik kell a zöldséget kiválasztaniuk, kosárba, vagy egyenesen zacskóba rakniuk. Vannak akik vonakodnak ettől, mert a sárgarépa, a zöldség, a zeller olykor csupa sár. A vásárló akár azonnal kezet is moshatna egy „levesbe való” összesze- dése után. Ez az „összkomfort” azonban túlzás lenne egy zöldségboltban. Mit lehet akkor tenni? Talán a leghasznosabb volna, ha a zöldségféléket mosva szállítanák az üzletekbe. Legalább a nagyját távolítsák el a sárnak, ahogy ezt látni Budapesten és más nagyvárosokban. Már csak azért is, mert a vásárló zöldségfélét, és nem földet akar vásárolni.

Révész Mihályné

nyíregyházi lakos

A „MÉCSES” KLUB PROGRAMJAI

Az ötventagú nyíregyházi „Mécses” nyugdíjas pedagógusok klubjának tavaly számos programja volt, melyek kellemes!, hasznos szóraiko- zást nyújtottak, és sok élménnyel gazdagították a pedagógus klubtagokat. Jól szórakoztak a népdalesten, a havonkénti filmelőadásokon, a megyénk íróinak, költőinek életét, munkásságát bemutató előadásokon. Időszerű kérdéseket is megvitattak a klubban, egy alkalommal a tanárképző főiskolásokkal együtt. Hagyományainkhoz híven a nemzeti ünnepekről tavaly is közösen emlékeztünk meg. Bensőségesek voltak a közös névnapok, s az együtt töltött nők- és pedagógusok napja. Három ízben rendeztünk közös kirándulást, a legnagyobb élményt azonban a hajdúszoboszlói kéthetes üdülés jelentette. E gazdag, tartalmas programok a tanárképző főiskola, a Móricz Zsigmond Színház, a moziüzemi vállalat, a kállósemjé- ni általános iskola és óvoda, valamint a városi művelődési központ és a pedagógus- szakszervezet városi és megyei bizottságának segítségével valósultak meg. A klubtagok ezúton is köszönik a gondoskodást, a törődést.

Horváth József

kultúrfelelős

SZAKADÉK

Balesetem tragédiával is végződhetett volna. A közelmúltban társaimmal a Kossuth utcán az autóbuszpálya- udvarra igyekeztem. A háztartási bolt előtt néhány méterre egyszer csak elsüllyedtem egy csatornanyílásban. A könyökömmel sikerült fenntartani magamat. Mellkasomon feküdt a nehéz fedlap. (Egyébként ez billent meg.) Társaim húztak ki a mélyedésből, sérüléseim fájdalmasak voltak. Megint a szanált épületek előtti rendezetlenség, elhanyagoltság okozott bajt. Ezekre a közterületekre is Ugyanolyan gondot kellene fordítania az illetékeseknek, mintha az most is lakott terület lenne.

Dopita Gábarné

Nagykálió,

Táncsics út 13. szám

NÉMA KAPUTELEFON

Sokszor értékes felszerelések, berendezések életét lehetne meghosszabbítani gondos, időben történő javítással. Sajnos ez olykor elmarad, s emiatt komoly értékek mennek veszendőbe. Emiatt bosszankodnak immár fél éve Nyíregyházán a Szabadság tér 3—4. számú épület lakói is. Ebben az épületben ugyanis — a többi modern bérház- hoz hasonlóan — kaputelefont szereltek fel, és nagyon hasznos volt, míg működött, most pedig az ügyes és érzékeny szerkezet hallgat, használhatatlanságában is avul. A ház lakói többször jelezték a hibát, és az ingatlankezelő

vállalattól már több ígéretet is kaptak a telefonok javítására, de ezeket tett nem követte, s a kaputelefonok továbbra is némák.

Ä. M. nyíregyházi lakos

TÁNCISKOLA

GYERMEKEKNEK

Néhány hónappal ezelőtt a Nők Lapjában megjelent egy képes riport, hogy a főváros egyik művelődési házában működik egy tánciskola általános iskolásoknak. A cikk írója kiemelte, hogy itt „belépés lányoknak csak szoknyában”, vagyis a helyes viselkedés és öltözködés szabályaira is megtanítják a gyerekeket. Jó lenne itt Nyíregyházán is egy ilyen tánciskola! Sok szülőt tölt el aggodalommal, hogy gyermekeink nem tudnak kulturáltan szórakozni, esztétikusán mozogni, viselkedni, mert senki sem tanítja erre őket. Például hagyományos és divatos társasági táncokra, esetleg a mozgást és esztétikát fejlesztő történelmi táncokra. A gyerekeknek hasznos szombat vagy vasárnapi szórakozása lenne egy ilyen tánciskola. Terem kellene hozzá, úgy érzem ez Nyíregyházán is adva van. Csupán elhatározás kérdése, mert mi szülők vállalnánk a szervezést, a tánctanár tiszteletdíját, a ze- hé és á'íeíérntakaritás diját is. A Honvéd utcán működik ugyan egy tánciskola, de oda nem engedhetjük gyermekeinket. Oda felnőttek járnak. Gyerekeknek pedig gyerekekkel kell szórakozni, tanulni.

Antalóczy Tiborné

Nyíregyháza, Árpád utca 12/a

Szerkesztői

üzenetek

Gáborné vásárosnaményi, Kelemen Lajosné tunyog- matolcsi, id. Burkódi András nagyhalászi és Csáki Pál urai olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük.

' Dudik Jánosné kisvárdai lakost munkahelye többek között arról is értesítette, hogy ha nyugdíjazás miatt a dolgozó munkaviszonyát a vállalat mondja fel, akkor a felmondási idő egy részének ledolgozása alól felmenti a dolgozót, s erre az időre átlagkeresetét folyósítja. Ha viszont a dolgozó mondja fel a munkaviszonyát, általában le kell dolgoznia a felmondási időt, s munkavégzés alól történő esetleges felmentésére csak abban az esetben kerül sor — vezetői hatáskörben! mérlegelés alapján — ha a dolgozó huzamosabb időn át kiváló szorgalommal és példamutató magatartással dolgozott, és aktív közéleti tevékenységet fejtett ki.

:: Az illetékes válaszol

ÜVEG

A január 16-i Fórum rovatban „Üvegvisszaváltás?” című cikkben A. B. nyíregyházi lakos szóvá tette,1 hogy december 27-én a Kelet Áruház trafikja 11—12 óra között zárva Volt. Az olvasó észrevétele jogos, utasítottuk a csemege ABC vezetőjét, hogy minden esetben köteles a vásárlókat jól látható helyen tájékoztatni — kiírással —

a zárvatartás kezdetéről, a távozás okáról és a nyitás várható idejéről, ugyanis az áruház részéről ez a helyiség van kijelölve az üvegvisszaváltásra. Intézkedtünk, hogy hosszabb távoliét esetében az ABC áruház vezetője helyettesítéssel oldja meg az átvevőhely nyitvatartását.

„Kelet” Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat

Az ingatlanok tértiéiről

Érdekes módon a jelen cikk témáját az albérlettel kap- csolaitos cikkünk adta, ugyanis több levelet kaptunk az olvasóktól, amelyben azt írják, hogy az OTP-től vásárolt lakásokat a fizetővendég-szolgálat céljára kívánták bérbe adni, az IBUSZ azonban csak abban az esetben köti meg a szerződésit, ha ahhoz, az OTP is hozzájárul. Olvasóink egy része nem tartja sem méltányosnak, sem törvényesnek, hogy a saját lakásával nem rendelkezhet és annak egy részét nem adhatja bérbe.

Akik valaha ingatlant vásároltak, már tisftában vannak azzal, hogy mit jelent az, hogy egy ingatlan tehermentes. Az idősebb emberek még inkább tudják ezt értékelni, hiszen 1945 előtt a bankok nem egyszer árvereztelek el ingatlanokat, mert a tulajdonos a bankkölcsönt nem tudta fizetni, de a kölcsön jelzálogjogként az ingatlanra be lett jegyezve, minit teher. Az ingatlanokat többfajta módon lehet megterhelni, amely túl az ott írt kötelezettségen, a tulajdonjog gyakorlásának bizonyos korlátáit is jelenti. Ismeretes például, mint sajátos teher a szolgalmi jog, amelynek szintén több fajtája van, de vegyük például az átjárási szolgalmat, amikor az ingatlan tulajdonosa köteles eltűrni, hogy az ő ingatlanán keresztül egy másik ingatlan tulajdonosa átjárjon. Természetes, hogy a szabad rendelkezési jogot már ez is korlátozza.

Ma is természetesnek tartják azt, hogy ha valaki az OTP-eél akár felújítási, vagy építési kölcsönt vesz fel, avagy az OTP-től vásárol ingatlant, de a vételár egy részét részletekben fizeti, akkor az ingáttanra a megkötött szerződés értelmében bejegyzik a kölcsöntartozás összegét, mégpedig azért, hogy nem fizetés esetén az OTP akár az ingatlan elárvereztetése útján is be tudja hajtani a köve- telesét.

Az sem feltűnő, pedig rendkívül fontos, hogy az OTP- vel megkötött szerződés értelmében nemcsak a tartozás összegét, mint jelzálogjogot jegyzik be az ingatlanra, de azt is, hogy a tulajdonos az OTP hozzájárulása nélkül az ingatlant nem idegenítheti el, tehát nem adhatja el, nem ajándékozhatja, sem csere-, sem tartási szerződést nem köthet rá, mindezt csak abban az esetben, ha az OTP ahhoz hozzájárul.

Ugyancsak kiköti az OTP a terhelési tilalmat is, tehát további kölcsönök teherként történő jelzálogjogi bejegyzése csak akkor lehetséges, ha az OTP ahhoz előzetesen hozzájárul, e hpzzájárulás nélkül minden ilyen irányú szerződés érvénytelen.

Egy adásvételi szerződésben azonban számos más olyan kikötésben is meg lehet egyezni, ami telekkönyvben ugyan nem nyer feljegyzést, de ettől függetlenül a szerződő feleket ugyanúgy köti, mint a telekkönyvbe bejegyzett megállapodás.

Általában a lakosság nincsen tisztában azzal, hogy az OTP-től történt vásárlás, vagy nagyobb összegű kölcsön felvétele esetén a szerződés részleteiben tulajdonképpen mit is tartalmalmaz. Köztudott, hogy ezek a szerződések, az úgynevezett formanyomtatványok, a szerződés legfontosabb pontjait eleve tartalmazzák és egy része viszont kitöltésre került. Az állampolgárok nagy része pontosan végig sem olvassa ezt a szerződést, éppen ezért történt meg az, hogy az albérlettel kapcsolatosan kifogásolták, hogy miért kell a bérleti szerződés megkötésénél az OTP hozzájárulása.

Ha olvasóink előveszik az OTP-vel megkötött szerződésüket, például társasházra vonatkozó szerződést és elolvassák a 6. pontot, akkor rájönnek arra, hogy az OTP kikötötte, a vevő pedig elfogadta az ott írt feltételt, amely ekként szól: „vevő a társasház tulajdonjogi illetőséget a vételárhátralék és járulékai teljes, kifizetése előtt az OTP írásbeli hozzájárulása nélkül sem elidegeníteni, sem megterhelni, sem bérbe adni nem jogosult.

Ha a vevő a lakást az OTP hozzájárulása nélkül bérbe adja, az OTP jogosult a vételárhátralék megfizetését egyösszegben követelni, vagy a szerződésben, a telekkönyvben azonban nem kerül feljegyzésre, de ettől függetlenül a tulajdonost terheli ez a kötelezettség.

Az OTP a bérleti szerződéshez akkor járul hozzá, hogyha a bérleti díj egy részét az OTP-nek fizetik, mint rendikívüli törlesztést, sőt abban az esetben, ha az egész lakást bérbe adják, az OTP a teljes bérleti díjhoz ragaszkodik. E kikötés és intézkedés célja az, hogy az OTP a kölcsön adott összeget minél előbb visszakapja, mert csak ez esetben tud nyújtani további hiteleket az arra rászorulóknak. A pénz forgási sebessége nagy mértékben befolyásolja a hiteligények kielégítését. Az OTP útján történt lakás- értékesítéseknek nem az a célja, hogy valaki ezen az úton jövedelemhez jusson, hanem mindenekelőtt az állampolgárok lakásigényének kielégítése, és éppen ezért indokolt, hogy ha valaki nem a saját céljára használja a lakást, hanem azt bérbe adja, az ebből származó jövedelmet adósságai törlesztésére fordítsa.

Dr. Juhász Barnabás

ft:ft*:*:*ft: b uM - í mW 1 9 m m ft^ftftft*:*

.v.v.v.vlvlv, IffW BDI ■HH B^H v flCK? «■ v. USB v. .v.w.v.w.*

v.v.v.v.y.v. ■■ HLBB H .v.w, Bn * H .v.v.v.v.v.

vft*ft*:*:*: H ft**: H| :* ft ft***:*:*:

ft:*:ft:ft$fti.fttt^x*£:i:ft::::*tó*x:ft*^

Szakács Károlyné kölesei, Mosolygó István újfehértói, Nyíri Józsefné mátészalkai, Drabik János nyírbátori, Karnai Lajos újfehértói, Szabó Elek olcsvaapáti, Leskó Ferenc mándoki, Szabó Józsefné porcsalmai, Horváth Imréné nyíregyházi, ifj. Szőke Sándorné nyírtéti, Szalmás Gyula papi lakosoknak levélben válaszoltunk.

Rényei Bertalan nyírbátori, Varga András nyírbo- gáti, Balogh István tuzséri, Szitár Mihály nagyhalászi, Bíró Miklós nagyhalászi, Gál István varsánygyürei, L őrincz Sándor mándoki, Kóczon Sándorné érpataki, Németh Miklós' ibrányi, Czubor Bálint szamossályi, Fazekas Géza eperjeskei, Szikszai Imre nyírmadai, Pokol Ernő győröcskei, Csuka László nyírmeggyesi, özv. Váradi Jánosné nyíregyházi, Molnár István nagykállói, Orbánné Takács Angéla mátészalkai, Gazsi Bertalanná tornyospálcai, Hajdú Bálint tunyogmatol- csi, Felföldi János geszteré- di, Szabó Mihályné geszte- rédi, Bencze Lenke uszkai. Sípos Kálmán vajai, Oláh Árpádné érpataki, Lipécz