Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

Városfejlesztés társadalmi összefogással Nagyarányú lakásfelújítás kezdődik a megyeszékhelyen Alkatrész N Iem tudtam szerelők­kel még úgy beszél­getni, hogy a har­madik, negyedik mondat után fel ne panaszolják, rossz az alkatrészellátás. Vizsgáztatásra csak akkor tudnak sikeresen felkészí­teni egy teherautót, ha két IFA-ból egyet csinálnak. Erőgépeknél hol a csapágy, hol a féltengely, máskor fogaskerék, nemegyszer filléres tömítés a hiány­cikk. A szerelők körében van egy hasznos és becsülendő törekvés: az alkatrész­felújítás. Mert gazdának tekintik magukat és ko­molyan veszik a takarékos- sági intézkedéseket, fel­hívásokat, a végsőkig mun­kálkodnak egy-egy fonto­sabb géprész újrahaszno­sításán. Az alkatrész-fel­újítás lehetősége azonban mint' minden, véges. Van úgy, hogy az anyag — ha nem is nagy a kopása — szerkezetében megfáradt, újra beépíteni kockázatos és könnyelműség. Az is előfordulhat, hogy a több­szörösen javított tengely munkavégzés közben úgy törik el, hogy a kár a ko­rábbi felújítások megtaka­rításának sokszorosa lesz. Tévedések elkerülése végett: nem a gépalkatré­szek felújítása ellen be­szélek, hanem azért, hogy a kényszerítő körülmény megszűnjön. A mezőgaz­daság növénytermesztési ágazatának 1980-ban 10— 11 százalékos termelésfej­lesztés a feladata. Ehhez a munkához minden eddigi­nél ütőképesebb technikai bázisra van szükség. Nem is annyira a gépek számát kell növelni, inkább a meglévő géppark üzemel­tetési biztonságát. Ez pe­dig a javítás minőségén, az alkatrészellátáson áll vagy bukik. □ kereskedelem kam­pányidőszakok előtt mindig azt mondja: elegendő új nagy és kö­zép teljesítményű erő- és munkagép van raktáron. Az elegendő alkatrészt szinte sohasem propagál­ják. Ezért aztán ha egy üzem gépet vásárol — és van pénze — egy helyett kettőt vesz, egyiket üze­melteti, a másikat szétsze­dik, úgy cserélik a meg­kopott részeket. Nagy hasz­nára lenne a mezőgazda- sági üzemeknek, ha vál­tozna a helyzet. Az volna az igazi megtakarítás a tsz-eknek, ha egy fogas­kerékért, ami ezer forintot ér, nem kellene beutazni a fél Magyarországot, hiszen egy ilyen utánajárás költ­sége nemegyszer két—há­rom ezer forint. S. E. A településfejlesztés, -szé­pítés érdekében a párt XII. kongresszusának jegyében társadalmimunika-felaj ánlást kezdeményezett keddi együt­tes ülésén a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács V. B. és a Ha­zafias Népfront városi elnök­sége, s ehhez a város társa­dalmának segítségét kérik. Jó tapasztalatai, hagyomá­nyai vannak a megyeszékhe­lyen a szervezett társadalmi munkának, s ebben az esz­tendőben az üzemek, intéz­mények munkaverseny-moz- galmához kapcsolódik a ta­nács és a népfront kezdemé­nyezése. Szebb környezetünkért, vá­rosunkért társadalmimunka- akciót szerveznek az MSZMP XII. kongresszusa tiszteleté­re. A március harmadik és negyedik szombatjára terve­zett társadalmi munka so­rán a Déli ipartelep főbb út­vonalait, a Tünde uica kör­nyékét, a Derkovits utca és a Rákóczi utca környékét kí­vánják rendbehozni: terep­rendezéssel, fásítással, járda­építéssel. Ugyanekkor a vá­rosi úttörőtábor és az ifjúsá­gi park fejlesztéséhez is sze­retnének hozzájárulni. A lakóbizottságokat is részvételre kérik fel: tőlük azt várják, hogy a város rendjét, tisztaságát óvják, a kisebb lakóközösségekben. A népfront körzeti bizottságai a járdaépítéshez, földút-kar- bantartáshoz, fásításhoz, park- és játszótérépítéshez kérik a lakosság segítségét: kilenc körzetben készítettek terveket, s mindenütt a laká­sok környezetének szebbé, kulturáltabbá tétele a cél. A vállalatok, szövetkezetek szocialista brigádjainak rész­vételével kiszélesítik az óvo­dák, iskolák patronálását. A városi stadion, az ifjúsági park, az úttörőtábor és a múzeumfalu állandó szépíté­sét parkosítását is összefo­gással szeretnék megoldani. A gyermekintézmények korsze­rűsítését társadalmi összefo­gással továbbra is segíteni kívánják a megyeszékhelyen, ahol ebben korábban már na­gyon jó eredmények voltak. Az 1980-ra tervezett nagy társadalmi akcióban a Vö­röskereszt a csőikként munka­képességűek ügyét kívánja felkarolni, szervezi a rendsze­res gondoskodást. A tanács végrehajtó bizott­sága a továbbiakban Nyír­egyháza távlati vízellátásá­nak fejlesztési lehetőségeit vitatta meg, tanulmányter­vek alapján. Mindez a me­gyeszékhely 2010-ig szóló, későbbi konkrét terveinek megalapozását szolgálja, a nagy távlat felvázolásával, amelyet középtávú tervekben váltanak majd valóra. A VI. ötéves tervidőszak egyik gazdaságpolitikai kulcs­kérdése lesz (a fejlesztések mellett) a rekonstrukció, a meglevő értékek megóvása. A lakásállomány rekonstruk­ciója, felújítása a következő években Nyíregyházán ugrás­szerűen megnő, mivel a lakó­telepi építkezések 15—20 éve kezdődtek, s felújításuk most válik időszerűvé. A vb átte­kintette az ingatlankezelő és szolgáltató vállalatnál készí­tett értékeléseket és terveket, amelyek az állami lakások szervezett karbantartását, felújítását, rekonstrukcióját foglalják magukba. A továb­biakban a végrehajtó bizott­ság lakásügyi és pénzügyi feladatokról döntött. Az Élelmiszeripari Gépgyár megrendelésére 150 alumínium hússzállító kocsit gyártanak a tyukodi Kossuth Tsz-ben. Farkas Miklós hegesztő védőgázos berendezéssel dolgozik. (Elek Emil felvétele) Ruhák az NSZKba A Nyírség Ruházati Szö­vetkezet NSZK-megren- delésre gyárt női nyári divatruhát. A szalagról lekerült kész­ruhákat Szemán Sándor- né próbabábun ellenőrzi. (Császár Csaba felvételei) Fő cél a biztonság fokozása, a termelés segítése, a lakosság ellátása Vízügyi tanácskozás Nyíregyházán Dr. Gergely István állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke vezető mun­katársai részvételével kedden a megyei pártbizottság szék­hazában Szdboica'Szatmar ve­zetőivel tervegyeztető tár­gyalást folytatott. A megye képviseletében részt vettek a megbeszélésen: dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, más párt- és tanácsi vezetők, va­lamint dr. Szeifert Gyula, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. A tanácskozáson megálla­pították: megyénk hagy ará­nyú ipari és mezőgazdasági fejlesztéséhez, valamint a la­kosság kommunális ellátásá­nak javításához alapvetően hozzájárult a vízügyi ágazat tervteljesítése. Megyénk, illet­ve a vízügyi igazgatóság az igényekhez igazodó kiemelt ár- és belvízvédelmi munkát végez ebben a középtávú tervben. Vízügyi beruházá­sokra, fejlesztésekre közel 4 milliárdot fordítunk az V. öt­éves tervben. Ebből ivóvízel­látásra, csatornázásra több mint másfél milliárd jut, az eredetileg tervezettnél 300 millióval több. Ezzel elérjük, hogy az 1976. évi 28 százalé­kos vezetékes vízellátást az ötéves terv végére 52 száza­lékra növeljük. Ebben az idő­szakban 47 új település kap jó ivóvizet. Fontosabb mun­kák a záhonyi, újfehértói és nyíregyházi regionális víz­művek. A tervek teljesítésében, egyes területeken túlteljesí­tésében nagy szerepet játszik az OVH támogatása, a víz­ügyi igazgatóság és a taná­csok együttműködése, vala­mint a lakosság anyagi hoz­zájárulása. Amíg az ár- és belvízvédelemben, valamint a vezetékes vízellátásban a terveket túlteljesítjük, lema­radás tapasztalható a szenny­vízelvezetésben és -tisztítás­ban. Különösen kedvezőtlen a helyzet e tekintetben Nyír­egyházán. A vízügy területén dolgo­zókra és a tanácsokra nagy feladat vár 1980-ban, ez az év nemcsak az V. ötéves terv sikeres teljesítését jelentheti, hanem jó munka esetén biz­tosítja a VI. ötéves terv zök­kenőmentes elkezdését. A tervszerű építőmunka mellett az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a vízzel való takarékosságra és minőségé­nek megóvására. A tanácskozáson kialakítot­ták azokat a koncepciókat, amelyek alapján a VI. ötéves terv anyagi lehetőségei között a vízügyi gazdálkodást végez­ni lehet. Tovább folytatják megyénkben az ár- és belvíz elleni védekezést szolgáló gát­építéseket, rekonstrukciókat, valamint a belvízi főművek létesítését. Egy mérsékeltebb ütemű, de jelentős vezetékes vízműépítést terveznek, amellyel tovább javul me­gyénk lakosságának ellátása. Ezen belül külön hangsúlyt kapott Nyíregyháza vízellátá­sa és a szennyvízelvezetés, -tisztítás megoldása. A meg­beszélésen kölcsönösen meg­állapították: a VI. ötéves terv fő célja a biztonság fokozása, a termelés seeítése és a la­kosság jobb ellátása. NEB-MÉRLEG 1979-RŐL Eredményes vizsgálatok A megyei, valamint a járási­városi NEB-ek múlt évi mun­káját értékelte keddi ülésén a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Amint a beszámoló megállapította: a megyei NEB 21, a járási-városi NEB-ek 110 vizsgálatot végeztek 1979- ben, az utóvizsgálatok száma összesen 32 volt. Az ellenőrzések jelentős ré­sze a .termelési szerkezet kor­szerűsítését, a hatékonysági és minőségi követelmények érvényesülését, az erőforrá­sok takarékos hasznosítását szolgálta, de vizsgálták a la­kosság áruellátását, a szolgál­tatások szervezettségét, a megye lakóinak egészségügyi, szociális és kulturális ellátott­ságát. Az ellenőrzések tapasztala­tait — mint az a beszámoló­ból kitűnt — a megvizsgált üzemek, szövetkezetek és in­tézmények hasznosították, mindössze 13 javaslat vég­rehajtására nem került sor. A vizsgálatok nyomán a né­pi ellenőrzési bizottságok 10 büntető feljelentést tettek, jogtalan haszonszerzés miatt egy esetben gazdasági bír­ság kiszabását kezdeményez­ték, az állam javára 7, ma­gánosok javára 3 esetben kez­deményeztek kártérítést. Az elmúlt években 202 köz­érdekű bejelentés érkezett a népi ellenőrzési bizottsághoz, amelyek közül 50 a mezőgaz­daságban, 46 a kereskedelem­ben tapasztalt visszásságokra hívta fel a figyelmet. Tartal­muk szerint legtöbb bejelen­tés a gazdálkodási, a pénz­ügyi fegyelem megsértésére, a társadalmi tulajdon ha­nyag kezelésére, a beosztással való visszaélésre irányította a népi ellenőrök figyelmét. Kedvezőtlen jelenségként ér­tékelte a MNEB, hogy a be­jelentések fele névtelen volt, amely részben a bejelentések megalapozatlanságára utalt, ám arra is felhívta a figyel­met, hogy sok helyen nem ér­vényesül kellőképpen az üze­mi demokrácia. A megyei NEB tagjai meg­vitatták a népi ellenőrzés te­vékenységének továbbfejlesz­tésével kapcsolatos teendő­ket, majd jóváhagyták a já­rási-városi NEB-ek idei ellen­őrzési terveit. A megyei NEB ülésének munkájában részt vett Szakali József állam­titkár, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke. Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára és dr. Csatári Ernő, a megyei tanács vb. titkára. II Kelet­Hbayarorszáa ajJfXXVILévfolyai^^ ÁRA: 1,20 FORINT 1980. január ^O^szerdal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents