Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
1980. január 27. ^ KM VASÁRNAPI MELLÉKLET CISIAILMLIDHCITlTlIilClN Hideg vagy főit vacsorát? A háziasszonyok mindennapi gondja — mit adjanak a családnak vacsorára? ... Hideg vagy lőtt ételt? Függ attól, hogy a családtagok délben főtt vagy hideg ételt fogyasztottak és a reggeli és ebéd milyen kalóriatartalmú volt. Vannak azonban általános érvényű szabályok. Ezekből ismertetünk néhányat: a vacsora legkésőbb hét órakor kerüljön az asztalra; ne főzzünk túl sokat; a vacsorák legyenek változatosak; a vacsoraasztal mindig ízlésesen legyen megterítve. A kevés szabad idővel rendelkező háziasszony sokszor nyúl a konzervhez, hogy gyorsan elkészítse az éhes családtagok részére a vacsorát. Ez nagyon helyes, de nem tanácsos kizárólag kon- zervekből készült ételeket adni az asztalra, különösen gyermekeknek és terhes nőknek. A vacsora összeállításánál figyelembe kell vennie a házlasz- szonynak azt is, hogy az üzemi ebédet fogyasztó családtagok általában zsírban, szénhidrátban gazdag, viszonylag magas kaló- riájú, de fehérjékben, zöldfélében, vitaminokban szegény táplálékot kapnak, tehát a vacsorával ezt kell kiegészíteni, egyensúlyba hozni. Ügyeljünk arra is, hogy a vacsoraétkezést ízeiben is változatossá tegyük, s ha például az üzemi ebéd paprikásburgonya volt, estére ne készítsünk ugyanazt vagy hasonló ízű ételt. Néhány könnyű vacsorarecept: Lecsó virslivel vagy halsaláta barna kenyérrel, idénygyümölcs. Sonka (vagy más felvágott), rakott zöldbab tejföllel, párolt alma. Héjában főtt burgonya, túróval, tejföllel, vagy gombás rántotta, gyümölcs. Rakott spenót reszelt sajttal és sovány sülthússal, limonádé. Alufóliában sült csirke vagy hal, konzervből készült zöldborsósalátával, paradicsomlé. Joghurtos tökfőzelék sajtos omlettel, gyümölcssaláta. Sült csirke párolt zöldfélével, idénysalátával. Rakott burgonya, saláta, idénygyümölcs. Hidegsült, burgonyasaláta, csipketea, gyermekeknek lágytojás. Sonkás-sajtos melegszendvics, citromos tea, tejszínhabos gyümölcsszeletek. Este, ha a család leül az asztalhoz vacsorázni, szó kerül a nap eseményeiről is. Kerüljük vacsoránál az ingerült vitákat, a gyermekek fenyítését, a kellemetlen témákat. A nyugodt családi körben elfogyasztott vacsora legyen a meghitt együttlét ideje, így válik a vacsora nemcsak a test, hanem a lélek egészségére is. Nem vagyok süket! A nagymama a konyhában porol az unokákkal. — Ilyen nagy gyerekek, és még mindig nem tudnak köszönni ! — Köszöntek, édesanyám — szól be a fia az előszobából — itt kint hallottam, hogy kö— V^gyáR KníÍFrt—' ftiteileriice- dik a nagyi — ne nézz egészen süketnek! Más alkalommal azt mondja a fia: — Van itt egy kis finom sült hurka. Neked tettük el. A nagymami elvörösödik, s magából kikelve méltatlankodik. — Hogy beszélsz az anyáddal? Hát ezért taníttattunk, ezért küzdöttünk érted? A fia értetlenül hallgatja a kifakadást. Nem érti, mivel sértette meg. Kiderül, a mama egészen mást hallott. Megmondani sem meri, hogy mit. A nagymama nem hallja meg az óra ketyegését. Ha megszólítják, összerezzen, mert nem veszi észre a közeledőt. Az érkező többszöri hosszú csengetésére neszei csak fel. Az orvos hallókészüléket javasol. Nem kell, nem hordja, mert ő nem süket. 0 nagyon is jól hall mindent. Bár mindenkinek ilyen jó füle lenne! A mama mindinkább elszige- telőaik1,0«^ ‘ IfihaS' <i~ 'ttel8“V«Ő " társalgás. Mikor negyedszer kell valamit megismételni — mikor Zsolti helyett Horthyt ért —, már gyerek, felnőtt egyaránt ingerült. Ingerült és kiabál. Erre mondja a mama angyali ártatlansággal: — Ne üvöltsetek velem! Nem vagyok én süket! No, és a sértődései. Mikor napokra a szobájába vonul, és csak hümmög, ha kérdezik. Legtöbbször kiderül, a sértődés oka ismét a félrehallás, félreértés. Egy apró hiúság, a hallókészüléktől való idegenkedés milyen súlyos következményekkel járhat: hisz a családjával való jó viszony megbomlása, az elszigetelődés a tét. (AL> Magánépítők — közérdekek Az én házam, az én váram. — Ki ne ismerné ezt a mondást? Amikor 1960-ban kezdetét vette az első 15 éves lakásépítési program, az volt a cél, hogy a megépülő 1 millió lakásnak egy- harmada készüljön csak magánerőből — a többi az állam dolga. Nos, 1975-re az arány megfordult. A magánerő ugyanis nem azonos a házilagos kivitelezéssel. Magánerősnek számít a statisztikában minden olyan építkezés, amelyet nem teljes egészében finanszíroznak állami forrásból, így az OTP, vagy a munkahely beruházásában, szervezésében épített lakások ugyanúgy magánerősek, mint az OTP-köl- csönnel, vagy anélkül épített családi házak. Az állami — cél- csoportos — lakásokat értelemszerűen az állami építőipar készíti, míg a magánerőből épülőknek csak egy töredéke jut az állami kivitelezőkre. A nagyobb hányadon a szövetkezeti építők, a kisiparosok és a házilagos kivitelezők (kontárok, fusizók, rokonok, barátok) osztoznak. A magánépítők körét szűkítsük most azokra, akik családi házra — vagy elvétve az ennél gazdaságosabb sor- illetve láncházra — vágynak, és nézzük meg, hogy az ő érdekeik mikor, mennyire esnek egybe a köz érdekével. Ha valaki magára vállalja a lakásigényének megoldását, ezzel már önmagában csökkentette az államtól lakást várók számát. Viszonzásul az állam — az OTP közbeiktatásával — hitellel siet az építtető (a valóságnak jobban megfelelő, közhasznú szóhasználattal: az építő) segítségére. A hitel összege aszerint változik, hogy az állam , mennyire ítéli korszerűnek az építeni kívánt la- kástipust. Legkisebb hitel — az építési költségek legfeljebb 50 százaléka — a családi házra jár. Ennél magasabb hitel nyújtható a kisebb telekigényű sor-, lánc- és átriumházakra. Ezeknél az építési költségek 70 százalékát előlegezi az állam és a visszafizetési határidő, valamint a kamat is itt a legkedvezőbb. A helyi tanács természeti adottságaitól és anyagi lehetőségeitől függően közműves telkekkel segítheti az építőket. Ai in'dújá^hfe táft&fft íjjj&r „a tervek készítése és az anyagok beszerzése. Az Építésügyi Tájékoztatási Közoont az egyedi tervek egytizedéért — átlagban 800 forintért — kínál típusterveket. Ezzel csak annyi az éoítő dolga, hogy a telkére adaptáltatja. Az anyagi előny mellett — a több tucatnyi variáns miatt — változatosak is ezek a házak, ésszerűen fedik a különböző életvitelű és nagyságú családok igényét, az is lényeges szmpont, hogy a kereskedelemben kapható anyagokból állnak össze. Ennek ellenére évente a kereken félszázezernyi családi házból mindössze 5—6 ezer készül az ÉTK fővárosi, pécsi, kaposvári, debreceni, győri, szegdi, miskolci irodáiban vásárolható típustervek alapján. Sajnos még nem áldozott le a A női cipődivat jellegzetes darabjai Csak címszavakban felsorolva az 1979—80. ősz-tél cipődivatjának képviselőit: a csizmák, bokacipők, magasan záródó pumps, sportos félcipők, kora őszi köny- nyű lábbelik, alkalmi cipők és szandálok. Az elegáns csizmák orrformája hegyesedő, fejvágásuk magasan záródó. Vékony, karcsúsított sarokkal készülnek. A sportosak fi- r man kerekedő orr-résszel, sportos fejvágásokkal, betétesen vagy békanyelvvel, rusztikus csatokkal és fűzőkkel, természetes kikészítése bőrökből, alacsony sarokkal, általában formatai- pakkal jelennek meg. A bokacipők az elegáns csizmákhoz igazodnak, de a klasszikus formák is gyakoriak. Űjdonság a magasan záródó pumps. Kecses orrformával és sarokkal, finom bőrökből, finom csatokkal és díszekkel kerül forgalomba. A sportos félcipők és koraőszi könnyű lábbeliknél nem történt lényeges változás. Az alkalmi cipők hegyes orrformájúak. Szépen ívelt, magas sarkakkal, finom bőrökből, gyakran lakkból készülnek. Vékony pántokkal és keresztpántokkal fonva és tekerve, finom fém díszekkel és láncokkal jelennek meg. sátortetők korszaka, bár az 1973- as III. lakásépítési konferencia után — itt az építészek ugyancsak elítélték a rossz térszervezésű, szemet bántó családi házakat — olyan határozat született, hogy az egyedi terveket engedélyezés előtt be kell mutatni az építészekből álló zsűrinek. Ez a megoldás azonban felemásra sikerült, mivel ha előbb nem, akkor a fellebbezés után engedélyt kap az építő, ha a terv nem ütközik bele egyetlen egy építési szabályba se. Pedig a környezet és az épület harmónikus kapcsolata nemcsak elvont „városképi szempont”, hanem a lakók közérzetét is befolyásolja. Lépjünk még egyet, következzen az anyagbeszerzés. Itt újra csak előnyösebb helyzetben vannak azok, akik mondjuk sorház, vagy kisebb társasház építésébe fogtak, hiszen az utánjárás megoszlik az építőtársak között és a jobb kihasználás miatt olcsóbb lesz a fuvar is. Tehát ismét találkozik a köz- és a magánérdek. Az utánjárás megosztása sajnos nem utolsó szempont. A mennyiségi hiány mellett az anyagok idő- és térbeli egyenetlen elosztása is bosszantó. Ha kapható cement, akkor a TÜZÉP- telepeken jószerivel nem tudják hol tárolni, ha pedig nincs, akkor a harmadik határba kell érte menni. Ha a családi ház építési költségeiből levonunk 10 százalékot a tervezésre, közműbekötésre, az anyagok megszerzésének olajo- zottabbá tételére, akkor a maradék, három — többé-kevésbé egyenlő — részre osztható. Az első harmad az anyag ára, a második a fuvardíj, míg a harmadik a munkabér. Ebből kiderül az is. hogy a szűkös kivitelezői kínálat mellett a költségek is a házilagos kivitelezést szorgalmazzák. így azután csak a feltétlenül szakértelmet igénylő munkákhoz fogad az éDítő szakembert, a többit igyekszik ügyes kezű barátokkal, ismerősökkel, rokonokkal együtt elvégezni. Ezt megkönnyíti a kölcsönző vállalat. amely méltányos díj ellenében rendelkezésre bocsátja a Szükséges munkaeszközöket. A bérelhető eszközök köre mára Ugyancsak kibővült: többek között zsaluzóanyag, betonkeverő, taoétázógéo, festékszóró szerepel a listán. A tapétázógép naDi használata 100 forintba, míg egy heti igénybevétele 500 forintba kerül; egy 230 literes betonkeve- rőgéDnek Dedig 230 forint az egy napi bérleti díja. Az építést a beköltözés követi, de a komfortfokozat növelésére — például központi fűtés beszerelésére — vagy később a felújításra újabb anyagi segítséget kaphat a tulajdonos. Ugyanis a lakások értékének növelése a közösségnek is érdeke. — németh — Kiskabátok, mellények Az idei tél divatjában — a kombinációs lehetőségek miatt — óriási szerepet kapnak a kiskabátok. Amint a Magyar Divat Intézet modelljeiből is láthatjuk, sokféle hosz- szúságban és formai megoldásban divatosak. Például blézer, blouson, 3/4- es, 7/8-os sportkabát stb. ^Jellegzetes áj típus a kosztüm fölött viselhető ún. „felső” kiskabát, amely részleteiben sokszor azonosul az alatta viselt kosztümkabáttal és csak méreteiben alkalmazkodik funkciójához. A kiskabátok sokszor készülnek meleg béléssel, téliesítve, így téli kabátot is helyettesíthetnek. Kombinálhatok szoknyával, nadrággal, kosztümmel, mellénnyel. Fürdőszobánk higiéniája Mindennapi jó közérzetünk, munkakedvünk, de némi túlzással mondva — még társas emberi kapcsolataink harmonikus volta is a fürdőszobában alapozódik meg. Az alapos, jóízű tisztálkodás jobb kedvűvé, magabiztosabbá tehet bennünket. Éppen ezért reggelente a fürdőszobánkba belépve kedvet kell érez- nünk az ott-tartózkodásra. Ennek alapfeltétele, hogy fürdőhelyiségünk — legyen bármilyen kicsi —, szinte patikatisztasággal fogadjon. Egy piszkos mosdókagyló, az előző napi fürdés után takarí- tatlanul maradt kád, a kövezeten, vagy a pvc-padlón ott hagyott víz, vagy a csomókban szétszórt haj nem marasztal, de egyenesen elriaszt. A piperepolcon szétszórt tubusok és üvegcsék rendezetlensége, az összegyűrt, nedvesen maradt törülköző mind-mind kedvünket szegheti, s tisztálkodásunk elkap- kodását eredményezheti. A fürdőszoba rendbentar- tása napi feladat. Lakásunk nyújthatja az ápoltság, gon- dozottság érzését akkor is, ha csak hetenként egyszer végezzük el benne az alapos takarítást. Ugyanezt nem biztosíthatjuk a fürdőszobában, ha nem tesszük rendbe naponta. A háztartás-vegyipar nagyon sokféle folyékony súroló szert kínál, s ezek legnagyobb része dezinficiáló, azaz fertőtlenítő hatású is. A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat BIP néven hoz forgalomba karcmentes, folyékony tisztító szert. A BIP a csempék, a fajanszok, de a zománcozott kádak tisztítását is megkönnyíti, s egyben fertőtleníti is kádunkat, mosdónkat. Ajánlatos különösen a kis lakásokban a Konfort toalett légtisztító beszerzése is. Abban az esetben is elhelyezhetjük a kellemes illatú légtisztítót a fürdőszobánkban, ha a W. C.-énk külön helyiségben van. A tisztaság fél egészség, — tartja a közmondás. Az sem vitatható, hogy az egészséges életmód elengedhetetlen része a kulturált tisztálkodás. Mit értünk azon, hogy kulturált? Azt például, hogy legyen minden családtagunknak külön törülközője, de külön szappana is. A szappan ugyanis — a tévhittel ellentétben — nem fertőtlenít. S akik azonos szappannal mosdanak, egymásra átvihetik a gombás fertőzéseket. Helyes a külön szappantartó használata is, ez jó, ha szappanunkat nem áztatjuk szét. Egyszerű erre a megoldás; a szappant új korában középen lyukasszuk át, s tartsuk da- milszálon felfüggesztve. így mindig száraz marad. A férfiak számára BAC szappant szerezzünk be, a gyerekeknek nagyon kellemes a Kami 11 ás Babaszappan, a család nőtagjai hamar megkedvelik az izzadásgátló Lady Cameát. A szivacs használata fürdésnél, mosdásnál azért nem ajánlatos, mert nehezen szárad, s nedves lyukacsaiban megtelepednek a gombák. A frottír mosdókesztyű jót tesz bőrünknek, hamarabb is szárad, és időnként ki is főzhető, ami a szivacs esetében nem valósítható meg. Legyen mindenkinek két fogkeféje, — ajánlják a fogorvosok abból a meggondolásból, hogy ily módon lesz ideje fogkefénknek a kiszáradásra. Igazán nem luxus családtagonként a két fogkefe; ennyit megér fogaink ápolása. Az erős ízű fogkrém a kisgyermekeket taszítja, nem szívesen mosnak fogat, a felnőttek által megszokott, csípős fogkrémekkel. Külön nekik készül a fogmosáshoz kedvet csináló Hófehérke és fluoros Gabi gyermekfogkrém, s a dobozban még mesefigurákat is találnak az apróságok. Nem egészséges a közös fésű, és hajkefe használata sem. Fürdőszobánkat úgy rendezzük be, hogy mindenki számára legyen külön hely a piperepolcon a maga tisztálkodó és szépítkező szerei elhelyezésére. Végezetül még annyit fürdőszobánk állandó csinosításáról, hogy a legdrágább illatszerek, a legpompásabb tubusok és a legrafináltabb kozmetikai szerek felvonultatása sem pótolja a rendszeres, mindennapos takarítást. A fürdőszobába belépve, csak a patyolattisztaság látványa és érzékelése teremti meg igazán a kedvet kinek-kinek az alapos és jóízű tisztálkodáshoz. K. fi.
