Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

1980. január 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Szükséges szigor D áltoznak a gazdálkodás játékszabályai — óhatatlanul meg kell változnia a munkavégzés szabályainak is. Akad, aki ennyivel elintézi a nem túl bőséges köz­leményt, ami e témában megjelent. Ám akad, aki máris vasszigorral idézi a Munka Törvénykönyvének január el­sején életbe lépett módosításait, mondván, hogy bizony ne­héz idők járnak az emberre, legyen bár helye az író-, vagy a munkaasztalnál. Csakugyan, a vasszigor jegyében kelt volna a Minisz­tertanács közelmúltban hozott határozata? A kérdésre nem adható válasz a gazdálkodás körülményeinek, felté­teleinek vizsgálata nélkül. A szerkezetátalakítási programok felgyorsítása, a dinamikusan fejlődő tevékenységek felerősí­tése, a veszteségesen termelő üzemek visszafejlesztése együtt jár bizonyos munkaerőigényekkel, illetve -felesle­gekkel. Előfordul, hogy jelentős népgazdasági hasznot haj­tó vállalatok tevékenységét krónikus munkaerőhiány gá­tolja — megint másutt — éppen az okoz gondot, hogy a törzsgárdát miként lássák el megfelelő munkával? Nyilvánvaló, hogy az az ideális — a népgazdaság szempontjából feltétlenül —, hogy e sajátos feszültség föl­oldódjék. Mégpedig a munkaerő átcsoportosulásával: a stagnáló, veszteséges tevékenységet folytató üzemtől átke­rülhessenek a dolgozók a nyereségesbe. A munkajogi sza­bályok mindezt nem akadályozták ugyan, ám az „átcso­portosulás” szinte kizárólag a magánérdekek szféráján ke­resztül bonyolódott: az ember kérte a munkakönyvét és átlépett, kilépett, áthelyezték. Az élet megmutatta, hogy ez így nem a legelőnyösebb, illetve számos visszás követ­kezménnyel járhat. Megszakadhat a folyamatosság, s a bi­zonytalanság sem jó ajánlás az egyénnek, a határozatla- nabbja nem is dönt könnyen. A módosított munkajogi szabályok e problémát — a társadalom és az egyéni érdek figyelembevételével — megnyugtatóan rendezik. Érdekeltté teszik például a vállalatokat abban, hogy ha a dolgozóiknak egy részét nélkülözni tudja egy bizo­nyos időtartamig, akkor erre az időre más vállalatnak át­engedje őket. A tervszerű munkaerő-átcsoportosítás áthe­lyezéssel történik, így a munkahelyváltoztatás a dolgozóra nem feltétlenül jár hátránnyal. Persze, a tervszerű átcsoportosítás nem minden eset­ben lesz „egyből” jó a dolgozónak — az új vállalatnak; nem szabad alábecsülni az átszervezés nehézségeit és ké­nyelmetlenségeit sem. Az új helyen meg kell szokni az új követelményeket, az új helyzetet — megtanulva esetleg az új szakmát. A befogadó vállalatnak pedig az átlagosnál nagyobb körültekintéssel, türelemmel, tapintattal és sze­retettel illik fogadni azokat, akik a népgazdasági érdektől indíttatva állnak át dolgozni. Az új szabályok lehetővé teszik, hogy a dolgozó ne egy, hanem például több munkakört lásson el, vagy hogy a munkáltató a helyi feladatoknak és adottságoknak legin­kább alkalmas munkarendet hozza létre a munkaidő ész­szerű kiaknázására. De feszesebbre is vonják a fegyelme­zetlenekkel szembeni intézkedéseket: a fegyelmi következ- kezménye elől nem lehet „meglépni” a régi munkahely el­hagyásával — a fegyelmi érvényes az új munkahelyen is, s csakugyan szigorúbb e tekintetben az 1980. január 1-én életbe lépő rendelkezés. A gondatlanul okozott kár eseté­ben eddig alkalmazott 15 százalékkal szemben a havi át­lagkereset 50 százaléka a kártérítés felső határa. Gondat­lan bűncselekménynél, illetve kirivóan súlyos gondatlan­ságnál is szigorúbban ítél a törvénykönyv. int látható — a változások nem érintették a szocia­lista rendünk alapvető szabályait, azokat, amelyek az alkotmányban is megtalálhatók. De újraszabá­lyoztak néhány olyan fontos területet, amelyen a gazdál­kodás^ új, fokozott követélményei új feltételeket diktálnak a jognak és kötelességnek egyaránt. Ilyen értelemben szo­rosabb összefüggést kovácsolnak a feladatok és kötelmek — a jogok és elérhető előnyök között. S ezzel nem csupán a társadalom érdekeinek tettek — tesznek jó szolgálatot: fel­ismerheti ehhez fűződő érdekét minden becsületes ember. M. I. Az idén 50 millióért Vízrendezés A Nyíregyháza központtal dolgozó Nyírségi Vízgazdálko­dási Társulat (Nyírvíz) tevé­kenységi köre 136 ezer hek­tárnyi területre terjed ki Közép-Szabolcsban, s mint­egy 80 rff^zőgazdáSftgi nagy* üzem és községi tanács tartja fenn. A tavalyi 46 millió fo­rintot kitevő évi termelési tervét 5 százalékkal túltelje­sítette. Kialakítottak 30 kilométer földutat, 600 hektáron terep- rendezést végeztek, részleges vízrendezés és megfelelő műtárgyak beépítésével. Bel­területi vízrendezésre került sor tavaly Érpatakon, Bö- könyben, Nyíregyháza-Oro- son, Nyírbogdányban. Eze­ken kívül Nyíregyháza új la­kótelepein is végzett a társu­lat vízrendezési munkát. Az idén 50 millió forintos tervet készül megvalósítani a társulat. A fő feladatok tel­jesítése mellett újabb 22 nyír­ségi- községben - fejezi be’-'a belterületi vízrendezést. E te­lepülések között jelentőseb­bek: Nagykálló, Vaja, Ramo- csaháza és Nyírpazony. A Nyírvíz Társulat végzi el a jövő évben a nyíregy­házi Ságvári Termelőszövet­kezet sertéstelepén a szenny­vízgyűjtő-hálózat korszerű­sítését is, 4 millió forint ér­tékben. Gépesítésre 4 millió forintot fordítanak, s így a társulati géppark értéke meg­közelíti a 30 millió forintot. — ab — Nők á termelőszövetkezetekben Munka, képzés, közélet Sokszor halljuk, hogy a fa­lu és város között egyre ki­sebb a különbség. Ennek el­lenére a falvakban — főleg a kisebbekben — szűkös a- bolthálózat, kevés a szolgál­tatás. Mindez elsősorban azo­kat a községekben dolgozó, élő nőket sújtja, akik nehéz munkájuk mellett állatokat nevelnek, kertet is gondoz­nak. Szabolcs-Szatmár megye százhuszonhét termelőszö­vetkezetében 21 ezer 900 lány, asszony dolgozik. Mit tesznek a tsz-ek az asszo­nyokért? Erről beszélgettünk Hajdú Istvánnéval, a TE- SZÖV nőpolitikái főmunka­társával. Ma még ritkaság — Nagyon sok megoldásra váró feladat van a szövetke­zetek előtt. Helyenként olyan gondokkal is küzdenek, mint az egész éves foglalkoztatás — ami a megyei szövetkeze­tek 15—20 százalékában meg­oldatlan. Általában javítani kell a munkakörülményeket és a szociális ellátást. Mária- pócson például tavaly adtak át egy gyönyörű szociális lé­tesítményt, fekete-fehér öl­tözővel, mosdóval. Ez a szín­Beregszászi József munkásőr hazánk felsza­badításakor részt vett a fasiszták elleni harcok­ban. Emlékeiből idézünk fel epizódokat. F űzfavesszők között tér­del. Tekintete előre- szegeződik, a Tisza víz­tükrén lebegő parafadugóra. Megmozdul! a dugó, odalenn hal birkózik a csalétekkel. Rafinált potyka lehet, nem akad horogra. Hej pedig, szükség lenne rá! Éhes a hor­gász, régen nem jutott ele­delhez. Csak almát eszik, meg félig érett kökényt. Fe­leségét figyelik, nem jöhet ki hozzá. Valamit megneszeltek a csendőrök, vigyázniuk kell. Tavasztól körözik, ha elfog­ják, nem lesz irgalom. Meg­lépett a csepeli hadianyag­gyárból, katonaszökevény­nek (tartják. Mostanában meg partizánnak is. Halál várna rá! Vadonban bújkál, a Büdös­szegi erdő kusza bokrai (kö­zött. Társtalanuil. Csak kő­haj itásnyira, Kis arban lakik felesége, mégis ritkán látja. Korábban ki-fcijárt az asz- szony, élelmet hozott, meg friss híreket. Legutóbb vala­ki nyomába szegődött, meg­lesni hová megy. Nem lett szerencséje. Margit lerázta a spiont. Irányt változtatott és anyjához kanyarodott a kis- ari határba. Napnyugtáig együtt szedték a krumplit, csak szürkületkor ment a kö­zeli erdőbe. Férjéhez. Közö­sen döntöttek, hogy többé nem jön (ki. Másfél hét után mégis találkoztak, másodper­cekig. Ügy tett Margit, mint­Áknaszedés zseblámpánál Á kisarí akció ha almát szedni menne. Ta­licskáját kosarakkal megpa­kolva 'Vágott a határnak. Az erdő melléit óvatosan körül­nézett és elfütyülte a begya­korolt egyezményes jelet. Gyorsan választ kapott, de nem állt meg. Görnyedtén ta­szította talicskáját, úgy adta át Síiket Sándor üzenetét: — Német tűzszerészek aiá- aknásáitották a Kertekalja ut­cát! Vesizélyben vannak a fa­lusiak meg az oroszok is, ha majd ideérnek! Te értessz az aknákhoz, mit lehet velük csinálni ? Rövid válasz hangzott a sű­rű bokrok közül: — Bemegyek holnap éjsza­ka! Várjatok! A víztükröt nézi, egyre szo- rongóbban. Gyűlölt képet ve­tít éllé a Tisza; kigömbölyö- dött ábrázaitot, kakastollas fekete kalappal. Csendőr! Kezében szuromyos puskát szorít és fejét ide-odaforgat­ja. Eredménytelenül. Nem látja a mellette kuporgó hor­gászt, a fűzfavesszők rejtet­te férfialakot. Gyors cselek­vés indul. Megmozdulnak a vesszők és géppisztolycső nyomódik a csendőr bordái­ba. Belenyög. Elejti fegyve­rét, karjait magasba emeli. A horgász szorosan mögéáll: — Beregszászi József va­gyok. Engem keres ugye, őr­mester úr? Hát itt vagyok! — Ne! Kérem, ne lőjön agyon! Én igazán nem... — Agyonlőni? Majd ké­sőbb! Most elkísérem az osz- tagparancsnokhoz! Partizán- bíróság ítélkezik majd! Meg­fordulni ! — Engedjen el Beregszászi úr! Nem ártunk önöknek, megígérem!' Ha nem visz a partizánokhoz, még ma el­hagyjuk a falut. Este hétig az egész csendőrszakasz. Pa- rancsinokhelyettes vagyok, módomban áll betartani a szavam — Szóval, azt mondta el- takarodnák, ha szabadon en­gedem? Hát jó! Poénjén! Menijeni most az egyszer, es­tig meg pucoljanak el vala­mennyien. Hét órakor körül­fogjuk Kisart és egyetlen csendőr sem menekülhet. Ér­ti? Csak hét előtt szabad az út! Fogadkozik a csendőr, majd eliódalog. Alakja lassan bele- vész a cserjés, bokros tájiba. Beregszászi karjára ölti a gazdátlan csendőrpuskát és elindul az erdő belsejébe. A bunkerjához. Pártfogásába vett nyolc­tíz kézigránátot is. Ügy gon­dolta, még szüksége lehet rá. Mintha megérezte volna. Ma éjszaka szüksége lesz rá, ha bemegy a faluiba. Márpedig bemegy, aiZ'laknák'Hiiátt! & Robbanásoké®' ébred. Szat­márnémeti irányából hallat­szik a rettentő csatazaj. Vagy még közelebbről!? Megszorít­ja a géppisztolyát és elindul. Kerülővel, botladozva jut el a faluig, ahol szívszorongva várják. Ajtó nyílik előtte, nem keli kopognia. Karjára felesége ujjal fonódnak. Éjfél körül fogtak munká­hoz. Ketten őrködtek, a kör­nyéket vigyázták, Beregszá­szi pedig a halállal cimbo­ráit. Sejtette hol, merre lapul­nak az aknák, felesége meg Sanyi bácsi elmagyarázták. Elemlámpája keresztben, hosszában pásztázott az ak­nafészkek után. Úgy tűnt sze­rencséje van.. Siethettek a fa­siszta tűzszerészek, nem tün­tették el az akna telepítés he­lyét. Beregszászi homlokán csörgött a veríték. Milyen ak­nák lehetnék? Megvan! Csu­pán vékonyka réteg takarja a gyilkos szerkezetet. Hosz- szan megvilágítja. Taposóak­na! Ennek ismeri minden porcikáját. Kelet felől erősödik a fegy­verropogás. Kisar fölött re­pülők zúgnak el, majd hirte­len (kiviilágosodik. Világító fáklyák hullanak, ereszked­nek lefelé és nappali fényt szórnak. Beregszászinak könnyebb a munkája, gyor­sabban végez egy-egy akná­val. Egyre nő a kupac, haj­nalra az aknáktól megtisztul a Kertekalja utca. Tihanyi János vonal ma még ritkaság. De jó eredménynek számít az is, hogy a szövetkezetek közel felében van olyan helyiség, ahol az öltözködés, tisztálko­dás, étkezés megoldható. Egyre nagyobb az igény a tsz-tagok körében is az üze­mi étkeztetésre. — Egyelőre harminc sza­bolcsi termelőszövetkezetben oldották meg az ebédeltetést. Többek közt a dombrádi, le- veleki, nyírbogáti tsz-nek sa­ját ebédlője van, másutt — például Rakamazon — az ÁFÉSZ szállítja a főtt ételt. Előrelépés, hogy a legtöbb szövetkezetben a dolgozókat járművel viszik a munkate­rületre. Sok helyütt támogat­ják az óvodaépítést. Nyír- gyulajon például közel fél­millió, Tiszadobon 200 ezer forinttal járult az óvodaépí­téshez a tsz. Viszont a leg-, -több helyén' thégoldátí^fr'^á: napközis ellátás. — Sajnos, nem tudnak elő­re lépni a nők szakképzésé­ben sem a szövetkezetek — folytatja Hajdú Istvánná. — Részben, mert magas az át­lagéletkor — 45 év fölött van —, sokszor hiányzik a tagok általános iskolai végzettsége, ugyanakkor a mezőgazdasági szakmákat nem ismerik el megfelelően, sem erkölcsileg, sem anyagilag. Egy kertész szakmunkásnő ritkán keres többet, mint egy ugyanott dolgozó betanított, vagy se­gédmunkás. Kevés hasonló példa akad, mint ami Nyír- madán történt: a tsz három­éves szakmunkásképző tan­folyamot szervezett. A részt­vevői: fele nő, s“a képzés után 10 százalékkal emelke­dik a keresetük. Kezelői beosztásban... Fontos cél, hogy minél több nő kerüljön a közéletbe. Jelenleg 1900-an dolgoznak a szövetkezetek önkormányza­ti szerveiben — a vezetőség­ben, s különféle bizottságok­ban. Ezren állami, párt-, tár­sadalmi szervezetekben kap­tak helyet. A szabolcsi tsz- tag nők között van ország- gyűlési képviselő, megtalál­hatók a nők a megyei pártbi­zottságban, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsá­ban, és a hozzá tartozó bi­zottságokban. A nők aránya e biztató eredmények ellenére még mindig alacsony a közélet­ben. Ennek elsősorban az a szemlélet a magyarázata, hogy a férfi termett vezetés­re, s ez a nézet faluban na­gyon mélyen gyökerezik. A közép- és felsőfokú vég­zettségű lányok, asszonyok helyet követelnek a vezetés­ben is. A közelmúltban fel­mérés készült a tsz-ekben a vezetői munkakört betöltő nőkről. A tapasztalatokat így Összegezte a TESZÖV nőpoli-. Nők vezetésben — A szabolcsi termelőszö­vetkezetekben jelenleg 28 fő­könyvelőnő dolgozik. Elnök nincs, de már van egy női tsz-elnökhelyettes. Tízen fő- ágazat-vezetői munkakörben dolgoznak, húszán pedig a termeléssel kapcsolatos veze­tői beosztásban tevékenyked­nek — kertészek, energetiku­sok, erdészeti ágazatvezetők. (Hasonló beosztást férfiak a nőknél alacsonyabb végzett­séggel is betöltenek.) A termelőszövetkezetek tö­rekednek arra, hogy az ipari jellegű melléküzemágak lét­rehozásával megoldják az egész éves foglalkoztatást. Kölesén például műanyag­feldolgozó üzem épült. Má- riapócson varroda, Szatmár- csekén fafeldolgozó üzem működik. A mezőgazdasággal kapcsolatos melléküzemágat hoztak létre Csegöldön, Nyír­tasson — e községekben kon­zervüzem működik —, míg például a gyügyei termelő- szövetkezet almaléüzemet ala­pított. h. zs. Kié az ingatlan? Tükör a megyéről Az egységes, új ingatlan­nyilvántartás elkészítése — kormányhatározatnak megfe­lelően — 1973-ban kezdődött el Szabolcs-Szatmár megyé­ben. Ez sok munkát ad a me­gyei földhivatal apparátusá­nak. S az új dokumentumo­kat 1980. december 31-ig kell elkészíteni. Az alapos munka új térké­pek készítését igényli. S en­nek során állapítják meg a tényleges jelenlegi telekhatár­vonalakat, tüntetik fel a te­rületek használati módját, művelési ágát. Sor kerül a térképek összehasonlítására, az írásos nyilvántartási fel­jegyzésekkel. Ennek során minden tulajdonos földhasz­nálót megkérdeztek és meg­kérdeznek az esetleges válto­zások okairól. A sok részletre kiterjedő munka tapasztalata, hogy jócskán kerül eltérés a ré­gebbi nyilvántartás és a tényleges helyzet között. Ez az arányeltérés mintegy 20 százalékot mutat. Az eddig felülvizsgált 441 ezer ingat­lanból 88 ezer esetben volt eltérés. Az idén a megyében még 35 településnek kell az új ingatlannyilvántartást elké­szíteni. Köztük olyan népes és tájcentrum helységekét, mint Nyíregyháza megyeszék­hely, Újfehértó, Nagyecsed, Csenger, Rakamaz, Ibrány és Kemecse nagyközségek. Új termékek a BFK-bó A Budapesti Finomkötő tt- áru-gyár női ruhákat, kosz­tümöket, blúzokat, pulóvere­ket, valamint férfi alsónemü- ket gyári A termékszerke­zet-módosításnak eredmé­nyeként megkezdték a poli­észter- és pamutkeverékből készülő alsó- és felsőruháza­ti termékek gyártását Ebbői az anyagból készült termé­kek tulajdonságai igen Jók, megtartják a szintetikus és a természetes anyag Jó Jellem­zőit. (MTI fotó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents