Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
1980. január 24. KELET-MAGYARORSZÁG 7 II teafőzés A teakészítés attól függ, milyen célra készítőnk főzetet. Lehet egyszerűen: forró vizet önteni a kannába - dobott teafűre. De úgy is csinálhatjuk, hogy a porcelán kannát először forró vízzel kiöblítjük, beletesszük a teafüvet, majd kétharmadáig töltve a forró vizet, letakarjuk szalvétával. öt percig állni hagyjuk, s csak azután öntjük tele a kannát forró vízjel. A tea így erősebb és aromásabb lesz. Az is nagyon fontos, hogy milyen vízből készítünk teát. A vízcsapból vett, le nem ülepített klóros víz nem alkalmas jó teának, mert forrás közben sem tűnik el teljesen a klór. A teafőzéshez lágy víz kell. A kemény vízben a kálciumionok megakadályozzák, hogy a tea hasznos anyagai kioldódjanak. A leningrádi Lomonoszov porcelángyárban készülnek ezek a vendégváró szamovárok és teáskészletek. Az ország minden részéről ér-' kező napraforgóból és repcéből előállított étolajból évente tizennyolc-húszezer tonnát palackoznak a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat rákospalotai gyárában. A korszerű konyha ma már növényi olajat használ, ezért termékük egyre keresettebb. (MTI fotó: Cser István) Elchor mérgezések ellen A szófiai kutatóintézetben olyan preparátumot állítottak elő, amely a fémfelületek bevonásánál dolgozókat megóvja a mérgező kigőzölgésektől. Az eddigi eljárás során mérgező anyagokból — marónátronból és nátriumcianidból — álló keverékkel végezték el a fémfelületek rozsdátlanítását. Most teljesen ártalmatlan szerrel, az Elchorral végzik ugyanezt a munkát. Ez a készítmény néhány perc alatt távolítja el a fémről a rozsdaréteget, ugyanakkor kialakít rajta egy vékony védőréteget is, amely a további korróziót meggátolja. Talaj nélkül Bulgáriában nemrég talajpótló anyagot fejlesztettek ki különféle mezőgazdasági kultúrák termesztésére, palánták szabadföldi és melegházi gyökerezte- tésére. A „föld nélküli földet” iparilag állítják elő és csomagol- tan küldik el a megrendelőknek. Az eddigi kísérleti alkalmazás igen jó eredményt mutat. Az új anyag hasznosítása népgazdasági szinten mintegy 1 millió leva megtakarítással jár. Restaurátorok A Belorussz Tudományos Akadémia művészettörténeti, néprajzi és népművészeti intézetének munkatársai évek óta járják nyaranta a köztársaság városait és falvait. Régi, elhagyott templomokban, falusi házakban, padlásokon, színekben bukkannak festményekre, fára festett ikonokra, fából készült szobrokra, régi tárgyakra. Több mint 10 ezer alkotás, köztük körülbelül ezer képzőművészeti munka gyűlt össze, ezek nagy részét nem kímélte az idő, restaurálni kell őket. Sok a dolguk a restaurátoroknak. Pjotr Zsurbej, Viktor Lukasevics, Vlagyimir Nyikityin, Arkagyij Sput és társaik igyekeznek új életre kelteni a régi kéziratokat, festményeket, szobrokat. Sok száz restaurált műalkotással ismerkedhetnek meg a művészetek barátai. Arkagyij Sput egy fából készült szobrot restaurál. A szovjethatalom éveiben a gazdag lelőhelyek bázisán nagy kombinátok épültek: a Szolikamszki Káliműtrágya-gyártó Kombinát, a Voszkreszenszki Vegyipari Kombinát, a Mur- manszk területi „Apatit” és sok más üzem. A működő gyárak listáján egyre újabb nevek jelennek meg. A Minszki területen (Belorusz SZSZK) létrehozták a „Belo- ruszkalij” termelési egyesülést, amely az egész országban gyártott káliműtrágya mennyiségének a 40 százalékát adja. Az új gyárak fokozott tápanyagtartalmú termékeket állítanak elő. Képünkön: ammóni- umsalétrom-gyártó üzem a Vo- ronyezs területi Don vidéki Vegyi- és Ásványi Műtrágyagyárban. A Néva déli torkolatát Leningrád védekezik a tenger ellen Egyedülálló hidrotechnikai berendezések rendszere védi a jövőben Néva városát a pusztító tengerártól. A terv már elkészült; a moszkvai, a novoszibirszki, a harkovi és a helyi szakemberek pedig már hozzáláttak a kivitelezéshez. Az árvíz ellen 25,4 kilométer hosszú gátat építenek; amely a Finn-öbölben északtól délre, egy Gorszkaja nevű falutól Kronstadton át egészen Lomonoszovig húzódik. A 35 méter széles gátakból álló rendszer, amelyre hatsávos autóutat terveztek, 8 méterre magasodik majd a tenger fölé. Északi és déli oldalán hajózókapukat létesítenek nagy vízkiszorítású hajók számára. A város biztonságát szolgálja majd az a - 6 vízáteresztő berendezés is, amelyen 64, egyenként 24 méter széles nyílás lesz. Vízszint- emelkedéskor acélreteszek zárják a nyílásokat, ami megakadályozza, hogy a tengerár behatoljon a Néva torkolatába. Az építkezés megkezdődött. védő gátrendszer része. A gátrendszerhez 15 millió köbméter földet kell kiemelni a Finn-öböl talajából, 30 millió köbméter homokot, kavicsot és követ, valamint 2 millió köbméter vasbetont és betont, több ezer tonna súlyú vasszerkezetet és berendezést kell megmozgatni és a helyére rakni. Gyümölcsfák kéregelhalása A gyümölcsfák kérgének megbetegedését és elhalását összefoglaló néven kéregnekrózisnak nevezik. A tünetek egyaránt megtalálhatók a fiatal és az idősebb fákon, a házikertekben ugyanúgy, mint a nagyüzemekben. A kártétel igen jelentős, mivel erősebb fertőzés esetén a gyümölcsfák elpusztulnak. Különösen veszélyes a fiatal gyümölcsfák megbetegedése, mivel ezek sokkal kisebb károsodást tudnak elviselni. A betegség a legtöbb gyümölcsfajon károsít, különösen jelentős a kártétel az alma- és a körtefákon. A betegséget vírusok, baktériumok és gombák, valamint élettani (fiziológiai) tényezők idézhetik elő. Hazánkban a vírusok és a baktériumok kártétele elenyésző, a gombák viszont igen nagy károkat okoznak. Legveszélyesebb közülük a „rákbetegséget” előidézők: almafa feketerákja, közönséges vagy európai rák, alma- és körtefa facidiellás rákbetegsége. A fák törzsén és ágán szövetburjánzás indul meg, a sebek évről évre növekednek és a fák gyors pusztulását okozzák. Egyes gombabetegségek a gyümölcsfák kérgét támadják meg, a kéreg foltokban elhal, később felrepedezik és a héj foszlósán leválik. Ilyen betegség pl. a ci- tospórás kéregnekrózis, a fo- mopszisos ág- és kéregelhalás stb. Az élettani eredetű okok is előidézhetnek kéregelhalást, ezek az okok azonban pontosan még nem ismertek. Leggyakrabban előforduló élettani betegség a kéreghólyagosodás, amely a fa minden részén megtalálható, a belső kéregnekrózis, amely a kéreg alatti fás részt támadja meg. A beteg fákon gyakran láthatunk különböző színű_ és formájú farontó gombákat, de a fák megbetegedését nem ezek okozták, mivel csak az elhalófélben lévő fákon tudnak megtelepedni, és azok korhadását idézik elő. A kéregelhalást és rákosodást okozó betegségek ellen legfonto- ^bb a megelőző védekezés. A Sdimölcsfák kérgét óvni kell a sérülésektől (mechanikai, rovar- kártétel, fagykártétel stb.), mivel a legtöbb betegség csak nyílt sebeken keresztül tud fertőzni. A törzsön és vastag ágakon keletkezett sebeket jó mélyen, éles késsel ki kell tisztítani és sebkezelő anyaggal le kell zárni. Az erősen fertőzött, vagy már elhalt ágakat metszéskor el kell távolítani. Ha az egész fa fertőzött. célszerű mielőbb kivágni és elégetni. A gyümölcsfák kéregnekrózisa ellen vegyszeres védekezésre jelenleg még nincs lehetőség. Mónus István, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A metszés alapelemei (2.) A visszametszést alkalmazhatjuk a hajtásokon is. A hajtások visszametszésére a szakirodalom különböző szakkifejezéseket használ. Ezért röviden ezekre is kitérünk. A hajtások visszamet- szése során vitorla-visszacsípést, hajtásvisszametszést, levélkoszorúra metszést és a tőben eltávolítást különböztetjük meg. A vitorla-visszacsípésre akkor kerül sor, ha az adott hajtás erős hosszanti növekedésben van és rövid időre mérsékelni akarjuk növekedését. Ebben az esetben a még fejletlen és egymáshoz szoruló levélkéket a hajtás csúcsán összefogva kb. a levéllemezek felére, körömmel visz- szacsípjük, ügyelve arra, hogy a hajtás tenyészőcsúcsát ne sértsük meg. Ennek következtében a hajtásnövekedés 10—14 napra leáll. Hajtásvisszametszéssel a zöld, még- asm -fisodon hajtásokat 5 —8 levélre visszametszve, hosz- szanti növekedésükben korlátozzuk, és ezzel elősegítjük a hajtások vastagodását. A levelek hónaljában a szemek megduzzadnak és megindul a másodrendű hajtások kialakulása. A hajtások ilyen értelmű vissza- metszését alakfák nevelésénél és termőre metszésénél alkalmazzuk. Célja a hosszanti növekedés mérséklése, a termőrészek gyorsabb kialakítása. Levélkoszorúra metszés. A koronaalakítás során a vesszőn lévő rügyekből különböző erősségű hajtások keletkeznek. Abban az esetben, ha adott hajtásra vázág, termőág, vagy termőgaly- lyazat nevelése érdekében nincs szükség, de adott helyen termőrész alakítására lehetőség van, a hajtásokat júliusban levélkoszorúra. vagyis a hajtás alapi részén lévő 3—4 fejletlen levélre visszametsszük. A visszametszés hatására megindul a másodrendű hajtások kialakulása, amelyek végén termőrügyek alakulhatnak ki. Ezzel a módszerrel megakadályozhatjuk a függőlegesen növekedő, erős, ún. vízhajtások kialakulását. Hajtáseltávolítás. Elsősorban a korona kialakítása során alkalmazzuk. Júniusban már látható, hogy melyek azok a hajtások, amelyek a már említett részek nevelése érdekében nem szükségesek. A hajtások alapi részéről termőrészek # alakítása nem szükséges. Ebben az esetben a hajtás végleg eltávolítható. A hajtások eltávolításának olyan módjára is sor kerülhet, amikor a vezérvesszők csúcsán még erős vagy rossz irányban növő hajtást a hozzá tartozó fás résszel együtt az alakítás céljára alkalmas hajtásra visszametsszük. Karádi István Az ágyásos zöldségtermesztés tapasztalatai megyénkben Hazánkban az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan nőtt a kertészeti termékek — ezen belül a zöldségfélék — fogyasztása. Ennek megfelelően az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kidolgozta a kertészeti termelés kor- i szerűsítésének távlati, 15 éves tervét. E terv szerint 1990-re az egy főre jutó zöldségfogyasztás eléri a 110—115 kg- mot, ami 29—35%-kal haladja meg a jelenlegi 85—86 kg- os fogyasztást. Ehhez a tervhez szervesen kapcsólódnak azok a kísérletek, amelyeket főiskolánkon 1974-ben elkezdtünk, amelyekről nemegyszer számot adtunk a Kelet-Magyaror- szág hasábjain ugyanúgy, mint országos szaklapunkban, a Kertészet és Szőlészet című folyóiratban. Kísérleteinket 1979-ben befejeztük. Az elmúlt hat év alatt az alábbi eredményeket értük el. — Kifejlesztettük az UNI- ZÖM—1,8 (univerzális zöldségművelő) gépet. Ez a gép egyesíti magában: az ágyás- készítő és profilirozó, az ültető, a staftertrágya és talaj- fertőtlenítő adagológépet. Mindezt a műveletet egy menetben végzi. Az ültetésnél az ültetőelemek számától függően ki tud ültetni 1, 2, 3, 4, 5 sort, ami alkalmassá teszi minden palántáról és nagy magról szaporítható zöldségnövény (a görögdinnyétől kezdve a karalábéig) ültetésére. 1 ha területre kiültethető ezzel a géppel 2000-től 200 000 db növény. — Az ültetőelemek helyére, illetve a sorok felezőpontjára felfüggesztett kultuvátorka- pákkal ‘ és talaj porhanyító acélseprűkkel a talajt állandóan lazán tarthatjuk vele, ami a gyommentességet biztosítja és csökkenti a talaj kipárolgását. — Harmadik lépcsőben ez a gép görgősoros szedőadapter segítségével szedőtargoncaként is alkalmazható, ami a paprika előszedéseit, az egyszerre érő zöldségfélék teljes betakarítását segíti elő. A betakarítás ezzel a géppel kétszeresére gyorsul. Egy ilyen géppel egy szezonban zöldségkultúrától függően 30—50 hektár területet lehet ültetni, művelni és betakarítani. Ez a gép a MÉM Műszaki Intézettől megkapta a munkavédelmi bizonyítványt, ami azt jelenti, hogy az igényeknek megfelelően gyártható. Az eddig legyártott kísérleti gépek bekerülési költsége 90—100 000 forintot tett ki. — Ugyancsak elkészült a ZPB—1,8 (zöldpaprika-betakaA táblázat világosan mutatja, hogy a paprika átlagtermése 1976, 1977 és 1978- ban 154,5%-kal haladja meg a megyei átlagtermést. Ez azt jelenti, hogy a jövőben ezzel az új módszerrel a három év alatt összesen 11 184,53 tonna paprikát lehet termelni, a jelenlegi 458,06 tonna helyett. rító) gép. Ez a gép a zöldpaprika végbetakarítását végzi úgy, hogy a paprikatöveket levágja, futószalagra juttatja, ahol a gépen ülő 10 fő dolgozó a tövekről leszedi a termést és azt egy surrantón át a görgősorokon található konténerekbe dobja. Ennek a gépnek a napi teljesítménye 120—180 q, ami 4—6-szorosa a hagyományos kézi szedésnek. Ez a gép is megkapta a MÉM Műszaki Intézettől a munkavédelmi bizonyítványt, így ez is gyártható. — Jelenleg Szabolcs-Szat- már megyében 5 db UNI- ZÖM—1,8 és 1 db ZPB—1,8 gép működik. Az 5 db UNI- ZÖM—1,8-ból 3 darabot vizsgáltunk nagyüzemi viszonyok között az ibrányi, az ajaki és tiszanagyfalui termelőszövetkezetekben. A 3 termelőszövetkezetben elért paprikatermés-eredmények átlagait ösz- szehasonlítva a megyei KSH- adatokkal, az alábbi képet kapjuk. Igen jók az eredmények a görögdinnyénél, korai és kései fejes káposztánál, kelkáposztánál, paradicsomnál és a karalábénál is. Ezekből a növényekből a 4 év alatt 61 ha területet ültettek és műveltek meg ezzel a géppel. Dr. Varga Imre kandidátus mg. főiskola, Nyíregyháza Évek UNIZOM —1,8-cal KSH-adatok Terméstöbblet % ha t/ha ha t/ha 1976 4,7 12,20 874 6,40 90,6 1977 5,0 17,92 840 7,00 156,7 1978 21,0 11,35 714 3,60 216,2 1979 / 36,0 13,40 ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S KOTATÁSOK E?.Brr VftT*i jjSSEm 4 ,> KISTERMELŐK-KISKERTEK j
