Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-23 / 18. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 23. Kommentár Az iowai szeizmográf Az amerikai Iowa államban megtartották az úgynevezett előválasztást. Az előválasztás a rendkívül hosszadalmas és költséges amerikai elnökválasztási eljárás sajátos jelensége. Lényege: az ötven szövetségi állam közül jó néhányban, de távolról sem mindegyikben, a szavazók — külön-külön pártok szerint — leadják voksukat egy-egy elnökjelölt mellett. A folyamat a választási esztendő — tehát a jelen esetben 1980 — nyarán ér véget, amikor a két mammutpárt elnökjelölő kongresszusán, úgynevezett konvencióján, megválasztják a sok közül a porondon maradó két jelöltet. Novemberben kettőjük párviadala maga az elnökválasztás. Az iowai szeizmográf ismét bebizonyította a régi tételt, amely szerint a nemzetközi krízis mindig óriási mértékben kedvez az éppen hivatalban lévő elnöknek, aki a válságra hivatkozva igyekszik, általában sikerrel, afféle „nemzeti egységet” felsorakoztatni maga mögött. Nyilvánvalóan jórészt ennek a célnak a jegyében fogalmazódott meg a hagyományos évi elnöki jelentés a kongresszusnak, amelyet Carter hivatalosan csak szerdán terjeszt a törvényhozás elé. De amelynek szövegét már nyilvánosságra hozták. A dokumentum a nyílt erőpolitika hitvallása, elsősorban az afganisztáni és az iráni eseményekre hivatkozva. Jellegére egyetlen riasztó szám is fényt- vet: az elnök az idei évhez képest harmincmilliárd dollárral (!) több pénzt kér a kongresszustól katonai célokra, ugyanakkor a SALT—II ratifikálását „fontosnak, de jelenleg időszerűtlennek” minősíti ... Mind a Carter-jelentés, mind az iowai eredmény megerősíti azt a régi igazságot, hogy amerikai közegben lehetséges, sőt meztelen hatalmi szempontból érdemes — akár a világ veszélyeztetése árán is — a nemzetközi nehézségeket a belpolitikai szándékok szekerébe fogni. Olyan jelenség ez, amely nem teszi könnyebbé az enyhülés híveinek feladatát, akik csak abban bízhatnak, hogy egyszer a választási küzdelem is véget ér. y H. E. Közös hadgyakorlatra készül az amerikai, a kanadai, a japán, az ausztráliai és az új-zélandi haditengerészet. Képünkön: egy japán kikötőben kis csónakokon érkező tüntetők tiltakoztak a hadgyakorlat terve miatt. (Kelet-Magyar- ország telefotó) Carter hidegháborút, fegyverkezést sürget A gyorsuló fegyverkezést, a katonai erőn alapuló külpolitikát hangsúlyozza az amerikai kormány. Hétfőn hozták nyilvánosságra Carter elnök szokásos évi jelentését a törvényhozásnak. A terjedelmes okmányban az elnök jószerével semmi újat nem ígér már a belpolitikában hivatali szakasza utolsó évében — de hidegháborús szellemű külpolitikára alapozza újjáválasztási kampányát. Carter szerdán a kongresz- szus előtt „az unió”, az ország helyzetéről mondandó beszédében részletesen meg-» fogalmazza majd hidegháborús ihletésű terveit, amelyeket — indokolása szerint — az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai támogatás tett szükségessé. Az előre kiadott, bővebb jelentés arról tanúskodik, hogy a mind féktelenebb fegyverkezés, új külföldi katonai szövetségek felállítása, további ázsiai, afrikai, amerikai támaszpontok, s a nyílt erőpolitika határozza majd meg a következő évek washingtoni terveit. __ — áesBcnön' liofovio nesiö Afganisztán tárgyalásokat ajánl szomszédainak Patak Károly, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: „Afganisztán és Pakisztán viszonyát, hazánk és Irán kapcsolatát a történelem kovácsolta szorossá. Ezek a viszonyok kifejeződtek a gazdasági, a kulturális és az emberi szálakban is. Kormányunk békét keres Iránnal és Pakisztánnal, amint ezt már más szinten és korábban is leszögeztük” — jelentette ki kedden Szultán Ali Kistmand, az Afganisztáni Forradalmi Tanács elnökségének alelnöke, miniszterelnök-helyettes. Kistmand rámutatott arra, hogy az afganisztáni kormány mind Irán, mind pedig Pakisztán viszonylatában normalizálást kezdeményez. „A Forradalmi Tanács — mondja a politikus — baráti tárgyalásokat ajánlott Iránnak és Pakisztánnak a félreértések tisztázására. Most a két említett kormányon a válaszadás sora.” TELEX KORRUPT RENDÖRÖK LONDONBAN Egy londoni bíróságon korrupciós vádat emeltek és letartóztatásba helyeztek két fiatal nyomozó őrmestert. A 27 és 30 éves két nyomozó ellen az a vád, hogy jó pénz ellenében futni hagytak nagystílű rablókat, majd idővel maguk zsarolták ki tőlük a pénzt. Kialakult tarifájuk is voll, fejenként 1500 fontért megsemmisítették, meghamisították a bűnjeleket, és azt juttatták bíróságra, aki nem fizetett. Rajtuk kívül a vizsgálat kezdete óta még öt londoni nyomozót függesztettek fel állásából — felügyelői rangig. A vádak minden esetben zsarolás, megvesztegetés, leleplezett bűnözők rejtegetése, rablózsákmányból való rendszeres részesedés. A vizsgálat a londoni alvilág és a bűnüldöző szervek kiterjedt, korrupt kapcsolataira kezd rávilágítani. ODAÍTÉLTÉK A CERVANTES-DÍJAT A spanyol kormány által alapított „Cervantes” irodalmi díjat 1979-re Gerardo Diego spanyol költőnek és Jorge Luis Borges argentin írónak ítélték oda hétfőn Madridban. A legjobb spanyol nyelvű alkotásért nyújtott kitüntetés ötmillió pezetás jutalommal jár együtt. Művésztevékenységükért mindkettőjüknek a teljes összeget adományozták. KÉTEZER EMBERT TELEPÍTETTEK KI Mintegy kétezer lakost evakuáltak hétfőn London egyik keleti elővárosából, miután a JWqrmslgy Chemicals üzemben nárom robbanás következett be, amely mérges gáz szivárgásához vezetett. A rendőrségi tájékoztatás szerint az érintetteket átmenetileg a környék biztonságos részének két iskolájában helyezték el. A közlemény nem szól arról, mi okozta a robbanásokat. KÉMlTÉLET BERLINBEN A berlini katonai törvényszék hétfőn, a Nyugatnémet Szövetségi Hírszerző Iroda (BND) számára végzett több éves, mindenekelőtt az NDK katonai berendezéseire és objektumaira kiterjedő kémte- . vékenységért 15 évi szabadságvesztésre ítélte Dieter Eberth NSZK-állampolgárt. NEW YORK-I LEVELÜNK Csecsemő eladó A lig egy-másfél évtizeddel ezelőtt az amerikai /-{ gyámhatósági szervek, jótékonysági intézmények még kezüket-lábukat törték azért, hogy örökbefogadókat találjanak a lelenceknek, az anyjuk által elhagyott csecsemőknek. A fogamzásgátló szerek elterjedésével, a terhességmegszakítás engedélyezésével és más körülmények folytán azonban az Egyesült Államokban is megváltozott a „kereslet és kínálat” viszonya az örökbe adható fehér csecsemők terén. Még évekkel ezelőtt történt, hogy egy gyermektelen floridai házaspár ügyvédjének, Theodore Trusinhoz fordult tanácsért: adoptálni akarnak egy csecsemőt, de nem találnak. Trushin azt felelte, hogy tud segíteni. Egy hatodik hónapjában lévő floridai iskolás lány hajlandó örökbe adni majdan születendő gyermekét. Fizetniük kell azonban a leány és mostoha anyja útiköltségét New Yorkba és vissza, háromhónapos ott-tartózkodá- sukat (szálloda, ellátás), a kórházi költségeket, szerény ajándékot a kismamának, az ügyvédi honoráriumot és az adoptálást lebonyolító mexikói ügyvéd díját. (Az örökbefogadás ugyanis az Egyesült Államokban hosszadalmas eljárás. Ciudad Juarez mexikói határvárosban viszont válni is, örökbe fogadni is lehet 24 óra alatt.) A teljes összeg 15 000 dollárt tett ki, ami akkor még különösen nagy pénz volt. Az esetet leíró Saturday Review c. folyóirat cikkéből az is kitűnik, hogy Amerikában azóta már nemcsak „felhajtják” az eladó csecsemőket, de importálják, sőt mesterségesen „elő is állítják” őket. 1971. és 1975. között, amikor az NSZK-ban és Ausztriában törvény tiltotta az abortuszt, Stanley Mi- chelman New York-i ügyvéd újsághirdetés és ügynökök útján kereste a születendő gyermekeiket felnevelni nem kívánó ottani anyákat. Terhességük hatodik és kilencedik hónapja között kihozatta őket Amerikába. A nők itt szülték meg gyermekeiket, majd viszonylag kis összegért lemondtak róluk. A leányanyák otthoni környezete így nem szerzett tudomást a „szégyenről”. S mivel a gyermekek amerikai földön jöttek a világra, automatikusan amerikai állampolgárok lettek. Az ügyvédnek tehát még a csecsemők állampolgárságával sem kellett bajlódnia, mint azoknak a kollégáinak, akik latin-amerikai gyermekeket „importáltak” az Egyesült Államokba örökbefogadás végett. A már említett floridai ügyvéd, Theodore Tru- shin később kismamaotthont rendezett be megesett tizenéves lányoknak, azzal, hogy ingyen lakhatnak és „vészelhetik át” ott az időt a szülésig, ha utána lemondanak a csecsemőről. Ronald Silverton Los Angeles-i ügyvéd St. Maarten karibi holland gyarmaton rendezett be hasonló intézményt olyan teherbe esett amerikai, j^kQUis, lányok r,őszére, akikéi 1— nem egészen erkölcsi, vagy egészségügyi meggondolások alapján — az ő megbízottai beszéltek le a nem kívánt terhesség megszakításáról. így „termelték" az örökbe adandó gyermekeket. A legtöbb amerikai államban törvény tiltja a cse- csecsemőkkel való effajta üzérkedést, és csupán azt engedi meg az ügyvédeknek, hogy az örökbefogadás tényleges intézéséért vegyenek fel tiszteletdíjat. S amikor az üzelmek egy részére fény derült, eljárás indult pénzért közvetítő felhajtok, orvosok, csecsemőket importáló ügynökök ellen. Egyikük, egy Joseph Spencer nevű New York-i ügyvéd valósággal felháborodott azon, hogy „üzletét” nem tartják törvényesnek, igaz, hogy súlyos ezreseket keresett minden örökbefogadáson? Igaz, de hát az ő kockázatát is meg kellett fizetni! ö a kifizetett összegért garantálja az egészséges fehér csecsemőt. De vajon ki fizeti meg az ő kárát — kérdezte —, ha az általa „felkarolt” leányanya közben meggondolja magát és nem mond le az újszülöttről, vagy ha beteg, netán nyomorék gyermeket hoz a világra? New York, 1980. január JCllLciáa Q-itixán. Gerencsér Miklós: 32. — Mert sok lehet a bolhája — vágta rá Zoltán, és röhögött a saját mondásán. Dezső most nem méltányolta az építkezésekről származó humort. Vezérlő szerepénél maradva, komolyan folytatta. — Mit számít az. Velünk együtt Edit is megtanult vakarózni gyerekkorában. Itt az ideje, hogy a kivakarózást is megtanulja. Tehát a telek. Ügy tudom, ennek az ügynek diplomás testvérünk a felelőse. — Láttam, tájékozódtam — nyugtatta meg Edit. — ösz- szesen háromszáznyolcvan négyszögöl, százhúsz forint négyszögölenként, állami áron. Villany van, víz és csatorna még nincs. Ruganyossá tette Dezsőt a cselekvési vágy. Tervező kedve olyan nagy volt, mintha intézkedett volna. Beszéd közben még a sarkát is emelgette. — Szóval még nincsen köz- művesítve. Annyi baj legyen. Arra terjeszkedik a város. Fő, hogy a fekvése megfeleljen. Az pedig festői. És olcsó. Az illetékkel együtt bőven megússzuk hatvanezerből. Két éven belül’ az ötszörösét fogja érni. Ez a telkünk is, meg a másik is. — Miféle másik? — kérdezte Paula, és meglepettségében nyitva felejtette a száját. Hozzá hajolt, közelről beszélt arcába a kőfaragó: — Amit majd Csopakon veszünk a fölösleges pénzünkön! Paula még jobban elképedt. — Micsoda? ... — Igen, igen. Kocsi kell, meg telek Csopakon egy galambház nyaralóval. Lehetőleg a Szeredás-villa közelében. Bambára konyult Zoltán szalmasárga bajusza. . — Én sem értem, hogy miről beszélsz... Válaszul a levendula illatú stukkós albérleti szobára, Dezső megmutatta, hogy milyen is az életképes képzelőerő. — Arról a maszek Szere- dásról beszélek. A szaktársamról. Egymás mellett ültünk az inasiskolában. Butább volt, mint egy választási malac. Most meg villája van Csopakon. Mert ugye önálló kisiparos. Ügy viselkedik a piszok, mintha ő építette volna a Halászbástyát. Hát majd adok én ennek az adócsaló pojácának. Olyan nyaralót építek Csopakon, de olyan mosolyszépet, hogy Szeredás úr agyvérzést kap az irigységtől. Kipirult, felhevült Paula. Rajongás volt a hangjában. — Igazad van, Dezső! Edit óvatos hallgatással mondott véleményt. Ez feltűnt a kőfaragónak. — Mi az? Nincs kedved családi nyaralót tervezni? Rajzasztalán babrált a mérnöknő, kiválasztott néhány öles papírt a rajzlapok tömegéből. — Tartsuk be a sorrendet. Addig a csopaki nyaralóig egyet-mást még el kell intéznünk. Csináltam néhány vázlatot. Rózsi állt leghátrább, de így is kibetűzte, kinek a neve áll a tervezett lakások keresztmetszeti rajzán. Bátortalanul kérdezte: — A mi lakásunk megint a földszinten Jenne? Rossznak vélte Dezső a kérdést. Ennek megfelelően válaszolt, méghozzá epésen. — Igen, a földszinten. Tekintve, hogy Zoli néha ezentúl is részegen fog hazajönni. Kissé nehezen találna fel a lépcsőn. Az ilyen nyílt ócsárlásnem fért össze Zoltán egyenjogúsági elképzeléseivel. Bátyjára támadt: — Semmi közöd a magánéletemhez! Ha tudni akarjátok, az új házban csak emeleti lakást vagyok hajlandó elfogadni! A majdnem rikácsoló Paula, akinek érdesen trombitált a hangja,- most gyógyító finomsággal próbált beszélni. — Ezen nem szabad összevesznünk. Ugye te sem látod aggasztónak, Dezsőkéin? Mintha jobban szerette volna a kőfaragó a megszokott trombitáló hangot, dühösen intette le feleségét. — Te csak ne nagylelküs- ködj. Miért éppen mi ássuk be magunkat az ürgelyukba? Ügy igazságos, hogy marad a régi beosztás. Zoltánban már egészen megizmosodott az önbizalom. Annál is inkább, mert előrelátón fölismerte, hogy az új építkezésnél sokkal jobban rá lesznek utalva, mint a korábbinál. Különben is, Dezső csak hét évvel volt idősebb. Merészen szembeágaskodott vele. — Milyen jogon viselkedsz úgy, mintha te lennél a parancsnok?! Piszok önző vagy. Nem engedek. Inkább kilépek a buliból. Ekkora bátorodás láttán Dezsőnek magasabbra kellett emelkednie, és a hangját is muszáj volt bömbölőbbre ereszteni. — De nagyon megijesztettél! öcsikém, inkább csókolj kezet, hogy ilyen testvéreid vannak! Csupa ész és csupa jó szándék vesz körül. De úgy látszik, kezded semmibe venni, hogy így kényeztet a sors! Szuszogva húzta feljebb a nadrágját Zoltán. — Én legyek a balek, mert egyedül és vagyok a melós közöttetek? Megmondtam. Emeleten akarok lakni. — Hát legyen — szólt közbe elnyújtott, békülékeny hangon Paula. Mint a feldühített bika, Dezső teljesen elvesztette a fejét. Karnagyi hevülettel hadonászott felesége előtt. — Te meg inkább szavald a Talpra magyart, ha, már végképp megbolondultál! Edit meg akart bizonyosodni, Paula miért olyan nagylelkű. Próbát tett. — Rendben van. Vállalom a földszintet. De csak bizonyos feltételekkel. — Nem hagyják szóhoz jutni az embert — panaszolta türelmetlenül Paula, t — Parancsolj — mondta a mérnöknő. összeszedte magát Paula, s ártatlanul pislogott békaszemével. — Azt akartam mondani, hogy jó lesz nekünk a földszint is, ha egy szobával többet kapunk. És külön garázs tartozik a lakásunkhoz. Cseppet sem tette boldoggá Editet, hogy próbája sikerrel járt. Valódi kedvénél sokkal derűsebben szólt sógornőjéhez. (Folytatjuk) FERDE HÁZ
