Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

Napirenden a kétoldalú kapcsolatok Megkezdődtek a szovjet—francia L. Brezsnyev fogadta Chaban-Delmast Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke kedden fogadta Jacques Chaban-Delmast, a francia nemzetgyűlés elnökét, aki, mint ismeretes, hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. A megbeszélés alkalmával a felek kölcsönös érdeklődés­re számottartó nemzetközi problémákkal és a kétoldalú kapcsolatok kérdéseivel fog­lalkoztak. A beszélgetés őszinte és baráti légkörben folyt le. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa mindkét házának el­nöke kedden villásreggelin látta vendégül a francia nem­zetgyűlés elnökét. Chaban- Delmas a villásreggelin han­goztatta, hogy ő, mint Fran­ciaország érdekeinek elköte­lezettje és De Gaulle eszméi­nek híve, az enyhülés politi­kájának folytatására törek­szik. Alekszej Sityikov, a szövet­ségi tanács elnöke válaszá­ban kijelentette, hogy az SZKP és a szovjet kormány igyekszik előbbre vinni az enyhülés politikáját, szilárdí­tani a nemzetközi biztonságot és együttműködést. Nagyobb lesz a választék Több olcsó árucikk kerül a boltokba Országos kereskedelmi értekezlet az ellátás feladatairól A fogyasztás tervezett 1— 1,5 százalékos növekedésével összhangban a kereskedelem idei legfontosabb feladata a lakosság igényeihez igazodó kiegyensúlyozott áruellátás, a vásárlási körülmények javí­tása; kiemelten fontos, hogy a lakosság minden rétege megtalálja az általa keresett árukat az. üzletekben, s külö­nös figyelmet kell fordítani az olcsó és közepes árucik­kek választékának javítására — hangsúlyozta egyebek kö­zött Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter kedden az országos kereskedelmi érte­kezleten, amelyen a megyei tanácsok elnökhelyettesei, ke­reskedelmi osztályvezetői, az állami és a szövetkezeti ke­reskedelem vezetői, az idei ellátás tennivalóiról, a keres­kedelempolitika időszerű kér­déseiről tárgyaltak. A ta­nácskozáson részt vett Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke és Kiss Tibor, a KPVDSZ meg­bízott főtitkára. A miniszter előadásában felhívta a figyelmet: szinte soha nem volt olyan fontos a lakossági kereslet felmérése, mint most, hiszen a tavalyi és az idei árváltozások feltét­lenül hatással lesznek a ke­reslet alakulására. Ezért is szükséges a piackutatás foko­zása, célszerű a munkába az eddigieknél szélesebb kör­ben bevonni a termelőválla­latokat is. A piackutatás sze­repe az importnál is növek­szik, s fontos követelmény, hogy a rendelkezésre álló ke­reteket mindenekelőtt a hiánycikkek pótlására for­dítsák. Rövidesen felülvizs­gálják, felfrissítik és bővítik az olcsó cikkek listáját, s a termelőkkel együtt gondos­kodnak a meghatározott cik­kek folyamatos kínálatáról. Külön kitért a miniszter az alkatrészellátás gondjaira, megállapítva, hogy úgyszól­ván semmit sem javult a helyzet ezen a területen. Al­katrésznek pedig lennie kell — hangsúlyozta —, ezt köve­teli a belkereskedelmi tör­vény ide vonatkozó előírása, s az is, hogy ehhez adottak a pénzügyi feltételek. A vásárlási körülmények javítása az ellátás szerves része, a hálózatfejlesztésen túl hozzátartozik az eladók udvarias munkája, kellő áru- ismerete, a megfelelő környe­zeti kultúra, a boltok, kira­katok tisztasága. A hálózat- fejlesztésre rendelkezésre ál­ló eszközöket elsősorban a folyamatban lévő beruházá­sok mielőbbi befejezésére fordítják. A bolti kiskeres­kedelem alapterülete az idén 140 ezer—150 ezer négyzetméterrel bővül. Buda­pesten megnyitják az Örs ve­zér téri bevásárlóközpontot és a kőbányai Centrum Áru­házát. Vidéken 14 városban nyílik általános, illetve lak- berendezési áruház. A vásár­lási körülmények javításához ezen túlmenően a meglévő hálózat jobb hasznosítására, az öhkiszolgáló rendszer to­vábbi szélesítésére, az igé­nyekhez, a forgalomhoz al­kalmazkodó nyitvatartásra és létszámelosztásra is nagy szükség van. A tanácskozáson foglalkoz­tak a kereskedelmi etika kér­déseivel, egyetértve azzal, hogy szigorúan fel kell lépni az erkölcsi követelményekkel összeférhetetlen magatartás ellen. A felszólalók — kereske­delmi, vendéglátó-ipari és ta­nácsi vezetők — a miniszteri beszámolóhoz hasonlóan első­sorban az ellátás helyi tenni­valóival, az ezzel kapcsolatos gondokkal, tervekkel, vala­mint kezdeményezésekkel fog­lalkoztak, ígérve, hogy a ne­hezebb gazdálkodási körül­mények között is helytállnak. 1 A közélet hírei ­VERESS PÉTER SVÁJCBAN TÁRGYAL Fritz Honegger gazdaság­ügyi miniszter meghívására Veress Péter, külkereskedel­mi miniszter kedden hivata­los látogatásra Svájcba uta­zott. CSIKÓS-NAGY BÉLA MOSZKVÁBA UTAZOTT Csikós-Nagy Béla államtit­kár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke kedden — Nyikolaj Gluskov miniszter­nek, a Szovjetunió Állami Árbizottsága elnökének meg­hívására — Moszkvába uta­zott a két hivatal közötti to­vábbi együttműködés módo­zatainak megtárgyalására. Csikós-Nagy Béla részt vesz a KGST anyagi-műszaki ellátási és együttműködési bi­zottság 10. ülésén, ahol a ma­gyar delegációt vezeti. A ta­nácskozáson megvitatják a tagországok javaslatait az energia- és fűtőanyag-takaré­kosságra, programot dolgoz­nak ki a tűzálló anyagokkal történő hatékonyabb gazdál­kodásra és meghatározzák az újonnan létesítendő nemzet­közi ágazati anyagi-műszaki ellátási együttműködési' tu­dományos információs rend­szer irányelveit. Megkezdődtek a zárszámadások Áranyosapátiban idén 8 százalékkal növelik a termelést Megkezdődtek a zárszáma­dó közgyűlések. Megyénkben elsőként az 1849 hektáron gazdálkodó aranyosapáti Űj Élet Termelőszövetkezet tag­sága tárgyalta és hagyta jó­vá az 1979-re vonatkozó mér­leget, határoztak az 1980. évi feladatokról. A gazdálkodás eredményeiről dr. Pável Já­nos elnök számolt be. A mérlegbeszámoló az el­múlt évi termelést — annak ellenére, hogy az elemi kár­tétel Aranyosapátit sem ke­rülte el — összességében si­keresnek értékelte. A terme­lési érték az 1978. évi szint­hez viszonyítva 8,8, a nyere­ség 7,7, a bruttó jövedelem 5,6 százalékkal, a tervezettel megegyezően növekedett. A három főágazat közül a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés jelentős túlteljesí­tést ért el, ezzel ellensúlyoz­ták azt, hogy a gyümölcsker- tészet a tavaszi fagyok miatt termelési tervét nem teljesí­tette. Szép sikernek számít a nö­vénytermesztésben, hogy bú­zából 250 hektárról 45,9 má­zsás átlagtermést arattak. Napraforgót 170 hektáron termesztettek és a megyei át­Az aranyosapáti zárszámada lagot jóval meghaladó ter­mést, hektáronként 13,5 má­zsát takarítottak be. A kuko­rica termesztése is jobban si­került a tervezettől, 225 hek­táron 45 mázsás átlagot ter­meltek. A korábbi évekhez viszonyítva erőteljesebben fejlődött az állattenyésztés. Gyarapodott a szarvasmarha­állomány, de ettől is szá­mottevőbb, hogy a 170-es te­henészetben az egy tehénre jutó tejtermelés éves szinten 500 literrel nőtt, meghaladta a 3200 litért. A nagyobb tel­jesítményt jobb munkával, a norma szerinti takarmányo­zással érték el. A sikeres gazdálkodás, a jó munka eredménye, hogy a termelés fejlesztésé­vel arányban növekedett a termelőszövetkezeti tagok jö­vedelme. 1978-ban a terme­lőszövetkezeti tagok átlagjö­vedelme 34 500 forint volt, 1979-ben már 37 543 forint. A termelőszövetkezetnek 405 tagja van, ebből 154 fő nyug­díjas. A munkában résztvevő tagok havi keresete az el­múlt évben meghaladta a háromezer forintot. Napirenden az alsi tagozatos tantervi váitozások ■fk Országos pedagógiai tanácskozás Nyíregyházán Az 1978/79-es tanévben be­vezetett új tantervet már az előkészítés időszakában nagy érdeklődés kísérte: többet, vagy kevesebbet tanulnak-e majd a következő korosztá­lyok, melyek lesznek a leg­hangsúlyosabb tárgyak, való­lommal már rendezett hason­ló témakörben tanácskozást az Országos Pedagógiai In­tézet. A január 22-én meg­nyílt egyhetes rendezvény központi témája ugyancsak az új tanterv. Kedden reggel a tanárképző főiskolán Gosz­Képünkön a tanácskozás résztvevői. (Császár Cs. felv.) ban túlterheltek-e a gyere­kek, vagy éppen ellenkezőleg, jóval több ismeret elsajátítá­sára képesek? Nyíregyházán egy alka­tonyi Jánosné dr., az OPI osz­tályvezetője nyitotta meg a tanfolyamot, melyen az or­szágból közel háromszáz pe­dagógus vesz részt. Alsó ta­gozatos szakfelügyelők, me­gyei, illetve fővárosi tovább­képzési intézetek munkatár­sai, bázisiskolák vezetői, gya­korlóiskolai igazgatók vitat­ják meg az alsó tagozatos tantervi változás következmé­nyeit. Elhangzott: a leglénye­gesebb változás a matemati­kaoktatás korszerűsítésében következett be. Jelentősen változott a környezetismeret anyaga is. A korábban több tantárgyra szétaprózott ma­gyar nyelv és irodalom című tárgy pedig a nyelvhasználat és a beszédkészség fejleszté­sét hivatott megoldani. A továbbképzésen a ma­gyar nyelv és irodalom okta­tásának módszertani kérdései kapnak nagy hangsúlyt. Pén­tektől csatlakoznak a hallga­tókhoz a biológia—földrajz szakos vezető szakfelügyelők: megbeszélik ugyanis a kör­nyezetismeret oktatásának új formáit is. Mindezekkel együtt a rendezvény elsősorban az 1981-ben negyedik osztályba lépő korosztály oktatási-ne­velési problémáit dolgozza fel: a új tanterv 4. osztályos anyagának tantervi és mód­szertani feladataival foglal­kozik. Érdekes kiállítás nyílt eb­ből az alkalomból a főisko­lán. A TANÉRT, az Orszá­gos Oktatástechnikai Köz­pont, a Tankönyvkiadó és az Iskolatelevízió mutatja be a tanári segédeszközöket, a gyermekek egyéni és közös foglalkoztatására készített segédanyagokat, munkaesz­közöket. i résztvevőinek egy csoportja. Az 1980. évi feladatokkal kapcsolatban Aranyosapáti­ban úgy fogalmaztak: a ter­melőszövetkezet tagsága, ve­zetősége tisztában van azzal, hogy a megváltozott közgaz­dasági körülmények hatásá­ra minőségileg jobb, fegyel­mezettebb munkát kell vé­gezni. Figyelembe véve a párt XII. kongresszusának irány­elveit, a megyei pártbizottság határozatát, a szövetkezet adottságának és lehetőségei­nek megfelelően a termelés­fejlesztést 8,1 százalékban tervezi. Különösen o növény- termelés eredményeinek fo­kozásában látnak lehetősé­get, ebben kívánnak nagyobb mértékben előbbre lépni. A termelésfejlesztést takarékos energia- és anyagfelhasználás­sal úgy hajtják végre, hogy a meglévő eszközöket a leg­nagyobb mértékben haszno­sítják. TOVÁBB ÉPÜL AZ M-3-AS Útburkolat- erősítés 900 kilométeren Az idén lassúbb ütem­ben folytatódik az erede­tihez képest az autópálya­hálózat építése hazánkban. A közúti forgalom számá­ra igen fontos M—3-as autópálya őszre „eljut” Hatvanig. Folytatják a Hatvan—Gyöngyös közötti szakasz építését, s tovább­haladnak az M—1-es autó­pályán, ahol Bicske és Ta­tabánya között mintegy 20 kilométer hosszban egy­szerre épül a kétszer két­sávos út. A Budapest—Sze­ged közötti M—5-ös autó­pálya építése egyelőre szünetel, csak a fővárostól Kecskemétig megkezdett hídépítéseket folytatják. Az útkorszerűsítésekre fordítható egymilliárd fo­rintot -elsősorban a folya­matban lévő városi átke­lési szakaszok befejezésé­re, s a közbeeső hidak épí­tésére, felújítására hasz­nálják fel. A tervek sze­rint az idén összesen 32 kilométernyi út teljes re­konstrukciója valósul meg. A városi szakaszokon kí­vül gondot fordítanák a főutak jó állapotára. Az idén mintegy 900 kilomé­ter hosszúságú út burkola­tát erősítik meg, aszfaltoz­zák. A tervek szerint befe­jeződik a vasúttal közös program; a vasúti-közúti keresztezések biztosítása. A közúti költségvetésből 22 útkereszteződésben he­lyeznek el fénysorompót. A nagy forgalmat nehezen bíró keskeny, vagy kisebb teherbírású hidak közül 41-et korszerűsítenek. Ujjúiéi- 09 Ifflggajajggil I XXXVII. évfolyam, 18. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. január 23., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents