Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 22. Kommentár Baljós egyetértés Ziaul Hak tábornok, a Pa­kisztáni Iszflám Köztársaság államfője fogadta a kínai külügymd rasztert, aki péntek óta tartózkodik az országban. Huang Hua látogatása szer­ves része annak a veszélyes célzatú tárgyalássorozatnak, amelyet asz Egyesült Államok és vele szorosan együttmű­ködve Kína az Afgandsztári ürügyén immár nyíltan szí­tott szovjetellenes kampány .kiszélesítéséért” folytat. Eb­be a folyamatba illeszkedett lord Carrington brit külügy­miniszter islamabatíi, Agha Sahi pakisztáni külügyi ta­nácsadó washingtoni, és Ha­rold Brown amerikai had­ügyminiszter pekingi útja is. Akárcsak az előző megbe­széléseknek, Ziaul Hak és Huang Hua vasárnapi talál­kozójának is az volt a célja, hogy fokozzák az afgán népi rendszer ellfen fellépő fegy­veres bandák támogatását. Ezeket az ellenforradalmi csoportokat Pakisztán már régóta „patronálja”. Magyarán: teljes volt az egyetértés közte és vendég­látója között. Kína már rég­óta Pakisztán legfőbb szövet­ségese és legnagyobb fegy- verszállítója: 1966 óta Isla­mabad több mint kétmilliárd dollár értékben 700 harcko­csit, sok vadászrepülőgépet és más hadfelszerelést kapott Pekingtől. Huang Hua látogatása, akárcsak lord Carringtoné, Harold Browné és a pakisz­táni elnök külügyi tanács­adójáé, isimét a térség igen bonyolult helyzetének egyik, talán legveszélyesebb elemé­re utal: arra, hogy az Isla- mabadlban székelő kormány­zat gátlástalanul kész orszá­ga területét a veszélyes kínai —amerikai törekvések szol­gálatába állítani. Aligha csak a véletlen időbeli egybeesés magyarázza azt a jelentést, amely szerint éppen a kínai külügyminiszter látogatása idején pakisztáni csapatok vo­nultak fel Quetta város köze­lében — Afganisztán határa felé... H. E. 0 francia nemzetgyűlés elnöke Moszkvában A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Jacques Chaban-Delmas, a francia nemzetgyűlés elnöke. A fran­cia politikust Alekszej Si- tyikov, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke üdvözölte a repülőtéren. Megérkezésekor Chaban- Delmas a TASZSZ tudósító­jának kijelentette: „De Gaulle tábornok hű követőjeként olyan emberként érkeztem Moszkvába, aki azt akarja, hogy Franciaország és a Szovjetunió kapcsolatát sem­mi ne rontsa meg”. Leszögez­te, hogy „a világban jelenleg meglévő nehézségek újabb alkalmat adnak a látogatás­ra, az időszerű kérdések megvitatására”. Chaban-Delmas tíznapos szovjetunióbeli látogatása során megbeszéléseket foly­tat állami vezetőkkel, s Moszkván kívül más városo­kat is felkeres. A nyugati hírügynökségek nagy figyelmet szentelnek Chaban-Delmas moszkvai látogatásának. Ismertetik megérkezésekor adott nyilat­kozatát. Jacques Chaban-Delmas az első nyugati politikus, aki az Egyesült Államok által elindított szovjetellenes kampány kezdete óta Moszk­vába érkezett. TELEX Iránban folyik az elnökválasztási kampány. Képünkön: te- heráni egyetemisták Baniszadr gazdasági miniszter röplap­ját olvassák. (Kelet-Magyarország telefotó) Genscher—Carter- találkozó Ha,ns-Friedrich Genscher, az NSZK külügyminisztere hét­főn Cyrus Vance külügymi­niszterrel, ma Carter elnök­kel és Brzezinski nemzetbiz­tonsági főtanácsadóval tár­gyal Washingtonban. Bár lá­togatását már korábban tér­POLITIKA ÉS SPORT Carternek nem engedelmeskedik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezték, a Fehér Ház a nyu­gati szövetségesekkel való újabb közvetlen tanácskozás- sorozat első állomásának te­kinti útját. A következő he­tekben további vezető nyu­gat-európai politikusok érkez­nek — amerikai javaslatra — Washingtonba. Az \ érintett NATO-politi- kusok nevét, utazásuk idő­pontját a folyamatban lévő egyeztetések miatt még nem hozzák nyilvánosságra. SZOVJET HAJÓ AZ ANTARKTISZON Fedélzetén 100 kutatóval megérkezett az Antarktisz partjaihoz a huszonötödik szovjet sarkkutató expedíciót szállító hajó, az „Esztonija”. A kutatók folytatják a lég­kör kutatását és a tervek sze­rint megnyitják az újabb ál­lomást, a Rosszáját, az An­tarktisz belsejében. KURT WALDHEIM INDIÁBAN A viliágszervezet főtitkára részt vesz az ENSZ iparfej­lesztési szervezetének (UNI­DO) hétfőn megnyílt konfe­renciáján és nemzetközi kér­désekről tanácskozik Indira Gandhi miniszterelnökkel és kormányának tagjaival. Walldheimet a repülőtéren Nanaszümhia Rao indiai kül­ügyiminiszter üdvözölte. SZÖKÉS A BÖRTÖNBŐL Mint a rendőrség közölte, vasárnap a San Sebaistian-i Martutene börtönből meg­szökött három elítélt — mindhárman feltehetően az ETA baszk szeparatista szer­vezet tagjai. Szökésüket úgy hajtották végre, hogy lefegy­vereztek több börtönőrt, majd azok egyenruháját magukra öltve kisétáltak az épületből. A szökésben még további négy elítélt is részt akart venni, ezt azonban a börtön^ őrség megakadályozta. 4 MILLIÁRD ÉRTÉKŰ FEGYVER EGYIPTOMNAK Az amerikai kormány a következő években négymil- liárd dollár értékű korszerű fegyvert, hadianyagot szállít Egyiptomnak. . Hasszán. Mubarak egyipto­mi alel nők. múlt-heti washing­toni tárgyalásain állapodtak meg az új, nagyszabású fegy- verszáUításolkiban — jelentet­te hétfőn a The New York Times. Szadat eredetileg 10— 15 milliárd értékű hadianya­got szeretett volna, de nyil­ván így is elégedett: Wa­shington a többi között lég­elhárító rakétarendszereket, harckocsikat és F—16-os har­ci gépeket szállít. Az utóbbi az amerikai légierő egyik leg­korszerűbb gépe. Baskíriai levél 4 z Oka, Káma, Bjelja, Bjelaja folyók mentén, ahol két földrész öleli egymást, egykoron itt találtak otthont őseink, s bár ahány tudós, annyi megál­lapítás — de valahol itt, a mai Baskiriában — volt egy ideig az őshaza. A magyarokkal errefelé találkozott Ju- lianus barát, s ha rokonaink nem is, szomszédaink vol­tak mindenképpen a baskírok elődei. Mondják is rögtön, ha megtudják kiféle vagy, hogy bár nem úttalan utakon, karavánokkal jöttél, hanem kényelmes repülő hozott, otthont találhatsz ma is az Urál menti tájon. Próbáljuk őseink rokonságát, szava­kat keresgetünk, akad is néhány: balta, árpa, kumisz. Aztán felfedezünk egy Gyoma nevű kis folyót, a ma- gyarov, ungarov szavakat meg már a vendéglátók so­rolják. Kiragadott dolgok ezek persze, hiszen a baskír nyelv alig hasonlít a mienkre. A mai ember számára izgatóbb is a jelen, hogy évszázadok során mire ju­tottak az itt lakók — az egykori őshaza földjén. Moz­gó, változó ez a világ, az Urál gyöngyszemének is hív­ják. Legféltettebb kincsük a kőolaj, amiből 40 millió tonnát termelnek évente. Nem könnyű az olajkiterme­lők dolga. Itt 50—60 fokos hidegben sem áll a munka. A vas sokszor eltörik a nagy hidegben, az ember job­ban bírja. Percről .percre egymást segíti ember és a gép. Nem is lehet másképp, mert egyre bonyolultabb módszerekkel tudják felszínre hozni az olajat. Apad­nak a készletek. Persze, nem a sürgető holnap gondja ez még — számítások szerint 2040-ig termelhetnek —, ám az előrelátás szándékát jelzi az ipari struktúra vál­toztatására irányuló törekvés, meg hát átmennek majd az olajbányászok a szomszédos tatárföldre. így hát ke. nyér nélkül nem marad az olajbányász. Híres a gépgyártás (itt készülnek a Moszk­vics autók motorjai), s az itt lakók ellátását szolgálja a félezer könnyű- és élelmiszeripari üzem. Nem marad el a mezőgazdaság sem: jóféle gabonából 5 millió tonna terem évente, fagytűrő rozsfajták 30—40 mázsát adnak hektáronként. És azt ne feledjük, hogy itt nyolc hóna­pig tart a tél. 4 négymillió lakosságot alkotó százféle nemzetiség óvja, naponta újjátermeli népművészetét. A baskír nép egykori használati tárgyait ma au­tomata gépsorokon állítják elő. De az ismert étkészle­tek, poharak, méztartók végső színezését ma is a kézi festők adják. A régi mesterekre emlékeztető ügyes­séggel, fantáziával formálják a híres szőnyegeket a mai baskír lányok, asszonyok. Táncaik, dalaik ritmusán tiszta hagyomány csen­dül, s amikor megszólal az ősi baskír hangszer, a ku- raj — megint eszembe jut a rokonság, a régmúlt... Baskiria, 1980. január DCoUáik cAdfienn. Közlemény J. B. Tito egészségi állapotáról Vasárnap délben Joszip Broz Tito köztársasági elnök­nek amputálták a bal lábát, miután a súlyos vérkeringé­si zavarok megakadályozták a bal láb vérellátását, meg­gyorsították a láb sejtjeinek elhalását és ezzel veszélybe sodorták a beteg életét. Tito elnök a műtétet jól viselte el. Közvetlen, műtét utáni állapota normális. Carter amerikai elnök vasárnap kijelentette, azt igényli, hogy az amerikai sportolók ne vegyenek részt a moszkvai nyári olimpiai játékokon. Car­ter ahhoz a feltételhez kí­vánta kötni az amerikai csapatrészvételt, hogy egy hónapon belül vonják ki Afganisztánból a .szovjet csapatokat. * Ellenkező esetben az Egyesült Álla­mok más országokat is a távolmaradásra szólít fel és javasolja: rendezzék meg másutt vagy halasz- szák el a játékokat — mondotta tv-nyilatkoza- tában az elnök. Az elnök és vezető munkatársai már koráb­ban úgy döntöttek, hogy az olimpiai részvétel kér­dését is felveszik hideg- háborús fegyvertárukba — mutatnak rá megfigye­lők. Carter hangoztatta: még akkor is a bojkott mellett van, ha más or­szágok nem követik az amerikai példát. Amerikai kommentárok még azt sem tartják lehetetlennek, hogy — ha másképp nem megy — bevonják az olimpikonok útlevelét. A vasárnap megszólal­tatott sportolók, edzők mély csalódással nyilat­koztak, emlékeztetve rá: 528 amerikai sportember hosszú évek óta készül a moszkvai játékokra és so­kan nem értik, miért kel­lene az olimpiától függet­len, politikai okokból tá- volmaradniok. Lord Killanin, a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság elnöke dublini otthonában interjút adott a UPI ame­rikai hírügynökségnek és ebben — még a washing­toni bejelentést megelőző­en — felszólította Carter elnököt, hogy a Szovjet­unióval szemben folyta­tott politikájában ne használja fel eszközként az olimpiai játékokat és hangoztatta, hogy a moszkvai olimpia ame­rikai bojkottálása „ka­tasztrofális” lenne a sportra nézve világszerte. Leszögezve, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottságnak nincsen szán­dékában másutt megren­dezni az 1980. évi nyári Olimpiai Bizottság mind a egyébként „jogilag és technikailag egyaránt le­hetetlen lenne”—. Lord Killanin * megállapította, hogy teljes mértékben tá­mogatja őt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mind a 88 tagja és a Nemzetközi Sportszövetségek Szövet­sége. Gerencsér Miklós: FERDE HÁZ 31. Noha Rózsa Maca a város legfelkapottabb varrónője volt, Bea furcsálkodva fogad­ta a feltételezést. — Ilyen fazon csak Rot- schild Kláránál van. — Vagy úgy — csodálko­zott zavartan Paula. Ebben a pillanatban lépett be Zoli és Rózsi. Mit sem tö­rődve a vendégekkel, azon­nal méltatlankodni kezdett a kövér kőműves. — Egye meg a fene. Ka­posváron egy—háromra vesz­tésre áll a csapatom. Félix Eleket egyáltalán nem érdekelte a kaposvári meccs, de azért biztos előér- zettel jósqlta: — A Vasutas ki fog egyen­líteni! Bea durcásan ráncolta orra tövét. — Azért jöttünk, hogy a futballról társalogjunk?! Pa­pa, tessék már megegyezni! — Jó, jó, szentjánosboga­ram ... Várjuk meg a meccs végét. Otthon szeretném meghallgatni. Aztán majd visszajövünk a végeredmény­nyel. Ugye, nem veszik' rossz néven ... Émelygés bántotta Editet. Nehezen viselte el Félix nyir­kos, negédes modorát. Fagyo­san mosolygott rá: — Ellenkezőleg. Szívesked­jék rohanni, nehogy lekésse a körkapcsolást. Titokban mindegyikük tü­relmetlenül várta a három órát, de fesztelenséget mu­tattak egymás előtt. Paula váratlan félszegséget érzett. Akarta a vásárt, mégis félt tőle. Némi megilletődöttség- gel meresztette békaszemét a férjére. — Az a gyanúm, hogy még ma új gazdája lesz a mi la­kásunknak is. — Menekülve szorongása elől, a hallgatag Rózsi felé fordult: — Na mit intéztetek? Akkor érezte magát bizton­ságban a lágy asszony, ha önállótlan lehetett. Tétován férjére ruházta a válaszadás jogát. — Zoli majd elmondja. Ez gyanús volt Dezsőnek. A lehetséges komplikációk­nak még a gondolata is nyug­talanná tette. — Rossz az előérzetem. Ezek bosszantó hírrel jöttek haza. Legkevésbé a kőműves ag­godalmaskodott. Szárnyakat adott neki a nagy terv. Fel­ismerte, hogy ő sem nélkülö­zi az önbizalmat. Szeretett volna legalább olyan harsány és rámenős lenni, mint a kő­faragó bátyja. Utánozni pró­bálta. — Ellenkezőleg. Le a ka­lappal az anyós előtt. Törjön ki a nyelvem, ha ezentúl csámpásnak nevezem. Edit szívesen siettette vol­na a fejleményeket. Próbált kitérni növekvő rosszkedve elöl. Kapóra jött, hogy bele­avatkozhatott Rózsiék dolgá­ba. — Lássuk a lényeget. Akár azonnal költözhetnétek? A szőke Rózsi, aki mind­össze huszonhét éves volt, de alakra negyven, jóságos von­zódással biztatta a rokonsá­got: — Ne aggódjatok. Rajtunk nem fog múlni a család sze­rencséje. Zoltán tetszéssel tapasztal­ta asszonya bátorságát, ön­magáról is nagy véleménye volt amiatt, hogy fontosság­tudata szemlátomást növeke­dett. Az eladandó ház építé­sekor nem sokat adtak a sza­vára. Majdnem gyermeknek nézték. Ezúttal más szerepre készülődött. — Igen, rajtunk nem múl­hat a siker. Annál is inkább, mert egyelőre mi vagyunk a sínen a legjobban. De ti még csak álmodoztok. Feltűnt a többieknek Zol­tán megváltozott viselkedése, de most alkalmatlan volt a helyzet a megszokott tekin- télyi állapot rögzítésére. Paula hajlandónak mutatko­zott engedni a régi fölény­ből. Nagylelkűen egyenran­gúnak fogadta el Zoliékat. — Az én anyám is eléggé megértő. Akár két külön szo­bát is tud adni. Dezső a lehetőség célszerű oldalát hangsúlyozta: — Ami annyit jelent, hogy édesapánkat is magunkkal visszük. ízlett Zoltánnak a testvéri egyenjogúság. Fokról fokra bátrabban kóstolgatta. Most Editet kerítette sorra. — És a mérnöknő hol húz­za meg magát, ha hajlékta­lanná lesz? Edit azt hitte, attól nő kö­rülötte szemlátomást a bá­torság, mert mérséklődött az ő kezdeményező lendülete. Nem törődött vele. — Hajléktalan remélhető­leg mégsem leszek. Protekci­óm van, talán kapok albér­letet. Kinéztem egy szép sa­rokszobát az Öpiac téren. Boltíves és tele van tizen­nyolcadik századi stukkóval. Bűbájos rokokó ház, zárt sa­rokerkéllyel. öreg gyógysze- részné a főbérlő. Kakukkfű, meg levendulaillattal van te­le a lakása. (Folytatjuk) flz őshaza földjéről

Next

/
Thumbnails
Contents