Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-22 / 17. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 22. Nevelési segély V áratlan haláleset, betegség, nehéz szociális helyzet — és még számos családi gond teheti nehézzé a szülők talponmaradását, a gyermekek nevelését. Különösen rászorulnak* a társadalom támogatására azok a gyermekek, akiknek egyik, vagy mind a két szülője meghalt, súlyos beteg és a család keresetéből a legszükségesebb kiadások előteremtése is emberfeletti erőfeszítéseket kiván. A nehéz helyzetbe került gyermekek nevelését hivatott elősegíteni, ellátásukat, életkörülményeiket javítani a több mint öt éve hatályba lépett oktatási minisztériumi rendelet a rendszeres nevelési segélyek juttatásáról. Ebben azok részesülnek, akik nem szorulnak .feltétlenül állami gondozásra, maradnak a megszokott otthoni környezetben, de a nevelésük, iskoláztatásuk költségeinek egy részét a nagyobb közösség, a társadalom kiegészíti. Egyértelműbbé váltak — jó két évvel ezelőtt, a minisztériumi állásfoglalás után — a segélyek odaítélésének feltételei, az elbírálás szempontjai. A gyámhatóságok állapítják meg, ki jogos a társadalom e rendkívüli és a szocialista humánumot kifejező segítségét igénybe venni. A határozat meghozatala előtt kikérik a rendszeres segélyt folyósító Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet vezetőinek véleményét is. A cél világos, egyetlen olyan család ne maradjon ki a támogatásból akinek életkérdés a segítség, de né forduljon elő gjgtj segi, hogy felelőtlen, lumpen felnőttek elvegyék a nem éppen kimeríthetetlen pénzforrást a ténylegesen rászorulóktól. Alapos környezettanulmány előzi meg a nevelési segély odaítélését, később is figyelemmel kísérik az összegek felhasználását. A megyében 200 család kap nevelési segélyt, több mint ötszáz gyermek élet- körülményei, testi és szellemi fejlődése, étkezése, ruházása, iskoláztatása válik jobbá a támogatás által. Tavaly csaknem hárommillió forintot fizettek ki nevelési segély címén a megyében, elősegítve a család- és gyermekvédelmi munkát, amely közös kötelességünk. P. G. A Nyírkémia Vállalat nyíregyházi szikvízüzemében Tóth Gézáné a palackozással párhuzamosan ellenőrzi az üdítők minőségét és szénsavtartalmát. (Császár Cs. felv.) VADETETÉS Széna az „étlapon“ Naponként egy éra nyereség az áramfogyasztásban Bevezetik a nyári időszámítást Az idén bevezetik a nyári időszámítást hazánkban. Az érdekelt tárcák befejezték az erről szóló jogszabály egyeztetését, s az rövidesen a hivatalos közlönyben is megjelenik. A nehézipari miniszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter együttes rendelete, a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján, a munkaügyi miniszterrel egyetértésben kimondja, hogy 1980. április 0. és szep- tember .SfeähftfttaöBlftri... időszámítás lesz érvényben Eszerint április 6-án, vasárnap 0 órakor 60 perccel kell előbbre tolni, tehát egy órára igazítani az óra mutatóját, a nyári időszámítás megszűnésekor, szeptember 28- án vasárnap egy órakor pedig vissza kell igazítani a mutatót 0 órára. Szeptember 28-án tehát már ismét az eredeti zónaidőhöz igazodunk. A rendelet külön intézkedik azokkal kapcsolatban, akik a nyári időszámítás bevezetésének, illetve megszűnésének éjszakáján dolgoznak, az óra mutatójának 60 perces előre illetve vissza- igazítása ugyanis az éjszakai műszakot rövidíti, illetve hosszabbítja, ezért a rendelet úgy intézkedik, hogy a nyári időszámítás bevezetésének és megszüntetésének időpontjában munkát végző — nem havibéres — dolgozók , munkabérét a tényleges teljesítmény, illetve a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján kell elszámolni. A nyári időszámítás bevezetése is beleilleszkedik azoknak a sokoldalú intézkedéseknek a sorába, amelyeknek célja az ésszerű energia- tákárékőss'ág.- :Mindennap egy óra nyereséget jelent ugyanis majd az áramfogyasztásban, hogy később kapcsoljuk be a mesterséges fényeket, lámpákat, a közvilágítási hálózatban, az üzemekben, a hivatalokban és a háztartásokban. Az előzetes számvetés szerint ebben az időszakban a világításra fordított villamos energiából mintegy 80 millió kilowattórát takarít meg az ország, ami fűtőolajra átszámítva 20 ezer — 25 ezer tonnának felel meg. Az értéke csupán ennek: 60—70 millió forint, emellett azonban a tartalék villamosener- gia-kapacitás növekedése mintegy 160 millió forint értékű megtakarítást hoz a népgazdaságnak. A hivatalos megjelenéssel hatályba lépő rendelet különösen nagy feladatokat ró — elsősorban a menetrendek összehangolásával — a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumra. A MÁV.ijyári me- : nétrendje június- l'-től szeptember 27-ig érvényes, s természetesen a nyári időszámításnak megfelelően készül. A nyári időszámítás első szakaszára, az április 6-tól május 31-ig terjedő időszakra pedig módosító kiegészítést adnak ki a menetrendhez. Hasonló menetrendi pótlást állít össze a Volán az autóbuszok közlekedéséről. Az előzetes jelzések szerint az idén Magyarországgal együtt Ausztria, az NDK és az NSZK is áttér a nyári időszámításra. Még az ébresztőórát is... Válogatás nélkül loptak KLUB A PUSZTÁN Néptánc és tárlatok Balkányban és környékén a különféle közhasznú tanfolyamok, az ismeretterjesztő előadások, kiállítások tavaly sem maradtak látogatók nélkül, és feltétlenül említést érdemel az is, hogy a cibakpusztai klub másodízben is elnyerte a „Kiváló” címet. Sajátos gond, hogy a balkányi művelődési házban a nagyobb rendezvények többsége — még a könnyűzenei koncertek vagy a bálok is! — ráfizetésesek. A különféle amatőr csoportok közül ä néptáncegyüttes a legnagyobb létszámú — alsó tagozatos gyerekektől felnőttekig működtetnek csoportokat, összesen csaknem kilencvenen táncolnak az együttesben. Tavaly huszonegy alkalommal léptek közönség elé — kétszer a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalatnál, mellyel a nagyközség — mivel sok falubeli dolgozik ott — szoros kapcsolatban áll. Jól dolgozik a honismereti kör is, melyben zömmel gyerekek és fiatal pedagógusok tevékenykednek. A művelődési házban egy „múzeumszobát” alakítanak ki, ahol bemutatják az eddig összegyűjtött tárgyakat, dokumentumokat. Ez már az idei tervek közé tartozik, akárcsak az, hogy áz ifjúsági klubok számára felszabadulásunk 35. évfordulójára filmvetítéses előadássorozatot szerveznek. Több kiállítás is szerepel az 1980-as tervekben: bemutatkozik Huszár István festőművész, rendeznek egy fotótárlatot megyénk műemlékeiről és egy külföldi grafikákat bemutató kiállítás is lesz. Űj köröket is szerveznek a művelődési házban ebben az évben. A magnóskörben a résztvevők nemcsak saját érdeklődésüknek hódolhatnak, hanem a különféle diszkóprogramokhoz zenét adnak. (tgy) Jó magatartása jutalmául engedték haza a fiatalkorú Z. Andrást a múlt év augusztusában a javítóintézetből, ahová rendezetlen családi körülményei miatt került. Szabadsága alatt gyermekkorú öccsével betört a fegyveres erők klubjának éttermébe, ahonnan 10 liter pálinkával távoztak. Pár nap múlva a Kolumbiát látogatták meg, és itt 1300 forintot találtak. Október elején a fiatalkorú R. Lajossal, intézeti társával megszöktek az intézetből. Nyíregyházára érve azonnal akcióba kezdtek és egymás után következtek az újabb és újabb betörések. A 18. sz. óvoda, a 2. sz iskola, a 8. sz. óvoda, a 17. sz. iskola mellett a Búza téri pavilonok, személygépkocsik is zsákmányszerző területük közé tartoztak. Válogatás nélkül gyűjtöttek össze mindent: a pénz mellett zsebszámológépet, rádiót, magnetofont szedtek össze, de elvitték a megtalált zseblámpát, autóstáskát és ébresztőórát is. Mivel szökésben voltak, Z. András nyíregyházi szüleinél nem tartózkodhattak. Ezért a tiszavasvári felüljáró közelében, a vasút mentén összerakott talpfák között rendezték be búvóhelyüket, idehordták a pénzt és minden ellopott tárgyat. A tárgyakat azért, hogy később azokat értékesítve pénzhez jussanak. Életrendjüket is megváltoztatták, nappal aludtak — hiszen bármikor igazoltathatta volna őket a rendőrség —, éjjel pedig indultak beszerzésre. Z. András szülei azonban közben tudomást szereztek gyermekük hollétéről. Meg is látogatták őt és társát a búvóhelyen. Az anya lelki- ismeret-furdalása azonban csak odáig tartott, hogy elfogadta a lopott tárgyak között található italt, de nem intézkedett, hanem engedte, hogy holnap és holnapután újabb bűncselekményt kövessen el, ahelyett hogy szólt volna a rendőrségnek és visz- szavitték volna fiát a számára kedvezőbb körülmények közé. Végeredményben Z András 12, R. Lajos pedig 9 bűncselekmény elkövetésével vádolva került a bíróság elé, ahol a napokban döntöttek ügyükben. A fiatalkorúak bírósága a fiatalkorú vádlottak további javítóintézeti nevelését rendelte el. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Dr. Toronicza Gyula ügyész Kevés panaszunk lehet a múlt heti műsorkínálatra, s többek között a szórakoztató produkciók többségének érdekességére, színvonailas- ságára sem. Közülük mindjárt Zimre Péter bírósági ügyek tárgyalási formájában megírt, érdekfeszítően mai tévéfilmsorozajtának legújabb — és alighanem aiz eddigi legjobb — darabjával kezdeném. Pedig a szerdán sugárzott Kaptam- csaptam az elején nem sok jóval biztatott: az elvált házastársak szokásos marakodásának vélhettem a megosztott lakásban, a gyűlölködés szította kölcsönös kitolások felsorakoztatásának, vagyis motivációinak ahhoz, hogy a férfi egyszer csak nem bírta tovább, és megölte a feleségét, — legfel- jébb számottevő enyhítő körülményei lehettek. De azután — egy vérbeli kriminek becsületére váló fokozatos információadagolás- han — képsorról képsorra sejthető lett Bocskor (Sinkó László remekül kifejező megformálásában) ártatlansága. A tévéfilm végére tartogatott, dramaturgiailag jól előkészített igazi meglepetés, a „hullanabló” volt feleség váratlan szívrohamának kiderülése a döbbenet erejével hatott. Így ekkor tudtuk meg — hiszen a bíróság és a tárgyalás résztvevői előtt természetesen nem lehetett eddig sem titok —, hogy a tulajdonképpeni jogi kérdés az volt, hogy ilyen körülmények között vajon gyilkosnak te- kánithették-e, s elítélhették-e a férfit? A hatásosan megírt (és Bednai Nándor által ugyanúgy megrendezett) forgatókönyv mellett Zimre Péter írói vénájából még a szereplők életszerű karakiterizálósára is telt, akiknek a megjelenítésével számos kiváló színészünk segítette sikerre a produkciót. A véletlen úgy hozta, hogy egy másik (szervesebben összefüggő és rendszeresebb), „valódi” sorozat- műsor, a Fiatalok órája szerdai adását is nagyon dicsérhetem. Rendhagyó műsor volt, s a sorozat kedvező és már igen időszerű megújulásának ígéretét hordozta. A témaválasztás (a pénz szerepe ma és itt a boldogságkeresésiben) aktualitása, a friss kapcsolódás a decemberi Valóságban megjelent másodlagos elosztási cikkhez más, személyekre konkretizált metszetben, és a szerzővel való tanulságos beszélgetés mellett az igazi megújulást az jelentette, hogy Déri János szerkesztő-műsorvezető stábja ezúttal „kiment az életbe”. Az adás jól kiválasztott, egyben a pénzhez való viszonyunkban egy- egy típust képviselő embereket, az életformájukat mutatta be rövid, lényegre törő riportfiknekben. Merkovszky Pál Jrápio MELLETT Még nincs egy hónapja sem, hogy megváltozott a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója hét végi adásainak időpontja,szombaton és vasárnap — délután öt óra helyett — reggel fél kilenckor kezdődik a másfél órás műsor. Január ötödiké óta mindössze hat ilyen, változott szerkezetű és tartalmú műsor hangzott el, ezért még nem lehet teljesen kialakult véleményt mondani erről a változásról. Annál is inkább, mert még nem „jelent meg” az éter „hasábjain” mindegyik új műsora a nyíregyházi rádiónak. Mégis érdemes szólni róla, mert máris érzékelhetők olyan vonások, amelyekre a hallgatóknak is, a szerkesztőknek is jó odafigyelni. Régről ismert tény, hogy a helyi rádióműsoroknak nagy a hallgatottságuk, s ezért jelentőségük is nagy, szerepük fontos, sőt nélkülözhetetlen. A műsoroknak az egy-másfél évtizede tartó színvonalbeli fejlődése a vidéki rádiózás hatását még csak növelte. Ez a fejlődés a nyíregyházi stúdió munkájában, adásaiban is könnyen nyomon követhető. Az időnként megjelenő új műsorblokkok, sorozatok, a gyorsabb tájékoztatás, a tartalmasabb adások jelzik ezt a törekvést. Ebbe a vonalba tartozik ez a mostani változás is, amely igazodni igyekszik a hiaililgaitök változó életviteléhez, megváltozott időbeosztásához, a tevékenységi szokások módosulásához, a fő rádióadók és a televízió hét végi programjaihoz. Hét végén másként és más időpontokban szoktunk rádiót hallgatni. Ezért örülhetünk annak, hogy szombaton és vasárnap nem kell oly kényszerű módon választanunk a főadók és a helyi stúdió műsora között. Másrészt ezek a reggeli órák talán nyugalmasabbak is a legtöbb helyen, még akkor is, ha valamiféle házi munkát végzünk, s így mód van a koncentráltabb, de legalábbis a kiegyensúlyozottabb, az oldottabb rádiózásira. Az természetes, hogy a második műszakban dolgozóknak alkalmas ez a reggeli adás, és ugyanígy jó az országos szabad szombatokon is a legtöbb embernek. Azonban ez utóbbi csak minden második héten van, tehát a nem szabad szombatokon a potenciális hallgatók nagy többsége elesik a műsortól. Vajon lehetne-e változtatni ezen oly módon, hogy csak az országos szabad szombatokon sugároznák reggel a műsort? S érdemes lenne-é ezt az egy időpontot váltogatni? Ugyanis a vasárnap reggel egyértelműen jó. Sokat javított a szerkesztőség ezekben az új adásokban a hírek frisseségén, az információn. Most már jóelőre értesül a hallgató arról, milyen kulturális és sportrendezvények zajlanak szombaton és vasárnap. Van már módja válogatni. A hét végi programajánlatok sok mindenre kiterjedtek e megújított adásokban. Azt hiszem azonban, hogy az érdekesnek és főként tartalmasnak ígérkező eseményekre, a puszta informáláson kívül, néhány értékelő szóval, mondattal jobban fel lehetne hívni a hallgató figyelmét, tudatosan orientálni kellene őt. Igen dicséretesnek tartom, hogy a szőkébb hazánk megismerését szolgáló műsorokat (Nézzük meg együtt, Tájközeliben, Évfordulónaptár) ezekben a reggeli adásokban hallhatjuk. A honismereti munka szép példája ez a tevékenység. Segítő szándék vezette a szerkesztőket abban is, hogy e reggeli műsorokban a lakosságot a legközvetlenebbül érintő különféle szolgáltatásokról is szót ejtenek a legilletékesebbekkel. Ezen a műsoron nyilván még lehet javítani. Seregi István A megyét borító, kelet felé fokozatosan vastagodó hótakaró már számottevően akadályozza a vadakat természetes eledelük megszerzésében, ezért szervezett etetésükre szükség van. A vadrezervátumokkal rendelkező gazdaságok, az erdőgazdaság, a vadásztársaságok a vadak etetését már korábban megkezdte. Az úgynevezett vadföld — a száron hagyott kukorica és egyéb termés — ugyanis hamar gazdára lel ilyenkor. A mesterséges étlap már változatosabb: ocsú, széna, gesztenye, kukorica kerül az etetőkbe, szórókra, itt, ott még válogathat is a szarvas, az őz, a vaddisznó, a nyúl, a fácán és a számtalan szárnyas vendég, ötezer számos vadat kell megközelítőleg átteleltetni ezen a télen Szabolcs-Szatmárban. S a vad érték. fl KÉPERNYŐ í?TllTl
