Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-19 / 15. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1080. január 10. v Közlemény a KGST V. B. január 15-17. üléséről Ú gy látszik, az óceán nemcsak földrajzi értelemben választja el egymástól Európát és Amerikát. Politikai értelemben is mind élesebb határvonal rajzolódik ki a két kontinens között. S ami szembetűnő: az azonos integrációba tartozó államok érdekei egyre ellentétesebbekké válnak. Washington mind messzebbre lép a hidegháborús intézkedések ingoványában. Az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai segítség ürügyén foganatosított és kilátásba helyezett intézkedések azonban Nyugat-Európában nem találnak kedvező visszhangra. Giscard d’Estaing válaszát Leonyid Brezsnyev üzenetére nem hozták ugyan nyilvánosságra, annyi azonban kiszivárgott, hogy a francia államfő állást foglalt az enyhülés vívmányai mellett. Meglehet, az elnök helyteleníti az Afganisztánnak nyújtott támogatást, ez azonban nem lehet ok arra, hogy az évek hosszú során át kimunkált megállapodásokról, az európai légkörben végbement kedvező változásról, az enyhülés megannyi kézzelfogható bizonyságáról lemondjon a kontinens. Érdekes és tanulságos a nyugatnémet kormánynyilatkozat is. Igaz, kétségtelen, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok pozitív változásának az NSZK köszönheti a legtöbbet, s az sem vitás, hogy a hidegháború feltámasztása számára a legkockázatosabb, ám még ennek fényében is a vártnál szókimondóbb a nyilatkozat. Azt a szándékot hangsúlyozza, hogy Bonn nem akarja megszakítani az európai enyhülés folyamatát, s a kelet- és nyugat-európai vezetők párbeszédének folytatását szorgalmazza. Nem osztják másban sem az amerikai politikusok véleményét. A kapcsolatok alakításában ellenkezőleg: az NSZK továbbra is részt kíván venni az európai együttműködés és leszerelés különböző fórumainak munkájában. Schmidt kancellár félreérthetetlenül Carter elnöknek és tanácsadóinak címezte figyelmeztetését: ebben a feszült nemzetközi helyzetben „nagy nyugalomra” van szükség, semmiképpen nem ’„csatakiáltásokra, harcias vagy provokatív beszédekre”. C sakugyan a higgadt, megfontolt állásfoglalások ideje a mostani. Szerencsére a nyugat-európai országok államférfiainak többsége — Franz Josef Strauss hidegháborús kirohanásaitól eltekintve — ebben az értelemben válaszolt a washingtoni kezdeményezésekre. A csatornán túlról viszont disszonáns hangok jelezték : a konzervatív brit kormány elnökasszonya igen csak csekély realitásérzékről tesz tanúságot világpolitikai eseményeinek megítélésében. Pedig most éppen arra lenne szükség, hogy ki-ki alaposan megfontolja szavait és lépéseit. Párizsból és Bonnból ilyen felelősségteljes válasz érkezett Washington kihívására. Gyapay Dénes Befejeződtek a magyar—vietnami gazdasági tárgyalások Pénteken, jegyzőkönyv aláírásával befejeződtek a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 8. ülésszakának tárgyalásai. Az erről szóló jegyzőkönyvet Bor- bándi János és Do Muoi miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei a Parlament delegációs termében írták alá. A bizottság áttekintette az előző ülésszakon hozott határozatok teljesítésének menetét. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország gazdasági együttműködése eredményesen fejlődött, a kapcsolatok tovább erősödtek. Részletesen elemezték az 1976—80-ra elfogadott gazdasági együttműködési program eddigi megvalósítását is és kijelölték a további feladatokat. A bizottság tudomásul vette az ez évre szóló magyar— vietnami árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvben foglaltakat, amely 33 millió rubeles árucserét irányoz elő, s amelyet a múlt év novemberében Budapesten írtak alá. A bizottság megbízta a két ország külkereskedelmi szerveit, hogy tegyenek intézkedéseket az ütemesebb szállítások érdekében. Az ülésszak elfogadta a központi tervező szervek beszámolóját, pozitívan értékelte az 1981—85 közötti időszak együttműködési elképzeléseiről, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről folytatott tárgyalásokat. Az illetékes minisztériumokat megbízta, hogy folytassanak szakértői megbeszéléseket. FERDE HÁZ 29. — Az lehet. De a legrosz- szabb vicc nem tőlünk származik! — mondta Márti. — Hát? — kérdezte vallató érdeklődéssel az apja. — Azoktól, akik előtt semmi sem szent! Akik mások ingyenmunkájával kereskednek! Dezső eltökélten mozdult a lánya felé. Edit határozottan ráparancsolt: — Türtőztesd magad. De nem is támadhatott volna Mártira a kőfaragó. Szótlanul, ám annál tömörebben állta útját a piros garbós legény. Belátva, hogy a tettlegesség jóvátehetetlen következményekkel járna, fújtatva lefékezte magát. Kárpótlásul a tekintélyének ártó megtorpanásért, rekedtségbe bicsakló hangon kiáltotta el magát: — Ki innen! A lány megremegett, de Karikó nyugodtan, békés szánakozással mosolygott a kőfaragóra. — Én is úgy gondolom, hogy el innen — szólt egyetértőn, indulatmentesen. Megfogta Márti kezét. — Gyere. Menjünk... A fiatalok távozása után Dezső tekintélye reparálása(Folytatáa ai 1. oldalról) az afgán ellenforradalmi erők terrorakcióiról. Tapasztalták — miként elmondták — az amerikai és pakisztáni fegyveresek jelenlétét, látták a felrobbantott iskolákat, kórházakat. A napi hírekben szereplő legutóbbi fejleményeket a magyar kormány állás- foglalásával megegyező módon értékelte a béketanács. Egyetértve az internacionalista segítségnyújtással, további támogatásról biztosították az ülés résztvevői az áprilisi forradalom kiteljesedéséért küzdő afgán haladó erőket. Az elmúlt esztendő tavaszi béke- és barátsági hónapjáról a mának szólóan is megismételték az akkori állás- foglalást, miszerint az enyhülés politikájának ki kell terjednie katonai területre is, és ezért továbbra is szükség van a haladó erők, a nemzeti békemozgalmak cselekvő kiállására. Az idei esztendő békemozgalmi programja annak jegyében fogant: minden lépés, rendezvény, megmozdulás segítse elő, hogy erősödjék' a nemzetközi biztonság, folytatódjék az enyhülési politika és történjen előrelépés a leszerelésben. A NATO-döntéssel ellentétben a békemozgalomnak az a meggyőződése — fogalmazták meg többen is az ülésen —, hogy az európai erő- egyensúlyt nem a fegyverzet növelésével, hanem konkrét leszerelési lépésekkel lehet fenntartani. A magyar békemozgalom cselekvő egyetértéssel fogadta és — tervei szerint — sokféle formában igyekszik előmozdítani, megvalósítani ,a.,Béke-világtanács azon kezdeményezését, hogy a békeerők szerte a világon, tegyék az 1980-as esztendőt a katonai enyhülésért kibontakozó társadalmi tömegakciók évévé. Elemző vita bontakozott ki a napirendi témákban. A felszólalók egyebek között kifejtették, hogy hazánkban minden ember egyénileg vagy kisebb-nagyobb közösség tagjaként kiveszi részét a béke építéséből, védelméből, amikor tettekkel, tudása, ereje legjavát adva szorgalmas munkát végez a fejlett szocialista társadalom építésében, a közéletben. Most, az MSZMP XII. kongresszusára készülődés időszakában különösen fontos — a békemunkára is lendítőleg hat — a dolgozó kollektívák kezdeményező készségének kibontakoztatáképpen férfias basszushangon méltatlankodott. — Ez az átkozott úri modorom. Ez gátolt meg abban, hogy szájon nem töröltem a lányomat. A fémdíszművesnek a szeme sem rebbent az iménti jelenet láttán. Félreállt, kivárta, mikor juthat ismét szóhoz. — Ünnepélyesen kinyilvánítom, hogy az iménti jelenet számunkra soha meg nem történt. Diszkrécióm fátylat borít rá. Szabadna visszatérni jövetelünk érdemi céljára? — Nagyon helyes — szólt finnyáskodva a türelmetlen Bea, s kényes tekintetét a mennyezet felé fordította. — Azt hiszem, ide kovácsoltvas csillár illene leginkább. Dezső hirtelen utálni kezdte ezt a kényes élő csecsebecsét. Mosolyogni próbált, de csak vicsorogni tudott. — Szó se róla, kisasszony. Leginkább. — Ügy értem, hogy a kosa, javaslataik meghallgatása és hasznosítása. A magyar békemozgalom kiterjedt nemzetközi kapcsolatait, tekintélyét a világban tovább erősíti — fogalmazták meg —, ha cselekvőén részt kérünk-vállalunk az enyhülési politika megőrzésének, a fegyverkezési verseny korlátozásának, a leszerelés ügyének előmozdításából. A felszólalók itt utaltak arra, hogy ezek a törekvéseink kifejeződnek az MSZMP KB kongresszusi irányelveiben is, amellyel kapcsolatban az ülés résztvevői úgy nyilvánítottak véleményt: erősítse meg a párt eddigi fő politikai irányvonalát és a programnyilatkozatban megjelölt távlati célokkal összhangban határozza meg a fejlett szocialista társadalom építésének további.feladatait. Arra is kitértek a felszólalók, hogy békemozgalmunk — országos programjában foglaltan és helyi kezdeményezésekkel is — támogatja, a korábbiakhoz hasonlóan az idén is különféle politikai demonstrációkkal előmozdítja a katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó összeurópai politikai konferencia összehívását. Az emberiség érdekének tekintjük — mondta az egyik hozzászóló —, hogy sor kerüljön a SALT— II. ratifikálására, életbe léptetésére, a hidegháborús időszakra emlékeztető módszerek visszaszorítására. Egyébként ezekről a kérdésekről is szó lesz Szófiában a népek világparlamentjén, ahol — a már formálódó program szerint — a nemzetközi élet legfontosabb témái, az emberiség sorskérdései kerülnek napirendre. A vitában felszólalt dr. Bartha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak ökomenikus Tanácsának elnöke, Ferenczyné Vietorisz Laura, a Komlói Vízművek csoportvezetője, Fischer Pál, a Kiosz elnökhelyettese, Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Réti Ervin újságíró, dr. Sáli Ferenc, a SZOT osztályvezetője, Szentesi György mérnök-alezredes, az OBT leszerelési bizottságának tagja, dr. Szta- nyik B. László, az OBT elnökhelyettese, Tolnay László, az OBT leszerelési bizottságának elnöke, dr. Várkonyi Imre prépost kanonok, az Ctio Katholica országos igazgatója. Sebestyén Nándorné zárszavával ért véget az Országos Béketanács idei első ülése. (MTI) loniálgarnitúrához — fontoskodott Bea. Nem állhatta meg Edit, hogy rá ne szóljon udvarias megvetéssel. — Mi is úgy értjük, kedvesem. A fémdíszműves élénken észben tartotta a szabályt, hogy üzletembernek nem szabad megsértődnie, de azért neheztelve vette tudomásul a Burján testvérek fölényeskedését. Hiányolta Paulát. Vele szívesebben tárgyalt volna. — Sajnálom, hogy nincs lehetőségem átadni kézcsókomat Paulácskának — mondta. Dezső félvállról felelt neki, — Megteheti, ha majd hazaérkezik a temetőből, — Hogyan?... — Ma van ugyanis az én szép emlékű apósom neve- napja — világosította fel Dezső a fémdíszművest. — Mivel szeretett nejem példás szülőtisztelő, vitt egy csokor tearózsát a papa sírjára. — Nos, ha érdeklődhetnék A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága január 15—17. között Moszkvában tartotta meg 93. ülését. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, kormányelnök-helyette- sei vettek részt. Bulgáriát A. Lukanov, Csehszlovákiát R. Rohlicek, Kubát F. Bravo, Lengyelországot K. Secomski, Magyarországot Marjai József, Mongóliát M. Peldzse, az NDK-t G. Weiss, Romániát P. Niculescu, a Szovjetuniót K. Katusev, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a jugoszláv kormány megállapodása alapján a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Sz. Gligorijevics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, a JSZSZK állandó képviselője a KGST mellett. Az ülésen részt vett Ny. Faggyejev, a KGST titkára. Az elnöki tisztet Rudolf Rohlicek töltötte be. A végrehajtó bizottság meghatározta, milyen módon emlékeznek meg a Kölcsönös Gazdasági 'Segítség Tanácsában Lenin születésének 110. évfordulójáról. A tagállamok képviselői a végrehajtó bizottságban konzultációt folytattak a gazdaságpolitika és tudományosműszaki politika időszerű kérdéseiről, valamint az együttműködés fő irányvonalairól az 1981—85 közötti időszakban. Megállapították, hogy országaik népgazdasága szilárdan növekszik, fejlődik a kölcsönösen előnyös együttműködés, nagyjelentő- ségűek azok a sikerek, amelyeket a tagállamokban a kommunista és munkáspártok vezetésével elértek. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a KGST tagállamaiban folyó szocialista és kommunista építőmunkáról. Kifejezésre juttatták, hogy határozott szándékuk a testvéri országok gazdasági együttműködésének minden módon történő további szélesítése és elmélyítése. A tagállamok békeszerető külpolitikájuknak megfelelően megerősítették, hogy készek fejleszteni gazdasági kapcsolataikat más államokkal, függetlenül azok társadalmi-gazdasági rendszerétől. A tagállamok szembe kívánnak szállni a nemzetközi helyzet megromlásával, harcolnak a diszkrimináció és a jogok egyenlőtlensége ellen. Egyöntetűen aláhúzták: kudarcra van ítélve minden olyan imperialista kísérlet, amely a gazdasági kapcsolatokat a szocialista országokra kifejtett politikai nyomásra akarja felhasználni. A végrehajtó bizottság áttekintette, hogyan folyik a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósítását szolgáló megállapodások tervezetének előkészítése. Feladatul szabta meg, hogy gyortisztelettel... Mi az utolsó ár? Dezső azt hitte, szuggerál- ni akarja a szomszéd azzal a rebbenetlen, elmélyült tekintetével. Ö is így nézett Félix Elek szemébe. — Az utolsó ár? Hogy ne legyen okunk a vitára, pontosan annyi, mint az első. A kopasz fejebúbjára fésült ritka hajzatot simogatta Félix, közben olyan képet vágott, mintha enyhe fogfájással bajlódna. — Szabadjon megjegyezném, én úgy tudom, hogy ez a lakás Editkéé. — Szívesebben tárgyalna vele? — kérdezte Dezső sértődött vigyorgással. — Esetleg a kedves férjével is... Ráérősen fonta össze Edit a karját magas melle alatt. Barátságos tekintete sajnálkozó volt. Ezzel fejezte ki, hogy nemes érzelmű ember ő, adott esetben a lótetűhöz is irgalmas tud lenni. (Folytatjuk) sítsák meg azoknak az általános megállapodásoknak előkészítését, amelyek a Szovjetunió területén felállítandó vasércfeldolgozó építésében történő együttműködésre, a Mongol Népköztársaságban a Gobi-övezet északi része szűzföldjeinek megművelésében, a Kubai Köztársaság cukor- és citrusfélék termelése komplex fejlesztésében történő együttműködésre, egyes gépipari termékek gyártása szakosításának és az e téren kialakítandó Jkooperációnak megvalósítására vonatkoznak. „ A végrehajtó bizottság, amely nagy jelentőséget tulajdonít a KGST tagállamai közelítésének, gazdasági fejlettségi színvonala kiegyenlítésének, áttekintette, hogyan halad a tanács szervezeteiben azoknak az intékedések- nek kidolgozása, amelyek a Vietnami Szocialista Köztársaság népgazdaság-fejlődésének meggyorsítását, hatékonyságának növelését célozzák. Áttekintették azokat a kérdéseket is, amelyek a KGST tagállamai által létrehozott nemzetközi gazdasági szervezetek tevékenységének korszerűsítésével függenek ösz- sze. Megjelölték azokat az intézkedéseket, amelyek az „Interelektro” Nemzetközi Gazdasági Szervezet munkájának korszerűsítésére irányulnak, az elektrotechnikai ipar termékei termelésében a szakosítás és a kooperáció fejlesztése, a korszerű berendezések egységesített sorozatának közös kidolgozása terén. A végrehajtó bizottság megvitatta a szocialista országoknak a számítástechnikai együttműködés kérdéseivel foglalkozó kormányközi bizottsága javaslatait és aláhúzta: nagy fontossága van annák, hogy meggyorsítsák azt a munkát, amelynek során a KGST tagállamai új elektronikus számítástechnikai eszközöket fejlesztenek lú s az elmélyült szakosítás, kooperáció és egységesítés alapján szervezik meg azok gyártását. Az ülésen meghatározták az „Interatomenergo”, az „In- tertextilmas”, az „Interhim- volokno” és az „Interatom- insztrument” Nemzetközi Gazdasági Egyesülés további feladatait, rámutattak annak fontosságára, hogy ezek a szervezetek növeljék gazdasági és koordinációs tevékenységük hatékonyságát a termelés szakosítása és a kooperáció elmélyítése, a magas műszaki színvonal, az érintett ágazatok termékei, minősége javításának megvalósítására irányuló munka megerősítése érdekében. A végrehajtó bizottság azzal kapcsolatban, hogy küszöbön áll az 1981—85. évekre szóló hosszú távú kereskedelmi megállapodások megkötése, s annak érdekében, hogy a jövőben is megfelelő feltételeket teremtsenek a kölcsönös kereskedelmi forgalom fejlesztéséhez, javaslatokat fogadott el a tagállamok egymás közti kereskedelme szerződéses árbázisáról az elkövetkező ötéves időszakban. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a KGST és a KGST tagállamai küldöttségének az Európai Gazdasági Közösség küldöttségével 1979 novemberében megtartott tárgyalásokon kifejtett tevékenységét. Megerősítették, hogy a KGST és a tanács tagállamai készek a további kapcsolatok fenntartására abból a célból, hogy együttesen dolgozzák ki a megállapodás-tervezetet. Jóváhagyták azt a tervezetet, amely 1980-ra megjelöli a KGST kapcsolatait a nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki szervezetekkel. Megvitatták a gazdasági együttműködés néhány más kérdését is, s ezekről megfelelő határozatokat hoztak. A végrehajtó bizottság ülése a barátság és az elvtársi kölcsönös megértés légkörében ment végbe. (MTI) Napi külpolitikai kommentár Csatakiáltások nélkül Összehívják a népek világparlamentjét a békéért