Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-12 / 290. szám
1979. december 12. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Válogattak... Levélíróink — két fiatalasszony — soraiból idézünk : „ ... szinte éreztük, hogy nyűg a gyerek, no nem nekünk, hanem a társadalomnak. Mert ugye, ha nem volna gyerek, jó átlagkeresetért jó szakmát tanulhattunk volna, de ha már egyszer van és azt nevelni kell, miért nem maradhattunk mi is az új vállalatnál, itthon segédmunkásként, mint mások ...” Az előbbiek nem utalnak pontosan a körülményekre, inkább csak a sérelmekre. A megértéshez tudni kell azt, hogy a két fiatalasszony Vásárosna- ményban az ÉRDÉRT vállalat láda- és fagyapot- üzemében dolgozott. A közelmúltban ezt az üzemet az Üvegipari Művek vásárolta meg. Az ott dolgozó 130 főből 95 munkáskézre tartott számot. Azok maradtak az üvegiparban, akik vállalták az új szakma elsajátítását. (Ez háromhónapos tanulást jelentett valamely régebbi üvegipari telepen.) A fennmaradó 35 személy elhelyezkedését a városi párt és tanácsi, valamint az ÉRDÉRT gyáregységének vezetői segítették. Majd mindenkit sikerült elhelyezni. Kit a FE- FAG-hoz, VOR-hoz, IGV- hez, vegyesipari szövetkezethez. Panaszosainknak a FEFAG ládaüzemében kínáltak fel állást, ahol keresetük megközelítette volna a korábbit. Ök azonban ezt nem vállalták, a két műszak miatt. A vegyesipari szövetkezet tekercselőrészlegében a munkát — ahol fél nyolctól ötig tartó munkarend van — az alacsonyabb díjazás miatt nem vállalták. Rajtuk kívül viszont két kismama itt találta meg számítását. Levélíróink végül is addig válogattak, míg a felmondólevelet a kezükbe adták. Most pedig panaszkodnak, szemrehánynak és jogaikra hivatkoznak. Alkotmányunk szavatolja minden állampolgár számára a munkához való jogot, és hogy a nők szintén élhessenek ezzel a lehetőséggel, az eltérő testi adottságaik miatt és anyai hivatásuk betöltése végett fokozott védelemre és széles körű kedvezményekre szorulnak. A munkajog mindezt megadja nekik és ezzel nagymértékben segíti őket, hogy részt vehessenek társadalmunk építésében. A kismamáknak járó „előjogokat” levélíróink is élvezték — hiszen mint írják — eddig kismamaműszakban dolgoztak. Most viszont ők a legkisebb változtatásra sem voltak hajlandók. Helyzetükért — hogy most állás nélkül vannak — mást okolnak, és nehezen értik meg: a gazdasági célok diktálta átszervezés társadalmi érdek, s ezt tudomásul kell venniük. Nem panaszkodni, tenni kell! Bízunk benne, hogy a dinamikusan fejlődő városban levélíróink is hamarosan megtalálják a helyüket. Soltész Ágnes GUMIHARISNYA Csak gumiharisnya használatával tud beteg édesapám közlekedni, de egyetlen pár egy évre kevésnek bizonyul. Sajnos, szabadforgalomban sehol sem tudunk hozzájutni, pótolni. A nyugdíjig még sok évet kell dolgoznia és a mezőgazdasági munka bizony nem ülőfoglalkozás. Sokat segítene rajta, ha kapható lenne a gumiharisnya orvosi ajánlat, illetve recept nélkül Hornyák Tamásné, Vásárosnamény, II. kerületi lakos SZENNYVÍZ AZ UTCÁN Nyíregyházán, a Nyírfa utca 11. számú ház udvarában a szennyvízgödör szinte hetente megtelik, s mivel korántsem ilyen gyakorisággal tisztítják, a szennyvíz elönti az udvart, majdan az utcai járdát, és ezt követően pedig „patakban” csordogál mintegy 20—25 ház előtt. Két úton lehetne ezen változtatni. Vagy úgy, hogy átépítik, illetve megnagyobbítják az emésztőgödröt. Ha ez nem járható út, mert szűkös a hely, s az átépítés építésügyi szabályokat sértene, helyette a gödör rendszeres tisztítását kellene megszervezni. De semmi esetre sem tűrni, hogy a szennyvíz fertőzze az utcát. Erről jelenleg is meggyőződhetnek az illetékesek, amit a KÖJÁLL figyelmébe is ajánlunk. T. M., Nyíregyháza, Nyírfa utcai lakos OSTROM Rendszeresen a 12-es autóbusszal utazom, így naponta van alkalmam tapasztalni, hogy mennyire kultúrálatlanul is utazunk e nélkülözhetetlen tömegközlekedési eszközön. Négyéves gyermekemmel és néhány gyermekes anyukával, apukával roppant erőlködések árán tudunk csak kipréselődni a tömegből leszálláskor, mert az ajtó „bűvkörében” állók, „várvédői” hősiességről, míg a felszállók ellenállhatatlan ostromról tesznek tanúságot. Utazói együttérzéssel és emberséggel simábban menne a le- és felszállás. Nem beszélve arról, hogy a járatok megállókban töltött ideje is megrövidülne. Fülöp Sándorné, Nyíregyháza, Ungvár sétá- nyi lakos HOL A CAMEA? A Camea kézápolő „csodakenőcs” szerepét töltötte be nálam. Több gyermekes családanya vagyok, a házimunkák elvégzését, a vízbe nyúlást elkerülnöm lehetetlen. Kezem ekcémás, s a legjobb bőrgyógyászati kenőcsök hatása is csak időleges. A Camea kézápoló volt az egyetlen hatásos szer, de sajnos most nem tudok hozzájutni. Nélküle pedig kenegethetem a kezem bármi mással, gyulladásos, a bőröm repedezett, fájdalmas. De néhány nap alatt rendbe jött az említett kenőcstől. Ügy hallom, mások is nagyon keresik ezt a jól bevált szert. Miért nem kapható? Nyerges Istvánná mátészalkai lakos KOCSMÁZÓK Nap mint nap olvassuk, hogy az alkoholizmus milyen családi tragédiákhoz vezet. Nagyon sok gyermek és feleség kerül az utcára az iszákos férj magatartása miatt. A válások száma is egyre nő és ehhez is nagy százalékban hozzájárul az alkohol. Felháborító, hogy bár sokat beszélünk az alkoholfogyasztás káros és a társadalomra veszélyes voltáról, ugyanakkor ellene mintha mégis keveset tennénk. Miért vannak a kocsmák például mindennap este 8—9 óráig is nyitva, ráadásul szombaton és vasárnap is. A fűszerüzletek szombaton 4 órakor zárnak, vasárnap sincsenek nyitva, bezzeg a kocsmák igen. Ezek nyitvaiartását miért nem rövidítik meg? Vagy a köztéri italozás ellen miért nem lépnek fel hathatósan városainkban, de az egész megye területén? Hathatós intézkedésekkel — meggyőződésem szerint — eredményes harcot lehetne folytatni az alkoholizmus ellen. Murányi Gyuláné mátészalkai lakos GOMB HELYETT PATENT Szép pamut jersey blúzt vettem tavaly. A gombok helyett újfajta, nagy alakú patentok voltak rajta. Ezekkel kapcsolatban már voltak kellemetlen tapasztalataim. Ugyanis kisfiam tipegőiről sorra kilazultak, kiestek, helyükön lyuk maradt, így még gombokkal sem helyettesíthető. Hasonló sorsra jutott a blúzom is. Régóta a szekrényben pihen. Valami ésszerűbb megoldást kellene alkalmazni a patentok rögzítésére. Horváth Péterné kisvárdai lakos CSAK FÉRFIAKNAK? Ne vegyék a férfiak irigységnek, inkább a logikus gondolkodás diktálta javaslatnak a következőket. Olvasom a Kelet-Magyarország hirdetési oldalán, hogy ismét férfiöltönycsere-akciót hirdet az egyik konfekcióüzlet. Kérdezem: nekünk nőknek miért nem ad a kereskedelem ilyen lehetőséget. Például, hogy a használt konfekciókabátot esetleg egy új árába betudják, vagy esetleg más értékesebb ruhadarab esetében is érvényesíthetnék a cserét. Mi nők is szeretnénk gazdaságosan, olcsón öltözködni. Komáromi Sándorné, Nyíregyháza, Arany János utcai lakos DIÖFA A diófa a bútoripar számára nagyon értékes, mégis gondot jelent az értékesítése. Községünkben több helyen — kiöregedés, vagy egyéb ok miatt — kivágtak ilyen fákat, és szívesen juttatnák olyan helyre, ahol értékének megfelelően hasznosítanák. De vajon hol találjuk meg a közbeeső „láncszemet”, vagyis a felvásárlóhelyet? Ugyanis vétek volna a diófát eltüzelni. Z. M. és több olcsvaapáti lakos KAPCSOLÓ Az iparcikkek alkatrészutánpótlása társadalmunk egyik jelentős problémája. SR—11-es típusú hajszárítót vásároltam 1976-ban. Ezeket még a következő év végén is árusították. A garancialevelén az áll, hogy alkatrészt három évig biztosítanak hozzá. Tavaly januárban elromlott a készülék kapcsolója, azóta is hiába keresem. Somos István baktalórántházi lakos Szerkesztői üzenetek Nagy Lajosné botpaládi, Farkas Sándorné ököritó- fülpösi, Soltész Lajos pá- tyodi, Száméi Béla szat- márcsekei, özv. Batai István piricsei, Madácsi Bélóné nyíregyházi, Vonyi- gás Gyuláné porcsalmai, Bukta Mária kállósemjé- ni, Gégény Zoltánná ibrá- nyi, Pelach János nyíregyházi, Vidoven Andrásné nyíregyházi, Bajusz Sándor mándoki, Andrikó Illés nyírpilisi, Bencsik János tiszavasvári, Dányádi József hermánszegi, Kovács Istvánná nyírszőlősi, Helmeczi Béláné nyírbátori, Völgyesi Béla „nyíregyházi, özv. Baranyi Ká- rolyné vásárosnaményi, és Radványi József kisvárdai lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Szedlár Mihályné nyírbátori, Karácsony László gyügyei, Tóth József gyulaházi, Mester Ferencné győrteleki, Gyergyói Pál nyíregyházi, Váradi Jánosáé kocsordi, Andrási Attila budaörsi, Bodó Jánosáé tiszavasvári lakosoknak levélben válaszoltunk. Tompa Józsefné mátészalkai, özv. Kovács Ár- pádné sóstógyógyfürdői és Bereczky Zoltán kölesei olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Torma Miklós vámos- oroszi lakost az 5. sz. Volán Vállalat többek között arról is értesítette, hogy a községben a Móricz Zsigmond utcában újabb megállóhelyet nem tudnak létesíteni, mert csak 900— 1000 méterenként lehet megállóhely. A jelenlegi és a kért megállóhely között csak 500 méter távolság lenne. Magyar István nyírgel- sei olvasónkat értesítettük, hogy a betegségi segély igényjogának felülvizsgálata ügyében a termelőszövetkezet vezetőségéhez forduljon. Amennyiben e döntéssel sem volna elégedett, reklamációjával a megyei tanács mezőgazda- sági osztályához fordulhat. Kertész Mihályné nyírturai lakos szerződéses dolgozóként állt munka- viszonyban. Megbetegedett, s levelében arról érdeklődött, hogy jogosult-e táppénzre. A jogszabály értelmében amennyiben a biztosított a munkaviszony fennállása alatt kereső- képtelenné válik, és az utolsó munkanapot követő naptól keresőképtelen állományba veszik, úgy jogosult lehet táppénzre, a munkaviszonyának megfelelő ideig. Levélírónknak tehát az orvosi igazolásokat be kell mutatnia a munkahelyén, elbírálás végett. RENDBONTÓK „Rendbontók” címmel október 17-én T. P. nyíregyházi lakos szóvá tette, hogy a MÁV-kultúrotthon rendezvényei zavarják a környék lakóit. A kultúrotthonban heti hat alkalommal van zenés rendezvény. Már a cikk megjelenése előtt — környezetvédelmi szempontokra való tekintettel — csökkentettük a hangerőt, 22 órakor van záróra és a rendezvény alatt állandó felügyeletet tartunk. Nálunk utcán át történő árusítás nincs, így a vendégek sörösüveggel a kezükben nem távozhatnak, — amint ezt a levélíró említette — így az üveget földhöz vérő és ezzel rendetlenséget, zajt okozó személyek nem a mi vendégeink lehetnek. A környezet védelmére, nyugalmára a jövőben is különös figyelmet fogunk fordítani. Vasutasok Szakszervezete kultúrotthona, Nyíregyháza II szolgálati idő megszakítása Több levélírónk érdeklődött, hogy van-e jelentősége a szolgálati idő megszakításának? Sorozatunknak ebben a részében, tehát erről lesz szó, továbbá hogy a társadalom- biztosítási bizottság engedélye alapján milyen szolgálati időt lehet még beszámítani a nyugdíjévek megállapításánál. A szolgálati idő megszakításának csak akkor van jelentősége, ha az egyhuzamban meghaladja az öt évet. Ilyenkor a megszakítás előtti szolgálati idő csak meghatározott feltételek megléte esetén vehető figyelembe. Elsődleges feltétel, hogy az igénylő a megszakítás után ötévi szolgálati időt szerezzen. Ennek hiányában az ö,t évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt csak annál lehet figyelembe venni, aki már a megszakítás előtt megszerezte a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt és az ezt követő öt éven belül betöltötte az öregségi korhatárt, vagy megrokkant (a rokkantság tényének fenn kell állnia a nyugdíj igényléséig). Vannak olyan időtartamok, amelyek nem számítanak megszakításnak. Például az az idő, amely alatt az igénylő saját jogán nyugdíjban részesült, baleseti járadékot kapott, húszszázalékos, illetőleg 1952. január 1. után legalább ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenés alapján. Továbbá nem számít megszakításnak az az idő sem, mely alatt valaki átmeneti segélyben, rendszeres szociális járadékban vagy rendszeres szociális segélyben részesült a rehabilitációs rendelkezések alapján, vagy kórházi kezelés alatt állt, vagy 1945. január 1. és a tanácsok megalakulása között eltelt időben községi bíró volt. Abban az esetben sincs megszakítás, ha valaki diplomáciai mentességet élvező szervnél, vagy személynél szolgálati időt nem képező munkaviszonyban állt. Az az időtartam sem számít megszakításnak, mely alatt az 1952. január előtti jogszabályok alapján önkéntesen vagy önkéntes továbbfizetéssel biztosított volt az illető személy, vagy mezőgazdasági szövetkezet tagja volt, és nem számít megszakításnak az az idő sem, mely alatt az igénylő elismerési díjat fizetett. A szolgálati idő beszámíthatósága bizonyos esetekben függ a társadalombiztosítási bizottság engedélyétől. Az 1951. december 31. előtt közszolgálatban töltött (és ebbe beszámított) időt a társadalombiztosítási bizottság engedélyével — egészben vagy részben — figyelembe lehet venni: ha a közszolgálati alkalmazottat az igazolási eljárás során vagy a létszámcsökkentő (B-lista) rendelkezés alapján minden igény kizárásával; az 1950. június 15. előtt hozott jogerős fegyelmi határozattal; az 1950. január 15. és 1951. december 31. közötti időben hozott jogerős fegyelmi határozattal, minden igény kizárásával; az 1952 előtt jogerőssé vált és hivatalvesztést, vagy közügyektől való eltiltást kimondó bírói ítélet alapján bocsátották el. A társadalombiztosítási bizottság engedélyével figyelembe lehet venni azt az időt is, amikor az alkalmazott az igazolási eljárás lefolytatása előtt — 1945. május 2. és 1946. május 19. között — lemondott állásáról vagy az igazoló bizottság előtt nem jelent meg, és ezért a létszámból törölték. Hasonló elbírálás alá esik az a közszolgálat, amely 1952 előtt szűnt meg, és a megszűnés időpontja, valamint oka, okiratokkal nem igazolható. A társadalombiztosítási bizottság engedélyétől függ az ügyvédi idő beszámításának bizonyos esetei is. Erre részletesen most nem térünk ki. A nyugdíjpénztári tagként eltöltött idő beszámítása is, a társadalombiztosítási bizottság engedélyétől függ, ha az igénylő keresete 1945. április 1. előtt a biztosítási bérha- tárt meghaladta, és a nyugdíjpénztári tagság a létszámcsökkentő (B-lista) rendelkezés alapján, illetve a nyugdíjszerződéseket felülvizsgáló bizottság döntése alapján nyugdíjigényétől való megfosztással szűnt meg, vagy ha az illetőt a bíróság hivatalelvesztésre, vagy a demokratikus államrend elleni bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte. Az 1945. április 1. előtt nem nyugdíjpénztári tagként, hanem magánszolgálatban eltöltött és okirattal bizonyított olyan időtartam is, amely alatt az érdekelt keresete a biztosítási bérhatárt meghaladta, szintén a társadalombiztosítási bizottság engedélyétől függ. (Következik: „Milyen juttatások vehetők figyelembe a nyugdíj megállapításához szükséges átlagkereset kiszámításánál?) (s. á.)
