Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-12 / 290. szám

1979. december 12. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Válogattak... Levélíróink — két fia­talasszony — soraiból idé­zünk : „ ... szinte éreztük, hogy nyűg a gyerek, no nem nekünk, hanem a társadalomnak. Mert ugye, ha nem volna gyerek, jó átlagkeresetért jó szakmát tanulhattunk volna, de ha már egyszer van és azt nevelni kell, miért nem maradhattunk mi is az új vállalatnál, itthon segéd­munkásként, mint má­sok ...” Az előbbiek nem utal­nak pontosan a körülmé­nyekre, inkább csak a sé­relmekre. A megértéshez tudni kell azt, hogy a két fiatalasszony Vásárosna- ményban az ÉRDÉRT vállalat láda- és fagyapot- üzemében dolgozott. A közelmúltban ezt az üze­met az Üvegipari Művek vásárolta meg. Az ott dol­gozó 130 főből 95 munkás­kézre tartott számot. Azok maradtak az üvegiparban, akik vállalták az új szak­ma elsajátítását. (Ez há­romhónapos tanulást je­lentett valamely régebbi üvegipari telepen.) A fennmaradó 35 sze­mély elhelyezkedését a vá­rosi párt és tanácsi, vala­mint az ÉRDÉRT gyár­egységének vezetői segítet­ték. Majd mindenkit sike­rült elhelyezni. Kit a FE- FAG-hoz, VOR-hoz, IGV- hez, vegyesipari szövetke­zethez. Panaszosainknak a FEFAG ládaüzemében kínáltak fel állást, ahol keresetük megközelítette volna a korábbit. Ök azonban ezt nem vállal­ták, a két műszak miatt. A vegyesipari szövetkezet tekercselőrészlegében a munkát — ahol fél nyolc­tól ötig tartó munkarend van — az alacsonyabb dí­jazás miatt nem vállalták. Rajtuk kívül viszont két kismama itt találta meg számítását. Levélíróink végül is ad­dig válogattak, míg a fel­mondólevelet a kezükbe adták. Most pedig panasz­kodnak, szemrehánynak és jogaikra hivatkoznak. Alkotmányunk szava­tolja minden állampolgár számára a munkához való jogot, és hogy a nők szin­tén élhessenek ezzel a le­hetőséggel, az eltérő testi adottságaik miatt és anyai hivatásuk betöltése végett fokozott védelemre és szé­les körű kedvezményekre szorulnak. A munkajog mindezt megadja nekik és ezzel nagymértékben se­gíti őket, hogy részt ve­hessenek társadalmunk építésében. A kismamák­nak járó „előjogokat” le­vélíróink is élvezték — hiszen mint írják — eddig kismamaműszakban dol­goztak. Most viszont ők a legkisebb változtatásra sem voltak hajlandók. Helyzetükért — hogy most állás nélkül vannak — mást okolnak, és nehe­zen értik meg: a gazdasá­gi célok diktálta átszer­vezés társadalmi érdek, s ezt tudomásul kell ven­niük. Nem panaszkodni, tenni kell! Bízunk benne, hogy a dinamikusan fejlődő vá­rosban levélíróink is ha­marosan megtalálják a helyüket. Soltész Ágnes GUMIHARISNYA Csak gumiharisnya hasz­nálatával tud beteg édesapám közlekedni, de egyetlen pár egy évre kevésnek bizonyul. Sajnos, szabadforgalomban sehol sem tudunk hozzájutni, pótolni. A nyugdíjig még sok évet kell dolgoznia és a me­zőgazdasági munka bizony nem ülőfoglalkozás. Sokat se­gítene rajta, ha kapható len­ne a gumiharisnya orvosi ajánlat, illetve recept nélkül Hornyák Tamásné, Vásárosnamény, II. kerületi lakos SZENNYVÍZ AZ UTCÁN Nyíregyházán, a Nyírfa ut­ca 11. számú ház udvarában a szennyvízgödör szinte he­tente megtelik, s mivel ko­rántsem ilyen gyakorisággal tisztítják, a szennyvíz elönti az udvart, majdan az utcai járdát, és ezt követően pedig „patakban” csordogál mint­egy 20—25 ház előtt. Két úton lehetne ezen változtat­ni. Vagy úgy, hogy átépítik, illetve megnagyobbítják az emésztőgödröt. Ha ez nem járható út, mert szűkös a hely, s az átépítés építésügyi szabályokat sértene, helyette a gödör rendszeres tisztítását kellene megszervezni. De semmi esetre sem tűrni, hogy a szennyvíz fertőzze az ut­cát. Erről jelenleg is meggyő­ződhetnek az illetékesek, amit a KÖJÁLL figyelmébe is ajánlunk. T. M., Nyíregyháza, Nyírfa utcai lakos OSTROM Rendszeresen a 12-es autó­busszal utazom, így naponta van alkalmam tapasztalni, hogy mennyire kultúrálatla­nul is utazunk e nélkülözhe­tetlen tömegközlekedési esz­közön. Négyéves gyermekem­mel és néhány gyermekes anyukával, apukával roppant erőlködések árán tudunk csak kipréselődni a tömegből le­szálláskor, mert az ajtó „bűvkörében” állók, „várvé­dői” hősiességről, míg a fel­szállók ellenállhatatlan ost­romról tesznek tanúságot. Utazói együttérzéssel és em­berséggel simábban menne a le- és felszállás. Nem beszél­ve arról, hogy a járatok meg­állókban töltött ideje is meg­rövidülne. Fülöp Sándorné, Nyír­egyháza, Ungvár sétá- nyi lakos HOL A CAMEA? A Camea kézápolő „csoda­kenőcs” szerepét töltötte be nálam. Több gyermekes csa­ládanya vagyok, a házimun­kák elvégzését, a vízbe nyú­lást elkerülnöm lehetetlen. Kezem ekcémás, s a legjobb bőrgyógyászati kenőcsök ha­tása is csak időleges. A Ca­mea kézápoló volt az egyet­len hatásos szer, de sajnos most nem tudok hozzájutni. Nélküle pedig kenegethetem a kezem bármi mással, gyul­ladásos, a bőröm repedezett, fájdalmas. De néhány nap alatt rendbe jött az említett kenőcstől. Ügy hallom, mások is nagyon keresik ezt a jól bevált szert. Miért nem kap­ható? Nyerges Istvánná mátészalkai lakos KOCSMÁZÓK Nap mint nap olvassuk, hogy az alkoholizmus milyen családi tragédiákhoz vezet. Nagyon sok gyermek és fele­ség kerül az utcára az iszá­kos férj magatartása miatt. A válások száma is egyre nő és ehhez is nagy százalékban hozzájárul az alkohol. Felhá­borító, hogy bár sokat be­szélünk az alkoholfogyasztás káros és a társadalomra ve­szélyes voltáról, ugyanakkor ellene mintha mégis keveset tennénk. Miért vannak a kocsmák például mindennap este 8—9 óráig is nyitva, rá­adásul szombaton és vasár­nap is. A fűszerüzletek szombaton 4 órakor zárnak, vasárnap sincsenek nyitva, bezzeg a kocsmák igen. Ezek nyitvaiartását miért nem rövidítik meg? Vagy a közté­ri italozás ellen miért nem lépnek fel hathatósan váro­sainkban, de az egész megye területén? Hathatós intézke­désekkel — meggyőződésem szerint — eredményes harcot lehetne folytatni az alkoho­lizmus ellen. Murányi Gyuláné mátészalkai lakos GOMB HELYETT PATENT Szép pamut jersey blúzt vettem tavaly. A gombok he­lyett újfajta, nagy alakú pa­tentok voltak rajta. Ezekkel kapcsolatban már voltak kellemetlen tapasztalataim. Ugyanis kisfiam tipegőiről sorra kilazultak, kiestek, he­lyükön lyuk maradt, így még gombokkal sem helyet­tesíthető. Hasonló sorsra ju­tott a blúzom is. Régóta a szekrényben pihen. Valami ésszerűbb megoldást kellene alkalmazni a patentok rögzí­tésére. Horváth Péterné kisvárdai lakos CSAK FÉRFIAKNAK? Ne vegyék a férfiak irigy­ségnek, inkább a logikus gondolkodás diktálta javas­latnak a következőket. Olva­som a Kelet-Magyarország hirdetési oldalán, hogy ismét férfiöltönycsere-akciót hir­det az egyik konfekcióüzlet. Kérdezem: nekünk nőknek miért nem ad a kereskedelem ilyen lehetőséget. Például, hogy a használt konfekció­kabátot esetleg egy új árába betudják, vagy esetleg más értékesebb ruhadarab eseté­ben is érvényesíthetnék a cserét. Mi nők is szeretnénk gazdaságosan, olcsón öltöz­ködni. Komáromi Sándorné, Nyíregyháza, Arany János utcai lakos DIÖFA A diófa a bútoripar számá­ra nagyon értékes, mégis gondot jelent az értékesítése. Községünkben több helyen — kiöregedés, vagy egyéb ok miatt — kivágtak ilyen fá­kat, és szívesen juttatnák olyan helyre, ahol értékének megfelelően hasznosítanák. De vajon hol találjuk meg a közbeeső „láncszemet”, vagy­is a felvásárlóhelyet? Ugyanis vétek volna a diófát eltüzelni. Z. M. és több olcsvaapáti lakos KAPCSOLÓ Az iparcikkek alkatrész­utánpótlása társadalmunk egyik jelentős problémája. SR—11-es típusú hajszárítót vásároltam 1976-ban. Ezeket még a következő év végén is árusították. A garanciale­velén az áll, hogy alkatrészt három évig biztosítanak hoz­zá. Tavaly januárban el­romlott a készülék kapcsoló­ja, azóta is hiába keresem. Somos István baktalórántházi lakos Szerkesztői üzenetek Nagy Lajosné botpaládi, Farkas Sándorné ököritó- fülpösi, Soltész Lajos pá- tyodi, Száméi Béla szat- márcsekei, özv. Batai Ist­ván piricsei, Madácsi Bé­lóné nyíregyházi, Vonyi- gás Gyuláné porcsalmai, Bukta Mária kállósemjé- ni, Gégény Zoltánná ibrá- nyi, Pelach János nyíregy­házi, Vidoven Andrásné nyíregyházi, Bajusz Sán­dor mándoki, Andrikó Il­lés nyírpilisi, Bencsik Já­nos tiszavasvári, Dányádi József hermánszegi, Ko­vács Istvánná nyírszőlősi, Helmeczi Béláné nyírbá­tori, Völgyesi Béla „nyír­egyházi, özv. Baranyi Ká- rolyné vásárosnaményi, és Radványi József kisvár­dai lakosok ügyében az il­letékesek segítségét kér­tük. Szedlár Mihályné nyír­bátori, Karácsony László gyügyei, Tóth József gyu­laházi, Mester Ferencné győrteleki, Gyergyói Pál nyíregyházi, Váradi Já­nosáé kocsordi, Andrási Attila budaörsi, Bodó Já­nosáé tiszavasvári lako­soknak levélben válaszol­tunk. Tompa Józsefné máté­szalkai, özv. Kovács Ár- pádné sóstógyógyfürdői és Bereczky Zoltán kölesei ol­vasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Torma Miklós vámos- oroszi lakost az 5. sz. Vo­lán Vállalat többek között arról is értesítette, hogy a községben a Móricz Zsigmond utcában újabb megállóhelyet nem tudnak létesíteni, mert csak 900— 1000 méterenként lehet megállóhely. A jelenlegi és a kért megállóhely között csak 500 méter távolság lenne. Magyar István nyírgel- sei olvasónkat értesítettük, hogy a betegségi segély igényjogának felülvizsgá­lata ügyében a termelőszö­vetkezet vezetőségéhez forduljon. Amennyiben e döntéssel sem volna elé­gedett, reklamációjával a megyei tanács mezőgazda- sági osztályához fordul­hat. Kertész Mihályné nyír­turai lakos szerződéses dolgozóként állt munka- viszonyban. Megbetege­dett, s levelében arról ér­deklődött, hogy jogosult-e táppénzre. A jogszabály értelmében amennyiben a biztosított a munkaviszony fennállása alatt kereső- képtelenné válik, és az utolsó munkanapot követő naptól keresőképtelen ál­lományba veszik, úgy jo­gosult lehet táppénzre, a munkaviszonyának meg­felelő ideig. Levélírónk­nak tehát az orvosi igazo­lásokat be kell mutatnia a munkahelyén, elbírálás végett. RENDBONTÓK „Rendbontók” címmel ok­tóber 17-én T. P. nyíregyhá­zi lakos szóvá tette, hogy a MÁV-kultúrotthon rendez­vényei zavarják a környék lakóit. A kultúrotthonban heti hat alkalommal van ze­nés rendezvény. Már a cikk megjelenése előtt — környe­zetvédelmi szempontokra va­ló tekintettel — csökkentet­tük a hangerőt, 22 órakor van záróra és a rendezvény alatt állandó felügyeletet tar­tunk. Nálunk utcán át törté­nő árusítás nincs, így a ven­dégek sörösüveggel a kezük­ben nem távozhatnak, — amint ezt a levélíró említet­te — így az üveget földhöz vérő és ezzel rendetlenséget, zajt okozó személyek nem a mi vendégeink lehetnek. A környezet védelmére, nyu­galmára a jövőben is külö­nös figyelmet fogunk fordí­tani. Vasutasok Szakszerve­zete kultúrotthona, Nyíregyháza II szolgálati idő megszakítása Több levélírónk érdeklődött, hogy van-e jelentősége a szolgálati idő megszakításának? Sorozatunknak ebben a részében, tehát erről lesz szó, továbbá hogy a társadalom- biztosítási bizottság engedélye alapján milyen szolgálati időt lehet még beszámítani a nyugdíjévek megállapításá­nál. A szolgálati idő megszakításának csak akkor van je­lentősége, ha az egyhuzamban meghaladja az öt évet. Ilyenkor a megszakítás előtti szolgálati idő csak megha­tározott feltételek megléte esetén vehető figyelembe. El­sődleges feltétel, hogy az igénylő a megszakítás után ötévi szolgálati időt szerezzen. Ennek hiányában az ö,t évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt csak annál lehet figyelembe venni, aki már a megszakítás előtt meg­szerezte a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt és az ezt követő öt éven belül betöltötte az öregségi korha­tárt, vagy megrokkant (a rokkantság tényének fenn kell állnia a nyugdíj igényléséig). Vannak olyan időtartamok, amelyek nem számítanak megszakításnak. Például az az idő, amely alatt az igénylő saját jogán nyugdíjban részesült, baleseti járadékot ka­pott, húszszázalékos, illetőleg 1952. január 1. után legalább ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenés alapján. Továb­bá nem számít megszakításnak az az idő sem, mely alatt valaki átmeneti segélyben, rendszeres szociális járadékban vagy rendszeres szociális segélyben részesült a rehabilitá­ciós rendelkezések alapján, vagy kórházi kezelés alatt állt, vagy 1945. január 1. és a tanácsok megalakulása között el­telt időben községi bíró volt. Abban az esetben sincs meg­szakítás, ha valaki diplomáciai mentességet élvező szerv­nél, vagy személynél szolgálati időt nem képező munkavi­szonyban állt. Az az időtartam sem számít megszakítás­nak, mely alatt az 1952. január előtti jogszabályok alapján önkéntesen vagy önkéntes továbbfizetéssel biztosított volt az illető személy, vagy mezőgazdasági szövetkezet tagja volt, és nem számít megszakításnak az az idő sem, mely alatt az igénylő elismerési díjat fizetett. A szolgálati idő beszámíthatósága bizonyos esetekben függ a társadalombiztosítási bizottság engedélyétől. Az 1951. december 31. előtt közszolgálatban töltött (és ebbe beszámított) időt a társadalombiztosítási bizottság enge­délyével — egészben vagy részben — figyelembe lehet venni: ha a közszolgálati alkalmazottat az igazolási eljárás során vagy a létszámcsökkentő (B-lista) rendelkezés alap­ján minden igény kizárásával; az 1950. június 15. előtt ho­zott jogerős fegyelmi határozattal; az 1950. január 15. és 1951. december 31. közötti időben hozott jogerős fegyelmi határozattal, minden igény kizárásával; az 1952 előtt jog­erőssé vált és hivatalvesztést, vagy közügyektől való eltil­tást kimondó bírói ítélet alapján bocsátották el. A társa­dalombiztosítási bizottság engedélyével figyelembe lehet venni azt az időt is, amikor az alkalmazott az igazolási el­járás lefolytatása előtt — 1945. május 2. és 1946. május 19. között — lemondott állásáról vagy az igazoló bizottság előtt nem jelent meg, és ezért a létszámból törölték. Ha­sonló elbírálás alá esik az a közszolgálat, amely 1952 előtt szűnt meg, és a megszűnés időpontja, valamint oka, okira­tokkal nem igazolható. A társadalombiztosítási bizottság engedélyétől függ az ügyvédi idő beszámításának bizonyos esetei is. Erre részletesen most nem térünk ki. A nyugdíjpénztári tagként eltöltött idő beszámítása is, a társadalombiztosítási bizottság engedélyétől függ, ha az igénylő keresete 1945. április 1. előtt a biztosítási bérha- tárt meghaladta, és a nyugdíjpénztári tagság a létszám­csökkentő (B-lista) rendelkezés alapján, illetve a nyugdíj­szerződéseket felülvizsgáló bizottság döntése alapján nyug­díjigényétől való megfosztással szűnt meg, vagy ha az il­letőt a bíróság hivatalelvesztésre, vagy a demokratikus államrend elleni bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte. Az 1945. április 1. előtt nem nyugdíjpénztári tagként, hanem magánszolgálatban eltöltött és okirattal bizonyított olyan időtartam is, amely alatt az érdekelt keresete a biz­tosítási bérhatárt meghaladta, szintén a társadalombizto­sítási bizottság engedélyétől függ. (Következik: „Milyen juttatások vehetők figyelembe a nyugdíj megállapításához szükséges átlagkereset kiszámításánál?) (s. á.)

Next

/
Thumbnails
Contents