Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

1S79. december 6. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Elektronikus mérlegek A Metripond Mérleggyárban a hagyományos mérőeszközök mel­lett ma már korszerű elektronikus mérlegeket és mérlegrendszereket is készítenek. A gazdasági mérleg már az utóbbi javára billen. Egész évi árbevételük hatvannégy százaléka a korszerű elektronikus ele­mekből összeállított mérőrendszer. Diétás tej A Központi Élelmiszeripari Ku­tató Intézet diétázóknak alkalmas tej előállításán dolgozik. Kémiai úton elbontják a sokak számára káros tejcukrot. A laktázzal ke­zelt fehérjekoncentrátumos tej kellemesebb, édesebb ízű a nor­mál tejnél, pedig kevesebb cuk­rot tartalmaz. A még kísérlet alatt álló „diétás tej” a tervek szerint egy év múlva kerül az üz­letekbe. (MTI fotó) Szélgenerátorok A Ciklon Tudományos-termelé­si Egyesülés a Moszkva környéki Isztra% város közelében hozzáfo­gott egy és száz kilowatt közötti teljesítményű szélmotorok kidol­gozásához és sorozatgyártásához. A tervek szerint a jelenlegi öt­éves terv végére elkészül egy hatalmas öntözőrendszer részét képező, ötezer kilowatt teljesít­ményű szélgenerátor. Jelenleg Moldáviában épül egy ilyen ön­tözőrendszer. A szovjet szélenergetikai be­rendezések iránt külföldön is nagy a kereslet. A Ciklon Tudo­mányos-termelési Egyesülés cí­mére nyolc országból mintegy másfél ezer szélgenerátor gyár­tására érkeztek megrendelések. (APN—KS) Citromfák üvegházban A kazahsztáni Andizsan szov- hozban újabb, citromféléket ter­melő üvegházat adtak át a ren­deltetésnek. A zöldségtermelő ál­lami gazdaság néhány éve siker­rel foglalkozik a citrommal is. Magas terméshozamú fajtát tele­pítettek, amely a második-har­madik évben már érleli gyümöl­cseit. Egy-egy citrancsfa 500, vagy még több gyümölcsöt hoz. (APN — KS) Számítógép a műszaki fejlesztésben Fúrótorony légpárnán A műszaki fejlesztésben jól-alkui mazható a Bolgár Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetében készült 8080 jelzésű miniszámí­tógép és segédberendezése. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az arlanszki kőolajlelőhely ku­tatói új módszert alkalmaztak a fúrótornyok helyváltoztatásához. A torony lábai alá levegővel töl­tött gumipárnákat helyeznek, a fúrótornyot pedig pneumatikus tolóberendezéssel mozdítják ki a helyéről. A tornyot így mindösz- sze 45 perc alatt át lehet helyez- ni. Korábban a fúrótorony 10—15 méteres távolságra történő áthe­lyezéséhez 4—5 órára volt szük­ség: a művelethez majd tucatnyi nagy teljesítményű vontató trak­tort kellett összegyűjteni/ Korunkban a természettudomá­nyos és ipari kutatás hallatlanul műszerigényes, drága és nagy tel­jesítményű, sok tényező mérésé­re alkalmas készülékei ontják az adatokat. A kutató ember az adattömegen saját erőből már nem tud úrrá lenni, nem tudja azokat rendszerezni, belőlük he­lyes következtetéseket levonni. A nagyobb kutatóintézetekben ezért nélkülözhetetlenné vált a számí­tógép, mégpedig sok esetben an­nak olcsóbb, rugalmasabb válto­zata, a miniszámítógép. AUTÓ—MOTOR Takarékoskodás Ipari üzemekben is sok helyen használnak miniszámítógép-rend­az oktánszámmal Hazánkban jelenleg háromféle, 86, 92, 98 oktánszámú benzin kap­ható a töltőállomásokon, s nem csekély köztük az árkülönbség. Természetesen mindenki szeretne a legolcsóbbal autózni, de erre csak olyan áldozatok árán van lehetőség, amelyek nem mindig állnak arányban a pillanatnyi megtakarítással. Minden motorkonstrukcióhoz hozzárendelnek egy oktánszám- értéket, ami megadja, hogy mi­lyen minőségű üzemanyaggal használható az autó anélkül, hogy a kopogás néven ismert je­lenség fellépne. A kopogás akkor jelentkezik, ha az üzemanyag nem megfelelő összetétele (kompressziótűrése, oktánszáma) miatt a motor hengerében a ben­zingőz-levegő elegy összenyomá­sa közben, több pontból kiindul­va, a szikragyújtás előtt öngyul­ladás következik be. Az öngyul­ladás okozta káros rezgések, üté­sek bizonyos határon túl a motor tönkremenetelét idézik elő. Az üzemanyag oktánszámúnak kisebb eltéréseit — külföldi, kö­zelítő oktánszámú benzin tanko­lásakor, különböző oktánszámú benzinek keverésekor — még ki lehet egyenlíteni a megszakító­tengelyre szerelt oktánszámkor- rektor (gyújtás finomállító) se­gítségével, amilyen például a La­da gépkocsikban is van. Ilyen­kor az előírt oktánszámú ben­zintől lefelé történő eltérés ese­tén néhány fokbeosztással addig kell továbbforgatni a kis tárcsát, amíg hirtelen gázadásnál sem halljuk a motor „csörgését”. Ezzel az oktánszámkorrektor- ral (előgyújtás-szabályozóval) azonban az egyes magyarországi fokozatok közötti nagy különb­ségeket nem tudjuk kiegyenlíte­ni. De nem is célunk, hiszen az alacsonyabb oktánszámú benzin­nel, az előírthoz képest „vissza­fogott” előgyújtással járatott mo­tornak csökken a teljesítménye. Ez azt jelenti, hogy romlik a mo­tor hatásfoka, tehát ugyanolyan teljesítmény eléréséhez jobban kell nyomni a gázpedált is, igy a fogyasztás megnő. Az árkülönbö­zetből nyert anyagi előny tehát már itt csaknem teljesen elúszik, de a fokozott motorkopással még tetézödik is a kár. Van rá eset, amikor „sok kicsi sokra megy” alapon a kevéske megtakarítással is megelégszenek a gépkocsi-üze­meltetők (például egy taxiválla­lat), előre bekalkulálva a motor élettartam-csökkenését, aminek a határán ők már úgyis lecseré­lik a kocsit. Vannak, akik úgy „ügyesked­nek”, hogy vastagabbra cserélik ki a motor hengerfejtömítését, nem gondolva arra, hogy ezzel valóban elejét veszik a motor ko­pogásának, de teljesítménycsök­kenést és fogyasztásnövekedést is előidéznek a motor üzemében, hiszen valamelyest növelik a hen­gertérfogatot, s ezzel csökkentik az eredeti kompresszióviszonyt. Az elmondottakból kiderül, hogy a gyengébb minőségű ben­zin használata tulajdonképpen sokba kerül, nem érdemes tehát az oktánszámmal manipulálni. szert folytonos gyártási folyama­tok irányítására vegyi gyárak­ban, kohókban és acélművekben. Működik már a világon olyan atomreaktor, ahol a nukleáris anyag előkészitését és kezelé­sét miniszámítógép irányítja. A reaktorban közel három­ezer urániummal töltött, egyen­ként 80 centiméter magas grafit­tömb van. A nukleáris anyag mozgatását egy nagy nyers­anyagkezelő berendezés végzi, amelynek fő része a manipulátor és az irányító számítógép. Az el­lenőrzési pontokon elhelyezett po­tenciálméterektől, fordulatszám­lálóktól és egyéb eszközöktől ér­kező jelek egy sokcsatornás ana­lóg-digitális jelátalakítón keresz­tül jutnak a számítógépbe, ahol azokat a gép kiértékeli és a meg­felelő utasításokat kiadja. A gép alkalmazásával két fő célt kíván­nak elérni: maximálisan tökéle­tesíteni a biztonsági berendezések működési rendszerét, valamint csökkenteni az anyagmozgatás idejét. TÖBB MINT SZÁZ FAJTA PARADICSOM A csehszlovákiai KlimkoVicé- ben Josef Tisvosky több mint 100 fajta paradicsomot termeszt. Sze­rinte a paradicsom alkalmas ar­ra, hogy különböző színekben és formákban és különböző nagy­ságban termesszék: a paradicsom lehet ribizli nagyságú, de elér­heti a háromnegyed kilogrammos súlyt is. Vadrágás elleni megelőző védekezés Világosság és tejhozam Az állati kártevőktől és beteg­ségektől egész évben rendszeresen védett gyümölcsfákat a táplálék­hiányos téli időszakban a vadak károsításától kell megóvnunk. A védekezés elvégzését azért tart­juk fontosnak, mert a kéregrágás visszaveti a fiatal fákat fejlődé­sükben, illetve súlyos esetben pusztulás lehet a következménye. A fatörzs védelmére papírt, drót­hálót, tüskés gallyakat ^egyaránt használhatunk. Nam javasoljuk burkolóanyagnak a szalmát és kukoricaszárat, mivel ezek a rág­csálónak (mezeipocok) jó bú­vóhelyet biztosítanak, s ennek védelmében ezek ugyanúgy ké­regpusztítást okozhatnak. A mechani védekezés mellett lehe­tőség van vadriasztó szerek al­kalmazására is. A Cervacolt hígí­tani nem szükséges, felkeverés után egyenletesen kell — kesz­tyűvel vagy ecsettel — felkenni a megvédendő fákra. Az említett készítmény mellett a Nevibes van még forgalomban, aminek hek­táronkénti szükséglete 60—80 kg. Permetezés esetén egy alkalommal lehetőleg annyi anyagot készít­sünk, amit egy fél nap alatt fel tudunk használni. Mindkét vad­riasztó szert lehetőleg fagymentes időben használjuk, s arra töre­kedjünk, hogy a rágásnak kitett növényi részeket a készítmények egyenletes bevonattal fedjék. A Nevibes mérsékelten mérgező, ezért az előírt egészségvédelmi óvó rendszabályok betartására felhívjuk a figyelmet. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Á fólia alatt nevelt paradicsom gondozása A fólia alatt nevelt paradicsom táplálkozás-élettani értéke ab­ban rejlik, hogy a téli napfény­szegény időszakban olyan har­monikus összetételben tartalmaz­za a különböző aromaanyagokat, amelyeket más zöldségnövények ízben nem tudnak megközelíteni. Nagyon jelentős a paradicsom vi­tamintartalma is, 100 gramm pa­radicsomban átlagosan 20—30 mg C-vitamin található. A fólia alatt nevelt paradicsom akkor ad bő termést, ha szak­szerűen gondoskodunk harmo­nikus tápanyag- és öntözővíz- ellátásáról. A WUXAL levéltrágya optimális arányban tartalmazza a legfontosabb tápláló elemeket, így 9 százalék nitrogént, 9 száza­lék foszfort, 7 százalék káliumot, valamint különböző mikroeleme­ket: vasat, mangánt, bőrt. rezet, cinket, nikkelt, kobaltot, moiib- dént és különböző növekedéssza­bályozó és gyökérképző, serken­tő anyagokat. A WUXAL igen hatékony ab­ban az esetben, ha az öntözővíz­zel együtt, több alkalommal 0,02 százalékos töménységben kerül kipermetezésre. A WUXAL rend­szeres alkalmazása jobb növeke­dési erőt, egészséges, mélyzöld lombozatot eredményez és meg­előzi a tápanyaghiány szimptó- máit! Javítja a növények általá­nos kondícióját és így fokozza a tövek betegség-ellenállóképessé­gét is! Ez különösen azért fontos, mert a fólia alatt könnyen meg­támadja a paradicsomot — a fi­ziológiás érés előrehaladtával — az alternáriás növényfoltosság nevű kórokozó gomba. Az idén a szabadföldi paradicsomban sú­lyos károkat okozott ez a beteg­ség, így ha nem elég körültekin­tően távolítottuk el és semmisí­tettük meg a fertőzött növényi maradványokat, úgy a kertben nagy mennyiségű fertőzött anyag halmozódhatott fel. Ez a fólia alatti paradicsomra akkor jelent­heti a legnagyobb veszélyt, ha a növényi maradványokat — ebben az esetben helytelenül — felhasz­nálták a komposzt dúsítására. Az alternáriás betegséget köny- nyű felismerni: az alsó leveleken megjelenő 5—10 mm átmérőjű barna, koncentrikus gyűrűzöttsé- get mutató, száradó foltokról. A száron is mutatkozó nekrotikus foltok továbbterjednek a termés- fürtök kocsányaira, majd ké­sőbb a kocsány környékén a ter­mésekre. Itt barna, besüppedő foltok alakulnak ki, amelyeken bársonyos penészgyep formájá­ban verődnek ki a gomba spórái. A permetezést akkor kell el­kezdeni, amikor a betegség első tünetei láthatóvá válnak. Jó ha­tású készítmény az alternária el­len a széles hatásspektrumú és jó növénytürő képességgel ren­delkező POLYRAM—COMBI 0.3 százalékban. Ez a metiramtartal­mú. szerves hatóanyagú gomba- ölö szer megbízhatóan hat az al­ternária ellen, nem okoz perzse­lést és a növekedést sem gátolja. Gombaölőhatás-időtartama mint­egy 10—12 nap. Ehhez hasonlóan alakul élelmezés-egészségügyi vá­rakozási ideje is, amely a para­dicsom esetében 14 nap. Csak a karenciaidő letelte után szedhető és fogyasztható a paradicsom! A POLYRAM—COMBI gyakorlati­lag nem mérgező kemikália de tudnunk kell azt is, hogy az al­kohol a készítmény méreghatá­sát fokozzá, ezért a növényvédel­mi munka megkezdése előtt, köz­ben és azt követően szeszes italt fogyasztani SZIGORÚAN tilos! Dr. Széles Csaba Vegyszeres kukorica előtt és A vegyszeres gyomirtást rend­szeresen kell végezni. Erre Jegal- kalmasabb gyomirtó szerek a triazin hatóanyagú Hüngazin PK, az Aktikon PK és a Buvinol 50 WP. Ezek a szerek csak annyi­ban különböznek egymástól, hogy összetételükben a triazin hatóanyag mennyisége változó, ez viszont döntö mértékben meg­szabja felhasználásuk mennyisé­gét. E gyomirtó szereknek a ta­lajban történő elbomlása lassú. Az őszi kijuttatásuk azért is cél­szerű, mert a téli csapadék biz­tonságossá teszi hatáskifejtesu- ket. Felhasználásuk viszont kor­látozott. A legtöbb kultúrnövény­re veszélyesek. Érzékeny a tria- zinra a paprika, paradicsom, sa­láta, hagyma, uborka stb. és a csonthéjas gyümölcsfák is. Gyü­mölcsösben csak négyévesnél idősebb alma- és körtefák aljá­nak és sorközének gyomirtására, valamint a következő évben ku­korica vetésére kijelölt területek és utak mentén, kerítések tövére lehet ősszel is kijuttatni. Kukoricavetésre kijelölt terüle­ten 100 négyzetméterenként Hun- gazin PK-ból 1,5—3 dkg, Buvinol 50 WP-ből 6—8 dkg adagolható. A négyévesnél idősebb alma- és körtefák aljának, sorközének gyomirtására 100 négyzetméteren­ként Hüngazin PK-ból 5—' Aktikon PK-ból 3—4 dkg, Bu*m. 50 WP-ből 8—10 dkg használható. A szerek kipermetezése (100 négyzetméterre) 5 liter vízmeny- nyiséggel történhet. Kijuttatás után a gyomirtó szereket kapá­val vagy tárcsával a talajba le­het keverni. E gyomirtó szerek hatása csak az egyéves gyomokra (parajfélék, muharfélék, tyúkhúr, pásztortáska stb.) terjed ki, az A michigani egyetemen új módi­ját kísérletezték ki a tejhozam növelésének. Megállapították, hogy ha tehenek napi 16 órát vannak világosságban, 10 száza­lékkal több tejet adnak és 15 százalékkal gyorsabban gyarap­szik a súlyuk. Ugyanakkor azt is észrevették, hogy ha a tehenek ennél több vagy kevesebb időt tartózkodnak a fényben, akkor semmiféle eredmény nem mutat­kozott. A nap hasonló „meghosz- szabbítása” más állatoknál is eredményre vezetett: például a tyúkok több tojást kezdtek tojni. Rovarfogó burgonya A ragadós leveleivel rovarokat fogó burgonyanövényt kilenc évi kutatómunkával termesztették ki a nagy-britanniai Herfords hire- ben. A rovarcsapdát az a több millió apró szőr adja, amely egy bizonyos folyós-ragadós anya­got tartalmaz. Elsősorban levél- tetvek. atkák és néhány bogár­fajta ellen hatásos ez a növényi csapda: ezek ugyanis nem tud­ták kiszabadítani magukat ar­ról a kísérleti parcelláról, ame­lyikre leszálltak. Elpusztultak, mielőtt szaporodhattak vagy a növényt károsíthatták volna. Ha ezt a burgonyafajtát töme­gesen ültetnék, úgy egész hatal­mas területek természetes légy­fogóvá válnának. Ezen a módon meg lehet akadályozni azt. hogy Nagy-Britanniában — a mostani helyzethez hasonlóan — pusztíta­ni tudjon a levéltetű és megta­karíthatnánk a vegyszeres véde­kezés költségeit is. gyomirtás^ gyümölcsösben évelő-tarackosok ellen hatástala­nok. A velük kezelt területen köztest termelni tilos. A tarackos gyomok ellen a Kerb 50 WP hasz­nálható. E szerből a négyévesnél idősebb alma- és körtefák alatt elszaporodott tarackbúza (nem azonos a csillagpázsittal) elpusz­títására 100 négyzetméterenként 3—3,5 dkg permetezhető ki 5 liter vízben oldva. Gy. Sz. E. Habszivacs „virágföld11 Amerikában legújabban már virágföld és műtrágya nélkül is lehet virágot ültetni, méghozzá poliuretán habszivacsba. A Nut- ri-Fern Products houstoni (Texas) cég olyan habszivacs tömböket fejlesztett, amelyekben tözegmo- ha, fenyőháncs, homok és más, a növény fejlődését elősegítő komponens található. Ezeket az anyagokat a gyártás folyamán keverik bele a poliuretán habba. Mindennek eredményeképpen egy olyan azonnal felhasználásra al­kalmas habszivacs tömböt nyer­nek. amely megszabadítja a vi­rágültetőket a virágföld haszná­latával járó piszoktól és rendet­lenségtől. A habszivacs elég po­rózus ahhoz, hogy a növény gyö­kéréi szabadon növekedhessenek és magukba tudják szívni az anyagba ..beépített” tápanyago­kat. A virágtermesztőnek semmi más dolga nincs, mint a palántát elhelyezni a tömb cserép alakú mélyedésébe és a szokásos mó­don öntözni azt. Hasznos bábolnai „receptek" Kukoricatermesztés kevesebb energiával A mezőgazdasági termékek kö­zül a kukorica az egyik legérté­kesebb energiaforrás, hiszen kitű­nő takarmány. Korántsem mind­egy azonban, hogy ezt az energi­át mennyi energiabefektetéssel állítják elő. Az utóbbi évtizedek­ben ugyanis rohamosan megnőtt a termelésnél felhasznált ipari eredetű anyagok mennyisége és jelentős hányaduk — mintegy 80—70 százalékuk — szénhidro­gén-energiahordozó, vagy annak származéka (nitrogénműtrágya, más kemikália, fűtőolaj stb.). Ezek egyben nagymértékben megnövelték a költségeket. TERMELÉSI ELEMEK BONCKÉS ALATT Így érthető, hogy a bábolnai IKR szakemberei — a termelés legkisebb elemét is bonckés alá véve — vizsgálják az energiafel­használás csökkentésének lehető­ségeit. Ez annál is inkább jelen­tős vállalkozás, mert a rendszer a hazai ngyüzemi kukoricatermő terület csaknem egynegyedén gazdálkodik. A kukoricatermelés energiafo­gyasztásának mintegy 50 százalé­ka a hozamok növeléséhez nélkü­lözhetetlen műtrágyára jut. En­nek jelentős részét azonban is­tállótrágyával lehetne pótolni. így például egy 400 férőhelyes szarvasmarhatelepről 4000 tonna istállótrágyát tudnak évente ki­nyerni. Ez 260 000 forint értékű műtrágyát helyettesít. Az IKR ki is dolgozta a különféle istálló- trágyák alkalmazásának techno­lógiáját, és nagyon szorgalmazza széles körű elterjesztését. A mű­trágyák hasznosulásának körül­ményeit is jelentősen befolyásol­ni lehet. Bebizonyosodott például, hogy ha a mélyebb talajrétegeket is feltöltik tápanyaggal, akkor a száraz években is magasabbak a hozamok. MEGFELELŐ FAJTA, OLCSÓBB SZÁRÍTÁS A termelés másik legnagyobb energiafogyasztója — 22 százalé­kos arányával — a szárítás. Ezt már a megfelelő fajtaválasztékkal is jelentősen csökkenteni lehet, ha jól választják meg a tenyész- időt, alacsonyabb nedvességtar­talommal takaríthatják be a ku­koricát. Sokat lehet „keresni” az­zal is, ha nem etetik feleslegesen szárított abrakkeverékkel az olyan állatokat, mint például a szarvasmarha, amely a csöves­zúzott, silóban tárolt kukoricát is szívesen és nagyon jó eredmény­nyel elfogyasztja. Sok energiamegtakarítási lehe­tőséget kínál a gépek üzemanyag­fogyasztása. Ez a kukoricater­mesztés energiaigényének 9 szá­zaléka. Csupán egyetlen kézen­fekvő kis példa: egy háromvasú ekével 300 méter hosszúságú táb­lán is optimális teljesítménnyel tud dolgozni a traktor. A 6—7 vasú ekét vontató erőgépnek azonban legalább 800 méter hosz- szú táblára van szüksége, hogy ne legyenek energiapazarló holt járatai. TECHNOLÓGIÁK MELLÉKTERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉHEZ Sok más területen is lehetőség nyílik a termelésre fordított ener­gia csökkentésére, de az is az energiamérleget javítja, ha jobb egyensúlyt alakítanak ki a be­fektetett, illetve a megtermelt energia között. Ezt szolgálja a melléktermékek gondosabb beta­karítása is. Egyedül azzal mint­egy 25—30 százalékkal lehet nö­velni a növény energiatermelést hányadosát, ha takarmányként hasznosítják a kukoricaszárat. Ezért dolgoztak ki megfelelő tech­nológiákat a melléktermékek ér­tékesítéséhez és gondoskodnak ehhez a gépekről. Nagy jövőt ígérnek azok a kísérletek is, ameiyetoiea az a céljuk, hogy a száritóberendezések üzemanyaga fűtőolaj helyett melléktermék, így például kukoricaszár vagy búzaszalma legyen. ÚJDONSÁGOK TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents