Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-05 / 284. szám
1979. december 5. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Erő a talajnak N incs egyedül az Enyingi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, amikor azt mondja, hogy a területrendezés, a táblásítás nyomán jelentősen javult a nagy gépek teljesítménye. Náluk van olyan határrész, ahol azelőtt a Rába-Steiger traktorral 10, most pedig — a területrendezés után — 15 hektár az egy műszakban felszántott terület. Borsodban a Bélus-patak vízgyűjtőjében 17 ezer hektár területen már több mint két évtizede megkezdődött a komplex melioráció. Az érintett területeken a szántóföldek termőképessége mintegy hatvan százalékkal nőtt. Csenger környékén alagcsövezéssel javították a talaj vízháztartását, s ez többlettermésben mutat hasznot. A példák mindegyike azt bizonyítja, hogy a termőföld megfelelő karbantartása, javítása, a nagyüzemi termelés követelményeihez formálása kedvező eredménnyel jár. Sajnos hosz- szasan emlegethetők ezzel kapcsolatban a teendők is, hiszen mezőgazdasági területeinken a szikes földeket több száz ezer hektáros, a savanyú talajokat kétmillió hektáron felüli nagyságrendben tarthatjuk számon. A nyírségi homok meszezé- se, a szatmári rétek, legelők termőképességének javítása napjaink feladata. Mostohán és főként leegyszerűsítetten foglalkozik mezőgazdaságunk a termőföld védelmével, termőerejének növelésével, termőképességének alakulásával, növelésével. Szakemberek kiszámították, hogy ha a jelenlegi ütemben — vagyis évente mintegy 40 ezer hektáron — javítjuk savanyú talajainkat, akkor mezőgazdaságunkban 2000- ig a savanyú talajok területe igen erőteljesen csökken. Hazánkban az 1920-as évek vége óta irányítja és támogatja az állam a talaj- javítást. A belvízrendezés, a dombvidékek talajainak erózió elleni védelme mindmind mutat fel eredményt. Az adatok ugyanakkor azt is jelzik, hogy a tennivaló sokkal több, mint ameny- nyit eddig ezen a területen végeztünk. Igaz ez országosan, megyénként és a gazdaságok túlnyomó többségében egyaránt. Elég utalni Szabolcs-Szatmárban az 1979-es esztendőre, amikor tavasszal több ezer hektáron pusztult ki a vetés a sokáig tartó belvíz miatt. Egyes szatmári tsz-ekben, de a nyírségi részen is ezer mázsákban mérhető a tervezettől kisebb termés. A termőföld hasznosítási lehetőségének javítását ma sok tekintetben más szemmel, más módon vizsgálják, mint akárcsak egy évtizede is. Hosszú időn át rendszerint a talajjavításnak, a talaj védelmének egy-egy eleme került előtérbe. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás támasztotta követelmények, a megfelelő eredmény azt igényli, hogy a korábbinál összetettebben fogja fel minden érdekelt ezt a feladatot. A komplex melioráció kiterjed a területrendezésre csakúgy, mint a talajvédelemre, a vízrendezésre nem kevésbé, mint a talajjavításra. így a megyében nem egyes helyeken elszigetelve, hanem egy nagyobb tájegységre készültek a meliorációs tervek. A felső-szabolcsi öblözetben hamar eredményeket lehet elérni, ezért ez a terület kapott elsőbbséget. Ezt követi a beregi térség, de gondot fordítanak a megye szinte minden részén a talajjavításra. A melioráció sajnos nem olcsó eszköze a termelésnövelésnek, a gazdaságosabb termelésnek. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy megfelelő karbantartás mellett ezek a területek hosszú időn át megszolgálják a ráfordítást, így az ilyen célt szolgáló üzemi és állami ráfordítások, amellett, hogy jó ügyet szolgálnak, hosszú távra szólnak. A Magyar Acélárugyár tiszaszalkai üzemében Pataki József 19,5 milliméter átmérőjű csigafúró esztergálásához állítja be az automatát. (Császár Csaba felvétele) Látványos helyett apróságokat Megbecsülni minden forintot Karbantartók a kongresszusra — Az olajkályhát gondolkodás nélkül begyújtottuk, de amikor szóltam az egyik fiúnak, hogy szaladj csak, hozz egy öl fát és befűtünk a dobkályhába, rögtön azt mondta, nincs itt még hideg, nem kell fűteni... A történetet Bencsik András, a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 1-es számú főépítésvezetőségének karbantartó brigádvezetője mesélte el. A háttősl kollektívája nem látványos dolgokkal hívta fel magára a figyelmet a kongresszusi versenyvállalásoknál. A Szamuely téri építkezésen karbantartók, s így termelési értéket nem is állítanak elő közvetlenül. Hogy mégsem csak a brigádnapló bejegyzései szaporodnak, bizonyítják eddigi eredményeik. — Két fontos területen érhetünk el megtakarítást — fogalmaz a szocialista brigád vezetője. — Az egyik az üzemanyag-felhasználás, a másik az anyagtakarékosság. Számításaink szerint ősztől tavaszig harmincezer forint értékű üzemanyaggal kevesebbet fogyasztanak a gépek a munkaterületeinken.’ Az anyagfelhasználást pedig már augusztustól — a versenyfelhívástól kezdve — napjainkig, mintegy 50 ezer forinttal csökkentettük. Nem vetem el a sulykot, ha azt mondom: pártunk XII. kongresszusáig 200 ezer forintot takarítunk meg az ésszerűbb anyaggazdálkodással. Üresjárat nélkül Barakk— bontásból • Több szakmás mesterek K emenes Józsi, a nyurga csoportvezető arca olyan vörös volt, mint a ráké. Ügy járt-kelt az szb-irodában, a nagy diófa asztal előtt, mint akit önérzetében sértettek meg, s vélt sérelmére keres itt gyógyírt. Felpaprikázta az igazgatótól kapott papír, amelyben az állt, hogy az eltűnt műszer miatt — amit az ő nevére adtak ki, s ezt aláírásával is igazolta — kétezerre bünteti. — Csak azt tudnám, miért pikkel rám már megint a főnök — háborgott az szb-titkárnak. — De, ha beletörik a bicskám, akkor sem hagyom most annyiban a dolgot. — Nyögd már el végre értelmesen, miért hábo- rogsz? — nyugtatta a titkár. Kemenes pontosan rekonstruálta, mi történt azon a reggelen, amikor a műhelybe ment, s próbálta kinyitni a, s zerszámosszek - rényt. Alig nyúlt a lakathoz, engedett. Nyúlt a mérőműszer után, sehol. Arra gondolt, valamelyik srác megviccelte, s majd előkerül idővel a műszer. Egy hét, semmi, a másik hét, semmi. Jelentette az igazgatónak: eltűnt a műszer. Erre érkezett egy hét múlva a büntetés. — Mikor vetted észre, hogy nem zár a lakat? — kérdezte a titkár. — Már régen nem volt jó. Tudtuk, de soha nem tűnt el onnan még semmi. — Szóltál arról is, hogy nem volt jó? — Hazudtam volna? Ez az igazság. — Kinek említetted? — A vállalati munkaügyi döntőbizottságnak, amikor tárgyalták az ügyet, mert fellebbeztem. — Ök hogyan döntöttek? — Helyben hagyták az igazgatói büntetést. Ki kell fizetnem a négy „adyt”. De ezen még gondolkodom. Odajött hozzám a tárgyalás után a döntőbizottság elnöke és biztatott, ne hagyjam magam, fellebbezzek döntésük ellen, csak értsem meg őket is, nem tehettek másképpen. Érted te ezt? — Értem barátocskám — kapta fel a vizet a titkár. Szóval még hecceitek, paprikáztak, hergeltek. Nemhogy az elnök is azt mondta volna: nincs igazad, s ne is keresd. Helyesen döntött az igazgató. Az meg ahogyan a döntőbizottság elnöke viselkedett, enyhén szólva kétkulacsosság. S ha rajtam múlna, leváltanám. Ilyen poszton meg' különösen nem lehet elfogult az ember, akinek az igazságot kell képviselnie. Farkas Kálmán A brigádvezető tényeket, számokat sorol. A regionális vízműnél két rakodó- és 8 szállítógép dolgozik. Korábban minden autó tekintélyes üresjáratot tett, most a felére csökkentették a kilométert és az üzemanyagot, mivel a rakodásnál nem fontos a gépeknek annyit, mozogni. — A gépkezelők második műszakjában, a vacsora alatt kikapcsolhatjuk a reflektorokat és az áramfejlesztőt — folytatja a beszélgetést Batári József. — A felvonulási épületek elektromos és vízvezetékét mi állítjuk össze, s most úgy tervezzük, hogy legalább háromszor felhasználjuk ezeket a kábeleket. így az új felvonulási épületek felét bontott anyagból készítjük el. A másik megtakarítás a fűtésnél van. Ahol szilárd tüzelésű kályhát be lehet állítani, javasolni fogjuk az építkezéseken. — Nemcsak javasoljuk, hanem hulladékcsőből meg is tudjuk csinálni. Leszabunk egy hengert, aljat, tetejét he- gesztünk rá, nyílást vágunk rajta és azonnal adjta a dobkályha a meleget. Itt van például a karbantartó műhelyben ez az elektromos radiátor. Feleslegesen megy rá az energia, mégis fagyosko- dunk. Télre mi is beállítunk egy dobkályhát — mondja Bencsi£ András. Komplexbrigád lévén igen sok szakmához értenek. Mindegyiküknek legalább két mestersége van, ezenkívül hivatásos gépjárművezetők is. így aztán a javításoknál nem kell a szakemberek után szaladgálni, a legtöbbet helyben elvégzik. A brigádvezető például autószerelő, géplakatos, nehézgépkezelő és stabilgépszerelő egy személyben. Halinda Béla és Németh István munkásőrök, Halindán kívül Batári József is párttag. A kétszeres arany fokozattal kitüntetett szocialista brigádban nem kellett semmilyen propagandát kifejteni a kongresszusi versenyfelhívásnál. — Gépekkel, anyagokkal dolgozunk, így pontosan le tudjuk mérni, ha kevesebbet használunk valamiből. Súlya van minden megtakarított forintnak- — búcsúzik a brigádvezető. Tóth Kornélia „NAGYSZERŰ” ÖTLETET talált ki valamelyik vasutas az energiatakarékosságra. Nyomtattak kis cédulákat, amelyet minden szobában jól látható helyre kell kitűzni. A cédulán az áll, hogy a helyiség hőmérséklete mennyi lehet. A dolog bökkenője egyedül az, hogy hiába a cédula — s a nyomtatási költség — hiszen a központi fűtést sem Záhonyban, sem Nyíregyházán nem a szobákban szabályozzák. Van ellenpélda is: Kisvárdán a baromfifeldolgozó irodáiban nincs semmilyen cédula, de van egy hőmérő: amennyiben a megengedettnél magasabb a szobákban a hőmérséklet, úgy egy automata berendezés kikapcsolja a fűtést, s ugyanígy egy-két óra múlva újra bekapcsolja, ha az alsó határt éri el a hőfok. így már valóban takarékosan bánnak az energiával, nem kell az ablakot nyitni, az utcáit fűteni, ha túl meleg van, mert éppen a 20 fokos meleget tartják. Elvileg könnyen egyetért mindenki az energiatakarékossággal. A gyakorlatban viszont sokszor átnd, hogy csak egy jelszóban, egy papíron kiadott utasításban merül ka minden intézkedés, miközben a takarékossághoz a feltéteteket nem teremtik meg. Meglehet, hogy a hőfok- szabályozó automatika beszerzése és beszerelése többe kerül, mint egy utasítás kinyomtatása. Azonban az is biztos, hogy igazán megtakarítani csak akkor tehet, ha a jó határozatot műszaki intézkedések is követik. A TITÁSZ Mándök mellett egy új tránszformátorállo- mást épített A záhonyi körzet energiaellátását hivatott kiszolgálni az új állomás. A berendezések értéke tízmilliókban mérhető, tehát látszólag csak a kiadás van az egyik oldalon. Azonban azzal, hogy nem Kisvárdáról, hanem közelebbről van a magasfeszültségű áramszolgáltatás, a hálózati veszteség értéke jelentősen csökkent. így — a körzet biztonságos energiaellátása mellett — néhány év alatt a kisebb veszteségek miatt a beruházás költségei is megtérülnek. MINDEZ ARRA UTAL, hogy az ésszerű gazdálkodás nem biztos, hogy csak egyszerű spórolást jelent, inkább olyan intézkedéseket kíván, amely hosszú távra csökkenti a felhasználást, olcsóbbá teszi az energiafogyasztást. Lányi Botond Papír és valóság A műszer A Magyar Poszto nagykalloi gyaraban a legkorszerűbb olajtuzelesu kazánok szolgálják a hőenergiát és a technológiai gőzt a termeléshez. Takarékosan üzemeltetik a berendezéseket, mert a megelőző karbantartási munkákat időben elvégezték. Rendszeresen ellenőrzik a csöpögéseket, a szivárgásokat, s gyorsan megszüntetik azt. Képünk: Kocsmáros János, az energiaüzem vezetője munka közben. (E. E. felv.)
