Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
14 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 31. Apróhirdetések Prométheusz ellopta Érdeklődni telefonon Lapkiadó: 10-150 Hirdető V.: 16-842 Az ember és a fűz harca A HUNNIACOOP SZABOLCSI BAROMFIFELDOLGOZÓ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KÖZÖS VÁLLALAT kisvárdai telephelyére felvételre keres belső ellenőrt mérlegképes könyvelői végzettséggel és legalább 5 éves gyakorlattal. Jelentkezni a vállalat munkaügyi vezetőjénél lehet. (1449) Gyászjelentés Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, testvér és rokon idős MOLNÁR SÁNDOR nyugdíjas főkönyvelő 65 éves korában elhunyt. Drága halottunktól 1980. január 2-án 14 órakor veszünk örök búcsút az Északi temető ravatalozójában. A gyászoló család. (48098) Eladó vagy kisebbre elcserélhető Honfoglalás u. 45. I. emeleti lakás. (48093) ELADÓ kertes családi ház. Fehérgyarmat, Tolnai űt 3. ________________(31702) ÜRES albérleti szoba kiadó a Jósa- városban. Cím a Kiadóban. (34831) KERTI traktor eladó egyéb tartozékokkal. Kiss László, Fábiánháza, Petőfi út 97. (31695) MODERN használt bútorok eladása — vétele készpénzért, a Közúti Építő Vállalat melletti udvarban, Búza tér 21. Horváthné. Telefon: 19-070. _________(32913) MÁV MŰVELŐDÉSI OTTHON Toldi út 23. január hó 7-től SZABÓ-VARRÓ, január hó 10-től GÉPI HÍMZŐ riselő tanfolyam indul. Jelentkezés mindkét tanfolyamra január hó 3—4-én 15 óra után a művelődési otthon irodájában. Vezetőség. (1461) 353-as Wartburg személygépkocsi eladó. Nyíregyháza, Haladás út 40. (34871) TRABANT 601 Combi karosszéria, garanciás új színes televízió eladó. Kun Béla út 13. földszint 1. (34824 / 34848) VÁLLALKOZÁS, beruházás, kivitelezés munkakörbe állásajánlatot kérek. Címet „Igényes elhelyezés 1980” jeligére a Lapkiadóba. (34823) DACIA önindító, generátor, elosztófedél, megszakító újak eladók. Kapitány, Nyírbátor, Egyház 6. Telefon: munkaidőben: 85. (31453) _______ SIKERES, EREDMÉNYEKBEN GAZDAG BOLDOG ŰJ ESZTENDŐT KÍVÁN MINDEN KEDVES VÁSÁRLÓJÁNAK A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT. A múzeumban látható Feszty Árpád 1886-ból származó Kárvallottak című festménye. APRÓHIRDETÉSEK, GYÁSZJELENTÉSEK, KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSOK FELVÉTELE A LAKOSSÁG RÉSZÉRE NAPONTA 9—16 ORAlG, SZOMBATON 9—12 ÓRÁIG. A PAPÍRIPARI VÁLLALAT NYÍREGYHÁZI GYÁRA. (1461) Iáit fogadalmi oltár is, melyet a centonariusok — kézműves tűzoltók — készítettek 250 körül, s az az orgonatöredék, melyet 228-ban a tűzoltóegylet kapott ajándékba. Az aquincumi fogadalmi oltártól a mai, modern tűzvédelmi technika megvalósításáig eltelt korszakokban az emberek különböző módokon és lehetőségek szerint igyekeztek úrrá lenni a tűz hatalmán. Hogyan és milyen eszközökkel? Ezt j* mutatja be a Tűzvédelem fejlődése” című állandó kiállítás, mely Budapesten a tizedik kerületi tűzoltóparancsnokság Martinovics téri épületében talált otthont. Hazánkban már I. István király felismerte a tűzvédelem fontosságát, és így rendelkezett: „... vasárnaponként minden ember templomba menjen, kivéve azokat, akik a tűzvészeket vigyázzák”. És ennek az óvő intézkedésnek megvolt az alapos oka, mivel Ottó freisingi püspök — német történetíró — 1147-ben azt tapasztalta, hogy a magyarok csak nádból, ritkán fából, legritkábban kőből emelt silány házakban laknak; nyáron sátrakban éjszakáznak, téli szállásukat (kunyhójukat) a karámok, ólak veszik körül. Ilyen építkezési mód mellett pedig gyakorta pusztíthat tűz. De később sem volt jobb a helyzet. Egy 1699-es összeírás szerint Debrecen 729 háza közül például csak 32 épült bőből. S szomorú törvényszerűség, hogy 1564 és 1811 között ezért nyolcszor pusztíthatott tűzvész a városban. Ha azonban katasztrófák emlékét akarjuk idézni, nem szükséges ilyen messzi múltba kalandozni. A huszadik század például egy szörnyű tűzesettel köszöntött be. Porig égett a budapesti Párizsi Nagyáruház. A lángok között tizennégyen lelték halálukat. Szólt a zene, táncoltak a párok 1910. március tizedikén azon „emlékezetes szat- márököritói bálon, amikor kigyulladt a bálteremnek kinevezett dohánypajta, s a gyorsan egymásba fonódó lángok elzárták a menekülés útját. Hajnalban már csak pernye szállt a falu felett és 337 fiatal temetésére készültek. S elevenen kísért még a gyöngyösi tűzvész emléke is. 1917. május huszonegyedikén a város egyharmada leégett, 662 ház dőlt romba, a lángok átcsaptak a szomszédos községekbe is, ahol egész házsorok omlottak össze. A tűz veszedelme tehát minden korban közöttünk ólálkodik és a megfékezése közérdek volt és ma is az. Rendkívül szemléletesen mutatja be a kiállítás, hogyan alakultak, szerveződtek évszázadokon át azok a közösségek, melyek szembeszálltak az alattomos lángokkal. A tűz elleni szervezett védekezés már a városi kézműves polgárság kialakulásával megkezdődött, az oltási munkákban elsősorban a különböző céhek tagjai vettek részt, de a nagyobb iskolavárosokban — a debreceni kollégiumban például már 1650-ben — diáktűzoltóságok is alakultak. Az eredményesebb tűzvédelem illetve, megelőzés érdekében rendeleteket is hoztak. Esztergomban már 1736-ban is határozatban írták elő, hogy minden céh a saját pénztárából sürgősen szerezzen be 1—1 bőrvedret, a céhbe újonnan felveendő mesterek is tartoznak 1—1 bőrvedret a céhnek és a köznek ajándékozni. Debrecen város tanácsa 1673-ban pedig úgy döntött, hogy az éjjel-nappal cirkáló őrök fizetésének felét adójukba tudják be, a másik felét pedig az utca lakói fedezzék. 1753-ban Pest városa minden elővárosi háztulajdonost kötelezett, hogy téglából építsenek kéményt; karókból tilos a rakásuk; a gyúlékony anyagból készült kémények lebontandók. S egyre-másra alakultak az önkéntes tűzoltó-egyesületek is. Az első 1835-ben Aradon, majd 1866 Sopronban és l867rben Körmenden. Az önkéntes tűzoltók az állandó készenlét állapotában, felelősségük tudatában gyarapították tűzvédelmi ismereteiket és ügyességüket versenyeken mérték össze. Az első országos tűzoltóversenyen — 1893 augusztusában — a szegedi önkéntes tűzoltók nyerték el a szaruból készült díszserleget. De nemzetközi versenyeken sem vallottak szégyent önkéntes tűzoltóink. 1900-ban Párizsban a budapesti csapat ugyan még csak a harmadik helyen végzett, de az 1906-os milánói versenyen a nyíregyházi egyesület már aranyérmet nyert. A tűz ősidők óta végigkíséri az emberiség sorsát. Az ókorban az istenek tulajdonaként tisztelték, ezért járt pórul Prométheusz, a vakmerő titán, aki ellopta tőlük a lángot. A tűz tud melengető lenni, de hirtelen löbbanó csóvája tragédiákat is okozhat, pusztulást és veszedelmet, amikor üszkös falak maradnak csak a családi otthonokból, bányák válnak égő pokollá, vagy gyárak, középületek dőlnek romba. Az emberiség — miközben még áldozati lángokat gyújtott a tűz forrásaként ünnepelt napisten oltárán — rádöbbent, hogy a tüzet nem elég imádni. Meg is kell szelídíteni. Először a rómaiak védekeztek szervezetten a tűz ellen. Ezt bizonyítja az aquincumi feltárások során ta' i -la BißiiiJiioti öitneia iBmíea í -imo áiúUisa 3ifi29 aióiavas Hirdetésfelvétel MINDEN KEDVES ÜGYFELÉNEK ÉS DOLGOZÓJÁNAK megköszöni múlt évi munkáját és boldog új évet kíván Szent Flórián, a tűzoltók védő- szentje: rocskával a kezében. A középkorban, szervezett tűzoltóság híján tőle vártak csodálatos segítséget. Az összegyűjtött és megőrzött sok becses emlék közül látható többek között ezen a kiállításon a középkori városok jellegzetes gólyanyakú fecskendője, az első magyar soproni tűzoltószergyár mozdonyfecskendője, a budapesti tűzoltók első gőzfecskendője, a gróf Széchenyi Ödön tűzoltóparancsnok tervezte tűzjelző 1874- ből, a Magyarországon először 1926-ban használt kismotorfecskendő, régi korok egyenruhái és sisakjai, különböző tárgyi és írásos anyagok, melyek a tűzvédelem múltjáról tanúskodnak, és azok a modern és korszerű eszközök és 'elszerelések, melyekkel ma az állami tűzoltóság őrködik a tűzbiztonság felett. A. T. aavarnrszani vidéken is Csengerben Kisvárdán Mátészalkán Nyírbátorban A POSTAHIVATALBAN, Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN.
