Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-28 / 302. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 28. Kommentár államosítások és földreform Iránban Demirel törököt fogott Az ünnepek alatt sem szünetelt a terrortevékenység Törökországban: kilenc személy vesztette életét, több tucatnyian pedig megsebesültek a politikai indítékú erőszakos cselekmények következtében. A legújabb erőszakhullám ürügye az volt, hogy több ezer diák megemlékezett a tavaly lezajlott karamanmarasi zavargások évfordulójáról. Az akkori 106 áldozatot most kilenc újabb tetézte. A rendőrség közben megkezdte annak a mintegy ötezer (!) személynek a kihallgatását, akiket Törökország különböző vidékein az utóbbi hetekben lezajlott megmozdulások során őrizetbe vettek. Mindez arra vall, hogy az október végén lezajlott kormányváltás semmiféle változást nem hozott. Mint ismeretes, a parlamenti részleges választások során a kormányrudat a centrumtól jobbra álló, Szülejman Demirel vezette igazságpárt vette át. Éppen azzal buktatta meg riválisát, hogy azt bizonygatta: az erélyt nélkülöző Ecevit képtelen megbirkózni a terrorizmussal, amelynek 22 hónap alatt 2600 halálos áldozata volt. Demirel azonban nem beszélt arról, hogy a köztársasági néppárt éppen tőle örökölte a terrorizmust, valamint az azt kiváltó mély politikai és gazdasági válságot. Mert a terrorizmus tulajdonképpen ez utóbbinak egyik tünete. Hiszen a jobb- és baloldal szélsőségesei nemcsak a haladás híveit veszik célba, hanem magát az amúgy is gyenge lábon álló polgári demokráciát. A 15 milliárd dollárnyi külföldi államadósságon, az évi 2,6 milliárd dollárnyi külkereskedelmi deficiten, az idei 80 százalékos infláción. Valamint a hárommillió munkanélkülin semmit sem változtat egy személygarnitú- ra-csere. Törökország tőkeerős NATO-szövetségesei változatlanul kevés hajlandóságot mutatnak az ország gazdaságának szanálására. így a jelek szerint Demirel miniszterelnök „törököt fogott”, amikor kormányalakításra, vagyis a jelen esetben a csődtömeg átvételére vállalkozott. P. V. Az iráni vezetés az elmúlt napokban több olyan intézkedést tett, amelynek feladata *— mint Hodzsatoliszlam Rafszandzsani, az „Iszlám Forradalmi Tanács” tagja megfogalmazta — „Irán gazdasági függetlenségének biztosítása”. A tanács többek között határozatot hozott a külkereskedelem valamint a termelőegységek államosításáról, amelyeket tulajdonosaik sorsukra hagytak, vagy amelyek eladósodtak. Ezek súlya jelentős az iráni gazdaságban. A tanács ezenkívül földreformot határozott el, amelyet fokozatosan Irán valamennyi tartományában végrehajtanak és amely elsősorban a külfölA Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) parlamenti csoportja javaslatot terjesztett elő a parlamentben, s ebben kéri a kormányt: dolgozzon ki olyan formulát, amely atomfegyvermentes övezetnek nyilvánítja az országot. A szocialisták utalnak arra, hogy az európai gazdasági és együttműködési értekezletet jövőre Madridban tartják, és fölszólítják a kormányt, hogy tegyen konkrét javaslatokat a fegyverzetek csökkentésére mind a hagyomádi tőke kezében lévő földeket érinti. Döntés született ugyanakkor az összes magániskola államosításáról. Ez az intézkedés a következő iskolaév kezdetén lép életbe. Iránban készülődnek az egy hónap múlva sorra kerülő elnökválasztásokra. Az elnöki tisztségre eddig 43-an pályáznak és számuk várhatóan tovább növekszik. Hivatalos helyről származó értesülések szerint síita papok nem jelöltetik magukat erre a tisztségre, így a legesélyesebb pályázónak megfigyelők szerint Abol Hasszán Baniszadr gazdasági és pénzügyminiszter látszik. nyos, mind pedig a nukleáris fegyverek területén. A dokumentum hangsúlyozza, hogy „Európa tömbökre oszlik”, s meg kell akadályozni a közép-hatótávolságú rakéták számának és hatékonyságának növekedését. A PSOE aktív enyhülési politikáért emel szót, es egyebek között kezdeményezést követel a kormánytól az észak-afrikai feszültség (nyu- gat-szaharai konfliktus) békés megoldása érdekében. n szocialista párt javaslata Legyen atomfegyvermentes övezet Spanyolország Gerencsér Miklós: FERDE MÁZ 12. A teljesen ártalmatlan kérdés annál tűrhetetlenebb lett, minél tovább hallgattak. S mivel egyikükben sem volt akkora bátorság, vagy lelemény, hogy újabb félrevezetéssel szédítsék az öreget, a tanácstalan kérdés pillanatról pillanatra keményedett mellnek szegülő követeléssé. Elsőnek Paula próbált menekülni a kelepcévé lett kérdés elől. — Szerintem már vége a meccsnek. Zoliék nemsokára itthon lesznek ... Edit annyira megalázónak érezte a gyáva bujócskát, hogy egyetlen lépéssel túljutott a taktikázgatáson. Elszánt szavaival sógórnőjéhez fordult: — Zoliék miatt nem fáj a fejem. Én már döntöttem. Burján Péter kapkodva a fejét hol ide, hol oda. Majdnem szeppenten érdeklődte Dezsőtől: — De hát miről van szó?... A bivalyerős kőfaragó hirtelen ereje tudatára ébredt. Mutatta, mennyire örül magának az életnek, s egyáltalán mily nagyszerű, hogy ő lehet apja és családja herku- lesi oltalmazója. Széles biztonságérzettel, jószívű vidámsággal bugyogtatta poharába a sört. — Igyunk még egy pohárral, édesapám! Igyunk a nagy ötletre! Mert nézze, aranyos fater, az az ötlet igazán óriási! Már nem mutatott szep- pentséget Burján Péter. Ellenkezőleg. Már-már vigyázzállásba rándította roggyant testét az erély. Nem nyúlt a poharáért. — Egészségedre, édes fiam. És most beszéljetek. Megelőzendő, hogy zordon hangnemben érkezzenek el a lényeghez, Edit szokásos szeretetreméltóságával sietett Dezső segítségére. — Hiszen együtt voltunk, amikor átjött Félix úr. Azt is tetszett hallani, hogy mit rebesgetett. Mintha Burján Péter tudta volna, hogy mérnök lánya fél az ő zordonságától, jeges rosszkedvűséggel rázta meg a fejét. — Nem emlékszem. — Ne tessék ilyen félelmetesen nézni rám. Voltaképpen fölösleges annyit fontoskodnunk. Mindössze arról van szó, hogy a lehető legegyszerűbb módon megszabadulunk az adósságunktól. Mintha megnyugodva eszmélt volna rá valami kellemesre az öreg, még a mosolygáshoz is kedvet kapott. — Persze, hiszen építész- mérnök vagy. — Aztán elmé- lázgatott egy ideig, majd váratlan daccal mondta mérnöklánya szemébe: — De számomra ez a ház a tökéletes. Ingerelte Paulát az apósa. Voltaképpen mindig is ingerelte. Ezért ha mód kínálkozott rá, azonnal kihasználta a bosszantási alkalmat. — Az öregség nem ok a maradiságra. Burján Péter különösen érzékennyé lett esztendők során menye csipkelődéseire. Komolyan soha nem haragudott rá, inkább szeretni próbálta. (Folytatjuk) TELEX A maffia természetrajza (4.) Szivaros Lilo utolsó vacsorája WASHINGTON A négynapos karácsonyi ünnep alatt 713-an vesztették életüket autóbaleset következtében az Egyesült Államokban. Ez 1965 óta a legmagasabb baleseti statisztikai adat. ADDISZ ABEBA Etiópia valamennyi tartományi központjában tömeggyűléseket tartottak a dolgozók pártja létrehozásának támogatása jegyében. A megmozdulások résztvevői határozatokban szögezték le: a párt létrejötte elengedhetetlen feltétele annak, hogy a szocialista útirányt választó Etiópia továbbfejlődjék. TESANJ Százharminc éves korában elhunyt Jugoszlávia legöregebb embere, Meho Hadzic. A matuzsálem, aki Tesanj város közelében, egy faluban élt, egész életében kitűnő egészségnek örvendett, mígnem egy esztendővel ezelőtt alaposan megfázott és csak azóta betegeskedett. ISLAMABDA Ziaul Hak, pakisztáni elnök „rendkívül hasznosnak” minősítette szaúd-arábiai látogatását, amelyet szerdán fejezőit be. Hazaérkeztekor sajtókonferencián jelentette be, hogy tervbevették jövőre az iszlám országok államfői csúcstalálkozójának összehívását. MADRID A madridi rendőrség szerdán közölte, hogy letartóztattak 18 spanyol állampolgárt Hárommillió dollár értékű kokaint koboztak el tőlük, miután kábítószerkereskedő-há- lózatot göngyölítettek fel. A kábítószert Bolíviából csempészték be Spanyolországba. SANTA MONICA A kaliforniai Santa Moni- cában kedden, 73 éves korában elhunyt Joan Blondell, világhírű amerikai filmszínésznő. A harmincas években aratta legnagyobb sikereit, többnyire huncut szőke nőszemélyek szerepkörében, olyan művészek partnereként, mint Clark Gable és James Cagney. Amikor 1976-ban Carlo Gambino golyóktól átlyugga- tott testéből a lélek végleg kiszállt, a Keresztapában jósolt sorsa teljesedett be — ő volt az, aki az írónak, Mario Puzónak modellül szolgált. Akkoriban a lapok arról írtak, hogy örökösödési háború áll a küszöbön. Ez be is következett, s tart valójában mind a mai napig. Gambino halála után a keresztapa szerepét az ambiciózus Carmine Galante vállalta. Kedélyesebb körökben Szivaros Lilónak, vagy Mészárosnak szólították, utalva arra, hogy mindig szájában lógott szivarja, illetve, hogy száznál több embert ölt meg vágóhídra emlékeztető módszerekkel. Galante a legnagyobb hibát azzal követte el, hogy az idős emberek mohóságával — az idén töltötte be a 69-et — kívánta bevégezni a nagy művet. Gambino halálát követően a családok sakkban tartották egymást, s nyilvánvaló volt, hogy csak egy esetben szervezhetők egységbe: ha közülük valaki a főnökök főnöke, a capo di tutti capi pozíciójára, vagyis a totális ellenőrzésre tör. Ezt tudta Galante is. Ezért igyekezett összeveszíteni a családokat. Egyedül Joe Bonnanó- val nem boldogult. A Banán Jóska névre hallgató családfő különös egyénisége a New York-i alvilágnak. Jól menő temetkezési vállalkozása van. Ez általános gyakorlat, a maffia több száz ismert cég részvényeinek jelentős hányadát birtokolja, tagjai részt vesznek mindenféle igazgatóságban, elnökségben. Ennek korántsem a pénzbefektetés az oka, hanem kiváló módja a feketén szerzett vagyon „kifehérítésének”. Ezenkívül Joe Bon- nanón keresztül a maffiának azért is jól jött a temetkezési intézet, mert sok-sok kellemetlenné vált ügyfelet átsegített a másvilágra. Persze malőrök mindig akadnak. „Szegény” Bonnanónak valóban össze kellett szednie magát, amikor egyszer a rendőrség arról faggatta, hogy egy koporsóba hogyan került két hulla. Bonnanó persze kivágta magát, mivel a maffia erre a célra a legkiválóbb és legdrágább ügyvédeket foglalkoztatja, s nem szűkmarkú, amikor közhivatalnokokat, rendőröket, fegyőröket lepénzelni kell. Galante 1974-ben szabadult. Az ő „pozíciójában” szokatlanul hosszú időt töltött börtönben kábítószer-kereskedelemért. Újra „szabadon” mesterkedett az ellenőrzés megkaparintására, de rosszul számított. Abban bízott, hogy halálos ítéletét csak valamennyi családfő egyetértésével lehet meghozni. S hogy ez a megosztott maffiavilágban mégis bekövetkezett, az mindenekelőtt Joe Bonnanó érdeme. Az FBI csak utólag tudta rekonstruálni az „államcsínyt”, annyira jól kons- piráltak a családok: a kiszemelt végrehajtók kész tervet és parancsokat kaptak. 1979. július 12., háromnegyed kettő. A helyszín Brooklyn Knickerbocker Avenue 205., a Mary nevű étterem. A cinkos tulajdonos, Joseph Tura- no,' Lilo unokatestvére. Az ítélet-végrehaj toknak a lelkűkre kötötték: ne legyenek kegyetlenek, s csak étkezés után lépjenek a színre. Így is lett. A hátsó helyiségben a finom ebéd után Galante jóformán fel sem eszmélt, s már nyolc golyót kapott. A kilencediket — szicíliai szokás szerint — a bal szemébe eresztették. Ez volt az üzenet, hogy árulás miatt ítélték halálra. A gyilkos a kihullott szivart is visszanyomta Galante szájába. S búcsúzóul az étterem bejárata felett — az utolsó vacsorát ábrázoló festményen Júdás alakját lyukasztotta át egy golyóval. Jelezve: ez a sorsa annak, aki vét a hallgatás törvénye ellen. Hahn Péter —Vége— Tisztelet Saint-Pierre-nek T isztelet a szent ügyek megszállottainak. Tisztelet Abbé de Saint-Pierre-nek, aki éppen kétszázötven éve is ingyen osztogatta királyoknak és polgároknak a maga költségén nyomatott „örökbéke tervezetét”, nem törődvén azzal, hogy a királyok többsége éppen háborúsággal volt elfoglalva; nem értek hát rá, hogy a könyvecske tanulmányozásába mély ed jenek. Pedig Saint-Pierre, miként nemrég megjelent kis könyve, „Az örökbéke tervezet rövid foglalata” tanúsítja, nagy elődök nyomdokain haladt, részese volt a felvilágosodás nagy folyamatának és munkája nem mosolyt, hanem megfontolást érdemel; hiszen egy okosan, logikusan gondolkodó ember, a humánum elkötelezettje vetette papírra. És az igazi emberséget csak az embertelen nevetheti ki. Mit tudott ő még a valódi, nagy világégésekről, hiszen a harmincéves háború, vagy XIV. Lajos hadjáratai kedélyes maszkabálok voltak ahhoz képest, amit a XX. század produkált, akár a helyinek mondott háborúkban is. Két és fél évszázada az abbé már gazdasági okfejtéssel bizonyította be a háborúk oktalanságát, Rotterdami Erasmus bölcsességét fejlesztve tovább, aki így írt: „Vedd a legjogosabb okot, képzeld el a háború legelőnyösebb kimenetelét, készíts továbbá számvetést az összes nélkülözésekről, amelyekkel a háború járt, és a hasznokról, amelyeket a győzelem hozott, és lásd, vajon megérte-e a győzelem?” Javaslatai lényegét pedig emígy foglalta össze: „Az uralkodókat ne a családi kötelékek egyesítsék, hanem a tiszta és őszinte barátság, s mindenekfölött a közös vágy, hogy az em- ' béri nem javát szolgálják.” Nos, az abbét ezek a gondolatok hatották át, amikor művét megalkotta, s felvázolta az akkori „ENSZ” körvonalait, melyről úgy vélte, ha az általa kidolgozott öt alapelvet, az örök béke biztosítékait megtartja, elvonulnak a villámot szóró fellegek az emberiség fölül. Béke- fenntartó haderőről, közös költségekről, közgyűlésről, a „status quo” fenntartásáról álmodott. Kifejtette: az erőfölényen alapuló békekötés nem egyéb, mint fegyverszünet, melyben a legyőzött egyébre sem vár, csak a visszacsapásra alkalmas pillanatra. Részletes megoldásokat dolgozott ki minden lehetséges békebontásra. Ú gy vélte, az Európai Szövetség létrehozása után legalább ötszáz évig nyugalomban élhet Európa — az akkori világ. Azóta kétszázötven év már eltelt. Nem mond‘ hatjuk, hogy semmi sem történt. De az az örök béke még várat magára. Pedig az abbé oly szépen vázolta fel a lehetőségeket. Talán vissza kellene lapozni hozzá. Speidl Zoltán Határidő előtt, december 25-én fejezték be Moszkva új metróvonalának építését. A 12 kilométeres kalinyini szakaszol még az év utolsó napjaiban megindul a forgalom.
