Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

1979. december 24. CISIAILI/CIDHCITITIHIC □ Igény a szeretetre Az emberek többségében nem fogalmazódik meg tuda­tosan az érzelmi biztonság iránti igény — és mégsem él­hetünk nélküle. Hiánya súlyos lelki problémákhoz vezethet. Az érzelmi biztonságot párhu­zamba vonva az anyagi biz­tonsággal, a gyakorlatban lé­nyeges különbség jelentkezik. Az anyagi biztonság kérdésé­vel mindenki foglalkozik és igyekszik életében kialakítani az anyagi biztonságot jelentő kedvező körülményeket. Az érzelmi biztonság iránti igé­nye ugyanígy mindenkinek megvan — de mégsem kezel­jük ezt a kérdést olyan súly- lyal, mint az anyagiakat. Pe­dig érzelmi biztonság nélkül olyan az élet, mint a sótlan étel. Nincs íze, aromája. Az érzelmi biztonság az élet „só­ja”. Rendkívül fontos ez az ér­zés már gyermekkorban, amikor a szülő szeretete je­lenti a gyermeknek azt a biz­tonságot, hogy nincs egyedül, van, aki szereti, gondozza. Ebből eredően jól érzi magát otthon, sőt, ez a tudat elkíséri mindenhova, önbizalmat ad, kiegyensúlyozott életszemléle­tet. Ha ez a biztonság valami­lyen okból csökken vagy meg­szűnik, a gyermek félénk, gátlásos lesz, elveszti bizton­ságérzetét és súlyosabb lelki következményei is lehetnek. Nem szabad tehát a szülőnek a gyermek biztonságérzetét megzavarni azzal, hogy nem nyújt elég szeretetet (itt nem az anyagi ellátottságra gondo­lok, hanem a bensőséges be­szélgetésekre), vagy például válás esetén a gyermeket ne­velő szülőnek megrendíteni a másik szülő iránti hitét, bizal­mát (pedig de sokan elköve­tik ezt a súlyos hibát!). Az érzelmi biztonság hiánya különösen égető idősebb kor­ban, amikor már érett, kifor­rott érzelmek válnak „üresjá­rattá”, ha nincs*, ahová az ember szeretetével kapcsolód­hatna és ezáltal érzelmi biz­tonságban érezhetné magát. A szeretetkapcsolat az idősebb és az idős ember életét is megszépítheti és egész élete során benne megérett, kifino­mult lelki értékeinek gazdag­ságát is felszínre hozhatja. De ha nincs az idősebb ember­nek ilyen szeretetet adó és szeretetet kapó érzelmi kötő­dése, akkor hiába van meg anyagilag mindene, mégis si­várnak érzi az életét, hiszen boldogság nélkül élni nehéz. Nem kisebb az igény más életszakaszban sem az érzelmi biztonság életörömet, életigen­lést jelentő jó érzésére — csak a dolgozni járó embernek ke­vesebb ideje van ezzel a lelki igénnyel eleget törődni. A ki­áltó érzésekre hangfogót tesz a rohanó élet eseményözöne. De azért súlyos teherként lesz az útitársa a hiányérzet mindad­dig, amíg fel nem oldódik egy biztonságot jelentő kapcsolat­ban. Sokan tévesen azt hi­szik, hogy csak a nőknek van szükségük érzelmi biztonság­ra. Ez nem így van. A férfi­aknak is éppen olyan szüksé­gük van erre, mint a nőknek. Hiszen az érzelmi kapcsolat­ban bontakozhat ki férfimi- voltának minden szépsége, ér­téke. Ezért ne elégedjenek meg szexuális együttlétre deg­radált kapcsolattal, hanem ke­ressék az értékesebb életfor­mára utaló, tartalmasabb kap­csolatot. Vannak az ember életében rövidebb-hosszabb szakaszok, amikor érzelmileg egyedül van, vagy ha van is társa, már nem kötődik hozzá (pl. elhidegült házastársak). Ilyen­kor elemi erővel tör fel a sze­retetkapcsolat utáni vágy, amely szinte éget... Ki ne ismerné ezt az érzést: sok em­ber között magányosan. Pe­dig sokszor tőlünk is függ, hogy felszámoljuk az egye­düllét érzését és valakihez kötődjünk. Ez a kötődés nem­csak szerelmi kapcsolat ese­tén jöhet létre, honem érzel­mi biztonságot nyújthat a jó rokoni, szomszédi, munkahe­lyi, baráti, sporttársi és egyéb hasonló kapcsolat is. Életörö­met jelentő érzés, ha abban a tudatban élhetünk: valaki tö­rődik velem, örül, ha lát, szí­vesen tölti velem az idejét, ha segítségre van szükségem, nem vagyok egyedül. Talán egy mondatban így is fogal­mazhatnánk : a tartalmasabb emberi kapcsolatok kialakítá­sa volna ideális célkitűzés. Ne rohanjunk el egymás mellett, hanem együtt vegyük észre a szeretetre, érzelmi biztonságra vágyó EMBERT és nyújtsunk egymásnak baráti kezet. Sokkal értékesebb lesz az életünk ... Híres konyhák - híres szakácsok tották a szállodák, ahol nagy elő­szeretettel alkalmaztak Olasz- és Franciaországban tanult szaká­csokat, akik mesterien ötvözték az olasz és a francia gasztronó­miai ízlést a magyar konyhai ha­gyományokkal, ezzel megalapoz­ták vendéglátásunk világhírét. A szakácsok szakmai társasága 1890-től rendszeresen összejött a pesti Régiposta utcai Stettner féle kiskocsmában, ahol egy jó pohár ital mellett kicserélték az ízes ta­pasztalatokat. A társaságot Jur- kovics Ferenc, a Hungária Szállo­da konyhafőnöke alapította és tagjai közé tartoztak a korabeli híres pesti szállodák és éttermek — az Angol királyné, a Vadász­gyar hagyományokkal, ebből fej­lődtek ki a számunkra oly kedves ízek: húsételek, sütemények, mártások. Tanítványa, Palkovics Ede 1904- ben, Jurkovics halála után alakí­totta meg a Magyar Szakácsok Körét, amely 40 évig híven szol­gálta a tisztes ipar hírnevét. A század elején megjelenő szaklap­juk korszerű gondolatok hordozó­ja volt. Recepteket közölt és kü­lön diétás rovatot is vezetett: a gyomor- és cukorbetegek ellátá­sához adott ma is jól használható ötleteket. A magyar szakács szívesen lá­tott vendég volt külföldön. Pá­rizs, London, New York szállodái, Lehet-e elképzelni igazi meleg ünnepi hangulatot terített asztal nélkül? Karácsony este, gyertya- gyújtás után, amikor a család asztalhoz ül, a gesztenyével töl­tött pulyka, a diós és mákos ka­lács ínycsiklandó illata — az ün­nep tartozéka. Így vallanak a régi konyhák hí­res szakácsai, akiket egykor „konyhamester”-eknek neveztek. Díszesen megterített szállodai asz­tal a századforduló evőeszközei­vel. Az elnevezés azonban pontatlan: igazi művészek ők, minden kor­ban a konyhai tudományok, a gasztronómia-avatott mesterei. Tisztelte is a szakácsokat min­denki, aki egyszer megkóstolta főztjüket. Történelmi feljegyzések szerint közülük nem egyet neme­si rangra emelt a király. A legel­ső volt Szakácsi Gondos Illés, II. Lajos udvari szakácsa, akinek főztjére messze földről eljöttek a taljánok, germánok és frankok a magyar királyi udvarba — így vált a jó étel-ital az udvari politika szerves részévé, gyakran a diplo­mácia fontos eszközévé. Megbecsült foglalkozás volt a konyhamesterség: földet, jogi vé­dettséget kaptak a szakácsok, mint az udvar bizalmi emberei. A leghíresebb mesterek a Somogy megyei Köldekről származtak. A falut több száz évig a szakácsdi­nasztiák szülőhelyeként tartották számon. A magyar konyha nehéz, zsíros húsai, a cubákjai a XIX. század­ban szelídültek, finomodtak köny- nyebben emészthetővé. A régi fo­gadókat, betérő csárdákat felvál­A híres pesti 100 Éves Étterem konyhafőnöke Hegymegi István mesterszakács. kürt, az István főherceg és a Ma­gyar Király szakácsai. Mérföldkő volt a magyar kony­haművészet fejlődésében idősebb Marchall József munkássága. Mi­után hosszú évtizedeket töltött ínyenc remekmű: hortobágyi ros­télyos, mögötte fogas hidegtál. (MTI fotó.) Franciaországban — III. Napóleon konyhamestereként —, hazatért és magával hozta a francia konyha ízkölteményeinek titkait. Ezeket összehangolta, párosította a ma­Szépek 70 perc alatt Sokszor megesik, hogy vendége ségbe, színházba megyünk, vagy vendéget várunk s már alig ma­rad időnk a felkészülésre. Jó idő­beosztással 70 perc elegendő, hogy kapkodás nélkül szépek le­gyünk. 1. Mielőtt gurigákra csavarjuk a hajunkat, a fürtök végeit kissé lakkozzuk be, ez 10 percig tart. 2. Fejünket kössük be kendővel és arcunkat alaposan tisztítsuk le arctejjel vagy babaolajjal, ehhez 5 perc elegendő. 3. Következzék egy meleg, majd langyos tusolás, majd egész testünket dörzsöljük be testápolóval; újabb 15 perc. 4. Tegyünk fel arcunkra és nyakunk­ra a bőrünknek megfelelő arc­pakolást és feküdjünk le, becsu­kott szemmel lazítsunk 10 percig. Utána lemossuk magunkról a pa­kolást. Az egész művelet 25 per­cet vesz igénybe. 5. Mindenki sa­ját jóízlése szerint — és az alka­lomhoz illően — kikészíti arcát, nyakát, szemét. Ne felejtsük el: kevesebb többet mutat! Ügy vél­jük, 10 perc ehhez is elég. 6. Most pedig öltözzünk fel, bújjunk ruhánkba és tegyünk a vállunkra kendőt, mert következik az utolsó teendő: frizurát fésülünk ma gunknak. Ezután már csak egy kevés parfüm vagy diszkrét köl­ni jöhet, hiszen letelt az utolsó 20 perc. Nem siettünk, nem ideges­kedtünk, s mégis frissek, szépek lettünk 70 perc alatt! világhírű éttermei versengve szer­ződtették őket és szerte a világon egymás után nyíltak meg a ma­gyar éttermek. Ilyen szakmai hagyományokon nőttek híressé a század 30-as, 40- es éveiben azok a magyar szaká­csok, akiknek szakácskönyveit szívesen forgatjuk, akiknek nevét jószerével az egész ország ismeri. Rákóczi János, Mózer István, Ré- berger Elek, Venesz József, Túrós Emil neve nem csak a magyar vendéglátóiparban fogalom, a vi­lágon is csaknem annyi tisztelő­jük van, mint egykor híres fut­ballistáinknak . . . S mi a helyzet ma? Híres-e még konyhánk, vagy megkopott a hírnév? Lontai Egon, a Magyar Szakács és Cukrász Szövetség elnöke sze­rint az iparszerű termelés, a tö­megétkeztetés elterjedése ment a minőség rovására. Külföldön gyakran rendeznek magyar hete­ket, hazai gasztronómiai napokat. Ezek sikere azt bizonyítja, hogy szereti a közönség ételeinket, kü­lönlegességeinket. Szívesen idézik fel a már megismert ízeket. A szakácsok nagy része a legmaga­sabb igényeknek is megfelel, ha rendelkezésére áll a megfelelő anyag, eszköz. Alapvető ebben a szakmában a technológiai szabá­lyok betartása: a sütés-főzés, a párolás, a pirítás adja ételeink ízét, a jó fűszerezés pedig zama- tát. Hazánkban ma is sok-sok he­lyen kiváló konyhát vezetnek. Vi­déken talán eredetibb, ízesebb az étel, mint a főváros egyes étter­meiben. Érdemes felsorolni né­hányat a legkiválóbb mai meste­rek közül. Híres a Gellért Szálló konyhafőnöke: Novák Ferenc, az Intercontinentálban Guilner Gyu­la, a Hiltonban Lukács István, a Pannónia hidegkonyhai vezetője: Csányi József. Ebbe a kategóriá­ba tartozik a debreceni Arany Bi­ka, a pécsi Nádor Szálló és sok más étterem is. Kispöttty, kicsiknek, nagypötty nagyoknak A legújabb divatpulóver azok­nak kedvez, akik félretették az évekkel ezelőtt divatos sima kö­tésű, semleges szürke, drapp twisztpulóverüket, de a gyerekek kopottá hordott pulcsijait is új­jávarázsolhatjuk egy kit türelem­mel. A tisztára mosott pulóvert a munkaasztalra helyezzük, s kockás papírra elkészítjük a pon­tos szabásmintát. A bemutatott szabásminta a legújabb divat­irány szerint női és 6—8 éves gyermek részére készült, össze­hasonlítjuk a meglévőnkkel, a foltok átrajzolásánál a kiinduló­pont az esetleges javítandó felü­let, a hiányok pótlása. A számo­zott színek irányadóak, a foltmé­ret a szükségnek megfelelően, tetszés szerinti nagyságú lehet. Ha új fonalból kötünk, akkor vagy nagyon sötét (fekete, éj­kék), vagy púderszerűen halvány világosdrapp, hamvasfehér, vaj­színű gyapjúfonalat vásároljunk. A foltozás tiszta, élénk, azonos vastagságú fonalból, szemet után­zó öltésekkel készül: kék (1), zöld (2), sárga (3), piros (4), fe­hér vagy fekete (5). Üj munkánál a két különböző színárnyalatú fo­nalat egymáson keresztbe fektet­jük, s amivel tovább kívánunk haladni, alulra kerül, így a szá­lak sorközben összekapcsolódnak. A bemutatott pettyes foltrend­szerek csupán kiragadott példák a számtalan variációs lehetőségből. A kivarrás megkezdése előtt aján­latos a felnagyított szabásmintán színes ceruzával előre megtervez­ni, berajzolni a színelosztást, a „muszáj-foltokat” és a „divat­foltokat”. / - Vs;: Buga doktor intelmei az ünnepekre Dínomdánom után szánom-bánom A garázda ikrek ketten vannak. Sokszor kézenfogva, csökönyös ragaszkodással követik egymást. Szinte kézenfogva kellemetlen­kednek. Természetük nem azo­nos, de abban megegyeznek, hogy nem ismernek határt. Belemarják magukat az ember életébe és ha letelepedtek, igen nehéz megsza­badulni tőlük. Az egyiket úgy hívják, hogy „Dínomdánom”, a másikat meg „Szánom-bánom”. No, de hát miért emlegetem én ezt a veszedelmes ikerpárt ponto­san decemberben, a legkomo­lyabb télvíz idején? Mert a leg­többször ilyenkor érkeznek köny- nyelmű édesanyjukkal, a gátlás­talansággal együtt. Lássuk csak, mit is jelent az ember életében a tél, az évváltás, az újév ünnepcsoportja? Világtájunkon az őszi napéj­egyenlőség óta lassan, de folya­matosan rövidül a nappal, fogy a világosság és a ködös, hűvös, nedves, esetleg borús és szeles idő valósággal rátenyerel az emberre. Nemcsak kedélyállapotára, ha­nem még fizikai erőnlétére is. A ragyogó napsugaras, beretvaéles — úgynevezett csikorgó —, havas, jeges nappal sokat segítene, de azt a mai meteorológia szűkmar- kúan méri és ha egy-egy erőseb­ben napos dél le is simogatja az emberről a legmelegebb gúnyát, a fogait összekocogtatja a gorom­ba reggel. Az ember ellenállóké­pessége csökken. Érzékenysége növekszik. Mozgás- és vitamin- igénye is, de környezetében a táplálékok — gyümölcsök és a megmaradt saláta — és főzelékfé­lék vitamintartalma ugyanakkor csökken. A nappalok kíméletlen rövidülései után szinte keserves áhítattal várja a napfordulót, az új idő születését, a nappalok hosszabbodását, az új évet. Mindezt azért kellett elmonda­ni, hogy megértsük az ünnepváró ember áhítozó ünnepélyességét és megértsük, hogy ilyen körül­mények között mennyire érthe­tő, hogy néhány napra felülkere­kedik benne a meggondolatlanság és nem teszi bírálat tárgyává cse­lekedeteit. Az ünnepi könnyelműségről és meggondolatlanságról már sok szó esett orvosi körökben. A legjellemzőbb szokás az ünnepi alkoholfogyasztás, ami nélkül — egyesek szerint — talán nem is ünnep az ünnep. Nem sajnálja az orvos senkitől a változatos, ízletes, kissé szokat­lanabb ünnepi eledelt, de irigy- li — és jogosan irigyli — azt a többletet, amitől rosszul lesz, ami megárt, mert a puffadtság, a böfögés, a hányás, a gyomor-, epe- és hasgörcs senkinek se le­het öröm. Még a józan emberek között is gyakori az ünnepi diétahiba. Ezt az magyarázza, hogy a közös asztalnál ülés az étvágyat fokoz­va háttérbe löki a józan észt és az ember arra gondol, hogy hát­ha .. . hátha most nem árt meg?! Ne csapja be önmagát! A Dínomdánom — még ha kurjant, akkor — beereszti alamuszi iker­testvérét, a keserű szájízt. Az évváltás ünnepének fellazult, napjai alatt valósággal kinyúj­tózkodnak az otthonok. A hasz­nálatlan, a nyár óta fűtetlen szo­bák, termek, klub- és kocsma­helyiségek kályhái, fűtőszerkeze­tei morogni, pöfögni kezdenek és a hideget kilökdösi a bekénysze- rített meleg. No, de csak a levegő válik barátságosabbá. A falak hi­degek maradnak és valósággal okádják a didergést. Ha sok em­ber gyűlik össze, a hideg falon patakokban folyik a lecsapódott pára és a falak mentén ülőkbe kezdi befészkelni magát a reuma meg a lázas köhögés, hiszen a könnyebb náthát észre sem veszi az ünnepet ülő könnyelműség. Nem elkerülhetetlen, hogy a Dí- nomdánomot a Szánom-bánom kövesse, hiszen egészsége meg­tartása, mértékletesség, óvatosság és gondosság mellett is ünnepel­het az ember. Bug^a doktor KM ÜNNEPI MELLÉKLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents