Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-24 / 301. szám
Karácsony1 4 HÁROM 4 lFÖLDRESZENji Szorgalmasan kopogott telex-gépünk, s végtelen szalagján sorra jelentek meg tudósítóink írásai. Választ küldtek arra a kérdésünkre: hogyan ünnepelnek azokban az országokban, ahol dolgoznak, íme, a levelek, melyek mint kötelékek, egy oldalra hozzák össze három földrész békességét óhajtó embereit. VARSÓ: . . .. , , to ' it”' . ."IOPO r rr^vurf* ' Széna az abrosz alatt Jó két évszázaddal' ezelőtt, amikor a fenyőt, mint a karácsony legfőbb díszét, még nem ismerték lengyelföldön, a szoba négy sarkába vilia estén négyfajta gabonakévét raktak. A szalmát ezután a 18. században Németországból átterjedt fenyők váltották* fel, s ma olyannyira elképzelhetetlen e nélkül a lengyel karácsony is, hogy csupán Varsó 1 millió 250 ezer lakóját ezekben a napokban 950 ezer valódi és több száz ezer műanyag fa várja az árusítóhelyeken. A régi népszokások közül mindössze annyi maradt — legalábbis a városi ember számára —, hogy az ünnepi asztal damasztterítője alá hagyományőrzőül szénát szórnak. A falu még sok színét őrizte meg a régmúlt karácsonyoknak. A városi embernek sztereómagnóról szólnak a karácsonyesti dalok, de falun még csaknem mindenütt ko- lendáznak, ami pontosan megfelel a mi kántálási szokásainknak. Az ünnepi asztal fogásai sokfélék, bőségesek. Egyvalami semmiképpen sem hiányozhat, s ez a „karp”, vagyis a ponty. Bialystok környékén elmaradhatatlan a kásával töltött kismalac, amit 23 fajta fűszer és illatos fű ízesít. A balti partvidék kasub falvaiban nem este, hanem 25-én, késő reggel ül asztalhoz a család. Az ország délkeleti vidékein pedig a „kutia” a-hagyományos ételek egyike. Ez nem más, mint főtt és sült búzaszemek, mák és méz keveréke. Még néhány étel a vigilia menüjéből: halkocsonya, tejfellel ízesített halié, káposzta borsóval és olajjal. Ami pedig a karácsonyi hangulatot illeti, a lengyelek is úgy tartják, hogy havasan szépek az ünnepek. És ha hinni lehet a jósló közmondásnak: Barbara (itt nem Katalin) tocsogott, karácsony kopogni fog. Szilágyi Szabolcs PRÄGA: Lucfenyőt díszítenek A csehszlovákiai háziasz- szony is süt-főz az ünnepekre. És mivel itt a karácsonyi bevásárlást már októberben megkezdik, kerül majd sokféle ajándék a fa alá is. Ami a karácsonyfát illeti, Csehszlovákiában a lúcfenyő a legkedveltebb. Ez a fafajta itt magasabbra és arányosabbra nő, mint nálunk és január végéig meleg szobában is kitart. A hagyományos karácsonyesti vacsora: rántott ponty majonézes krumplival; hal annyi van, hogy Moldvát lehetne rekeszteni vele. Aki nem kedveli a rántott halat, főtt pontyot tálal fekete mártással. Ezt aszaltszilvából, vagy szilvalekvárból készítik és jól megszórják durvára vágott diódarabokkal. A dió azonban sajnos az idén hiánycikk, jóformán az egész diótermés elfagyott. Mák is kevesebb van, mint más években, pedig szlovák területen kedvelt karácsonyi édesség a bobájka, amely forró vaníliás tejjel meglocsolt zsemledarabkákból készül, cukros-mákos főzettel leöntve. Karácsony első napján a fő étel a knédlivel tálalt sült pulyka vagy sült liba. Az idén azonban csak csirkéből lesz elegendő a baromfiak közül. Marha- és sertéshúsból kiegyensúlyozott az ellátás. Csehszlovákiában ünnepnapon elmaradhatatlan az édesség. A sok főzés mellett a háziasszony süt még egy kis mézes tarkedlit, almáslepényt és tejes kalácsot is. A sütést persze megkönnyíti, hogy a knédlitől a kuglófig mindenféle süteményhez kaphatók olyan tésztaporok, amelyekhez csak vizet vagy tejet kell adagolni, és kikeverés után máris süthető, főzhető. Dénes Mária NEW YORK: Kísértetvárosok BONN: Sláger a magyar liba DAMASZKUSZ: Békességóhajtás Nemcsak az iszlám, de a kereszténység is a szent helyek sokaságával dicsekszik Szíriában. A két világvallás békés egymás mellett élése immár sok évszázados gyakorlat, s kölcsönösen tiszteletben tartják egymás ünnepeit is. Nincs ez másként a karácsonnyal sem. A damaszkuszi üzletek megteltek olasz játékokkal, karácsonyfadíszekkel. Gyertyák, gömbök, édességek ezernyi keleti változata kínálja magát. A karácsony igazi nagy ünnep. Hetekkel korábban megkezdődnek az előkészületek. Szent Pál és Ananiás kápolnájában éppúgy, mint Maa- lulában, Szent Szarkisz vértanú kolostorában. Itt Michel atya, a libanoni páter készíti a jászolt, s közben büszkén meséli: ebben a kisvárosban még ma is arámul beszélnek, azon a nyelven, melyen Jézus is beszélt egykoron. Valamivel lejjebb, a hegyoldalban Szent Tekla kolostorában igazi üzletet is jelent a karácsony. Miután az iszlám országokban képtilalom van, nem lehet ottani, arab nép- viseletes babákat kapni. Csak itt, a kolostor nővérei készítenek horgolt játékbabákat, melyek ilyenkor, • az ünnep előtt ugyancsak kelendőek. A szíriai főváros keresztény negyedében a karácsony három-négy napig is eltart. Régi, őskeresztény szokások elevenednek meg, melyek ma is élnek. Lévén ez a táj még része a Szentföldnek, megszaporodnak a látogatók, zarándokok is. A bibliai táj, a mai életben is .megfigyelhető ősi szokások, a hely varázsa a világ minden részéről csalogat ide. A családok is készülnek. A keresztények fát állítanak, s a sokféle Betlehem közül válogatnak a boltokban. A könyvkereskedések 2—300 féle színes lapot kínálnak arab, arámi, angol, francia jókívánság-szövegekkel. A hagyományos ételek mellett megjelennek a datolyával töltött kalácsok. Az ajándékok olyanok, mint Európában. Irányítható autó, a Legó-játékok 130 fajtája, óra, műszaki cikkek, technikai játékok, spanyol babák, német társasjátékok közül válogathatnak a szülők. Szíriában ugyancsak őszinte a karácsonyi békességóhajtás. A sok gonddal, külső fenyegetéssel kíjzdő országban nem csak a keresztények, de a mohamedánok és a zsidók is reménykednek: talán eljön ak idő, amikor az ilyenkor szokásos kívánság valósággá lesz. Bürget Lajos MOSZKVA: „Gyed Maróz" A hóborította és hóviharok sújtotta Észak-Dakotától egészen a napsütötte Floridáig, ahol még javában fürdenek a tengerben, Egyesült Álla- mok-szerte folyik a valódi- és műkarácsonyfa-vásár. A szeretteiknek ajándékokat keresők megtöltik az áruházakat, a bevásárlóközpontokat. De nem mindenütt. Detroit- ban, az amerikai autóipar központjában például 116 000 dolgozót bocsátottak el a közelmúltban, egyelőre ideiglenes jelleggel, ök jobbára a munkanélküli segély nyilvántartását vezető hivatalok előtt állnak most sorban. Ez a juttatás hosszabb távon ugyan arra elegendő, hogy a rászorulók ne haljanak éhen (egyes esetekben a bér 40 százalékát is eléri), de ajándékvásárlásra már aligha telik belőle. A jövő évre várt általános gazdasági visszaesés első jeleként, no meg a benzinárak állandó, gyors növekedésének következtében az Egyesült Államokban hónapok óta egyre csökken a gépkocsieladás, különösen a sokat fogyasztó amerikai autótípusoké. Ezért zárják be kapuikat az autógyárak. A Chrysler Vállalat közölte: január 4-én leáll a termelés a hamtramcki gyárában, ahol a Dodge kocsik összeszerelése folyik. Michigan államnak ebben a helységében ez az egyetlen üzem: ha megszűnik benne a munka, a város kísértetvárossá válik. Máris kísértetvárosnak nevezi a sajtó az Ohio állambeli Youngstownt, ahol nemrégiben 5000 acélipari munkást bocsátottak el. Ezen a vidéken máris tizenöt acélgyár állította le a termelést: ha nem veszik át az autógyárak, nincs hova tenniök terméküket. A gazdasági visszaesés természetesen nem minden vidéket sújt egyformán. De hiába akad- délen munkaalkalom, a magas keresethez szokott, családi házzal rendelkező detroiti géplakatos vagy pittsburghi olvasztár nem mehet el segédmunkásnak egy dél-karolinai -textilgyárba vagy béresnek egy kaliforniai zöldségtermesztő farmra. Ha van hó, ha nincs — az ő karácsonyuk fekete az idén. Kulcsár István Minden évben november 11-én, 11 óra 11 perckor a bolondok ünnepet ülnek a Rajna-vidéken : vidám dalolásuktól kísérve, káposzták között megszületik a karnevál hercege és hercegnője, hogy mostantól kezdve egészen hamvazószerdáig — tehát három és fél hónapon át — ők irányítsák a mulatságok sorozatát. Ám mielőtt még bárki a farsangi előkészületekre koncentrálna, helyet és időt kell adni a karácsonyi készülődésnek. m Amikor november végén a legtovább nyitva tartó vurs- lik is bezárnak, a piacterek egyszeriben átalakulnak karácsonyi vásárrá, ahogyan a bajoroknál nevezik: kriszkindli-piaccá. Itt kaphatók mindazok a díszek és jópofa- ságok, amelyek a német otthonokat decemberben különösen hangulatossá varázsolják. Mert a feldíszítéssel nem várnak ám karácsonyig, az adventi cicomgzásnak már december elsején eljött az ideje. Sőt az utcákat, üzleteket, áruházakat tulajdonképpen már előbb feldíszítették, de itteni szokás szerint a díszkivilágítást nem szabad előbb kezdeni. Egyébként ami a fények pompáját illeti: ezen a télen különösen vita folyik az NSZK-ban, vajon illik-e a mai energiatakarékos világban ennyi ünnepi lámpát gyújtani. Oroszföldön is megindultak a fenyők, Nagy Péter cár óta mindig ilyentájban. Pedig van még idejük jócskán, mert itt az év utolsó napjára esik a Télapó-ünnep, a karácsony, meg a szilveszter. A hagyomány családi ünneppé avatja Szilveszter napját. Sustorgó szamovár köré gyűlik a család apraja-nagy- ja, s ünnepi asztalnál búcsúztatják az óesztendőt. Csilingelő szánkóján „Gyed Maróz”, az orosz Télapó is megérkezik. Nagy zsákjából ajándékot ad kicsinek-nagy- nak, mert Szilveszter napján az ajándék mindenkinek kijár. Még Télapónak is: gazdagon terített asztalhoz ültetik, amelyre az orosz konyha ezerféle ízét varázsolta a ház asszonya. Ráksaláta, babsaláta, majonézes sajt — ezek még csak előételek mind — meg diós csirke, scsi, szol- janka, s a sokféle sült, ami mellől nem hiányzik a jóféle savanyú káposzta, ízes uborka, meg a sok-sok jó illatú keleti zöldség, amit mi magyarok hírből sem ismerünk. Nem marad el a hal sem, amiből a legtöbb helyen ilyenkor szilveszteri kocsonya készül. A háziasszony nagy tálcákra süteményeket is tornyoz, van ott bukta, meg pi- rozski, de még lekváros mézes is. Ott díszeleg a hatalmas torta is, amit megkóstolni csak az pj esztendőben illik. S hogy könnyebben csúsz- szon a sok jó falat, jó borokat is isznak hozzá, Tokait is, több helyen. Éjfélkor aztán durran a pezsgő — s elszabadulva egy kicsit az asztaltól — tánccal köszöntik az új esztendőt. S akinek még kedve, ereje maradt, a Vörös Térre siet, az őrségváltáshoz. Az őrök kimért, feszes lépteit — akik talán e pillanatokban jövendőnket is vigyázzák — jókedvtől csillogó szemek, pezsgődurranósok kísérik. Kolláth Adrienne Az otthonok dekorációjának szabályos rendje, rituáléja van. A zöld fenyőt például csak ezüst csillagokkal szabad díszíteni, a színes szalagokkal átkötött virágkonzolokra vagy éppen más színű műfenyőre viszont süteményeket szokás aggatni. Amihez természetesen az is hozzátartozik, hogy a háziasszonyok már hetekkel előbb sütni kezdenek, a lakásokból kellemes illatok áradnak, a marcipános, mandulás, mézes sütemények megtöltik a konyhai polcokat. A süteményekből azonban nemcsak a fák dísze lesz, hanem karácsonyig még csipegetnek is belőlük kávé mellé, gyertyafénynél. Az adventi gyertyatartó négyágú, a karácsonyt megelőző négy vasárnap mindegyikén illik bennük mindig eggyel több gyertyát gyújtani. A lakásokat kívülről is dekorálják: az erkélyekre, teraszokra, a kertekbe kisebb fenyőfák kerülnek, többnyire ugyancsak kivilágítva. Mire a feldíszítéssel és a sütéssel végeztek, már kezdhetik összeállítani az ünnepi menüt is. Ebben itt is hagyományosan helyet kell kapnia a halnak, a különféle vadaknak, a szárnyasok közül pedig a libának. A bonni élelmiszerüzletek karácsonyi slágere a lengyel pulyka és a zsenge magyar liba. Lipovecz Iván KM ÜNNEPI MELLÉKLET 1979. december 24.
