Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

MA Első karácsony az új lakásban (2. oldal) Szerkezetváltás Balkányban (3. oldal) A népgazdaság 1980. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a kormány értékelte a népgazdaság 1979. évi fejlődését, megtárgyalta és jóváhagyta -az 1980. évi népgazdasági tervet. Á népgazdaság 1979. évi fejlődése úti közlekedésé jelentősebben haladja meg a tavalyit. A sze­mélyszállítási teljesítmények növekedési üteme mérséklődött. A szállítási kapacitások ez évben továbbfejlődtek. A sze­mélygépkocsi-állomány több, mint 100 ezer darabbal nő. Kö­zel 220 km utat korszerűsítettek és több mint 1300 km-en vé­gezték el az útburkolat megerősítését. A munkaerőforrás — elsősorban demográfiai okok miatt Balkányból a metróhoz A „Fémmunkás” Vállalat balkányi üzemében hazai megren­delésre gyártanak lábrácsot. A termékek az ország minden részére eljutnak, jelenleg a budapesti metrónak és a szemét­égetőnek készítenek több száz darabot. Képünkön: Szilágyi Ferencné és Asztalos Lászlóné összeállítják a rácsot. (M. V. felvétele) A Minisztertanács megállapította, hogy bár az 1979. évi terv végrehajtása a vártnál nehezebb gazdasági helyzetben kezdődött meg, a fő gazdaságpolitikai célt sikerült elérni: megkezdődött a gazdasági egyensúly helyreállításának folya­mata. A terv végrehajtását nehezítette, hogy az időjárás a mezőgazdaságban termeléskiesést okozott, a külkereske­delmi Cserearányok számítottnál nagyobb romlása pedig je­lentős árveszteséggel járt. A népgazdaság fejlődése — figyelembevéve a nehéz kül­ső és belső körülményeket — kedvezőnek ítélhető. Bár a gaz­dasági munka iránti hatékonysági és minőségi követelmények szabta feladatok teljesítésében az előrehaladás még nem ki­elégítő, a népgazdaság egyensúlyi helyzete javul, a gazdasági folyamátok nagyobbrészt a tervezetthez közelállóan alakul­nak. Mindez annak köszönhető, hogy a terv alapvetően helye­sen határozta meg az ez évi gazdasági munka fő céljait, a végrehajtást szolgáló eszközöket és intézkedéseket, a gazda­ságirányító szervek szemlélete és gyakorlati tevékenysége je­lentősen fejlődött, a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók eredményes munkát végeztek a célok elérése érdekében. A terv az egyensúlyi helyzet javításának követelményé­ből kiindulva határozta meg, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének útja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek termelésének dina­mikus növelése, a ráfordítások csökkentése, a termelés és a kivitel szerkezetének gyorsabb átalakítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a hatékonyság, a minőség és a mun­katermelékenység javítása. Ennek megfelelően a terv a belföldi felhasználásnak az 1978. évihez hasonló színvonalát, ezen belül a fogyasztás sze­rény növekedését és a felhalmozás mérséklését; a kivitel gyors, a behozatal igen kismértékű emelkedését irányozta elő. A népgazdasági terv irányvonalának megfelelően a gaz­dasági növekedés üteme kisebb az 1978. évinél. A fejlődés iránya és az elosztási arányok alapjában megfelelnek a terve­zettnek. A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb ütemben emelkedik, döntően a mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem csökkenése miatt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása elmarad az 1978. évi és a tervezett színvonaltól is. Ezen belül a lakos­ság fogyasztása mérsékelten emelkedik, a felhalmozás viszont lényegesen alacsonyabb az előző évinél. A terv előirányzatai­nak megfelelően a kivitel dinamikusan nő, a behozatal csök­ken. Az ipari termelés növekedése a belföldi felhasználás csök­kenésének hatására a tervezettnél lassúbb. A tavalyihoz ké­pest különösen a villamosenergia-iparban, a gépiparban és a vegyiparban mérsékeltebb a fejlődés üteme. Az ipari termelés szerkezete a terv céljainak megfelelően változik. Az ipar belföldi értékesítése — a kereslet alakulá­sával összefüggésben — nem, vagy alig nő, néhány esetben azonban előfordult, hogy az igényeket nem elégítették ki. A rubel elszámolású kivitel a tervezettnek megfelelően, a nem rubel elszámolású kivitel azt meghaladóan emelkedik. A nem rubel elszámolású kivitelt dinamikusan növelő vállalatok ter­melése az átlagosnál gyorsabban fejlődik. Több vállalat ter­melése viszont az 1978. évi szintet sem éri el. A belföldi kooperációs kapcsolatok fejlődése továbbra sem kielégítő, az anyag- és alkatrészellátási nehézségek ese­tenként fennakadást okoztak a termelésben. Az anyag- és energiatakarékosság növelésére, a termelési szerkezet korsze­rűsítésére irányuló intézkedések végrehajtása vontatottan halad. Nőtt az alaphiányos, veszteséges és fizetési nehézségek mellett gazdálkodó vállalatok száma, a gazdálkodás nem ki­elégítő javítása, a termelési szerkezet lassú változtatása és a nehezebb gazdasági feltételeket jobban közvetítő szabályo­zás következtében. E vállalatok fokozták erőfeszítéseiket helyzetük javítására, néhány vállalatnak azonban központi se­gítséget kellett nyújtani. Az építőipari termelés az év első felében gyors ütemben nőtt. A második fél évben a növekedési ütem fokozatosan csökkent. Az év egészében a termelés a tervezettnek megfe­lelt. A visszautasított építési rendelések száma csökkent. A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A nö­vénytermelés a tavalyi színvonal alatt marad, az állattenyész­tés termelése emelkedik. A csapadékszegény ősz, a kemény tél és a belvizek miatt 220 ezer hektár őszi vetés pusztult ki. A tavasz végi — kora nyári aszály további terméskiesést okozott. Kenyérgabonából, rizsből, burgonyából és a zöldség­gyümölcs félékből a tervezettnél kevesebb termett. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — min­den fajtánál meghaladja a tavalyi és a tervezett színvonalat. A vágómarha-termelés a tervezett körül alakul, a tejtermelés lehetővé teszi az igények kielégítését. A kedvezően fejlődő sertés- és kocaállomány több vágósertés termelését tetté le­hetővé és megalapozza a termelés további növelését is. Az áruszállítási teljesítmények — a mérsékeltebb ütemű termeléssel összefüggésben — az előző évinél lassabban nő­nek. A vasúti áruszállítás teljesítménye mérsékelten, a köz­— tovább csökken. Ennek ellenére az aktív keresők száma — gyermekgondozási segélyen lévők, valamint a háztartásbeliek számának mérséklődése miatt — gyakorlatilag nem változik. A vállalatok munkaerő-kereslete mérséklődött. Az ipar­ban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csökken. A szolgáltató ágazatokban a létszám a tervezetthez közelálló mértékben nő. A lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának növeke­dése mérséklődött. Az árszínvonal a júliusi árintézkedések nyomán a korábbi évekénél jelentősebben emelkedett. A lakosság pénzbevételei — az áremeléshez kapcsolt jö­vedelemkiegészítéssel együtt — jelentősen növekednek, a fo­gyasztói árak növekedése miatt azonban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme nem, vagy alig nő, a munkások és alkal­mazottak egy keresőre jutó reálbére pedig valamelyest csök­ken. A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően nő, mivel jövedelmeinek a korábbinál nagyobb hányadát fordítja áruvásárlásra. Élelmiszerekből az áruellátás megfelelő. Az iparcikkek értékesítése is bővült, 'de néhány termékből (néhány ruhá­zati cikk, műszaki áru, bútorok, építőanyagok) nem lehetett teljesen kielégíteni az egyes időszakokban nagymértékben megnőtt keresletet. Áz év végéig a tervezettel közel azonos számú lakás épül fel. Az egészségügyi ellátás, elsősorban a gyógyintézeti ágyak bővítésével, tovább javul. A bölcsődei helyek száma gyara­podik, az óvodai helyeké — elsősorban a társadalmi összefo­gás eredményeként — a tervezettet meghaladóan nő. Az álta­lános iskolai osztálytermek száma nő, így az egy osztályte­remre jutó tanulók száma csökken. A beruházások volumene — a tervvel összhangban — az 1978. évi szint körül alakul. Állami beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az ez évi befejezésre tervezett nagyberu­házások közül a Tiszai Hőerőmű I. üteme, a Magyar Optikai Művek számítástechnikai fejlesztése, a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat fejlesztése, a Borsodi Vegyi Kom­binát polipropiléngyára, a Simontornyai Bőrgyár fejlesztése és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem beruházása befe­jeződik. A Hajdúsági Cukorgyár és a Magyar Gördülőcsapágy Művek kapacitásai terv szerint kiépültek, a teljes befejezés azonban 1980-ra húzódik át. Célcsoportos beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az egyéb állami beruházások a tervezettnek megfelelnek. A vállalatoknál a számítottnál némileg kevesebb fejlesz­tési alap képződött. A hitelfolyósítás a tervezettnél valamivel kisebb. A vállalati beruházások értéke valamelyest csökken. A vállalatok pénzeszközeiket elsősorban a folyamatban lévő beruházások befejezésére fordítják, ezért csak kevés új be­ruházást kezdtek meg. A vállalatok a szigorú kormányzati intézkedések hatására a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak az ésszerű kész­letgazdálkodásra. Így a készletfelhalmozás az igen magas 1978. évi szinthez képest jelentősen mérséklődik, valame­lyest kisebb a tervezettnél is. A külkereskedelmi áruforgalomban 1979-ben kedvező fo lyamatok bontakoztak ki. A rubel elszámolású áruforgalom mérlege — a behoza­talnak és a kivitelnek a számítottnál kisebb színvonala mel­lett — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem rubel elszá­molású áruforgalomban a fő cél — a külkereskedelmi egyen­leg javítása — megvalósul. — A kivitel a tervezettet megha­(Folytatás a 4. oldalon) Megművelve pihen a föld Zárszámadásra leltároznak Csendes a határ. Bevetve, felszántva pihen a föld. A mezőgazdasági üzemek év vé­gével mindenütt értékelték az őszi munkát. A kampányidő­szakra általánosan érvényes megállapítások: a vetésekhez — az aszály miatt többletrá­fordításokkal — mindenütt jó magágy készült. A novem­beri esők hatására a kelés százszázalékos és volt ideje a növényállománynak a meg­erősödésre. Az őszi érésű nö­vények betakarítása a szo­kásostól jó két héttel koráb­ban megtörtént. A terület gyors letakarítása lehetővé tette, hogy minden eddiginél nagyobb arányú legyen az őszi szántás a tavaszi veté­sek alá. Szántást a mezőgazdasági üzemek 125 ezer hektáron terveztek, ez maradék nélkül teljesült. Kukoricaszár — azonkívül, amit juhlegelőnek hagyott meg néhány gazda­ság — nincs a határban. Ked­vezett az időjárás a szerves trágya kihordásának és szét­terítésének is. Ezt a fontos munkát az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva na­gyobb arányban végezték a termelőszövetkezetek. Nem csak a közösben felhalmozó­dott trágyát hordták ki, de azt is, ami a háztájiban volt. December elejével általá­nossá vált a megyében a gyü­mölcsfák metszése. A mint­egy 26 ezer hektár termő al­más rendbe tétele tavaszig még kedvező időjárás mel­lett is nagy erőfeszítéseket igényel. Szakemberek véle­ménye, hogy a kertápoláshoz eddig minden kedvezett. A gyümölcsfák vesszői beértek, jó a rügy berakodás, így a jö­vő évi termés a végzett mun­ka alapján ma még ígéretes. Már közel két hónapja tart az üzemekben a gépjavítás. Ezt most több szempontból is nagy gonddal végzik. Több­letmunkát jelent, hogy az erő- és munkagépeket a szá­raz ősz erősen megviselte. Szükség van a gondos javí­tásra azért is, mert 1980- ban gépvásárlásra kevesebb pénz jut, így a jelentős ter­melésfejlesztést a meglévő eszközökkel kell végrehajta­ni. A téli gépjavításhoz az alkatrészellátás egyelőre jó, bár már érkezett olyan jelzés is, hogy teherautók, egyes nagy gépek felújításához nem minden kapható. Élénk a tevékenység a me­zőgazdasági üzemek számvi­teli csoportjainál, végzik az év végi leltározást. A mező- gazdasági üzemeknek decem­ber 31-i fordulóponttal kell elkészíteniük az ez évi záró- és a jövő évi nyitómérleg alap­jául szolgáló felméréseket. A leltározás jó ütemben halad. Helyenként már megkezdték a tervezést is. Tervezéshez a központi irányelvek, a me­gyei pártbizottság termelés- fejlesztési mutatói adottak. Most az kell, hogy az új sza­bályozó rendszer, az ármó­dosulások alapján a helyi le­hetőségek figyelembevételé­vel reális, a gazdaságossági követelményeket figyelembe vevő tervek készüljenek. * S. E. ^XXXYI^vfolyam^00^zän^ÄRATT20FORINT^^ 1979^ecember23!rvasärnap Tiszalöki zsilip, 1979 december. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents