Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-21 / 298. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 21. (Folytatás az 1. oldalról) millió forint értékű társadalmi munka járult a tanács minden forintjához. Bálint Istvánná (Békés m., 12 vk.) Lázár György Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta: a következő esztendei feladatok kijelöléséhez nagy segítséget és világos útmutatást ad az MSZMP Központi Bizottságának december 6-i határozata az 1980. évi terv és költségvetés irányelveiről. Ezen ajánlások szellemében készült a beterjesztett törvényjavaslat. Szelleméből, előirányzataiból kisugárzik jövő évi fejlődésünknek az a. követelménye, hogy tovább folytatódjék a gazdasági egyensúly helyreállításának 1979-ben megkezdett folyamata. Mégpedig úgy, hogy megőrizzük elért életszínvonalunkat. A terv és a javasolt költségvetés előirányzatai ezt lehetővé is teszik, de többre most nem vállalkozhatunk. Szólt arról, hogy miként szocialista fejlődésünknek, általában gazdasági terveink megvalósításának is az első és nélkülözhetetlen fontos feltétele a cselekvésre késztető, kiegyensúlyozott politikai légkör. Ez a feltétel adott. Belpolitikai helyzetünk" szilárd, társadalmunkat a nyílt, bizalomteli légkör, a szocialista demokrácia fejlődése jellemzi. Munkastílusunk fontos jellemzője és követelménye is — mondta —, hogy valóságunkról szólva ne csak az eredményeket vegyük számba, hanem őszintén szembenézzünk problémáinkkal és gyöngeségeinkkel is, a gondokat osszuk meg népünkkel. Most különösen fontos ez, mert dolgunkat az is nehezebbé teszi, hogy a feladatok torlódnak, az idő pedig sürget. Most és az elkö- következő években az a legfontosabb, hogy meggyorsítsuk az új, számunkra kedvezőtlen világgazdasági helyzetből keletkezett nehézségek leküzdését, megszilárdítsuk elért vívmányainkat, majd az egyensúly fokozatos helyreállításával biztos alapot teremtsünk a jövőbeni fejlődésünkhöz. Hogy képesek le- szünk-e erre, azt egyértelműen megválaszolhatjuk: igen. A társadalom részéről a gondok és a feladatok megértését, s ami ennék is fontosabb, a segíteni akaró cselekvőkészséget tükrözi a XII. párt- kongresszus és a felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott — nagy hagyományú, százezreket átfogó — munkaverseny. Nagyszerű és méltó megnyilvánulása ez a dolgozó emberek semmi mással nem pótolható tenniakarásának. Áz 1979. évi gazdasági eredményeink és a vállunkra ne-* hezedett gondok elemzése után Lázár György a jövő évi nyugdíjas telepvezető elmondta: érdemes lenne szélesebb körben takarmányként alkalmazni a különböző, nem mezőgazdasági eredetű adalékanyagokat. felszólalása Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke felszólalása közben feladatokat, törekvéseket vázolva így fogalmazott: 1980- ban, a belföldi felhasználás — elsősorban a beruházások — mérséklése mellett, az egyensúly további javítását alapvetően azzal kell biztosítanunk, hogy gyorsítjuk a termelési szerkezet korszerűsítését, előtérbe állítjuk a minőségi tényezőket. Mérsékelt ütemű gazdasági növekedés várható, mondta, de mindjárt hozzátette: tervünk azonban nem a stagnálás, hanem a fejlődés terve, amelynek eredményes végrehajtása minden szinten nagyfokú aktivitást követel. A feladatok közé tartozik mind a termelésben, mind az igazgatásban a költségek csökkentése,az eddiginél is következetesebb és eredményesebb takarékosság. A kormány — mondta — a jövőben is gondot kíván fordítani arra, hogy megőrizzük a viszonylagos árstabilitást. Szigorúan fellépünk a tiszteségtelen haszonszerzési törekvések ellen, és fokozzuk az árak ellenőrzését. Belső feladataink kapcsán kitért a sikeres megoldásokat elősegítő külpolitikai törekvéseinkre is, amelyeknek legfőbb célja volt és marad — mondta — a békés egymás mellett élés és az enyhülés folyamatának erősítése, a társadalmi haladás előmozdítása. Meggyőződésem — hangsúlyozta —, hogy társadalmunk minden rétege az ideihez hasonló felelősségérzettel és tenniakarással, a most záruló esztendő tapasztalatait is hasznosítva, erejét közös céljaink szolgálatába állítva tesz eleget a megnövekedett követelményeknek. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy jövő évi tervünket és költségvetésünket sikerrel fogjuk teljesíteni. Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára felszólalását mondja Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta: — Gazdaságunk pozitív vonásai azit bizonyítják, hogy van értelme az erőfeszítéseknek. Ha jól dolgozunk és ha jó politikai döntéseket hozunk, népgazdaságunk képes megoldani két, egymással szorosan összefüggő feladatot: az áttérést a gazdaság- fejlesztés extenzív szakaszár ról az intenzív fejlődésre és ugyanakkor a rugalmas alkalmazkodást a változó világgazdasági helyzethez. Gazdasági eredményeink egyaránt dicsérik népünk politikai érettségét és odaadó, szorgalmas munkáját. Mindez megmutatkozik a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletéire kibontakozott széles körű munkaversenyben éppúgy, mint a gazdálkodással kapcsolatos építő szándékú, előremutató kritikai észrevételekben, amelyek egybeesnek a párt és a kormány törekvéseivel. Népünknek ez a tiszteletre méltó helytállása jövő évi feladataink megoldásának is fonto-s erőforrása lesz. Utalt arra, hogy — minit a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelvei is megállapítják — még nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a megváltozott külső feltételekhez és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó folyamatok. A szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korszerűsödik a termelési és a termékszerkezet, nem javul kielégítően a minőség és a hatékonyság, ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás fogyatékosságai mutatkoznak meg. — A hatékonyabb gazdálkodás szorosan összefügg a műszaki fejlesztés követelményeivel. A műszaki fejlesztés elképzelhetetlen a tudományos eredmények alkalmazása nélkül. A kutatómunka nemcsak új tudományos eredmények, felfedezések, találmányok révén segítheti a gazdasági fejlődést, hanem azaal is, hogy közreműködik a meglevő kutatási eredmények gazdasági és gazdaságos alkalmazásában, a korszerű technológiai eljárások bevezetésében. Le kell tehát küzdeni nemcsak a kutatásban jelentkező arisztokratizmust, hanem a termelővállalatoknál még sok helyen megbúvó szűkilá tókör űsóget, valamint a tudománnyal szembeni bizalmatlanságot is. — Gazdasági feladataink megoldása azt követeli, hogy az ésszerű takarékosság- a termelésben és a társadalmi tevékenység minden más területén életünk természetes velejárója legyen. A takarékosság számunkra mindenekelőtt azt jelenti, hogy megbecsüljük és a legésszerűbben használjuk fel egész népünk javára mindazt, amit a dolgozók munkájukkal megalkottak és nem engedjük meg, hogy a fáradsággal megtermelt javak akár átvitt értelemben, akár a szó szoros értelmében , szemétdombra jussanak. A takarékosság nem néhány esztendő kényszerű programja, hanem hosz- szú távú feladat. — A munkaerőnek a feladatokhoz igazodó folyamatos átcsoportosítása társadalmi és gazdasági fejlődésünk elkerülhetetlen követelménye — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd rámutatott: népgazdaságunk jelenlegi helyzetét és fejlődésének lehetőségeit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a dinamikus mennyiségi növekedés helyett a minőségi elemek kerülnek előtérbe. Ez egyaránt vonatkozik mind az anyagi javak termelésére, és más hasznos társadalmi tevékenységekre, mind pedig az irányításra és végrehajtásra. Fokozottabb támogatásban kell részesíteni mindazokat, akik mernek önállóan, kez- deményezően, felelősen dolgozni. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás szocialista elvét. Ez segíti elő a legjobban azt, hogy kibontakozzanak az emberek képességei és ez felel meg a legjobban a dolgozók természetes igazságérzetének. — A Központi Bizottság a jövőben is elsőrendű feladatának tekinti, hogy elősegítse a szocialista demokrácia fejlődését, a dolgozók bevonását a közügyek, intézésébe. Ha nehezebbek, bonyolultabbak a feladatok, nem kevesebb, hanem több és tartalmasabb demokráciára van Kádár János és Biszku Béla az országgyűlés csütörtöki ülésén szükség — mondotta, majd szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva rámutatott: — A Magyar Népköztársaság ebben a bonyolultabb és veszélyekkel terhesebb helyzetben is folytatni fogja erőfeszítéseit a békés egymás mellett élés irányzatának érvényesülése, a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Bízunk abban, hogy végül is nem az agresszív imperialista körök kalandorpolitikája, hanem a realitásokkal számoló józanság kerekedik felül: a nemzetközi kapcsolatokban nem a bizalmatlanság, hanem a bizalom légköre lesz uralkodóvá, s nem a fegyverkezés, hanem a leszerelés hívei lesznek erősebbek. Felszólalt a vitában Telepó Pálné (Szabolcs), Szépvölgyi Zoltán (Budapest), Szeriné Mucsi Ilona (Csongrádi, Guba Sándor (Somogy), Kovács Károly (Budapest), Németh István (Hajdú-Bihar), Szászi Gábor (Tolna), Riba Miklós (Győr-Sopran) és Jávorkai István (Komárom megyei) képviselő. Ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első napja véget ért. A képviselőik ma az 1980. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatják munkájukat. Telepóné Pávai Mária Szabolcs- szatmári képviselő felszólalása Tisztelt országgyűlés! Az 1980. évi állami költség- vetési tervezetet áttanulmányoztam, azzal teljes egészében egyetértek. A költségvetési tervezet alapjában véve biztosítja lakosságunk 1980. évi ellátását, az elért élet- színvonal megtartását. Ugyanakkor számol a tartalékok hatékony feltárásával, kihasználásával. A költségvetés maradéktalan teljesítéséhez és a jövő évi eredményes gazdálkodáshoz miég fegyelmezettebben, takarékosabban, ésszerűbben kell dolgoznunk. Természetesen ehihez szükséges a szemléletet és a magatartást is átalakítani. Engedjék meg, hogy a költségvetési tervezettel kapcsolatos kérdésekkel összefüggésben szóljak a választókerületemhez tartozó Mátészalka város helyzetéről. Mátészalka város közel 100 ezer lélekszámú vonzáskörzettel rendelkezik. Tíz évvel ezelőtt nyilvánította az Elnöki Tanács várossá. Az eltelt tíz év alatt a központi támogatásból és a helyi erőforrásokból egy új, szép város született. Bátran mondhatjuk, hogy a városfejlesztéshez biztosított pénzeszközöket célszerűen, és eredményesen használtuk fel. Városfejlesztő munkánk során több mint négymilli- árd forint került felhasználásra. Jelentősnek mondható a város lakosságának aktív közreműködése a városfejlesztésiben. Az öntevékeny társadalmi munka is hozzájárult ahhoz, hogy jelentős mértékben megjavult a város lakosságának életkörülménye, fejlődött a kommunális, szociális és egészségügyi intézményhálózat, növekedett a sport- és ifjúsági létesítmények száma, szebbek, tisztábbak, virágosabbak lettek a város utcái, terei. Az elmúlt tíz évben 58 millió forint értékű társadalmi munkával vett részt lakosságunk a város építésében. Az említett időszakban 2458 lakás épült fel Mátészalkán. Javult a lakások minősége, a több szintes lakásokban teljes egészében, a többi lakásokban 80 százalékos a vízvezetékkel és fürdőszobával való ellátottság. Abban, hogy tervszerűen és gyors ütemben megvalósultak városfejlesztési céljaink, nagy szerepe van a tervező és kivitelező építőipari vállalatoknak, az építőmunkásoknak. Az ipartelepítési és fejlesztési feladatok is tervszerűen, a népgazdaság érdekeinek megfelelően kerültek végrehajtásra. Ennek eredményeként jelentős mértékben növekedett a foglalkoztatottság színvonala, csökkent a vonzáskörzetből történő munkaerő-elvándorlás. Ma mór a város iparában, építőiparában, a szogáltatás- ban és a közlekedésben 8200 embernek tudunk munkalehetőséget biztosítani. Érdemes elmondani, hogy a városban foglalkoztatottak száma jelenleg 14 585 fő, 1970- ben 7931 fő volt. Városunkban olyan korszerű üzemek jöttek létre, mint a MOM szemüveglencse- és vízóragyára, az ISG mátészalkai üzeme, a BFK konfekcióüzeme, a tejporgyár, bútorgyár és a húsfeldolgozó, valamint az ipari almát feldolgozó üzemek. Az ipari üzemek ma már évente több mint 3 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. Csütörtökön Veress Péter külkereskedelmi miniszter hivatalában tárgyalást folytatott Kjeid Ölesen dán külügyminiszterrel, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes hangú eszmecserén — amelyen részt vett Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykövete. Áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását és a világkereskedelem jelenlegi problémáit. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak csütörtökön a Parlamentben fogadta Kjeid Olesent. A megbeszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminiszA városban működő üzemek átlagban két műszakban dolgoznak, a munkások átlag- életkora 31 év, közülük a szakmunkások aránya 48 százalék és a többlettermelés 90 százaléka a munkatermelékenységből származik. Az új ipari üzemek létrehozásával, a munkáslétszám gyors növekedésével emelkedett a bejáró dolgozók száma, jelenleg mintegy 6 ezer fő. A szatmári térségből még ma is jelentős számú munkaerő vándorol él az ország más területeire. Nálunk még mindig vannak foglalkoztatási gondok, amelyek fokozatosan oldódnak meg. Már eddig is jelentős mértékben javult a munkások élet- és munkakörülménye, de továbbra is vannak gondjaink a munkássá válás folyamatának meggyorsításában, a munkásszállítás megvitatásában és főleg a fiatal munkások lakással való ellátásában. Nagy gondja városunknak, hogy a MÁV-állomás elavult, szükség lenne egy új állomás felépítésére, de erre mind ez ideig nem kaptunk lehetőséget. Az elmúlt években összességében végrehajtásra kerültek területünkön is, Mátészalkán is a városépítéssel, az iparfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A mi városunk dolgozói is csatlakoztak a Xll. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyhez. Meggyőződésünk, hogy összefogással, egységes akarattal és cselekvéssel 1980-ban is újabb, szép eredményeket érünk el. tér. Jelen volt Henrik Holger Haxthausen. A dán diplomácia vezetője a délelőtt folyamán megtekintette Budapest nevezetességeit. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Kjeid Olesent, a Dán Királyság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság magyarországi nagykövete. Kádár János fogadta a dán külügyminisztert Óvári Miklós felszólalása
