Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

1979. december 20. , KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK P ír ff ■■ I wv cromu repulo- gép-turbinából A Szovjetunióban első ál­talammal kezdte meg műkö­dését egy PAESZ—1600 típu­sú mozgatható, automatizált erőmű 2200 méter magasan a tengerszínt felett. Az erőmű­vet egy IL—18-as repülő su­gárhajtású turbinája működ­teti. Az ilyen típusú erőmű­vek sokkal hatékonyabbnak bizonyultak a magas hegysé­gekben a Diesel-erőművek­nél. Az állomást már össze­kapcsolták a horogszki Lenin vízerőművel. Üzembe helye­zése után jelentősen javult a Szovjet—Pamir villanyener- gia-elláítása. Megelőzhető-e Az ország elektromos agya a rák? \ Magyar Villamosművek Tröszt országos villamos teherelosztója tiazánk villamos energiarendszerének irányító központja. A számi- 'épek a négyszázötven mérési helyről beérkező adatokat 5 másod- percenként dolgozzák fel és értékelik. így a zavartalan energia­szolgáltatás „megtervezése” mellett többek között lehetővé válik, áogv az országos hálózat egy-egy részét a legmegfelelőbb időpont­ban tehermentesítsék a karbantartási és egyéb munkák elvégzése céljából. (MTI fotó) Életet ment a pacemaker Az emberi életkor várható növekedésével a népességnek mintegy 30 százaléka beteg­szik meg élete során rosszin­dulatú daganatos megbetege­désekben. Mivel a közeljövő­ben a rák gyógyításában nem várható gyors fejlődés, ezért — több rákkutató szerint — a figyelmet inkább a beteg­ség korai felismerésére és a megelőzésre kell fordítani. Legcélszerűbb lenne a meg­előző stádiumok, az ún. „rák előtti állapotok” jellemzőinek ismerete. Azonban a korai felismerést is csak másodlagos megelő­zésnek tekinthetjük, az elsőd­leges megelőzés a rákot elő­idéző okok és kiváltó életkö­rülmények elleni harcot je­leníti. Az Egészségügyi Világ- szervezet jelentése szerint a rákmegbetegedések 70 szá­zaléka a környezetben meg­lévő rákkeltő anyagok kö­vetkezménye és így elvileg kiküszöbölhető. Legjobb pél­da erre a tüdő- és hörgőrák, amely szoros összefüggésen van az általános légszennye­ződéssel és a dohányzással. Az urbanizálód ássál, az iparosodással és az életszín­vonal emelkedésével megfi­gyelhető, hogy a gyomorrák valószínűsége csökken, a vas­tagbélrák előfordulása vi­szont egyre gyakoribb. Nyil­vánvalóan ennek oka a kör­nyezet, az élet- és munkakö­rülmények megváltozásának komplex hatása. Sok jel mu­tat arra, hogy a gyomorrák keletkezéséért nem a káros anyagok bekerülése, hanem a fontos tápanyagok hiánya te­hető felelőssé. Itt elsősorban a fehérjék és bizonyos vita­minok hiányára gondolha­tunk. Az a tény, hogy azok­ban az országokban, ahol nagy a fehérjefogyasztás, ez a betegség is csökkenő ten­denciát mutat, alátámasztja ezt a feltevést. A szív a világ legcsodála­tosabb motorja. Évtizedeken át pillanatnyi megállás nél­kül dolgozik, s teljesítményé­vel felülmúlja a legtökélete­sebb, legszívósabb gépet is. Ha megáll, vége az életnek. Ha percenként 72-nél jóval kevesebbet, vagy sokkal töb­bet üt, akkor súlyos a beteg­ség. Ma azonban már szabá­lyozni lehet a szívverést. Ez idő szerint több ezer ember él az országban (a Világon pedig talán több millió), akik­nek a szívritmusát egy kis­méretű eletronikus szerke­zet, a korszerű orvostechnika remeke, az angol nevű pace­maker (pészméker) szabályoz­za. A szívidegek természetes munkája a szívtamrát egyen­letes ütemű összehúzódásra, elernyedésre készteti. A pa­cemaker olyan kis elektro­mos generátor, ami egy, a szívbe felvezetett elektródán át mesterséges impulzusok­kal, áramlökésekkel éri el ugyanezt a hatást. Először 1932-ben Ameriká­ban sikerült egy nagy gépbe befektetett állat szívműködé­sét külső elektromos lökések­kel fenntartani. 1952-ben már voltak nagy „dobogtató” gé­piek, amelyeket a beteg ágya AUTÓ—MOTOR A VOLGÁI NYIVA „Több kiváló terepjáró-képes­ségű személyautót kell gyártani a vidéki lakosság számára”. Ezt az SZKP XXV. kongresszusa ál­tal a X. ötéves tervidőszakra ki­jelölt feladatot eredményesen va­lósítja meg a Volgái Autógyár munkáskollektivája Togliattiban. Az üzem futószalagjain olyan gépkocsi ' készül, amilyen­ről korábban még csak nem Is álmodhattak a helyiek és a me­zőgazdasági termelésben dolgo­zók. Az autó neve: Nyiva. A gyártók igen büszkék újszü­löttjükre, hiszen az teljes egészé­ben a helyi konstruktőrök mun­kája. A Nyiva az első szovjet te­repjáró, amely egyesíti magában a korszerű személyautók min­den kényelmét és a kiváló terep­járó-képességet. Könnyedén fel­megy a meredek emelkedőkön, és átkel a másfél méteres vízen is; jól Irányítható és remekül le­het vele manőverezni. így aztán érthető, hogy nemcsak a szov­jet, hanem a külföldi szakembe­rek és autókedvelők is élénken érdeklődnek iránta. A gyár a várhatóan egyre nö­vekvő igények kielégítésére nö­veli a termelést. 1980-ra évi 50 ezer Nyiva gördül lé a futósza­lagról. A nyugatnémet Siemens­cég által gyártott ritmussza­bályozók három változata: a legkisebbet kisgyermekekbe, a másik kettőt felnőttek mell­kasába „építhetik be” az or­vosok. E szívütemadók áram- fogyasztása kicsi, ami a hosz- szú élettartamuk feltétele: litiumjodid telepükkel tíz évig is kifogástalanul mű­ködnek. (KS) mellett helyeztek el, s elekt­ródájukat bevezették a test­be. A miniátűrizálás gyors fej­lődése, a parányi és nagyon megbízható alkatrészek soka­sodása azután forradalmat hozott: mintegy másfél évti­zede sorozatban készülnek már a .kicsiny, bőr alá beül­tethető automata szívverés- szabályozók. A pacemakerek három típusa közül az egyik állandó ritmusban biztosítja a szívműködést. A másik fajtát azok a betegek kapják, akiknek szívműködése csak időnként rendellenes. A har­madik készüléktípus ritmusa kívülről, távvezérléssel állít­ható be, amint azt a beteg állapota megkívánja. Januártól kilónként 105 forintért veszik Jövedelmező a galambtenyésztés Megyénkben az utóbbi években egyre népszerűbb egy új állat- tenyésztési ágazat: a vágógalamb előállítása, más szóval a galamb­hústermelés. Tenyésztési szintjét főként az exportigények határoz­zák meg. A galambhús iránt megnyilvánuló kereslet főleg az­zal magyarázható, hogy a 28—30 napos választott fióka húsa igen finom rostú, könnyen emészthe­tő, fehérjében gazdag, Ízletes és sokféleképpen lehet elkészíteni. Galambtenyésztéssel megyénk­ben is igen sokan foglalkoznak. A vásárosnaményi, a dombrádi és a fehérgyarmati áfészek kere­tében egy-egy galambtenyésztő szakcsoport működik. Ezen túlme­nően 3—400 főre tehető azok szá­ma, akik árugalamb-tenyésztés- sel foglalkoznak, mégpedig kor­szerűen, olyan fajtákkal, amelyek nagy testüek, a 30 napos kirepü­lési Idő előtt elérik a 0,50 kg db- ot és első osztályúként adhatók el. A megye áfészei a kisvárdai Hunniacoop közös vállalattal együtt, a Mészöv segítségével igyekeznek a nagy testű törzsál­lományt beszerezni a tenyésztők igényeinek megfelel, en, szakta­nácsot adni a tenyésztéshez és megszervezni az idejében történő folyamatos felvásárlást. 1980-tól a galamb felvásárlási ára 10 Ft/kg-mal emelkedik, 105 forint lesz kilogrammonként. Mi­nőségi követelmény, hogy a ga­lamb egészséges, tiszta, száraz, ( fényes tollazatú, különösen or­nithosis, paratifusz és himlő meg­betegedésektől mentes, 30 napnál nem idősebb, kirepülés előtti, az orrdudor még lágy, nincs elme- szesedve, a láb nem szarus-pik- kelyes, a mellcsont hajlékony, a tollazat a nyakon pihével tűzdelt, jól táplált, telt, szé­les mellű és combú, bőre feszes, ép és világos színű. Az egyedi al­só határ 0,50 kg/db. A tenyésztés, az értékesítés, a törzsállomány beszerzése, az egyéb takarmányok biztosítása érdekében javasoljuk a galambte­nyésztőknek, hogy a szervezett tenyésztés érdekében alakítsanak galambtenyésztő szakcsoportot az áfészek keretein belül. Az áfészek minden segítséget megadnak a galambtenyésztés elkezdéséhez, Il­letve további növeléséhez. Megyei Fólia alatti haj tatásra a rövid tenyészidejű paradlcsomfajták a legalkalmasabbak. A KECSKEMÉ­TI 3 F—1 az egyik legjobban be­vált fajta: bogyói középnagyok, alakjuk kissé megnyúlt, sima, ovális gömb. A bogyók színe éret­lenül középzöld, éretten sötétpi­ros. A SOROKSÁRI KORAI F—1 tenyészideje csak néhány nappal hosszabb — mint az előző fajtáé —. viszont a bogyók átlagmérete valamivel nagyobb, alakjuk kissé megnyúlt gömb. A bogyók színe éretlenül világoszöld, éretten sö­tétpiros. A hajtatott paradicsom rendkí­vül érzékeny a környezeti válto­zásokra, ugyanakkor egyes-betege ségek lényegesen nagyobb JjiróV képességgel rendelkeznek, mint maga a gazdanövény, ezért elha­talmasodásukra 22—25 Celsius- fokon, 95 százalék relatív páratar­talom mellett, napfényszegény időszakban számítanunk lehet. A hajtatott paradicsom egyik legveszedelmesebb betegsége a szintről is igen nagymértékben támogatjuk e tenyésztési ágazat kibontakozását. Javasoljuk, hogy a családi tervben sok tenyésztőnél szerepeljen a húsgalamb előállí­tása, mert egyéni, családi plusz- bevételt jelent. Ahol például a 10 galambtenyésztő megvan, javasol­juk a szakcsoportok létrehozását, hogy ne szétszórtan, hanem ösz- szefogva. szervezetten termelje­nek, Illetve értékesítsenek. Mikulás András, Mészöv kladospóriumos levélfoltosság, melynek első tünetei az alsó le­veleken észlelhetők leghamarabb, sárgásbarna, határozatlan sze­gélyű foltok formájában. A folt­nak megfelelő fonáki részen sö­tétbarnás, bársonyos, kezdetben szinte észrevehetetlen penészgyep válik ki. A penészkiverődést a gomba spóratartói és az azokról lefüződő spórák alkotják. Ha nem védekezünk megfelelően, a kór­okozó az egész növényt ellephe­ti. Ilyenkor a fertőzött levelek el­száradnak a beteg töveken. Szerves hatóanyagú fungicidek- kel preventiven védekezhetünk a betegség ellen. Jó hatású készít­mény ja. zineb 0,3 százalékban. A ’ZJNEP napfény hatására fokoza­tosan elbomlik, ezért szükség sze­rint a permetezést meg kell is­mételni. A növényvédelmi mun­kák végzése során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályo­kat szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba Á hajtatott paradicsom gondozása Á gerbera és az üvegházi molytetű Rendkívül rövid idő alatt vált kedveltté a GERBERA, ez a Dél- Afrikából származó, tőlevélrózsát képező évelő dísznövény. Levelei arasznyiak, szabálytalanul karé- jos-fogazottak, bőrneműek s fi­noman szőrösek. Tőkocsányai 30— 40 cm hosszúak, s rajtuk az élénk pasztellszínű sárga, narancs, pi­ros vagy fehér virágok a 10 cm átmérőt is elérhetik, így méltán lett a GERBERA keresett vágott virág. Szaporítása magvetéssel történik (a magvak hamar elveszthetik csírázó képességüket). Az őszi ve­tésből származó növényeket tűz- delés után tőzegcserepekben — kevés öntözéssel — célszerű hi­degházban teleltetni. Nagyon vigyázzunk arra, hogy az értékes anyagot ne támadja meg az üvegházi molytetű. A ki­fejlett rovar 1,5 mm hosszú, lisz­tesen fehér, apró molylepkére emlékeztető. A lárva színe áttet­sző, lapos testű, pajzstetűre em­lékeztet. Fejlődése végén a teste köré viaszból dobozszerű bölcsőt képez. Ha a molytetű valamelyik üvegházban felütötte a fejét, ott csak igen szívós munkával, rend­szeres permetezésekkel lehet visz- szaszorítani! Sok tápnövényű faj: a GERBERAN kívül a FUKSZI- AT, a PELLARGÓNIUMOT, sőt egyes zöldségféléket is megtámad. Szívogatása következtében a meg­támadott növények levelei kez­detben halványulnak, elhalnak, majd lehullanak! Végül az egész növény elpusztul. Táplálkozás közben a kártevő mézharmatot ürít, melyre korompenész rakó­dik, így a növényanyag -díszítő és piaci értéke jelentősen csök­ken. Mivel a molytetű egész év­ben szaporodhat így évente 10— 12 nemzedéke is fejlődhet. A ki­fejlett egyedek, ha megzavarják őket. csoportosan röppennek fel, majd csapkodó repülés után visz- szatérnek búvóhelyeikre, a leve­lek fonáki részére. Tojásaikat szűznemzéssel rendszerint hárma­sával rakják. A nőstények tojás­produkciója igen magas: 150—200, de optimális esetben az 500-at is elérheti. A tojások a levelek foná­kén találhatók, általában egy­másfél mm sugarú körív mentén. Az üvegházi molytetű fejlődése öt jól megkülönböztethető fejlő­dési szakaszon megy keresztül, melyek során különböző ellenál­lást mutat a rovarölő szerekkel szemben. Tojásállapota 7—10 nap, mozgólárva-állapotban 2—4 napig van, ezt követően 6—8 napra moz- dulatlanlárva-állapotba megy át. Bábstádiuma 5—6 nap, majd meg­jelenik a kifejlett alak, mely 3 nap után kezdi meg a tojások le­rakását. A kártevő elleni védekezés alap­ja a rajzó, kifejlett alakok elleni permetezés, mert ekkor a molyte­tű érzékeny a növényvédő sze­rekre s így a molytetvek még to­jásrakás előtt elpusztíthatók. Az üvegházi molytetű ellen jó hatású készítmény az ACTELLIC 50 EC, 0,2 százalékos töménység­ben. A készítmény pirimifoszme- til hatóanyag-tartalma pusztítólag hat a kifejlett alakokra, így ha 5 naponként megismétéljülc ^ ke­zelést, a kártevő létszámot igen alacsony szintre szoríthatjuk visz- sza. Sikerrel alkalmazható a moly­tetvek ellen a szisztemikus hatá­sú Bi 58 EC is, 0,1 százalékos dó­zisban. A szer dimetoát hatóanya­ga révén a levélen, száron egy­aránt gyorsan felszívódik s a nedvkeringéssel mindenhová el­jut, majd bizonyos időre elraktá­rozódik. Hatástartalma 10—14 nap­ra tehető. A növényből táplálkozó kártevő éppen úgy elpusztul tőle, mint amelyiket közvetlenül teli­be találták a permetcseppek. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályo­kat szigorúan be kell tartani. Sz. Cs. A KBT és lapunk rejtvénypályázata Mindenki közlekedik Szállítás a föld alatt A szalavati olajfinomító kom­binátból a szterlitamaki hőerő­műbe csővezeték segítségével 100 ezer tonnányi pakura „gördül” át. Á fűtőanyag szállítása már néhány hónapja a föld alatt tör­ténik Baskirla legnagyobb ipari létesítménye számára. Ennek kö­szönhetően felszabadult több száz vasúti kocsi és csökkent az olaj­termékek szállítási vesztesége. A szalavati föld alatti pakuraveze­ték hossza Szterlitamakig 33 ki­lométer. Ez az első Ilyen jellegű létesítmény az országban. Rovarok a vízi­növények ellen A Mozambiki Népi Köztársa­ságban található Cabora-Bassa tározómedencében (amelyet a Zambezi folyó vizéből duzzasz­tottak fel) elburjánzó vízinövé­nyek azzal fenyegetnek, hogy ve­szélybe kerül a biológiai egyen­súly és a tározóra épített vízi erőmű turbinarendszere. A vízi­növények olyan vastag réteget képeznek a víz felszínén, hogy a napfény nem tud áttörni rajta. Emiatt elpusztulnak a halikrák és gyorsabb a korrózió a turbi­nák részeiben. A káros növényeket rövidesen olyan rovarok szorítják vissza, amelyek bizonyítottan csak ezek­kel a növényekkel táplálkoznak. A mielőbbi eredmény érdekében ezeknek a rovaroknak számos mesterséges költőhelyet hoztak létre. A tudósok ettől a módszer­től a legjobb eredményeket vár­ják, amely ugyanakkor nem ká­rosítja a környezetet sem. A nö­vények állandó begyűjtése ugyanis nagyon hosszadalmas lenne az 5500 négyzetkilométer vízfelületen, kémiai eszközök be­vetése pedig a tó biológiai egyen­súlyának egyéb zavaraihoz ve­zethetne. A megyei közlekedésbiztonsági tanács és a Kelet-Magyarország közös rejtvénypályázatának har­madik, egyben befejező részét közöljük. A megfejtések beérke­zésének határideje 1979. decem­ber 24., déli 12 óra. Cím: megyei közlekedésbiztonsági tanács tit­kársága (Nyíregyháza, Soltész Mihály u. 2. — 4400). A mindhá­rom rejtvény helyes megoldását beküldők között a KBT értékes díjakat sorsol ki. A nyertesek névsorát lapunk december 29-i számában közöljük. HARMADIK FORDULÓ 1. Mikor minősül az egyenes irányú haladás irányváltozta­tásnak? 1 sohasem x ha olyan terelővonalat lép át, ami az eddigi hala­dási irányát meghatározta 2 ha az út eddigi vonalveze­tésétől eltér 2. Megállás esetén a saját jármű és a záróvonal, vagy* másik oldalon álló jármű között le­galább hány méter széles sá­vot kell hagynia? 1 legalább 3 m-t x legalább 5 m-t 2 legalább 2,5 m-t 3. Az alábbiak közül melyik jármű nem előzhető gépjár­művel a vasúti átjáróban? 1 lovas kocsi x kétkerekű motorkerékpár 2 segédmotoros kerékpár 4. Tilos-e megfordulni kijelölt gyalogos átkelőhelyen? 1 igen x tolatással 2 nem 5. Tilos-e megfordulni útkeresz­teződésben, ha tábla nem tilt­ja? 1 nem x igen 2 tolatással 6. Előzni tilos jármű után az alábbiak közül melyik előz­het lassú járművet? 1 személygépkocsi x semmilyen jármű 2 kétkerekű motorkerékpár 7. A megforduló vagy hátrame­netet végző jármű a közleke­dés többi résztvevőit: 1 nem zavarhatja x nem akadályozhatja 2 nem veszélyeztetheti 8. Az alábbi helyek közül hol nem tilos megállnia? 1 villamos járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttesten x a vasúti átjárótól számított 30 méteren túl 2 hídon 9. Az alábbiak közül melyik nem előfeltétele az előzésnek? 1 az ön előtt haladó jármű előzési szándékot nem jel­zett x az előzéshez legalább 1,5 méter oldaltávolság álljon rendelkezésre 2 az ön járművének előzésé­be más jármű nem kezdett 10. Az alábbiak közül mikor kell megjelölni a hátrafelé kinyúló rakományt? 1 ha az a rakfelületről bár­milyen mértékben kinyúlik x ha a kinyúlás mértéke több mint 50 cm 2 ha a kinyúlás mértéke több mint 40 cm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents