Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 20. Megyénk gazdaságpolitikai feladatai 1980-ban A megyei pártbizottság 1979. december 19-i kibővített ülésén beható vitában megtárgyalta és határozattá emelte Szabolcs-Szatmár 1980. évi gazdaságpolitikai feladatait. A pártbizottság az 1980-as évi feladatokról szólva hangsúlyozta: eddigi eredményeink megszilárdítása, a gazdasági egyensúly megteremtése, az ötödik ötéves terv végrehajtása, hatodik ötéves tervünk jó megalapozása nehezebb feltételek mellett, keményebb munkával, az irányítás javításával, a szervezettség fokozásával, a munkáskollektívákkal való jobb összhang megteremtése árán valósítható meg. Fő követelmény a rendelkezésre álló munkaerő és eszközök jobb hasznosítása, a hatékonyságra és az ésszerű takarékosságra való törekvés. A munkahelyeken a termelési szerkezet változtatásával kell igazodni a változó piachoz, a megnövekedett minőségi követelményekhez. Elsőbbséget szükséges biztosítani azoknak a fejlesztéseknek, amelyek exportbővítő tevékenységhez kapcsolódnak, vagy amelyek gazdaságosan értékesülnek a kül- és belföldön. A gazdálkodás szigorú feltételei megalapozott terveket, fegyelmezett munkát, ésszerű munkaerő-gazdálkodást, a határozatok következetes végrehajtását követelik. Gazdasági fejlődésünk alapjai szilárdak, a célkitűzéseket saját erőnkre, a belső tartalékok feltárására támaszkodva kell megvalósítani. Ipar A megyei pártbizottság 1980-ra az ipari termelés 5—6 százalékos növelését tűzte ki célul. Kimondta: az átlagot meghaladóan növelhető a termelés a könnyűiparban. A kohó- és gépipari vállalatoknál — elsősorban a beruházási javak iránti kereslet csökkenése miatt — jelentősebb termelésnövelést nem célszerű tervezni. Különösen a vegyipari vállalatoknál fontos nagy figyelmet fordítani a gazdaságos exportlehetősegek feltárására, a piaci munka tökéletesítésére, a gyártmányszerkezet javítására, a ráfordítások csökkentésére. Az élelmiszeripar termelését — figyelembe véve a belépő új kapacitásokat — az 1979. évinél nagyobb mértékben célszerű növelni, elsősorban a mezőgazdasági termékek mind magasabb értékű feldolgozásával. Az ipari termelés növelésének alapja a meglévő tartalékok kiaknázása, a termelékenység javulása. A tervezésben számolni szükséges az 1979-ben befejeződött export- növelő beruházások munkába lépésével. A megyei exportot hét, ezen belül a tőkés kivitelt 10 százalékkal kell növelni. Ennek eléréséhez javítani szükséges a minőséget, a vállalatok piaci információs és árpolitikai munkáját, s be kell tartani a kooperációs és szállítási kötelezettségeket. Folytatni kell a termékszerkezet korszerűsítését, a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetését. Kutatni kell az import, — mindenekelőtt a tőkés piacon beszerzett — anyagok hazaiakkal való helyettesítésének módját. Az anyaggal és az energiával való gazdálkodásnak általában javulnia kell, szigorúan meg kell követelni az anyagnormák betartását. A módosított jövedelemszabályzók alapján minden üzem vizsgálja felül, korszerűsítse anyagi érdekeltségi rendszerét, növelje a teljesítményekben dolgozók arányát. Az egyéni jövedelmeket mindenütt a végzett munka mennyisége és minősége határozza meg. Az iparban dolgozó vezetőknek törekedniük kell a munkafeltételek javítására, a jó üzemi légkör megteremtésére, a stabil törzsgárda kialakítására. A racionális létszámgazdálkodáshoz, a munkafegyelmet rontó létszámmozgás csökkentéséhez, a munkaidőalap kihasználásához, — szükség esetén a munkaerő ésszerű átcsoportosításához — ki kell dolgozniuk a munkaerő-gazdálkodási terveket. Beruházás, építőipar, közlekedés Az építőipar — a minőségi mutatók elérésére törekedve és figyelembe véve az ötödik ötéves tervben meghatározott beruházási lehetőségeket — csökkenő létszám mellett egy—két százalékkal növelje termelését. Beruházó, tervező- és kivitelező vállalataink együttműködésük javításával törekedjenek a beruházási piac egyensúlyának megteremtésére, a színvonalasabb előkészítő munkára, a beruházások rangsor szerinti megvalósítására. Kapjon elsőbbséget a lakásépítés, az azzal kapcsolatos beruházás, az export árualapot növelő, valamint a szociális és kulturális fejlesztés, illetve a záhonyi átrakókörzet beruházása. Törekedniük kell a határidő és a költségszint tartására. A hatékony munka kulcskérdése az építővállalatok munkamegosztása, termelési együttműködésük szélesítése. Szorgalmazni kell a re- kontrukciós és fenntartási feladatok — elsősorban a lakáskarbantartás — megvalósítását, a korszerű építési módok gyors elterjesztését, a termékszerkezet javítását. Az áruszállítás teljesítménye hat százalékkal növekedjen. Kiemelt feladat a záhonyi átrakókörzet fejlesztése, hogy a térség dolgozói maradéktalanul eleget tegyenek a megnövekedett követelményeknek, összehangoltan kell javítani a városi személy- és munkásszállítást. Ehhez fejleszteni szükséges az üzemek, intézmények és a közlekedési vállalatok kapcsolatát. Záhonyban elő kell készíteni egy 100 személyes óvodaépítését, be kell fejezni 160 lakást és indítani 24 célcsoportos lakás építését. A víztermelő kapacitást 2500 köbméterrel szükséges növelni. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági termelését 5—6 (ezen belül az állami gazdaságok és tsz-ek termelését 6—7) százalékkal szükséges növelni. A növénytermelés 7—8, az állattenyésztés 2—3 százalékkal adjon több árut az 1979. évinél. Kiemelt feladat a lakosság és az élelmiszeripar igényeinek maradéktalan kielégítése mellett az export 7 százalékos növelése. A termelés intenzív fejlesztéséhez minden üzem körültekintően elemezze és érvényesítse munkájában az új közgazdasági szabályozó rendszer követelményeit. A tsz-ekben és az állami gazdaságokban jobban ki kell használni a belső szellemi és anyagi erőforrásokat, a termékek minőségének javításában; a tárolásban, a feldolgozásban és az értékesítésben rejlő lehetőségeket. Megfelelő szakosodással, a társulások és rendszerek előnyeinek kiaknázásával, a termőföld racionális hasznosításával növelhetők a hozamok, csökkenthetők a költségek. A kalászosok, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa, a dohány vetésterülete 1980-ban a jelenlegi szinten maradjon, az olajos és takarmánynövények vetésterülete növekedjék. Ezer hektáron kell folytatni a gyümölcsrekonstrukciót. Szervezettebben szükséges felkészülni a téli alma betakarítására, tárolására, szállítására és értékesítésére, a termékek minőségének javítására. Az elkészült tájegységi komplex tervek alapján szükséges folytatni a meliorációs, földrendezési, táblásítási munkákat és földcseréket. A nagyüzemekben növeljék a szarvasmarha- és a sertéslétszámot, a kisüzemekben törekedni kell az állatlétszám szintentartására. Gazdaságaink alapozzanak a tömegtakarmány-bázisra, a melléktermékek felhasználására. Az egy liter tej előállításához felhasznált abrak mennyisége ne haladja meg a 35 dekát. Az egy kiló marhahús előállításánál a 4,5, a sertéshúsnál a 4,3, a hagyományos módszereknél a 4,7 kilós abrakfelhasználási normát be kell tartani. A hozamok növelésén túl folytatni szükséges a legelő- és gyepterület telepítését, felújítását. Nagy figyelmet kell fordítani az energiamegtakarításra, a költségek csökkentésére, a műszaki, technikai színvonal növelésére, a színvonalas tápanyag-visszapótló és növény- védelmi munkára. A lehetőségeknek megfelelően szorgalmazzák a gazdaságok a tárolók, hűtőterek építését. 1980-ban elő kell készíteni a rakamazi hűtőtároló és a ZÖLDÉRT-lé- üzem beruházását. Javítani szükséges a termelési rendszerek, társulások kapcsolatát az üzemekkel. Fontos, hogy a megye társulásai alkalmassá váljanak a rendszerekbe való belépésre. A termelő-, felvásárló és feldolgozó üzemek jobb együttműködése árán el kell érni, hogy megyénk mezőgazdasági termékei biztonságosan és jó minőségben kerüljenek felvásárlásra, feldolgozásra. Fontos feladat, hogy korszerűsítsék a megyében termesztett kultúrák fajtaösszetételét, elsősorban a kukorica- és a búzatermesztés igazodjék jobban a talaj- és az éghajlati adottságokhoz. Az illetékes szervek foglalkozzanak tervszerűbben a mezőgazdaság szakember- és szakmunkásigénye biztosításával. Fejleszteni szükséges a közös gazdaságokban a vezetés, a különböző testületek és bizottságok munkájának színvonalát. Erősíteni kell a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok együttműködését. A mezőgazda- sági üzemek, vállalatok építsék be 1980-as terveikbe a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének segítésével kapcsolatos feladatokat, az ott termelt javak biztonságos forgalmazásának feltételeit. Kereskedelem, szolgáltatás, életszínvonal A kereskedelem alapvető feladata a lakossági igények választékos kielégítése. A kiskereskedelmi áruforgalom növekedését három százalékban célszerű előirányozni — változatlan áron. Elsődleges feladat az alapellátást szolgáló üzlethálózat korszerűsítése, a kereskedelmi munka szervezettségének, kulturáltságának javítása, a szolgáltatások bővítése. Gyorsítani indokolt a melegkonyhás egységek kapacitásnövelő rekonstrukcióját a melegkonyhás és cukrászüzemek korszerűsítését. Mind több egységet kell alkalmassá tenni a .meleg étel forgalmazására. A szolgáltatói tevékenységet 8 százalékkal célszerű növelni. E területen kapjanak megkülönböztetett figyelmet a kistelepülések és a tanyák. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának tervezésénél a Központi Bizottság határozatának megfelelően fő feladatnak megyénkben is az életszínvonal megőrzését kell tekintenünk. Az egy lakosra jutó reáljövedelem az 1979-es szinten alakuljon. 1980-,ban 2 milliárd 992 millió forint a megyei tanács költségvetése, fejlesztésre pedig 1 milliárd 81 millió forintot fordíthatnak. Meg kell építeni a megyében 3600—3800 lakást, amelyből 680 az állami célcsoportos. Az óvodai helyek száma 1850-nel, a bölcsődei helyeké 295-tel, az általános iskolai tantermeké 96-tal bővülhet. A víztermelő kapacitás 12 ezer köbméterrel, az ivóvízhálózat 179, a csatornahálózat 19 kilométerrel, a szennyvíztisztító kapacitás 8 ezer köbméterrel növekedhet. Ezek megvalósulásához, illetve túlteljesítéséhez a tanácsi gazdálkodásban szigorú takarékosságra, nagyobb terv- szerűségre, jobb koordinációra, a lakossági erők maximális bevonására van szükség. A megyei pártbizottság határozata hangsúlyozza: 1980 nehezebb és bonyolultabb feladatai jó végrehajtásához a gazdaságirányító, a felügyeleti és érdekképviseleti szervek következetes, irányító, szervező és ellenőrző munkájára van szükség. Csak az eddigieknél nagyobb erőfeszítéssel lehet kibontakoztatni a népgazdaság egyensúlyi helyzetét javító, a megye gazdaságának fejlődését a továbbiakban is biztosító kedvező folyamatokat. A politikai munka középpontjában álljon, hogy a vállalatok, üzemek és intézmények 1980. évi terveiben tükröződjenek az’ új termelői árak, támogatások és elvonások, a szükséges szervezeti és termelésszerkezeti változások, a jelenleginél normatívabb jellegű jövedelem-, kereset- és fejlesztésszabályozások. A felügyeleti és érdekképviseleti szervek fontos feladata előírni a gazdaságpolitikai irányelvekkel összhangban lévő vállalati, szövetkezeti tervek készítését, céltudatosan, konkrétan segíteni, ellenőrizni a termelőegységek munkáját. A területükön dolgozó vezetők minősítésének mércéje a megnövekedett feladatokra való alkalmasság legyen. A pártszervek és pártszervezetek figyelmét arra hívta fel a pártbizottság: segítsék, ellenőrizzék a gazdaságpolitikai irányelvek végrehajtását, hogy 1980-ra kitűzött céljaink a gazdálkodás egész menetében maradéktalanul érvényre jussanak. Megyénk dolgozói időben és közérthetően kapjanak tájékoztatást a népgazdasági, a megyei, a területi és a vállalati célkitűzésekről. A megye kommunistái járjanak élen a feladatok megszervezésében, mutassanak példát a végrehajtásban, mozgósítsák a feladatok megvalósítására megyénk pártonkívüli dolgozóit. A káder- és személyzeti munkánál törekedjenek arra: a gazdaság felelős posztjain politikailag, szakmailag és emberileg alkalmas vezetők álljanak. Támogassák azokat a gazdasági vezetőket, akik következetesen fáradoznak az irányelvekben kitűzött célok megvalósításán. A pártbizottság a szakszervezetekben, a .tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban dolgozó kommunistáktól azt várja, hogy példamutató munkát végezzenek, 1980-as feladataink végrehajtására mozgósítsák szervezetük egész tagságát. A KISZ-szervezetek feladata: segítsék aktívan a megyei irányelvekben foglalt feladatok maradéktalan végrehajtását, serkentsék az ifjúságot konkrét vállalások és termelési akciók szervezésére. Kiemelt politikai feladatunk a párt XII. kongresszusa és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny támogatása, annak a célnak az elérése, hogy a versenymozgalomban vállaltak valamennyi munkahelyen szorosan kapcsolódjanak a helyi tervekben megfogalmazott feladatokhoz. Az agitáció és a propaganda, a megyei sajtó és a rádió mindennapos tevékenységével segítse, hogy megyénk közvéleménye jól értse és értékelje gazdasági helyzetünket, feladatainkat, az életkörülmények stabilizálására, javítására tett erőfeszítéseinket. A megyei pártbizottság határozata kimondja: a tennivalók sikeres elvégzése az eddigieknél fokozottabban igényli megyénk társadalmának összefogását, egységes cselekvését. A pártbizottság mind a tervek kidolgozásánál, mind a feladatok végrehajtásánál számít a kommunisták, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek, megyénk egész lakosságának öntudatos, cselekvő munkájára. Állásfoglalás a NATO rakétatelepítési döntéséről Ülést tartott az OBT leszerelési bizottsága Az Országos Béketanács leszerelési bizottsága szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Belgrad rakparti székhazában áttekintette az őszi leszerelési akciók eredményeit, megvitatta és elfogadta az 1980. évi programját. A résztvevők elemezték a NATO miniszteri tanácsának múlt heti döntését, és állásfoglalást fogadtak el. A békeszerető magyar közvéleményt aggodalommal tölti el az új atomfegyverkezési tervről hozott NATO-hatá- rozat — szögezi le a dokumentum. E döntéssel az Észak-atlanti Szövetség olyan lépést tett, amely Európában kiindulópontja lehet az atomfegyverkezés újabb, súlyos veszélyekkel fenyegető szakaszának. A terv megvalósítása felborítaná kontinensünkön a katonai erők jelenlegi egyensúlyát, s — a szembenállás növelésével — veszélybe sodorhatná az enyhülésben, az európai biztonság erősítésében eddig elért eddigi eredményeket. Európa egész békeszerető közvéleménye, a tiltakozó akciók sorozatának sok millió résztvevője, a közelmúltban sikeresen lépett fel az atomfegyver gyártása és rendszerbe állítása ellen. Az atomfegyver és az új amerikai hadszíntéri atomfegyverek nyugat-európai telepítési terve, a neutronbomba bevezetése ellen. A neutron- bomba és az új amerikai rakétafegyverek nyugat-európai telepítési terve ugyanarról a tőről fakad, egyazon veszélyes katonai elképzelés termékei. Az atlanti stratégák olyan elméleteket próbálnak elfogadtatni, amelyek szerint az új típusú atomfegyverek fokozatos bevezetése nem jár világméretű katasztrófával. Európában is lehetségesnek tartják, a „korlátozott atomháborút” az ellenfél katonai erői, fegyverzete elleni csapásokat. Mindez veszélyes ámítás: az atomfegyverek és célbajuttató eszközeik technikai tökéletesítése nem változtathat azon a tényen, hogy az atomháború nemcsak kontinensünk, hanem az egész emberi civilizáció pusztulásához vezethet. A Varsói Szerződés tagállamai az utóbbi időben számos konkrét, reális, a másik fél biztonsági érdekeit is figyelembe vevő javaslatot terjesztettek elő. A többi között az európai katonai enyhülés és leszerelés érdekében szorTöbbszöri pályamódosítás után érte el a Szaljut—6. űrállomást a „Szojuz—T”, az újtípusú szovjet űrhajó. Az űrhajó ezúttal másként haladt, mint az ugyancsak automatikusan vezérelt „Prog- ressz” teherűrhajók: erre azért volt szükség, mert előbb különböző pályákon próbálták ki újfajta orientációs és irányító berendezéseit, s csak a próbák teljes sikere után adott parancsot a Föld a „Szojuz—T”-nek arra, hogy induljon útnak az űrállomás felé. A két űrobjektum a már kialakult gyakorlatnak megfelelően „felderítette” egymás tartózkodási helyét a megadott pályán, s innen kezdve már az automatikus berendezések léptek működésbe. A „Szojuz—T”, mint korábban galmazzák az összeurópai konferencia összehívását, s hangsúlyozzák: a továbblépéshez fóruma lehet a jövő évben Madridban sorra kerülő európai biztonsági és együttműködési találkozó. Az európai államok békemozgalmainak fontos feladata és nagy felelőssége, hogy az atomfegyverkezés új fordulójában rejlő veszélyekre felhívja a közvélemény, minden békeszerető ember figyelmét és — cselekvő támogatásukkal — fellépjen a kontinensünk biztonságát veszélyeztető tervek végrehajtása ellen, előmozdítva a katonai enyhülést — fejeződik be az OBT leszerelési bizottságának állásfoglalása. jelentették, újfajta megközelítési és orientációs műszerekkel van felszerelve, de ezek teljes „összhangban” működtek együtt az űrállomás berendezéseivel, s különösen figyelemreméltó, hogy az összekapcsolás is „zökkenőmentesen” sikerült: az ösz- szekopcsoló szerkezet a világűrben töltött két és egynegyed év utón is a Szaljuton változatlanul kifogástalan. Az új szállító űrhajó és az űrállomás összekapcsolása után megkezdődnek az előirányzott kísérletek annak tisztázására, hogyan viselkedik az új űrkomplexum. A két objektumnak a Föld felszínétől mért legnagyobb távolsága 360 kilométer, a legkisebb távolsága pedig 342 kilométer. Sikeres összekapcsolás A Szojuz—T és a Szaljut—6 randevúja
