Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 20. Megyénk gazdaságpolitikai feladatai 1980-ban A megyei pártbizottság 1979. december 19-i kibővített ülésén beható vi­tában megtárgyalta és határozattá emelte Szabolcs-Szatmár 1980. évi gazda­ságpolitikai feladatait. A pártbizottság az 1980-as évi feladatok­ról szólva hangsúlyozta: eddigi eredményeink megszilárdítása, a gazdasági egyensúly meg­teremtése, az ötödik ötéves terv végrehajtá­sa, hatodik ötéves tervünk jó megalapozása nehezebb feltételek mellett, keményebb mun­kával, az irányítás javításával, a szervezett­ség fokozásával, a munkáskollektívákkal való jobb összhang megteremtése árán való­sítható meg. Fő követelmény a rendelkezésre álló munkaerő és eszközök jobb hasznosítá­sa, a hatékonyságra és az ésszerű takarékos­ságra való törekvés. A munkahelyeken a ter­melési szerkezet változtatásával kell igazod­ni a változó piachoz, a megnövekedett mi­nőségi követelményekhez. Elsőbbséget szük­séges biztosítani azoknak a fejlesztéseknek, amelyek exportbővítő tevékenységhez kap­csolódnak, vagy amelyek gazdaságosan érté­kesülnek a kül- és belföldön. A gazdálkodás szigorú feltételei megalapozott terveket, fe­gyelmezett munkát, ésszerű munkaerő-gaz­dálkodást, a határozatok következetes végre­hajtását követelik. Gazdasági fejlődésünk alapjai szilárdak, a célkitűzéseket saját erőnkre, a belső tartalékok feltárására tá­maszkodva kell megvalósítani. Ipar A megyei pártbizottság 1980-ra az ipari termelés 5—6 százalékos növelését tűzte ki célul. Kimondta: az átlagot meghaladóan nö­velhető a termelés a könnyűiparban. A kohó- és gépipari vállalatoknál — elsősorban a be­ruházási javak iránti kereslet csökkenése miatt — jelentősebb termelésnövelést nem célszerű tervezni. Különösen a vegyipari vál­lalatoknál fontos nagy figyelmet fordítani a gazdaságos exportlehetősegek feltárására, a piaci munka tökéletesítésére, a gyártmány­szerkezet javítására, a ráfordítások csökken­tésére. Az élelmiszeripar termelését — figye­lembe véve a belépő új kapacitásokat — az 1979. évinél nagyobb mértékben célszerű nö­velni, elsősorban a mezőgazdasági termékek mind magasabb értékű feldolgozásával. Az ipari termelés növelésének alapja a meglévő tartalékok kiaknázása, a termelé­kenység javulása. A tervezésben számolni szükséges az 1979-ben befejeződött export- növelő beruházások munkába lépésével. A megyei exportot hét, ezen belül a tőkés kivi­telt 10 százalékkal kell növelni. Ennek eléré­séhez javítani szükséges a minőséget, a vál­lalatok piaci információs és árpolitikai mun­káját, s be kell tartani a kooperációs és szál­lítási kötelezettségeket. Folytatni kell a ter­mékszerkezet korszerűsítését, a gazdaságta­lan termékek gyártásának megszüntetését. Kutatni kell az import, — mindenekelőtt a tőkés piacon beszerzett — anyagok hazaiak­kal való helyettesítésének módját. Az anyag­gal és az energiával való gazdálkodásnak ál­talában javulnia kell, szigorúan meg kell kö­vetelni az anyagnormák betartását. A módosított jövedelemszabályzók alap­ján minden üzem vizsgálja felül, korszerű­sítse anyagi érdekeltségi rendszerét, növelje a teljesítményekben dolgozók arányát. Az egyéni jövedelmeket mindenütt a végzett munka mennyisége és minősége határozza meg. Az iparban dolgozó vezetőknek töreked­niük kell a munkafeltételek javítására, a jó üzemi légkör megteremtésére, a stabil törzs­gárda kialakítására. A racionális létszámgaz­dálkodáshoz, a munkafegyelmet rontó lét­számmozgás csökkentéséhez, a munkaidőalap kihasználásához, — szükség esetén a mun­kaerő ésszerű átcsoportosításához — ki kell dolgozniuk a munkaerő-gazdálkodási terve­ket. Beruházás, építőipar, közlekedés Az építőipar — a minőségi mutatók elérésére törekedve és figyelembe véve az ötödik ötéves tervben meghatározott beru­házási lehetőségeket — csökkenő létszám mellett egy—két százalékkal növelje terme­lését. Beruházó, tervező- és kivitelező válla­lataink együttműködésük javításával töre­kedjenek a beruházási piac egyensúlyának megteremtésére, a színvonalasabb előkészítő munkára, a beruházások rangsor szerinti megvalósítására. Kapjon elsőbbséget a lakás­építés, az azzal kapcsolatos beruházás, az export árualapot növelő, valamint a szociá­lis és kulturális fejlesztés, illetve a záhonyi átrakókörzet beruházása. Törekedniük kell a határidő és a költségszint tartására. A haté­kony munka kulcskérdése az építővállalatok munkamegosztása, termelési együttműködé­sük szélesítése. Szorgalmazni kell a re- kontrukciós és fenntartási feladatok — első­sorban a lakáskarbantartás — megvalósítá­sát, a korszerű építési módok gyors elterjesz­tését, a termékszerkezet javítását. Az áruszállítás teljesítménye hat száza­lékkal növekedjen. Kiemelt feladat a záhonyi átrakókörzet fejlesztése, hogy a térség dol­gozói maradéktalanul eleget tegyenek a meg­növekedett követelményeknek, összehan­goltan kell javítani a városi személy- és munkásszállítást. Ehhez fejleszteni szükséges az üzemek, intézmények és a közlekedési vál­lalatok kapcsolatát. Záhonyban elő kell készíteni egy 100 sze­mélyes óvodaépítését, be kell fejezni 160 la­kást és indítani 24 célcsoportos lakás építé­sét. A víztermelő kapacitást 2500 köbméter­rel szükséges növelni. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági termelését 5—6 (ezen belül az állami gazdaságok és tsz-ek termelését 6—7) százalékkal szükséges növel­ni. A növénytermelés 7—8, az állattenyésztés 2—3 százalékkal adjon több árut az 1979. évi­nél. Kiemelt feladat a lakosság és az élel­miszeripar igényeinek maradéktalan kielégí­tése mellett az export 7 százalékos növelése. A termelés intenzív fejlesztéséhez minden üzem körültekintően elemezze és érvényesít­se munkájában az új közgazdasági szabályo­zó rendszer követelményeit. A tsz-ekben és az állami gazdaságokban jobban ki kell hasz­nálni a belső szellemi és anyagi erőforráso­kat, a termékek minőségének javításában; a tárolásban, a feldolgozásban és az értékesí­tésben rejlő lehetőségeket. Megfelelő szako­sodással, a társulások és rendszerek előnyei­nek kiaknázásával, a termőföld racionális hasznosításával növelhetők a hozamok, csök­kenthetők a költségek. A kalászosok, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa, a dohány vetésterülete 1980-ban a jelenlegi szinten maradjon, az olajos és ta­karmánynövények vetésterülete növekedjék. Ezer hektáron kell folytatni a gyümölcsre­konstrukciót. Szervezettebben szükséges fel­készülni a téli alma betakarítására, tárolá­sára, szállítására és értékesítésére, a termé­kek minőségének javítására. Az elkészült tájegységi komplex tervek alapján szükséges folytatni a meliorációs, földrendezési, táblásítási munkákat és föld­cseréket. A nagyüzemekben növeljék a szarvasmarha- és a sertéslétszámot, a kis­üzemekben törekedni kell az állatlétszám szintentartására. Gazdaságaink alapozzanak a tömegtakarmány-bázisra, a melléktermé­kek felhasználására. Az egy liter tej előállí­tásához felhasznált abrak mennyisége ne ha­ladja meg a 35 dekát. Az egy kiló marhahús előállításánál a 4,5, a sertéshúsnál a 4,3, a hagyományos módszereknél a 4,7 kilós ab­rakfelhasználási normát be kell tartani. A hozamok növelésén túl folytatni szükséges a legelő- és gyepterület telepítését, felújítását. Nagy figyelmet kell fordítani az energia­megtakarításra, a költségek csökkentésére, a műszaki, technikai színvonal növelésére, a színvonalas tápanyag-visszapótló és növény- védelmi munkára. A lehetőségeknek megfe­lelően szorgalmazzák a gazdaságok a tárolók, hűtőterek építését. 1980-ban elő kell készíte­ni a rakamazi hűtőtároló és a ZÖLDÉRT-lé- üzem beruházását. Javítani szükséges a termelési rendszerek, társulások kapcsolatát az üzemekkel. Fontos, hogy a megye társulásai alkalmassá válja­nak a rendszerekbe való belépésre. A ter­melő-, felvásárló és feldolgozó üzemek jobb együttműködése árán el kell érni, hogy me­gyénk mezőgazdasági termékei biztonságo­san és jó minőségben kerüljenek felvásár­lásra, feldolgozásra. Fontos feladat, hogy korszerűsítsék a megyében termesztett kul­túrák fajtaösszetételét, elsősorban a kukori­ca- és a búzatermesztés igazodjék jobban a talaj- és az éghajlati adottságokhoz. Az il­letékes szervek foglalkozzanak tervszerűb­ben a mezőgazdaság szakember- és szak­munkásigénye biztosításával. Fejleszteni szükséges a közös gazdaságokban a vezetés, a különböző testületek és bizottságok mun­kájának színvonalát. Erősíteni kell a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok együttműködését. A mezőgazda- sági üzemek, vállalatok építsék be 1980-as terveikbe a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének segítésével kapcsolatos felada­tokat, az ott termelt javak biztonságos for­galmazásának feltételeit. Kereskedelem, szolgál­tatás, életszínvonal A kereskedelem alapvető feladata a lakos­sági igények választékos kielégítése. A kis­kereskedelmi áruforgalom növekedését há­rom százalékban célszerű előirányozni — változatlan áron. Elsődleges feladat az alap­ellátást szolgáló üzlethálózat korszerűsítése, a kereskedelmi munka szervezettségének, kulturáltságának javítása, a szolgáltatások bővítése. Gyorsítani indokolt a melegkonyhás egységek kapacitásnövelő rekonstrukcióját a melegkonyhás és cukrászüzemek korszerűsí­tését. Mind több egységet kell alkalmassá tenni a .meleg étel forgalmazására. A szolgáltatói tevékenységet 8 százalékkal célszerű növelni. E területen kapjanak meg­különböztetett figyelmet a kistelepülések és a tanyák. A lakosság jövedelmének és fogyasztásá­nak tervezésénél a Központi Bizottság hatá­rozatának megfelelően fő feladatnak me­gyénkben is az életszínvonal megőrzését kell tekintenünk. Az egy lakosra jutó reáljöve­delem az 1979-es szinten alakuljon. 1980-,ban 2 milliárd 992 millió forint a megyei tanács költségvetése, fejlesztésre pe­dig 1 milliárd 81 millió forintot fordíthatnak. Meg kell építeni a megyében 3600—3800 la­kást, amelyből 680 az állami célcsoportos. Az óvodai helyek száma 1850-nel, a bölcső­dei helyeké 295-tel, az általános iskolai tan­termeké 96-tal bővülhet. A víztermelő kapa­citás 12 ezer köbméterrel, az ivóvízhálózat 179, a csatornahálózat 19 kilométerrel, a szennyvíztisztító kapacitás 8 ezer köbméter­rel növekedhet. Ezek megvalósulásához, il­letve túlteljesítéséhez a tanácsi gazdálkodás­ban szigorú takarékosságra, nagyobb terv- szerűségre, jobb koordinációra, a lakossági erők maximális bevonására van szükség. A megyei pártbizottság határozata hang­súlyozza: 1980 nehezebb és bonyolultabb feladatai jó végrehajtásához a gazdaságirá­nyító, a felügyeleti és érdekképviseleti szer­vek következetes, irányító, szervező és el­lenőrző munkájára van szükség. Csak az ed­digieknél nagyobb erőfeszítéssel lehet kibon­takoztatni a népgazdaság egyensúlyi helyze­tét javító, a megye gazdaságának fejlődését a továbbiakban is biztosító kedvező folyama­tokat. A politikai munka középpontjában álljon, hogy a vállalatok, üzemek és intéz­mények 1980. évi terveiben tükröződjenek az’ új termelői árak, támogatások és elvonások, a szükséges szervezeti és termelésszerkezeti változások, a jelenleginél normatívabb jelle­gű jövedelem-, kereset- és fejlesztésszabá­lyozások. A felügyeleti és érdekképviseleti szervek fontos feladata előírni a gazdaságpo­litikai irányelvekkel összhangban lévő válla­lati, szövetkezeti tervek készítését, céltudato­san, konkrétan segíteni, ellenőrizni a terme­lőegységek munkáját. A területükön dolgozó vezetők minősítésének mércéje a megnöve­kedett feladatokra való alkalmasság legyen. A pártszervek és pártszervezetek figyel­mét arra hívta fel a pártbizottság: segítsék, ellenőrizzék a gazdaságpolitikai irányelvek végrehajtását, hogy 1980-ra kitűzött céljaink a gazdálkodás egész menetében maradékta­lanul érvényre jussanak. Megyénk dolgozói időben és közérthetően kapjanak tájékozta­tást a népgazdasági, a megyei, a területi és a vállalati célkitűzésekről. A megye kommu­nistái járjanak élen a feladatok megszerve­zésében, mutassanak példát a végrehajtásban, mozgósítsák a feladatok megvalósítására megyénk pártonkívüli dolgozóit. A káder- és személyzeti munkánál törekedjenek arra: a gazdaság felelős posztjain politikailag, szak­mailag és emberileg alkalmas vezetők állja­nak. Támogassák azokat a gazdasági vezető­ket, akik következetesen fáradoznak az irány­elvekben kitűzött célok megvalósításán. A pártbizottság a szakszervezetekben, a .tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban dolgozó kommunistáktól azt várja, hogy pél­damutató munkát végezzenek, 1980-as fel­adataink végrehajtására mozgósítsák szer­vezetük egész tagságát. A KISZ-szervezetek feladata: segítsék aktívan a megyei irányel­vekben foglalt feladatok maradéktalan vég­rehajtását, serkentsék az ifjúságot konkrét vállalások és termelési akciók szervezésére. Kiemelt politikai feladatunk a párt XII. kongresszusa és felszabadulásunk 35. évfor­dulója tiszteletére indított szocialista mun­kaverseny támogatása, annak a célnak az elérése, hogy a versenymozgalomban vállal­tak valamennyi munkahelyen szorosan kap­csolódjanak a helyi tervekben megfogalma­zott feladatokhoz. Az agitáció és a propaganda, a megyei saj­tó és a rádió mindennapos tevékenységével segítse, hogy megyénk közvéleménye jól ért­se és értékelje gazdasági helyzetünket, fel­adatainkat, az életkörülmények stabilizálá­sára, javítására tett erőfeszítéseinket. A megyei pártbizottság határozata kimond­ja: a tennivalók sikeres elvégzése az eddi­gieknél fokozottabban igényli megyénk tár­sadalmának összefogását, egységes cselekvé­sét. A pártbizottság mind a tervek kidolgozá­sánál, mind a feladatok végrehajtásánál szá­mít a kommunisták, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek, megyénk egész la­kosságának öntudatos, cselekvő munkájára. Állásfoglalás a NATO rakétatelepítési döntéséről Ülést tartott az OBT leszerelési bizottsága Az Országos Béketa­nács leszerelési bizott­sága szerdán a Hazafias Népfront Országos Taná­csának Belgrad rakparti székhazában áttekintette az őszi leszerelési akciók eredményeit, megvitatta és elfogadta az 1980. évi programját. A résztve­vők elemezték a NATO miniszteri tanácsának múlt heti döntését, és állásfoglalást fogadtak el. A békeszerető magyar köz­véleményt aggodalommal töl­ti el az új atomfegyverkezé­si tervről hozott NATO-hatá- rozat — szögezi le a doku­mentum. E döntéssel az Észak-atlanti Szövetség olyan lépést tett, amely Európában kiindulópontja lehet az atom­fegyverkezés újabb, súlyos veszélyekkel fenyegető sza­kaszának. A terv megvalósí­tása felborítaná kontinensün­kön a katonai erők jelenlegi egyensúlyát, s — a szemben­állás növelésével — veszélybe sodorhatná az enyhülésben, az európai biztonság erősíté­sében eddig elért eddigi ered­ményeket. Európa egész békeszerető közvéleménye, a tiltakozó ak­ciók sorozatának sok millió résztvevője, a közelmúltban sikeresen lépett fel az atom­fegyver gyártása és rend­szerbe állítása ellen. Az atomfegyver és az új ameri­kai hadszíntéri atomfegyve­rek nyugat-európai telepítési terve, a neutronbomba be­vezetése ellen. A neutron- bomba és az új amerikai ra­kétafegyverek nyugat-európai telepítési terve ugyanarról a tőről fakad, egyazon veszé­lyes katonai elképzelés ter­mékei. Az atlanti stratégák olyan elméleteket próbálnak elfogadtatni, amelyek szerint az új típusú atomfegyverek fokozatos bevezetése nem jár világméretű katasztrófával. Európában is lehetségesnek tartják, a „korlátozott atom­háborút” az ellenfél katonai erői, fegyverzete elleni csa­pásokat. Mindez veszélyes ámítás: az atomfegyverek és célbajuttató eszközeik tech­nikai tökéletesítése nem vál­toztathat azon a tényen, hogy az atomháború nemcsak kon­tinensünk, hanem az egész emberi civilizáció pusztulásá­hoz vezethet. A Varsói Szerződés tagál­lamai az utóbbi időben szá­mos konkrét, reális, a másik fél biztonsági érdekeit is fi­gyelembe vevő javaslatot ter­jesztettek elő. A többi között az európai katonai enyhülés és leszerelés érdekében szor­Többszöri pályamódosítás után érte el a Szaljut—6. űr­állomást a „Szojuz—T”, az újtípusú szovjet űrhajó. Az űrhajó ezúttal másként ha­ladt, mint az ugyancsak au­tomatikusan vezérelt „Prog- ressz” teherűrhajók: erre azért volt szükség, mert előbb különböző pályákon próbálták ki újfajta orientá­ciós és irányító berendezése­it, s csak a próbák teljes si­kere után adott parancsot a Föld a „Szojuz—T”-nek ar­ra, hogy induljon útnak az űrállomás felé. A két űrobjektum a már kialakult gyakorlatnak meg­felelően „felderítette” egymás tartózkodási helyét a meg­adott pályán, s innen kezdve már az automatikus berende­zések léptek működésbe. A „Szojuz—T”, mint korábban galmazzák az összeurópai konferencia összehívását, s hangsúlyozzák: a továbblé­péshez fóruma lehet a jövő évben Madridban sorra ke­rülő európai biztonsági és együttműködési találkozó. Az európai államok béke­mozgalmainak fontos felada­ta és nagy felelőssége, hogy az atomfegyverkezés új for­dulójában rejlő veszélyekre felhívja a közvélemény, min­den békeszerető ember fi­gyelmét és — cselekvő tá­mogatásukkal — fellépjen a kontinensünk biztonságát ve­szélyeztető tervek végrehaj­tása ellen, előmozdítva a ka­tonai enyhülést — fejeződik be az OBT leszerelési bizott­ságának állásfoglalása. jelentették, újfajta megköze­lítési és orientációs műsze­rekkel van felszerelve, de ezek teljes „összhangban” működtek együtt az űrállo­más berendezéseivel, s külö­nösen figyelemreméltó, hogy az összekapcsolás is „zökke­nőmentesen” sikerült: az ösz- szekopcsoló szerkezet a világ­űrben töltött két és egyne­gyed év utón is a Szaljuton változatlanul kifogástalan. Az új szállító űrhajó és az űrállomás összekapcsolása után megkezdődnek az elő­irányzott kísérletek annak tisztázására, hogyan viselke­dik az új űrkomplexum. A két objektumnak a Föld fel­színétől mért legnagyobb tá­volsága 360 kilométer, a leg­kisebb távolsága pedig 342 kilométer. Sikeres összekapcsolás A Szojuz—T és a Szaljut—6 randevúja

Next

/
Thumbnails
Contents