Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-19 / 296. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 19. Napi külpolitikai kommentár Hz „ír kapcsolat" M argaret Thatcher brit kormányfő befejezte washingtoni látogatá­sát. Az amerikai lapok érté­kelése szerint tárgyalásai so­rán látványos eredmény nem született, de ilyesmi már csak azért sem volt várható, mert a konzervatívok uralomra ju­tása óta alaposan megcsap­pant a két ország közötti di­lemmák jegyzéke. Magyarul: a toryvezetés sokkal lojáli­sabb magatartást tanúsít az Egyesült Államokkal szem­ben, mint munkáspárti előd­je. Természetesen nem lehe­tetlen, hogy szigorúan zárt ajtók mögött olyan megálla­podásra — vagy éppen vitá­ra — is sor került, amit egyik fél sem kíván a nyilvánosság elé tárni. Ez azonban nem változtat azon az alapvető té­nyen, hogy Margaret Tha­tcher Washingtonban szinte példátlan együttműködési készségről tett tanúságot az érintett kérdések mindegyi­kében. Félreérthetetlen volt a brit kormányfő szavaiból az is, hogy ez a készség nem egyszerűen az Egyesült Álla­moknak, hanem személyesen Carter elnöknek, illetve je­lenlegi kabinetjének szól. A dolognak ez a része már nem olyan természetes és megszokott. Eddig inkább az volt a gyakorlat, hogy a vá­lasztási év küszöbén vala­mennyi Amerikába látogató politikus éberen vigyáz arra, nehogy — tekintettel a min­dig bizonytalan jövőre — túlságosan elkötelezze ma­gát egyik, vagy másik elnök­jelölt mellett és ezzel elide­genítse az esetleges győztest. Vajon miért szakított — mert bizony szakított! — Thatcher asszony ezzel a ha­gyományai? Mi lehetett az oka annak, hogy a vendég Irán, az energiaválság, Euró­pa, vagy akár Afrika kérdés­körében nem egyszerűen az amerikai politikát, hanem személyesen Carter elnök „bölcsességét és bátorságát” dicsérte? □ magyarázat kettősnek tűnik: 1. a közelgő al- kotmányozó gyűléstől szinte semmit nem lehet vár­ni Észak-Irországban, sőt, Ulsterben még karácsonykor is a terror fokozódásától kell tartani. (Magában Angliában is szaporodnak az IRA me­rényletei.) Londonban attól tartanak, hogy az ír szárma­zású Kennedy sikere esetleg megnehezítené a brit kabinet ulsteri dolgát... 2. Thatcher asszony azt remélte — és mint bebizonyosodott, nem alapta­lanul —, hogy a szuperlojali­tásra Carter — egyebek kö­zött — a rhodesiai amerikai embergó azonnali feloldásá­val válaszol. így válik érthetővé mindaz, ami most Washingtonban a látogatás során történt; így köt össze első pillantásra független láncszemeket töb­bek között „az ír kapcso­lat”. Harmat Endre Fokozott követelmény a takarékosság (Folytatás az 1. oldalról) ségvetés a népgazdaság hely­zetével összhangban alakul. Az előterjesztés jól rangso­rolja a feladatokat. Kérte a megyei tanács vezetőit, hogy fordítsanak nagyobb gondot a meglevő intézmények meg­óvására, tervszerű karban­tartására. Polcz János tanács­tag, a számvizsgáló bizott­ság nevében a gazdálkodási fegyelem fontosságáról, a minden eddiginél magasabb állami támogatás célszerű felhasználásáról szólt. Erdő­hegyi Zsuzsanna többek kö­zött a tanácsok és a gazdál­kodó szervek szorosabb együttműködésének fontossá­gáról beszélt. Ekler György, a megyei pártbizottság titkára felszó­lalásában hangsúlyozta: a költségvetési és fejlesztési tervezet gondosan figyelembe véve a népgazdasági célokat, lehetőségeket, került a ta­nács elé. összhangban van a Központi Bizottság december 6-i ülésének határozatával, amely az 1980. évi nemzeti jövedelemnövekedést másfél százalékban állapítja meg. Felhívta a figyelmet a lakos­ság rendszeres tájékoztatásá­ra. Hangsúlyozta: politikai eszközökkel is segíteni kell a tanácsi tervek megvalósí­tását. Fontosi, hogy az egész­ségügyi, szociális és kulturá­lis feladatok megvalósulja­nak, mert az előttünk álló magasabb termelési felada­tokat csak kulturáltabb em­berekkel valósíthatjuk meg. A költségvetésben a min­dennapi közoktatási, kulturá­lis feladatok anyagi feltételei biztosítottak. Tudatosítani kell megyénk lakossága kö­rében, hogy az elhatározott célok jói szolgálják az V. öt­éves terv teljesítését, és meg­alapozzák a VI. ötéves terv kezdetét — fejezte be felszó­lalását Ekier György. Buzsáki László, a KPVDSZ megyei titkára a termelési és ellátási bizottság nevében többek között hangsúlyozta, a dolgozók bevonását a tervek megvalósításába. Kérte, idő­ben lépjenek fel a tanácsok a fogyatékosságok ellen, és szigorúbban követeljék meg cp r . - -. ■ ■ ■ ■ o fegyelmet minden terüle­ten. A szakszervezetek me­gyei tanácsa és az ágazati szakszervezetek, a jövő évi költségvetés és fejlesztési terv teljesítéséhez a szocialis­ta munkaverséhy és a társa­dalmi munka hatékonyabb szervezésével is hozzájárul­nak. Pénzes János vitazárásként többek között elmondta: nagy lehetőség rejlik a tervezett beruházások idejében való átadásában, azok célszerűbb működtetésében. Az intézmé­nyek növelhetik munkájuk hatékonyságát a meglevő ka­pacitások jobb kihasználásá­val is. A feladatokról ne ál­talában beszéljünk, hanem a maga területén minden egyes dolgozó végezze el a reá jutó munkát. A tanácsülés a költ­ségvetést és a fejlesztési ter­vet egyhangúlag elfogadta. Az ülésen elfogadták a me­gyei tanács 1980. évi tervét, s jóváhagyták a megye okta­tási, ' nevelési, valamint szo­ciális intézményei irányítá­sának további korszerűsíté­sét. Jóváhagyta a tanács a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház megyei tanács keze­lésébe történő átvételét. Ha­sonlóan jóváhagyták a Sza- bolcs-Szaltmár megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1980. évi munkatervét. Tudomásul vette a tanács­ülés, hogy Losonczi Károly, a Kiisvárdai városi-járási NEB elnöke és Erdélyi Berta­lan a Fehérgyarmati járási- városi NEB elnöke nyugállo­mányba vonulásukkal mun­kaviszonyuk megszűnt. A Kisvárdai járási-városi NEB elnökévé Takács Györgyöt, a Fehérgyarmati járási-városi NEB elnökévé Szigeti Bélát választották. Dr. Gombás Sándor, a nyíregyházi járási hivatal el­nöke, nyugdíjazása miatt kér­te felmentését. A tanácsülés dr. Gombás Sándort, érdemei elismerése mellett, 1979. de­cember 31-ével felmentette és a nyíregyházi járási hiva­tal elnökévé dr. Bárány Já­nost, a hivatal eddigi elnök- helyettesét nevezte ki. A tanácsülés egyéb ügyek elbírálásával és interpellá­cióval ért véget. A maffia természetrajza (2.) Kávé szódával Kadar Janos fogadta Harilaosz Florakiszt Kádár János fogadta a Görög Kommunista Párt küldöttsé­gét, amely Harilaosz Florakisz főtitkár vezetésével tartóz­kodik hazánkban. (Keiet-Magyarország telefotó) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden délelőtt a KB székházában fogadta a Gö­rög Kommunista Párt kül­döttségét, amely Harilaosz Florakisz főtitkár vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a két párt helyzetéről, tevé­kenységéről. Véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, valamint az MSZMP és a GKP közötti kapcsolatok további erősíté­séről. A megbeszélés során széles körű egyetértés nyil­vánult meg valamennyi érin­tett kérdésben. A találkozón részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Horn Gyula, a KB Külügyi Osztá­lyának helyettes vezetője. Merényletet követtek el Mohammad Mofatteh, Khomeini közeli tanácsadója ellen, aki sérüléseibe belehalt. A képen az egyik megsebesült kísérőjét szállítják el. (Kelet-Magyar­ország telefotó) Gerencsér Miklós: FERDE HÁZ 10. Ügy látszik, a telek aller- gikus pontja volt Paulának, mert gyorsan közbeszólt: — Ragaszkodom hozzá, hogy az új telek is a neve­men legyen. Nyájas-bájos türelem tette még szebbé a mérnöknő kis- lányos arcát. Előzékenyen fordulva Paulához, zavarta­lanul folytatta: — Tőlem ejthetjük akár az egészet. Mert azt még csak tudnám garantálni, hogy az új teleknél téged illessen a tulajdonjog, de az egresbok­rokat nem biztosíthatom. Ra­gaszkodsz az ötvenéves tor­maültetvényhez is? Kissé elröstellte magát Paula. — Nekem gyerekem van. Valami kis ingatlanra még szüksége lehet Mártikénak. — Isten bizony nem len­nék bíró — méltatlankodott Dezső. — Idegroncsot csinál­nának belőlem a pereskedő asszonyok. A nagykorú Már- tika egyelőre IBUSZ-kirán- duláson van a lillafüredi víz­esésnél. — Az még nem biztos, hogy Karikóhoz engedem — beszélt magában a zsörtölő­dő kedvű Paula. — Az egyál­talán nem biztos. Ki az a Ka- rikó? Egy szerszámlakatos. Dezső gorombán a térdére ütött. — Na tessék! Vagy a tárgynál maradunk, vagy menjünk fagylaltozni. Neve­zett Karikó Imre szerszámla­katos ellen semmi kifogásom, de őt most hagyjuk szárad­ni. Ellenben próbáljuk meg­álmodni, hogy hol fogunk lakni, miközben újfent épít­kezünk. Edit rajzasztal és vonalzó nélkül is célratörően dolgo­zott. — Azt tartanám a leghe­lyesebbnek, ha egyelőre csak három lakást adnánk el. Apánknál két család elfér szűkösen. Mondjuk én Kar­csival és Zoliék. Ti pedig visszaköltöznétek a régi la­kásba az anyóshoz. — Kezdünk belejönni! — tört fel Dezsőből ismét a nagyhangúság. — Én mon­dom, izgalmasabb a zsugánál. Tízfilléres alapon ültünk le, A frissen áttelepült maffiá­nak kapóra jött, hogy az Egyesült Államokban 1920 és 1933 között általános szeszti­lalom volt érvényben. A Co­sa Nostra iparággá fejlesztet­te az alkoholcsempészést — ez viszonylag kockázatmen­tes, ám annál nagyobb hasz­not hozó tevékenységnek bi­zonyult: gyakorlatilag bárhol az országban lehetett alko­holt kapni, csak éppen csil­lagászati áron. Ebből az idő­ből származik az immár klasszikusnak számító anek­dota, amely szerint a vendég betér a bárba, amelynek me­nüjén természetesen semmi alkoholfajta nem szerepel. — Mit óhajt? — kérdi a pincér. — Egy kávét — így a ven­dég. — Jéggel vagy szódával? — kérdezi készségesen a pincér, s máris hozza kávéscsészében — a whiskyt. A maffia ebben az időben kapcsolódott be a szórakoz­tatóiparba, s fejlesztette tö­kélyre a zsarolást. Ennek az üzletfajtának a leegyszerűsí­tett képlete a következő: megjelenik egy üzlet tulaj­donosánál két jólöltözött úr, s általános vagyonbiztosítást ajánl. A bolttulajdonos eluta­sítóan közli, hogy már kötött egyet valamelyik biztosító- társasággal. Erre az urak hig­gadt üzleti modorban leszö­gezik, hogy az ő ajánlatuk sokkal biztosabb. Ekkor két eset lehetséges. Egy: a mit sem sejtő bolttu­lajdonos kitessékeli az ura­kat, mondván: ne rabolják az idejét. (Erre csak eleinte volt néhányszor példa.) Kettő: eszébe jut, hogy az ismerősé­nek rejtélyes módon leégett az üzlete, miután elmulasz­tott „biztosítást” kötni ha­sonló úriemberekkel. És fi­zet. Az első esetben az ügy természetesen a tűzoltóságon végződik, ahová a tulajdonos­nak be kell mennie aláírni a jegyzőkönyvet, amely őt teszi felelőssé a késedelmes riasz­tásért. Ezt az iparágat egy idő múlva persze újabbak váltot­ták fel, de arra mindig al­kalmas maradt, hogy kezdő maffiózóik megalapozzák a te­kintélyüket. Így kezdte pél­dául az idén csúfos véget ért Carmine Galante, a capo di tuttá capi, azaz a főnökök fő­nöke, vagy Albert Anastasia, és milliomosok leszünk, mire fölállunk. — Ne haragudj, hogy fé­kezlek a lendületedben — mérsékelte pedagógiai tapin­tattal a húga. — Most a ten­nivalókban is légy olyan szakember, mint a hasonla­taidban. A kölcsön mellé még sok minden szükséges. Min­denekelőtt a jutányos anyag. Dezső mintha megértette volna, hogy előnyösebb be­nyomást kelt a mérsékelt vi­selkedéssel. Szinte jólnevel- ten mondta: — Neked is vannak össze­köttetéseid. Szerette volna Edit, ha a tekintetéből többet megért a bátyja, mint a szavaiból: — Ez igaz. De a segíteni kész barátok nem mindig ön­zetlenek. Paula immár szövetségesé­nek tekintette a sógornőjét. Rokonszenve jeléül a férjét pirongatta: — Mindent a húgodtól vársz? Kezdek rájönni, hogy félsz a felelősségtől. — Mi az? Már a virágnyel­vet is meg kell tanulnom? — Felelősséggel tartozol a családodért — adta tudtára nyomatékosan Paula. Bármennyire szeretett in­tézkedni Dezső, túlzott köte­lezettségekbe mégsem akart belemászni. Harapósán he­lyeselt Paulának: — Rendben van. A csalá­dom érdekében még a bör­az üzleti vállalkozások törté­netében egyedülálló Gyilkos Rt. megalapítója és volt ve­zérigazgatója. S ide sorolha­tó tulajdonképpen valameny- nyi nagy név: Joe Valachi, Joseph Colombo, Joe Profaci, Joe Gallo, Carlo Gambino, akiről az író, Mario Puzo a Keresztapát mintázta, és még sokan mások. A maffia szervezete a te­kintélyelven alapszik. A maf­fiás érdekközösségek csalá­dok, amelyeknek élén — szi­cíliai mintára — a családfő, a Don áll. Hatalma nem va­gyonában, hanem tekintélyé­ben gyökeredzik: a családala­pítást ezekben a körökben brutális gyilkossággal keli kezdeni, hogy nőjön a tekin­tély. Például úgy, hogy a fi­zetni nem hajlandó bolttulaj­donos nyakát kitekerjük, ter­mészetesen a szó legszoro­sabb értelmében. Amint Luis Buchalter tette, elnyerve ez­zel a „Nyakas” becenevet, ami ezúttal nem az illető ma­kacsságára utalt. A biztosítás és a szórakoz­tatóipar — bárok, szerencse- játék, prostitúció — ellenőr­zése után a maffia rátette a kezét a mindmáig legjövedel­mezőbb üzletágra: a kábító­szer-kereskedelemre. Szakér­tői becslések szerint a maffia bevételei elérik az évi 50 milliárd (!) dollárt, amit egyetlen amerikai, vagy mul­tinacionális vállalat sem mondhat magáénak. A maf­fia rugalmas: érzékenyen reagál a világgazdaság válsá­gára, s újból beindította a „hagyományos iparágakat”, a betörést, ember-, bank- és kamionrablást stb. Divatos az autólopás is: a maffia egyet­len év alatt egymillió jármű­vet „emelt el”, emberrablás­ból pedig másfél milliárd dollárt „szerzett”. Az FBI megítélése szerint az amerikai maffia ötezer törzstagot mondhat magáé­nak, s tízszer ennyi azoknak a száma, akik alkalmi munka- kapcsolatba kerülnek vele. A bűnszindikátus három nagy központja: New York (itt négy nagy család ellenőrzi a szer­vezett alvilágot: a Gambino, a Genovese, a Lucchesi és a Colombo család), Chicago (A1 Capone hajdani székhelye) és Kalifornia (ahol Tom Farese a mindenható főnök). Következük: Matracok há­borúja. Hahn Péter tönt is vállalom. így gondo­lod? Jónak látta Edit, ha némi engedékenységgel csitítja szertelenkedésre hajlamos bátyját. — Ilyesmit senki nem kí­ván tőled. Egész lakónegye­deket szanálnak a Malomsze­ren, ahova éppen a ti cége­tek épít tízemeletes blokk­házakat. Még örülnek is, ha bontási anyagot igényelsz. Bárkivel szemben előjogod van hozzá. Hatott a rábeszélő szelíd­ség. Dezső kegyesen megbé­kélt. — Legyen meg az erősza­kos fehérnépek akarata. Nem leszek szégyenlős. De az egész még mindig csak lég­vár. Rajtunk kívül van még néhány felnőtt a családban, akinek nem ismerjük a véle­ményét. Hátha nincs üzleti érzékük. Paula úgy szólt, mintha beleegyezésükhöz nem férne kétség. — Zoliékkal lehet beszélni. — Tegyük fel — morgott óvatosan Dezső. — Csakhogy Karcsi sógor ellenszavazatá­ban abszolúte biztos vagyok. — Ez izgat a legkevésbé — mondta Paula. — Karcsi mindent Editnek köszönhet. Elsősorban a diplomáját. Most sem fog vitatkozni a sa­ját jól felfogott érdeke ellen. Dezső csúfolódó grimasz- szal szólta le a feléségét. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents