Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

— Tudás és tudat Q öbbet akarunk tudni a természetről, az emberről, önma­gunkról. S ezt a tudást egyéniségünk építésére, vi­lágképünk, szemléletünk, életvitelünk gazdagítására is fel szeretnénk használ­ni. Ezzel az igénnyel ta­lálkozhat az ember lépten­I ' nyomon, ha a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár- I sulat különböző rendez­vényem megjelenőket fag­gatja. Sorolják a TIT önmű­velési formák előnyeit, köztük: a kötetlenséget, a vizsgakötelezettség nélkü­li tanulást, az egyenrangú vitapartneri kapcsolatot | az előadóval és így to- j vább. Persze említik a j még nem mindig színes, j eleven előadásokat, be- I mutatókat, az egysíkúsá­got is. Mindezek a ‘tapasz­talatok arra intik a tudó- j mányos ismeretek terjesz- i tésével foglalkozó hivatá- j sós társadalmi aktivistá- I kát, hogy tovább finomít­sák a programokat, ku- 1 tassák a méginkább nép- j szerű formákat. Ezek tudatában készül­nek a jövő évi TIT-mun- j j kaprogramok megyénkben j is. Nemrég a megyei ügy- J vezető elnökség az ered­mények számbavételekor jogosan állapította meg: sikeresek voltak a politi­kai, világnézeti nevelő­munkát segítő ismeretter­jesztési rendezvények. Sok előadás hangzott el a köz- gondolkodással, az élet­móddal, a közgazdasági szemlélet és a jogtudat fejlesztésével összefüggő témákról. Milyen új teendők vár­nak a TIT-re a jövő esz­tendőben? Mint minden ismeretgyarapító és tudat- formáló tevékenységnél, itt is vannak új és a ko­rábbi munkát folytató tennivalók. A társulat te­vékenysége egyaránt kell, hogy segítse a tudás gya­rapítását és a szocialista tudat formálását. Ez ab­ban nyilvánul meg a min- , denoapok gyakorlatában, ; hogy 1980-ban a társulat tovább kívánja segíteni a párt- és kormányhatároza­tok megvalósítását, mun­kája fontos részének te­kinti a felszabadulás 35. évfordulójához méltó ren­dezvények szervezését, a XII. pártkongresszusra ki­adott irányelvek, majd a kongresszus után az ott elhangzott állásfoglalások ismertetését. K irajzolódnak mar­kánsabban olyan tennivalók is, mint a jogi és erkölcsi tudat fejlesztését segítő rendez­vénysorozatok, a szocia­lista közgazdasági művelt­ség, a gazdaságossági, ta­karékossági szemlélet fej­lesztése. Magasabb szinten és változatosabb eszközök­kel kívánják elősegíteni a tér mészettu do má n yi és műszaki ismeretek ter­jesztését, amelyek a leg­közvetlenebbül érintik és szolgálják a termelést. De nem elhanyagolható terü­let a már bevált szabad- egyetemi formák gyarapí­tása^ az idegen nyelvek tanulása iránt megnöve­kedett igények kielégíté­se ési a különböző felső­fokú előkészítő tanfolya­mok szervezése, s egyálta­lán az ismeretterjesztés hatósugarának növelése, főként a fiatalabb korosz­tály körében. (P. G.) A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, az ipari, a fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezetek közös tanácskozó tes­tületé, az Országos Szövetke­zeti Tanács, hétfőn — az MSZMP KB fölkérésére — megvitatta a XII. pártkong­resszus irányelveit. A tanács­kozáson részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A vitaindítót Rév Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke tartotta. A ha­zai szövetkezetek több mint három és fél milliós tagsága nevében többi között hang­súlyozta: Az a gyakorlat, hogy a Központi Bizottság országos vitára bocsátja irányelveit, a párt demokratizmusának olyan példája, amely elősegí­ti a közéleti, s ezen belül a szövetkezeti demokratizmus szélesedését, elmélyülését is. A szövetkezetekben a már elvégzett munka értékelésé­hez és a megoldásra váró feladatok kijelöléséhez, vég­rehajtásához egyaránt biztos útmutatóként szolgáló irány­elvek valamennyi fejezete a magyar szövetkezeti mozga­lom ügye is. (Folytatás a 4. oldalon) Készül az éves mérleg Megkezdték a leltározást megyénk Megyénk járási, városi KISZ-bizottságainak munka­társai résziére kétnapos ta­nácskozás kezdődött hétfőn Nyíregyházán, amelyen meg­vitatják az 1980—81-es moz­galmi év feladatait. Délelőtt dr. Tar Imre, a megyei párt­bizottság első titkára ‘tartott előadást a tanfolyamon az időszerű gazdasági, belpoliti­kai és ifjúságpolitikai kérdé­sekről. Az 1980-ban hazai értékesítésre 80 ezer darab új típusú digitális, számkijelzésű vízórát készítenek a MOM máté­szalkai gyárában. Kádár Tibor és Szabó Gyöngyi a víz­órákat szereli össze. (Császár Csaba felvétele) Napirenden a köztisztaság, parkgondozás Az aranyvasárnapon Rekord­forgalom Vezet a játék és a ruhanemű 127 termelőszövetkezetében Év vége közeledik, így a mezőgazdasági üzemekben is a számviteli dolgozók legfőbb feladata az év végi mérleg előkészítése. Szabolcs-Szat- már megyében az 1979 évi gazdálkodásról 127 termelő- szövetkezet, hét halászati szö­vetkezet és négy SERKÖV vállalat készít majd szám­adást. A termelőszövetkeze­tekben a mezei leltár, a ve­tés és a szántás felmérése már elkészült. Hozzáláttak az eszközök és készletek leltáro­zásához is. A leltár forduló­napja december 31-e, ezért is a hátralévő időszakban nemcsak alapos, de gyors munkát is kell végezni. Az idei év mérlegkészítése a szokásostól nagyobb jelen­tőségű. Bonyolultabbak és nehezebbek az elvégzendő feladatok, részben azért, mert az V. ötéves terv utolsó előtti évét zárjuk, másrészt a jö­vő évi tennivalók meghatáro­zása már a VI. ötéves terv előkészítését is szolgálják. A mezőgazdasági üzemek gazdálkodását 1979-ben az időjárás a szokásosnál is na­gyobb mértékben nehezítette. A tavaszi belvízborítások, a fagyos napok, a nyári és őszi aszály jelentős károkat, jö­vedelemkieséseket okoztak. A mérlegbeszámolókban mindezek kellő hangsúlyt kapnak majd, de azt is szám­ba kell venni, mit tettek az üzemek, hogy a károkat né­miképp ellensúlyozzák. Sok jó példa van, amelyekkel bi­zonyítani lehet, hogy jó szer­vezéssel, rugalmas intézkedé­sekkel javítható volt a gaz­dálkodás mérlege. A példák tanulságul szolgálnak, vi­szont a zárómérleg pontos és szabályszerű elkészítése a to­vábbi munka megalapozását jelenti. És ezen van a hang­súly. 1980. január 1-vel már ér­vénybe lép az új szabályozó rendszer, ezért feltétlenül fontos, hogy az évzáró mér­leg adatai a nyitómérleg kö­vetelményeinek megfelelje­nek. Fontos a pontosság azért is, mert a mérleg a termelés­fejlesztés alapjául szolgál. A tervek kidolgozása a ter­melőszövetkezetekben a mér­leg előkészítésével együtt meg­kezdődött. A gazdálkodási rész mintegy 60 százaléka már minden termelőszövet­kezetben megfogalmazódott. A végleges tervkialakítás a szükséges tervinformációk után történik. Ami biztos, a mezőgazdasági üzemeknek 1979-hez viszonyítva jelentős termelésfejlesztést kell elérni, különösen a növénytermesz­tésben. Az állattenyésztésben a legfontosabb feladat az ab­raktakarékos takarmányozás MÉM-norma szerinti megva­lósítása. A takarmányozásra a legtöbb üzemben külön in­tézkedési terv készül. A mérlegkészítéseket, a zár­számadásokat a termelőszö­vetkezetek területi szövetsé­gének szakemberei ajánlások­kal, javaslatokkal segítik. A szövetség tizenhat revizora jelenleg is végzi azt a mun­kát, amely a szövetkezetek­nek hasznos közvetlen se­gítséget jelent. Terveznek olyan központi tanácskozást is, amelyen a termelőszövet­kezetek számszaki szakem­berei beszélik majd meg az új követelményeknek megfe­lelő feladatokat. Több mint negyven részve­vővel december 17-től 20-ig tanfolyam kezdődött Nyíregy­házán a Mezőgazdasági Főis­kola továbbképzési tanszékén a tsz kulturális bizottságok elnökei részére. Hétfőn dél­előtt Ekiér György, a megyei pártbizottság titkára a köz- művelődési törvény végre­hajtásának megyei tapaszta­latairól tartott előadást. Dél­után a megye mezőgazdasá­gának helyzete, a további célkitűzések szerepeltek a na­pirenden. Előadás hangzottéi a mezőgazdaságban eddig Az építések, felújítások, karbantartások kötik le a Vá- sárosnaményi Városi Tanács költségvetési üzeme kapaci­tásának 90 százalékát. A megrendeléseket úgy osztják el, hogy elsősorban a városi tanács, a hozzá tartozó intéz­mények és a vonzáskörzetük­ben levő tanácsi szervek meg­bízásainak tudjanak eleget tenni. Az idén 11 millió fo­rint értéket termeltek, mely­ből az építőipari tevékenység 10 milliót jelentett. A városiasodással viszont egyre nagyobb szerepet kap a köztisztasági, parkfenntartá­si és a lakásgazdálkodási fel­adatok megoldása. Az idén 330 ezer forintot fordítottak a parkok gondozására, sze­métszállításra. Lakásgazdál­kodásra 250 ezer forint ju­tott. Az 1979. évi 1 millió fo­rintos fejlesztési alapból jó minőségű, nagy termelékeny­ségű gépeket vásárolnak, ez­zel is a termelés hatékony­ságát, színvonalát igyekeznek javítani. A következő évre hasonló tervet készített a költségve­tési üzem. Mint az a városi tanács vb december 17-i ülé­legeredményesebbnek bizo­nyult közművelődési for­mákról. Kedden a megye közműve­lődési helyzetét, a művelődés­politika irányelveit vitatják meg a résztvevők, majd a „Családi és társadalmi ünne­pek szervezése és rendezése a mezőgazdasági nagyüze­mekben” című témára kerül sor. Megvitatják a szocialista brigádmozgalom kulturális tennivalóit, az ifjúsági klu­bok helyzetét, a könyvtárak, szakkönyvekkel, folyóiratok­kal való ellátását és azok sén elhangzott: jobban össz­pontosítják a rendelkezésük­re álló gépeket és anyagokat, valamint javítják a munka- és üzemszervezést, a techni­kai és a technológiai fegyel­met, igyekeznek korszerűbb termelési eljárásokat alkal­mazni és a munkaidőt haté­konyabban kihasználni, és így várhatóan az új szabá­lyozó rendszer bevezetése sem érinti hátrányosan a költség- vetési üzem gazdálkodását. Tizenegy és fél millió forin­tos termeléssel számolnak 1980-ban. Ebből az építőipar­ral összefüggő tevékenység 10,3 milliót tesz ki. Lakás- gazdálkodásra 540 ezret, a parkok fenntartására, köz- tisztaságra kis hiján fél mil­lió forintot fordítanak. A szállítási, belkereskedelmi te­endőkre 150 ezer forint jut. A jövő évtől pedig a temető­kezelést nem a költségvetési üzem végzi. A legnagyobb építőipari munkák közül a tanácsi in­tézmények karbantartása 2 millió forintot jelent az üzemnek, amelyből a többi között felújítják a Jókai ut­cai óvodát. hasznosítását a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben. Szerdán tanulmányútra in­dulnak a tsz kulturális bi­zottságok elnökei: Mándokon a tsz közművelődési munká­jával, az oktatási-kulturális bizottság tevékenységével is­merkednek. December 20-án a tsz-történetírás, a közmű­velődés tervezése, költségve­tésének összeállítása kapott helyet a programban. Végül kerekasztal-konferencián fog­lalják össze a mezőgazdasági üzemi közművelődés legfon­tosabb tapasztalatait. Magasra szökött az egész országban az aranyvasárnapi vásárlási láz tegnapelőtt: mindenütt telt ház volt az üzletekben. A legtöbb áru­cikkből gaizdag volt a válasz­tók, és több helyen nyugdíja­sokkal, adminisztratív dol­gozókkal erősítették meg a „roham előtt” az üzleteket. Országszerte rekordforgalom­ról számoltak be, Szabolcs- Szatmárban is jócskán felül­múlta a tavalyi aranyvasár­napot az idei forgalom. A me­gyeszékhelyen a Nyírfa Aru­ház vitte el a pálmát: vasár­nap egymillió 905 ezer forin­tot hagytak a pénztárakban a vásárlók. Ez alaposan felül­múlja a tavalyi forgalmat: közel 700 ezer forinttal! A megyében egyébként az ipar­cikk-kiskereskedelmi válla­lat üzleteiben összesen há­rommillió 374 ezer forint ér­tékű árut adtak el, s ebből Nyíregyháza boltjai két és fél millióval részesednek. A Kelet Áruház is alaposan kitett magáért, hiszen a ta­valyi egymillióval szemben most egymillió 606 ezer fo­rintot forgalmaztak. A Cent­rum Áruház Nyíregyházán hatszázezer forint értékű árut adott el vasárnap, közel ötöd­annyival többet, mint egy év­vel ezelőtt Az üzletekben, áruházak­ban a játékok és az apróbb ajándékozásra alkalmas ru­haneműk voltak a legkelen­dőbbek, de nem maradtak vásárló nélkül más osztályok sem: a Kelet Áruházban pél­dául a műszaki osztályon kö­zel negyedmilliót hagytak a vevők. Nagy ez a szám, ám ha belegondolunk, hogy szin­te üresek voltak a tévék, magnók, rádiók, mosógépek és hűtőszekrények helyei, ak­kor csak elképzeléseink le­hetnek arról, mennyit nőtt vólna az áruházak, boltok forgalma... Sajnos, ország­szerte hiánycikk a színes — sőt, már a fekete-fehér — té­vé, az automata mosógép, a lemezjátszó vagy a magyar hűtőszekrény! Ennek ellené­re azt mutatják a számok, hogy idén gazdag ajándékkal lepik meg egymást, családju­kat megyénk lakói. (tgy) Tsz kulturális bizottságok tanfolyama Nyíregyházán jjxXXVI. évfolyam, 295. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. december 18., kedd A pártkongresszus irányelveiről tárgyalt az Országos Szövetkezeti Tanács' KISZ­aktívák tanácskozása

Next

/
Thumbnails
Contents