Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-15 / 293. szám
Belső ellenőrök K ét minisztertanácsi határozat is rögzíti, hogy a vállalat belső ellenőrzését közvetlenül a vezetőnek, az igazgatónak kell irányítania, de sok helyütt a vezető nem tart igényt erre, amit az is tükröz, hogy az ellenőr nem az ő irányításával működik. Másrészt, ha jól meggondoljuk, a belső ellenőr tevékenységéből eleve következik, hogy — ha jól dolgozik — feltárja a belső zavarokat, az előírások, a szabályok megsértését, esetleg jogszabályok meg nem tartására, visszaélésekre is fényt deríthet. (Bár a félreértések megelőzéséért jegyezzük meg: fő tevékenysége nem ez, a vállalati ellenőr nem nyomozó, hanem a munkát segítő, az ügymenet zavarait elhárító támasza a vezetésnek). A gazdaságirányítás módosításakor, 1968-ban alakult ki a vállalati-szövetkezeti belső ellenőrzés mai rendszere, abból az ésszerű meggondolásból kiindulva, hogy az önállóság, a felelős helyi döntés méltán feltételezi a folyamatos — és ugyancsak önálló — ellenőrzést, amire a vezető, mintegy saját munkája kontrolljaként is alapozhat. A gyakorlat azonban sok helyütt arra mutat, hogy ha ez a kontroll hibákat tár fel — márpedig éppenséggel nem az ellenőr feladata, hogy folyamatosan jutalmazási javaslatokhoz gyűjtsön anyagot —, akkor munkájára nem tartanak különösebb igényt. Az esetek nagy hányadában ezt nem közlik a belső ellenőrrel, mindössze: nem kedvelik. Ami — a vállalati szervezés sajátos nyelvezetén kifejezve — azt jelenti, hogy irányítását szépen-lassan átengedik, mondjuk a főkönyvelőnek, később a pénzügyi osztályvezetőnek; a fizetésemeléskor sem rá gondolnak elsőként — miért is, hiszen legutóbb is „kiteregette azt a csúnya ügyet”. A z 1980-ban érvénybe lépő szabályozó rendszer alighanem minden intelemnél erőteljesebben figyelmezteti majd a vállalatokat a belső ellenőrzés nélkülözhetetlen szerepkörére. A változások arra intenek, hogy most még inkább hasznos, sőt elkerülhetetlen lesz a belső lehetőségek teljesebb feltárása, egyszersmind a belső zavarok elhárítása, a szabálytalanságok megelőzése. Fejlődésünk útja a hatékonyság A SZOT felhívása a vállalati kollektívákhoz Jelentős eredmény, hogy gazdaságunk alapvetően céljainkkal összhangban fejlődött az idén és a vártnál kedvezőtlenebb külső feltételek ellenére megkezdődött a külgazdasági egyensúly helyreállításának folyamata — mondotta Juhász Ottó, a SZOT titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülésén, amely pénteken egyebek között az idei gazdasági eredményekkel és a jövő évi feladatokkal foglalkozott. 1980- ban is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása és az elért életszínvonal megőrzése lesz a fő feladat. Továbbfejlődésünk egyetlen lehetséges útja a gazdaság hatékonyságának növelése. Számolni kell azzal, hogy a termelés a következő években csak azokon a területeken növekedhet viszonylag dinamikusan, ahol javul a termékszerkezet, s gazdaságosan értékesíthető cikkeket állítanak elő. A SZOT titkára utalt a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeire, továbbá arra, hogy a verseny az idén nem ér véget, hanem 1980. december végéig tart. Helyesen teszik a vállalati kollektívák, ha az 1980. évi feladatok ismeretében felülvizsgálják korábbi vállalásaikat, s felajánlásaikban is rugalmasan követik a tervekben meghatározott változásokat. Almasürítmény Japánba Pénteken a Parlament vadásztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. Makoldi Mihályné alel- nök elnökletével megvitatta a II. konferencia óta végzett munkát. Erdei Lászlóné elnök beszámolójában hangsúlyozta: a nőtanács sajátos eszközeivel cselekvőén segíti elő a népgazdasági terv teljesítését. Figyelemmel kíséri a nők egyenjogúságának érvényesülését. Az eddigieknél bátrabban és következetesebben tárja fel a teljes egyenjogúság kibontakozásának akadályait. A nők élet- és munkakörülményeinek javítására olyan javaslatokat dolgoz ki, amelyek összhangban vannak a népgazdaság érdekeivel. A nőtanács állásfoglalásában elítéli az Észak-atlanti Szövetség reakciós köreinek lépéseit. Támogatja a Szovjetuniónak a fegyverkezés csökkentésére, a leszerelésre tett kezdeményezéseit, javaslatait. Makoldi Mihályné alelnök megnyitó beszédét mondja. (Kelet-Magyarország telefoto) Űtnaik indították az ellső exportszállítmányt a Szamos menti Állami Tangazdaság mátészalkai gyümölcsfeldolgozó üzeméből. A létesítmény a gazdaság és a SZATMÁRIÉÉRT társulás taggazdaságainak közös ösz- szefogásával épült 8 honlap alatt. Az óránkénti 16,5 tonna ipari alma feldolgozását biztosító üzem nagyban hozzájárul a megyében gondot okozó, csökkent értékű alma feldolgozásához. A hét közepén 500 tonna almasűrítmény szállítását kezditek meg Japánba. A fóliával bélelt 280 literes műanyag hordókba töltött rakományt kamionnal Triesztig szállítják, onnan hajóval folytatja útját a távol-keleti ország Yokohama kikötőjéig. Az üzem teljes termelése tőkés piacokon, Japánon kívül elsősorban tengerentúlra kerül értékesítésre. Grega Ferenc és Ruszka István a fóliazsákokat zárja le Ülést tartan a megyei tudományos koordinációs bizottság Pénteken dr. P. Szabó Gyula elnökletével Nyíregyházán ülést tartott a Szabolcs-Szat- már megyei Tudományos Koordinációs Bizottság. Az ülésen a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán végzett tudományos munkáról dr. Beleznai Gyula, tanszékvezető számolt be. A bizottságot Körtély Sándor, a megyei tanács tervosztályának vezetője tájékoztatta Szabolcs-Szatmár megye tanácsi VI. ötéves tervének koncepciójáról. A közel két éve folyó előkészítő munkában a koordinációs bizottság előzetes írásbeli javaslataival már részt vett. A megyei tanács által összeállított tervkoncepciókat a bizottság megvitatta, újabb javaslatokkal egészítette ki. A koordinációs bizottság megtárgyalta és jóváhagyta az 1980. évi munkaprogramját. Mező Imrére emlékezett a szőkébb szülőföld Tizenkét esztendeje hagyomány már, hogy Mező Imre születésnapján kerül sor az elsőéves tanulók fo- gadalomtételi ünnepségére a Mező Imre nevét viselő bak- talórántházi gimnáziumban és mezőgazdasági szakközép- iskolában. A napokban megrendezett ünnepségre a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, a budapesti pártbizottság 1956-ban mártírhalált halt egykori titkárának özvegyét is meghívták a község lakói. Mező Imréné ez alkalommal a KlSZ-fiata- lok előtt elmondta: a Ramo- csaházán született nagy forradalmár élete és munkássága napjaink ifjúsága számára is megmutatja, hogy tetteinkkel, bátor kiállásunkkal kell szolgálnunk azt az ügyet, amiért Mező Imre kora gyermekéveitől egészen haláláig élt és dolgozott. Arra kérte a most fogadalmat tett tanulókat, hogy tanulásukkal, a jövőre való tudatos felkészülésükkel kövessék kommunista elődeik példáját. A forradalmár özvegye ez alkalommal találkozott az iskola nevelőtestületének tagjaival, illetve Baktalóránt- háza, a nyíregyházi járás és a megye párt-, állami és tömegszervezeteinek képviselőivel, majd a ramocsaházi szülőháznál lévő emlékművet koszorúzta meg. Megkoszorúzták a Mező Imre-emlék- művet a baktalórántházi iskolások, a párt- és tanácsi szervek képviselői és a szőkébb szülőfalu képviselői is. A nap programja a Mező Imre életéről és munkásságáról rendezett vetélkedővel fejeződött be. A lakóterületi munkáról > tárgyalt a népfront megyei bizottsága December 14-én délelőtt ülést tartott Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Beszámoló hangzott el egyebek mellett, a városi és két nagyközségi népfronttestület munkájáról. Az értékelés szerint a városi népfrontbizottságok jól segítették a gazdasági, társadalompolitikai, kulturális és településfejlesztési feladatok végrehajtását, az éves és középtávú tervek teljesítését. Megfelelő hangsúlyt kapott munkájukban a gazdaságpolitikai, a lakóterületi, a településfejlesztési, az ellátási feladatok segítése, valamint a különböző rétegek — bejáró munkások, nők, fiatalok, idősek, a cigánylakosság, a gyesen lévő, háziasszonyok — körében végzett politikai munka. A megye hat városában 39 körzeti bizottság dolgozik, amelynek tagjai — számuk több mint 800 — közreműködnek a társadalmi munkák, rétegtalálkozók, vitafórumok, tanácstagi beszámolók, városkörzeti tanácskozások szervezésében, kapcsolatot tartanak üzemekkel, intézményekkel, szülői munka- közösségekkel, lakó- és utcabizottságokkal. összegyűjtik és. továbbítják az illetékes tanácsi szerveknek az ellátással, a közlekedéssel, a lakókörzet fejlesztésével összefüggő javaslatokat és figyelemmel kísérik azok megvalósulását. A városi népfrontelnökségek tevékenységét munkabizottságok is segítik. A megyében 44 munkabizottság van, tagjaik az adott szakterületen dolgozó szakemberek, akik javaslatok kidolgozásával közreműködnek a helyi feladatok megoldásában. Ez év tavaszán a hat városban és a két városiasodó nagyközségben — Tiszavas- váriban és Záhonyban — újjáválasztották a lakó- és utcabizottságokat. Ennek eredményeként a megyében 388 lakó- és utcabizottság dolgozik. A népfront megyei bizottságának ülésén javasolták, hogy a következő időszakban tervszerűbbé szükséges tenni az együttműködést a lakóterületen lévő társadalmi és tömegszervezetekkel. Bővíteni szükséges a lakóterületi politikai tevékenységet, a mozgalom hatókörét. Megvitatták és jóváhagyták a népfront megyei bizottságának és elnökségének jövő évi munkatervét is. Ajánlásokat dolgoztak ki a népfrontbizottság mellett működő társadalmi bizottságoknak. A bizottságoktól azt várják, hogy tegyenek újabb erőfeszítéseket a társadalmi munkaakciók fejlesztéséért, kísérjék figyelemmel az ellátás, a szolgáltatás helyzetét, vegyék ki a részüket a környezetvédelmi feladatok megvalósításából. Felhívták a figyelmet, fordítsanak nagyobb gondot munkás-kert- szövetkezetek alakítására, kezdeményezzék a nagyüzemiig nem hasznosítható és parlagföldek tartós használatba adását. Jövőre is vannak tennivalók a felnőttoktatás, az „Olvasó népért” mozgalom szélesítésében, csakúgy mint a lakóterületi helytörténeti munka segítésében. XXXVI. évfolyam, 293. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. december 15., szombat A présgépek kezelője: Kovács Béla A nőtanács napirendjén A nők élet> és munka' körülményei
