Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

XXXVI. évfolyam, 292. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. december 14., péntek Befejezte munkáját a kommunista és munkáspártok tihanyi tanácskozása Csütörtökön befejeződött a 29. kommunista és munkás­párt képviselőinek találkozó­ja Tihanyban. A háromnapos tanácskozáson a résztvevők konstruktív, elvtársi légkör­ben vélemény- és tapasztalat- cserét folytattak a kommu­nisták és a szociáldemokraták viszonyának időszerű kérdé­seiről, a nemzetközi békéért és biztonságért, társadalmi haladásért folytatott további küzdelem perspektíváiról. A záróülés munkájában részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. A tanácskozáson Berecz János, a KB külügyi osztá­lyának vezetője tartott beve­zető előadást, a vitában az MSZMP képviseletében a Központi Bizottság külügyi osztályának, valamint társa­dalomtudományi intézetének vezető munkatársai vettek részt. Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők Szaboics-Szatmár me­gyei csoportja — Hosszú László elnökletével — csü­törtökön ülést tartott Nyíregyházán. A képviselőcsoport ülésén részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja. Az országgyűlés decemberi üléssza­kának előkészítésével foglalkoztak a képviselők: meg­vitatták az 1980-as költségvetési törvényjavaslatot, majd a megye 1980. évi költségvetéséről, fejlesztési ter­véről, a várható idei eredményekről dr. Pénzes János megyei tanácselnök tájékoztatta a képviselőket. 1_______________________________________________________________ Képünkön: a képviselők dr. Pénzes János megyei tanácselnök tájékoztatóját hallgatják. az ötéves tervben meghatáro­zott feladatok teljesítésére összpontosít. A tervezés során nagy hangsúlyt kapott a fel­adatok rangsorolása, a társa­dalompolitikai szempontból alapvetően fontos feladatok javára történő differenciálás. A megyei tanácselnök hang­súlyozta: a tervjavaslatban megfogalmazott költségvetési feladatok ellátásához, az egészségügyi, kulturális és más ágazatok működtetésé­hez megfelelő pénz áll ren­delkezésre. Mindezek mellett azonban a gazdálkodásban fokozott követelmény a taka­rékosság, tervszerűség, haté­konyság, amelyet valamennyi tanácsnál és intézménynél érvényesíteni kell. A beruhá­zások megvalósításánál min­denütt fokozni szükséges a saját forrásók arányát, s a településfejlesztést elősegítő társadalmi munkát. Javítani szükséges a beruházásokban közreműködők közötti koor­dinációs munkát is. Napirenden: az 1980. évi népgazdasági terv A jövő évi költségvetés — A hitelpolitikai irányelvek — A földmérési tevékenység Az üzemi demokrácia Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány az Országos Tervhivatal elnökének elő­terjesztésére határozatot ho­zott az 1980. évi népgazdasá­gi tervről és a végrehajtással kapcsolatos feladatokról. A pénzügy- és az igazság­ügy-miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az 1980. évi ál­lami költségvetésről szóló törvény tervezetét, amelyet az országgyűlés elé terjeszt. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány meg­határozta a jövő évi népgaz­dasági terv céljainak megva­lósítását szolgáló hitelpoliti­kai irányelveket és hitelkere­teket. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztése alapján a Miniszter- tanács módosította a földmé­rési és térképészeti tevékeny­ségről szóló 1969. évi rende­letét. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége együttes határozatban módosította az üzemi demokrácia egyes kér­déseiről szóló 1977. évi hatá­rozatát, az intézményeknél, a hivataloknál és a nem válla­lati rendszerben működő egyéb szerveknél a szocialista demokrácia továbbfejlesztése érdekében. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Hosszú távú tervek aláírásával Moszkvában véget értek a magyar—szovjet együttműködési bizottság tárgyalásai Moszkvában csütörtökön közleményt adtak ki a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság XXIV. ülésszakáról, amelyet december 11—13 kö­zött tartottak meg a szovjet fővárosban. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a szovjet küldöttséget Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökhelyettese, a bi­zottság magyar, illetve szov­jet tagozatának elnöke vezet­te. A bizottság befejezte a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti, a gyár­tásszakosítás és a kooperáció fejlesztése hosszú távú, 1990- ig szóló programjának kidőlj gozását. Ezt a programot azoknak a megállapodások­nak alapján készítették el, amelyek Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke között jöttek létre. Az együttműködési bi­zottság jóváhagyta a gyártási­műszaki együttműködés tíz évre szóló fő irányvonalát a műszergyártás, a könnyű- és élelmiszeripari gépgyártás, a vegyipari és kőolajipari gép­gyártás, az építőipari és út­építő gépek gyártása, a hír­adástechnikai eszközök gyár­tása, kőolaj feldolgozó és pet­rolkémiai ágazatok terén. Meghatározták más, egymás­hoz kapcsolódó iparágak te­rén a hasonló feladatok vég­rehajtásának sorrendjét és határidejét. A kormányközi bizottság ülésén intézkedéseket fogad­tak el arra vonatkozóan, hogy meggyorsítsák a javas­latok előkészítését a magyar —szovjet együttműködés azon kérdéseinek megoldására, amelyekről megállapodás jött létre a két ország kormány­fője között. , _ A bizottság ülése a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében ment végbe. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, aki Moszkvában küldöttség élén részt vett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság XXIV. ülésszakán, csütörtökön dél­után hazaérkezett a szovjet fővárosból. R szovjet belügyminiszter Lázár Cyürgynál Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, csütörtö­kön a Parlamentben fo­gadta Nyikolaj Anyiszi- movics Scsolokov hadse­regtábornokot, az SZKP KB tagját, a Szovjetunió belügyminiszterét. A bará­ti, elvtársi légkörű eszme­cserén jelen volt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rócz Sán­dor, a Központi Bizottság osztályvezetője, Benkei András belügyminiszter és Vlagyimir Pavlov, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete. A szovjet belügyminisz­ter vezette delegáció — Kamara János altábor­nagy, belügyi államtitkár és Vlagyimir Pavlov je­lenlétében — délelőtt meg­koszorúzta a magyar, majd a szovjet hősök em­lékművét. Szaboics-Szatmár jövő évi tervei, az idei eredmények várható főbb adatai a jövő héten kerülnek a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács ülése elé, a tervjavasla­tok elkészültek. A tanácsel­nök tájékoztatójából kitűnt: megyénkben az idén teljesí­tik azokat a gazdaságpolitikai célokat, amelyeket egy esz­tendővel ezelőtt a megyei pártbizottság meghatározott. 1979-ben nehezebb körülmé­nyek között dolgozott me­gyénk ipara, mezőgazdasága, sok gondot kellett megoldani év közben a tanácsi gazdál­kodásban is. A tanácselnök elmondta: mindezek ellenére az ipar és a mezőgazdaság összegezett adatai kedvezőek. Áttekintést adott az ötödik ötéves terv előirányzatainak teljesítéséről is. Várható, hogy (a célcsoportos lakásépítés és a szennyvíztisztító kapacitás növelését kivéve) az elhatá­rozott fejlesztéseket teljesí­tik, illetve túlteljesítik. A megye 1980. évi költség- vetéséről elmondta: a már ki­dolgozott tervjavaslatban meghatározó, hogy a követ­kező esztendő a középtávú tervidőszak utolsó éve, tehát Biszku Béla a nyíregyházi párt-vb ülésén Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a megyei képviselőcsoport üléséire csütörtökön Nyíregy­házára érkezett. A Politikai Bizottság tag- jált a nap folyamán dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára tá jékoztatta Sza­bolcs-Sza talár időszerű po­litikai, gazdasági, kulturális helyzetéről. Délután Biszku Béla — a megyei pártbizottság első tit­kárának kíséretében — részt vett és felszólalt a nyíregy­házi városi párt-vb ülésén, amelyen a közelgő városi pártértekezlet beszámolójá­nak tervezetét tárgyalták: a megyeszékhely öt évének eredményeit, a következő esztendők városi fejlesztésé­nek fő irányait és a pártélet kérdéseit. Társasági szerződést kötöttek Öt építőipari vállalat együttműködése öt építőipari vállalat igaz­gatói szentesítették aláírá­sukkal azt az okmányt, amely a Kelet-magyarországi Épí­tőipari Szervezetek Gazdasá­gi Társasága megalakítását jelentette. Néhány éve együttműködnek a szabolcsi és hajdú-bihari vállalatok azért, hogy közös céljaikat összehangolják. Az igazgatói szintű megbeszélések két év óta folynak, s ennek a betető­zése a társasági szerződés meg­kötése. A társaságnak a Haj­dú megyei Állami Építőipari Vállalat, a Hajdú-Bihar me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat, a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat, a Szabolcs megyei Álla­mi Építőipari Vállalat és a Szaboics-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat a tagja. Az ÉPSZER székházában csütörtökön délelőtt aláírt okmányban rögzítik, hogy ja­vítják a két megyében az építési igények és kapacitá­sok közötti összhangot, a meg­lévő kapacitásokat jobban kihasználják. Törekednek az építés-szerelés minőségi szín­vonalának emelésére, a vál­lalati gazdálkodás eredmé­nyeinek javítására. Az eddigi erőfeszítések kö­zös készletező telep létreho­zására irányulnak, több eset­ben a határidős munkák el­végzésére gépek és munká­sok kölcsönzésével támogat­ták egymást a vállalatok. Együttműködnek a szakmai oktatások, továbbképzések szervezésében, egyeztetik a vállalati terveket, hogy el­kerüljék a párhuzamosságo­kat. A társaság feladata a rendszeres információk gyűj­tése az építőipar helyzetéről, valamint az anyag- és szer­kezetellátás javítása. A szál­lítási tevékenység egyezteté­sével a felesleges fuvarokat tudják elkerülni, a gépjaví­tás színvonalának emelése, a szakosodás anyagi előnyt is jelent minden vállalatnak. Az építőipari vállalatok ilyen jellegű gazdasági társa­sága úttörő jellegű hazánk­ban. A minisztériumi és ta­nácsi irányítás alá tartozó vállalatok kölcsönös előnyö­ket érhetnek el az együttmű­ködéssel. Ennek haszna vég­ső soron a kivitelezések gyorsításában, a jobb mun­kában csapódik le. Téli pihenün a növényvédő repülük Téli pihenőre, karban­tartásra, felújításra men­tek a növényvédő repülők. 1979-ben a megye mező- gazdasági üzemei jóval többet vették igénybe a légi permetezőket, mint a megelőző években. A szatmár-beregi térségben a tyukodi tsz gesztorsá­gával működő REGE-tár- sulás helikoptere és az AN—2-es merev szárnyú gépe 70 ezer hektár nö­vényvédelmét, vegyszere­zését végezte el. Ez dup­lája a tavaly teljesített munkának. A helikopter 303 légi­órával 36 400 hektáron 8 millió forint értékben, az AN—2-es 332 légiórával 3550 hektáron permete­zett. A társulás gépei a tagszövetkezetek igénye­in túl négymillió forint értékben „kívül álló” üze­meknek is végeztek bér­munkát. Az idei repülőgépes nö­vényvédelmet a gazdasá­gok elsősorban azért ér­tékelik nagyra, mert a termelést kritikus idősza­kokban segítette. Az országos és megyei költ­ségvetés feletti képviselőcso­porti vitában felszólaló Bisz­ku Béla elmondta: már ki­bontakozóban vannak a hato­dik ötéves terv körvonalai is,- a jövő évi munka már sok szállal kötődik a következő középtávú tervhez is. Fontos, hogy eredményeinkkel és reális terveinkkel még jobban politizáljunk; a lakosság szá­mára a mai helyzetről adott információ legyen reális, s fokozottan kell támaszkodni az állampolgári felelősségre, a jobb munkára, a helyi le­hetőségek, tartalékok még jobb hasznosítására, amelyek nélkülözhetetlenek az ország terveinek valóra váltásához. Dr. Pethő Ferenc a gyü­mölcstermesztő és növényvé­dő szakközépiskolába járó gyermekek helyzetének javí­tásáért emelt szót, majd a megtermett alma tárolásá­nak, megóvásának fontossá­gáról, lehetőségeiről beszélt. Tóth Géza a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás me­gyei tennivalóira hívta fel a figyelmet, s szólt a kong­resszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére kibon­takozott szocialista munka- verseny-mozgalom megyei eredményeiről. Palóczy La­josáé a falvakban élő lakos­ság életmódjának kedvező változásairól beszélt, majd annak lehetőségeit kereste, hogyan lehetne növelni a me­zőgazdasági szakmunkások számát. Hangsúlyozta, hogy nagyobb ellenőrzés szükséges a mezőgazdasági beruházá­soknál: sok az anyaghiány miatti állás, a szervezetlen munka. Szabó Gusztáv arról beszélt, hogy a választókerü­letében működő állami gaz­daságban és a tsz-ekben az idén az átlagosnál jobban gyarapodott az állatállomány, de sok gondot okoz a gyakran rossz minőségű takarmány. Szabó Béla a földhasznosítás néhány kihasználatlan lehe­tőségéről szólt, s a kertbarát­mozgalomban rejlő tartalé­kok fontosságára hívta fel a figyelmet Szviridov Ivánná a tsz-ekben dolgozó nők téli foglalkoztatásának javításá­ról, a helyi lehetőségek ki­használásáról, kezdeménye­zések fontosságáról beszélt Balogh Katalin az oktatási beruházásokról és az egész­ségügyi gondozás részét képe­ző, majd azt követő rehabi­litáció megyei gondjairól, le­hetőségeiről szólt. Gulyás Emilné dr. a gyermekintéz­mények társadalmi összefo­gással történő bővítésének eredményeit méltatta, s ja­vaslatot tett a kisközségek autóbuszközlekedésének ja­vítására. A felvetett javasla­tokra, kérdésekre dr. Pénzes János és Hosszú László vála­szolt, majd a képviselőcso­port az országgyűlés soron következő ülésének előkészí­tésével foglalkozott. M. &

Next

/
Thumbnails
Contents