Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-11 / 264. szám

Elégedettek-e a fizetéssel?

Kettő-egy arányban: igen

Elégedettek-e a huszonéves szakmunkások a fizetésükkel? Embere is, meg szakmája is válogatja. Petró József molnár, ö nem őrölhet „fusiban”. Lehetősége van mellékes keresetre Haklik János lakatos-hegesztőnek és Buszlai Mihály villanyszerelőnek. Mindhárman a Szabolcs megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szakmunkásai.

Petró József

Petró József 22 éves.

— Műszakvezető molnár vagyok, 18 forint az órabérem. Így havonta 4 ezer fölött keresek. Nagyon elégedett vagyok. Hivatásomnak tekintem a szakmámat, öröm számomra, hogy az ország és Európa egyik legkorszerűbb automatikus malmában vagyok molnár. Érettségiztem. Székesfehérváron végeztem, az ország egyetlen malomipari szakmunkásképzőjében.

S ezt Jóskának még fizették is. Havonta 500 forint ösztöndíjat kapott a vállalattól, plusz a tanulmányi eredményétől függően 420 forintot. Egy tanulónak szép havi „apanázs” a tanulásért.

— Kilencforintos órabérrel kezdtem 17 éves koromban. öt év alatt jutottam a vezető posztig. Hat beosztottam van, köztük négy molnár. Én vagyok a legfiatalabb, s a legtöbbet kereső is. Ügy ítélem, magasabb fizetést nem is érdemelnék. Részben mert fiatal is vagyok, s vannak, akik 25 éve „szolgálnak” tisztességgel, de nem visznek haza többet. Égetné a zsebemet is, a lelkiismeretem is bántaná, ha többet adnának. A velem egyidőben végzett molnárok azonban 15 forintos órabérrel dolgoznak. Ez talán kissé alacsony.

— Van-e mellékes keresete?

— Nincs. Semmi. Vannak újításaim, amiket megvalósítok. Ezeket nem adom be írásban, így nem is kérhetek értük pénzt. Hátrány is ez, mert más, hasonló üzemben nem tudnak róla, s így nem is hasznosíthatják.

Fiatal házas. Egy éve nősült, albérletben laknak, a felesége is a vállalatnál dolgozik.

— Ügy látom, ő is elégedett — mondja. — Igaz, a jutalomból sem hagynak ki. Bár mostanában kevesebb a pénz, de azért kapok. A balesetmentes üzemelésért

évente 1000 forintot, a liszt minőségéért, ha kiváló, negyedévenként 800 forintot. S ezen felül van a nyereségrészesedés. Tavaly 1800 forint volt. Így az egész évi jövedelmem havi átlaga 5 ezer forint körül alakult.

Petró József a vállalattól igényelt lakást. Erre gyűjtenek. Takarékban van 20 ezer forint. De az albérleti lakást is felszerelték tv-készülékkel, hűtőgéppel, centrifugával.

Egy kis csalódás érte. Egyetemi előkészítőre felvették, de a beosztása miatt tanulásához a feltételeket nem tudta biztosítani a vállalat.

— Ez rosszul esett. Jövőre mindenképpen meg akarom kezdeni az élelmiszeripari főiskolát. Ha végzek, akkor is itt maradok, a molnárságot nem cserélem én fel semmivel.

Haklik János 27 éves, lakatos és hegesztő.

— És van egy harmadik szakmám is: kazánfűtő. Itt végeztem ezt a tanfolyamot a vállalatnál. S a három szakmához 18 forintos órabérem van. Szerintem kevés. Úgy érzem, nem vagyok megfizetve. Bár azt nem mondhatom, hogy 3 ember helyett dolgoznék, valójában mégis így igaz, mert ha kell, akkor hegesztek, ha szükséges, gépet javítok, ha meg úgy hozza a helyzet, a szárítógépet kezelem.

Kilenc éve lesz decemberben. hogy a vállalathoz került A Dunai Cement- és

Haklik János

Mészműveknél dolgozott. Hazajött, megnősült. Most Nagykállóból jár be.

— Tavaly itt akartam hagyni a vállalatot. Hívtak Nagykállóba, a posztógyárba. Sajnáltam a nyolc évet, amit itt töltöttem, meg kötött a műhely, a fiúk. Ha nem is adtak volna többet mint itt, nem kellene 3—4 órát utazgatni. Különösen hétfőn strapás, amikor műszakra jövök. Hajnal fél 4-kor kelek. Télen különösen fárasztó, s itt 30 gépet kell hellyel-közzel kiszolgálni, ami nem gyerekjáték.

— Mellékese van-e?

— Sajnos nincs.

— Mégis.

— Amit a vállalattól kapok? Igen. Nyereségrészesedés. Tavaly 1800 volt. Ez évben a búzaszezon megkezdésekor 500 forint, s három hete, amikor a kukoricát szárítottuk. szintén 500. És ha a szocialista brigádunk elér

Buszlai Mihály

valamilyen eredményt, akkor kapunk. Tavaly 800 forintot kaptunk fejenként az ezüst fokozatért.

— Fusi akad-e?

— Ha akadna se vállalnék. Házat építettünk, minden szabad időm ráment. Nagyjából befejeztük, benne lakunk. Fusira nem jut idő, most építettem garázst.

Haklik János két éve lett kiváló dolgozó. Ügy érzi,

munkatársai megbecsülik, s ő is azokat.

— Egy azonban biztos: nem a maximum bért kapom. Szerintem többet dolgozom, mint amennyi a fizetésem.

Buszlai Mihály alig 26 éves, és 19 évesen kezdett a vállalatnál. Lényegében azért „ragadt” meg itt, mert mint ő mondja, segítik a tanulni szándékozó fiatalokat.

— Aránylag elégedett vagyok a fizetésemmel is. Tizenhét forint az órabérem. Műszakpótlékkal havonta megkeresem a 4300 forintot. Nőtlen vagyok.

Mihály tovább tanul. Miskolcra jár a Bláthy Ottó szakközépiskolába. Technikusi minősítő oklevelet akar szerezni.

— Segít a vállalat is. Tanulmányi szerződést kötött velem. Fizetik az utazási költséget, a napi átlagkeresetet kapom az iskolai napokra. Biztosítják a szabadságot, fedezik a vizsgadíjat. Ezért két évig a vállalat kötelékében kell maradnom. Különben sem mennék el. Ügy érzem, megbecsülnek. Szocialista brigádvezető vagyok. Jutalomból nem hagynak ki. Tavaly kiváló dolgozó kitüntetést kaptam.

Elégedettek-e a megkérdezett fiatalok a fizetésükkel? Igazságosnak ítélik-e meg? Kettő egy arányban igen

TESSÉK KÉRDEZNI

Kik lehetnek klubtagok?

Válaszol: Gyure Károly őrnagy

Kevesen tudják, hogy az MHSZ repülőklubjának tagjai Szabolcs-Szatmár megyében az idén több templom- tornyot is lefestettek. A bátor fiúk akrobatákat megszégyenítő mozdulatokkal mozogtak a magasban, hogy az értékes építmények szebbek legyenek, tovább állják az idők vasfogát. Azt is kevesen látják, amikor a szövetség egy másik klubjának tagjai Sóstón a vízbe vetik magukat. A könnyűbúvár lányok, mint a sellők úsznak a víz alatt. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyénkben is szerteágazó feladatokat lát el. Erről beszélgettünk Cyüre Károly őrnaggyal, az MHSZ megyei titkárhelyettesével.

— A szövetségnek mi az alapvető feladata?

— A honvédelmi nevelés az egyik fontos feladatunk. Hatni akarunk a fiatalok értelmére, és érzelmeire. Politikai és szakmai oktatással, minőségi sporttal egyaránt foglalkozunk. Évente 650— 660 sorköteles fiatalembernek segítünk hivatásos gépkocsivezetői jogosítványt szerezni. Csaknem ezer fiatal évente motorkerékpár-vezetéshez szerez nálunk jogosítványt. 283 klub működik megyénkben. A könnyűbúvárok klubja bő kétéves múltra tekint vissza. 1980. január 1-től rendszeresebb lesz a képzés, évente legalább 15 könnyűbúvárt képezünk. Sportolóink, klubtagjaink a népgazdaságnak is használnak, vagy használhatnak.

— Milyen a kapcsolatuk azokkal a fiatalokkal, akik még nem, vagy már nem sorkötelesek?

— Az említett 283 klub ajtaja minden fiatal előtt .nyitva áll. Pár éve feladatul tűztük ki, hogy minden klub patronáljon egy-egy általános iskolát. A Nyíregyházi 12. sz. Általános Iskola tanulóit a •közelmúltban vittük ki a repülőtérre. Csodálatos élményt szereztek a gyerekek. Egy másik iskolai csoport székházunkban tanúja volt annak, hogy rádiósaink kapcsolatot teremtettek Tokióval. A nem patronált iskolák diákjainak is szívesen bemutatjuk munkánkat, technikai eszközeinket. A KlSZ-szerve- zettel, az Ifjú Gárdával szinte napi kapcsolatot tartunk. Az „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalmat eredményesen segítjük. A honvédelmi napokon, a filmvetítéseken, a kiállításokon többezer fiatallal találkozunk. Természetesen ezeken a találkozókon megismerhetik tevékenységünket.

— A szabolcs-szatmári sportolóknak, klubtagoknak országos hírük van.

— Sőt, néhány fiatalt mi segítettünk a nemzetközi versenyek dobogójára. Fórián Éva csaknem négy évig gyakorolt az MHSZ-ben, és sportlövészetben Európa-baj- nok lett. Venczel Miklós a rádióiránymérők Európabajnokságát nyerte meg. Balogh József és Dóránt Vilmos a repülőmodellezők nemzetközi Mecsek Kupáján lett első. Több sportágban válogatott kerettagokat neveltünk. A jó hírű klubok közt említem a mátészalkait, amely különösen eredményesen segíti a honvédelmi nevelést. A tiszavasvári rádiósklub egyre híresebbé válik. A mérk- vállaji klub az általános iskolában végez országosan is figyelemre méltó munkát.

— Kik lehetnek klubtagok?

— A repülőkluboknak azok a 15. életévüket betöltött fiúk és lányok lehetnek tagjai, akik az orvosi vizsgálaton megfelelnek. A többi klubtagság általában nincs feltételhez kötve. Valamennyi városi és járási klubban' bővebb felvilágosítást adnak. Aki például tehetséget érez a „rókavadászathoz”, az bátran jelentkezhet a rádiósklubban. Nem fogják elutasítani. Legfeljebb átirányítják egy másik klubba, amely jobban megfelel a technikai érzékének, tehetségének.

BESZÉLNEK RÓLA

Vetélkedik, vitacikkeket ír

Dr. Barabás Bertalan ismét megnyerhet egy vetélkedőt. Könnyű neki — mondták ismerősei — hiszen vörös diplomát szerzett az ELTE jogi karán. Azért persze nem könnyű ez utóbbi vetélkedő sem, amelyet a KISZ KB hirdetett meg értelmiségi fiataloknak. A megyei főügyészségen megrendezett vetélkedőn ügyészek, ügyészjelöltek mérték össze tudásukat. Berti (ne legyünk hivatalosak, nevezzük csak így), a vásárosna- ményi városi-járási ügyészség fogalmazója nehéz küzdelemben lett első. Ez év tavaszán az egész ország láthatta őt a képernyőn, amikor a Magyarország című hetilap által rendezett külpolitikai vetélkedő szintén nehéz döntőjében holtversenyben a 3—

4. helyre került.

A 25 éves ügyészjelölt már Tuzséron, a szülői házban megszerette a könyveket. Tizenéves kora óta sok tudnivalót merített az újságokból, folyóiratokból is. Házukban csaknem ezer kötetes könyvtár ad betekintést a bonyolult világba. A tsz-ben fizikai munkát végző apja biztatást és némi pénzt adott neki az olvasáshoz, amikor a kis- várdai gimnáziumba járt. Tanulmányi eredménye, közéleti szereplése folytán KISZ- alapszervezeti titkár lett a középiskolában. Az egyetemen szintén alapszervezeti titkárnak választották. Ösztöndíjas volt, pénze egy részét természetesen művelődésre költötte. Az anyagi e-. a szellemi befektetés megtérült, hiszen a vörös diploma mellett két fontos vetélkedőt is megnyert az egyetemen. Az alkotmányjogi verseny győztesének kiáltották ki, az üzemi demokrácia jogi problémáiról szakdolgozatot írt, s a tudós tanárok első díjjal jutalmazták a szakszerű és politikus dolgozatát.

A fogalmazófiú a tollat is jól forgatja. Többször találkoztunk már írásaival a Magyar Ifjúság hasábjain. Főleg vitacikkeket ír, a fiatalokat érintő gondokról fejti ki véleményét. Érvei mindig célba találnak. Érdeklődik a társadalomtudományok iránt, a külpolitika tanulmányozása szinte szórakozásnak számít neki. A világeseményeket persze nem úgy veszi, mint egy könnyű szórakozást. Szépirodalmi műveket főleg azért olvas, hogy csiszolja stílusát, kifejezőkészségét. És még a tankönyveket is forgatnia kell, hiszen tavasszal tesz ügyészi szakvizsgát.

Beszélnek róla azért is, mert negyedikes gimnazista kora óta tagja a pártnak. Fiatal kora ellenére Vásá- rosnaményban az igazságügyi és a BM-dolgozóknak ő vezeti a pártoktatást. Politizáló alkat, megfontolt és komoly. De szereti a jókedvű fiatalok társaságát is.

November végén Miskolcon rendezik az írás elején említett vetélkedő területi elődöntőjét. Itt ő képviseli majd megyénk fiatal ügyészségi dolgozóit. A később sorra kerülő döntőt a tv is közvetíti. Bertit ismét szeretnénk látni a képernyőn ...

Az oldalt összeállította: Farkas Kálmán és Nábrádi Lajos

A fotókat készítette: Gaál Béla

I lOlLlDlAlLlAl

1979. november 11.

KM VASÁRNAPI MELLÉKLET