Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-02 / 257. szám

Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. november 1- én Kádár Jánosnak, a Központi Bizott­ság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kér­désekről adott tájékoztatót, valamint a XII. kongresszus előkészítésének fel­adatait összegező előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Befejeződtek a magyar- luxemburgi tárgyalások Gaston Thorn vidékre látogat A NAGY OKTÓBER TISZTELETÉRE Az új szakmunkásképző intézet. NOVEMBER 7; ■■ Ünnepi készülődés A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 62. évforduló­jának méltó megünneplésére készül az ország. A főváros máris zászlódíszben várja a jubileum napját; vörös és nemzetiszínű lobogókat len­get a szél utcáin, terein, híd- jain. A világtörténelmi jelen­tőségű forradalom győzelmét köszöntő feliratok, transzpa­rensek kerülnek a jelentősebb középületek, a fontosabb ál­lami intézmények homlokza­tára, a díszkivilágítás fényei világítják majd meg a fővá­ros műemlékeit, a gellérthegyi felszabadulási emlékművet, s a Felvonulási téren a Lenin- szobrot. Az ünnepet megelőző na­pon az Országház előtt kato­nai tiszteletadással, felvonják az állami zászlót. A gellért­hegyi felszabadulási emlék­mű előtt a Magyar Népköz- társaság nemzeti lobogója és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös zászlaja emelkedik a magasba. A Parlament előt­ti Kossuth Lajos téren no­vember 7-én délben zenés őr­ségváltás lesz az állami zász­lónál. Kedden koszorúzási ünnep­séget tartanak a szovjet hő­sök Szabadság téri emlékmű­vénél; itt az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a fegyveres erők és testületek, a társa­dalmi és ' tömegszervezetek képviselői egész népünk ne­vében róják le kegyeletüket. Az Országházban a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a NOSZF 62. évfordulója al­kalmából — eredményes munkájuk elismeréséül — ki­tüntetéseket adományoz a párt-, a társadalmi és a tö­megszervezetek tisztségvise­lőinek, aktivistáinak. November 6-án Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja mond ünnepi köszöntőt. A beszéd a Kos­suth adón 17,20 órától, a te­levízióban 19,20 órától hang­zik el. Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete az évforduló napján ünnepi be­szédet mond: ezt a Kossuth adó 16,45-kor a televízió 19,20- kor sugározza. Az évfordulót köszöntő ün­nepségeket, megemlékezése­ket tartanak a vidéki váro­sokban és más településeken is. Az ünnepségekkel egyide­jűleg sok helyütt új létesít­ményeket, köztük közművelő­dési és gyermekintézménye­ket adnak át. Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke csütörtökön az Országházban fogadta Gaston Thorn lu­xemburgi külügyminisztert, aki Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására, hivata­los látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes lég­körű találkozón részt vett Nagy János külügyminiszter­helyettes. A nap folyamán a luxem­burgi diplomácia vezetője Bányász Rezsőnek, a Kül­ügyminisztérium sajtófőosz­tálya vezetőjének megnyitó­ja után, budapesti látogatá­sainak eredményeit összefog­lalva, nagy teret szentelt a megvitatott nemzetközi kér­déseknek. Hangsúlyozta, hogy ha a a SALT—II. szerződést nem ratifikálnák, az nagy vissza­lépés lenne az enyhülés szempontjából. Az európai biztonság és együttműködés, a jövő évi madridi találkozó kilátásai­val összefüggésben, szólt Leonyid Brezsnyev berlini, a Szovjetunió, a szocialista or­szágok, köztük Magyarország más leszerelési javaslatairól. Rövid látogatásra me­gyénkbe érkezett csütörtök délelőtt Selmeczi Lajosné dr. belkereskedelmi minisz­terhelyettes. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­Budapest nevezetességeivel ismerkedett a luxemburgi külügyminiszter. A képen: Gaston Thorn és kísérete a Halászbástyán. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) Az indítványokat Luxemburg és a többi NATO-ország glo­bális kérdésként, a francia el­képzelésekkel együtt tanul­mányozza, s a választ az at­lanti szövetség decemberi közgyűlésén adják meg. Ugyanakkor a közép-hatótá­volságú rakéták nyugat-eu­rópai elhelyezésének ' tervé­vel kapcsolatban — az érin­tett tőkés országok egy részé­nek, azok vezető köreinek álláspontját képviselve a Szovjetunió, a Varsói Szerző­dés tagállamainak fegyverzeti fölényéről beszélt. A két ország kapcsolatai­nak helyzetével magyar rész­ről elégedettek, ugyanakkor egyetértettek a luxemburgi véleménnyel, hogy keresni kell az együttműködés széle­sítésének lehetőségeit, min­denekelőtt gazdasági téren. Hivatalos megbeszéléseit befejezve Gaston Thorn a hét végén vidékre látogat. zottságán Hosszú László a megyei pártbizottság titkára fogadta a vendéget, s megbe­szélést folytattak időszerű ke- reskedelmpolitikai kérdé­sekről. Két jelentős kulturális lé­tesítményt avattak november 1-én Kisvárdán, melyek be­ruházási költsége együttesen meghaladja a százmillió fo­rintot. Elkészült és átadták rendeltetésének délelőtt a 111. sz. II. Rákóczi Ferenc Ipari Szakmunkásképző In­tézet új épületét. Délután a városi-járási művelődési és ifjúsági ház avatására került sor. Mindkét esemény jelen­tőségét növeli, hogy abban az időpontban került sor az avatásra, amikor a város fel- szabadulásának 35. évforduló­ját ünnepelte és néhány nap választ el bennünket a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójától. Délelőtt 11 órakor a 63 mil­lió forintos beruházással a Mártírok útja 18. sz. alatt felépült 12 tantermes intézet, 108 személyes kollégium és 75 személyes tanműhely ava­tóünnepségét az intézet aulá­jában tartották. Az ünnepség részvevőit Móré Imre, az in­tézet igazgatója köszöntötte. Avatóbeszédet Pápai Béla, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási és továbbképzési főosztályvezetője mondott; — A fejlődés nagy vívmá­nyának tartjuk, hogy a szak­munkásképző intézmények a magyar közoktatási rendszer szerves részévé váltak, való­ságos iskolákká lettek, szám­űzve a korábbi inaséletet. De mindig azt is hangsúlyozzuk, hogy ez az iskola nem egy a sok közül, hanem tartalmá­ban, formájában, módszeré­ben egyaránt különleges funkciójú iskola, amelyben tőről sarjadt munkásnevelés van, s amelyben nemcsak a képzett tanár és szakoktató nevel, hanem a gyár, a válla­lat, a munkáskollektíva is tanító és nevelő — hangsú­lyozta a szónok, majd ezután arról szólt: — A szakmunkásképző is­kolák akkor dolgoznak jól, ha olyan szakmunkásokat nevel­nek a holnap számára, akik­nek a szaktudása nemcsak bi­zonyos munkákhoz alapozza meg a munkavégző képessé­güket, hanem egyúttal alkal­massá teszi őket arra is, hogy később az új szakmai felada­tokhoz, az új technika-tech­nológia alkalmazásához szük­séges ismereteket is gyorsan elsajátíthassák. Olyan szak­munkásokra van szükség, akik képesek átváltani, átala­kítani szaktudásukat, ha a szükség úgy kívánja. — Hatékonyság, változé­konyság, korszerűség, mozgé­konyság — ezek azok a fogal­mak, amelyekkel talán legin­kább jelölhetnénk a holnap követelményeit — folytatta az előadó. A továbbiakban azzal foglalkozott, hogy fokozato­san új intézmények, tanter­vek, korszerű tankönyvek, gépek, berendezések, oktatási eszközök és minőségében egy­re hatékonyabbá váló új pe­dagógia segíti a szakmunká­sok nevelését, a holnap mun­kásosztályának formálását. Szólt az új intézet által nyúj­tott lehetőségekről, a létesít­mény létrehozásán fáradozók munkájáról. Köszönetét fe­jezte ki a tervezőknek, az épí­tőknek és a támogató válla­latoknak és annak a sok-sok névtelen munkásnak, akik ré­szesei e nagyszerű alkotás­nak. Elismerését tolmácsolta az intézet dolgozóinak, egész tanulóifjúságának az építési munkák alatt és után végzett lelkes tevékenységükért. E gondolatok jegyében adta át az új intézményt, melyet az intézet igazgatója vett át. Az ünnepségen adták át a „Kiváló Munkáért” kitünte­tést Móré Imre igazgatónak, Vámos József szakoktatónak. Mándoki Tibor Épszer-mű- vezető az oktatási miniszter dicsérő oklevelét kapta. Az intézet fiataljainak műsora után a résztvevők megtekin­tették az új létesítményt, amelyet a Csongrád megyei Tervező Vállalat tervdoku­mentációja alapján a megyei építő- és szerelővállalat épí­tett meg. Az idei tanévben 12 szakmában 888 tanuló foly­tatja itt tanulmányait kiváló körülmények között. Kisvárda másik jelentős lé­tesítményének avatására dél­után 3 órakor került sor. A Műszaki Egyetem középület­tervezési tanszékének kollek­tívája készítette el a városi­járási művelődési és ifjúsági ház tervét, melyet a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat épített meg. Az épít­kezés 1976-ban kezdődött, be­ruházási költsége 42 millió forint. Az új létesítmény 450 személyes színháztermében tartott avatóünnepségen dr. Molnár Ferenc kulturális mi­nisztériumi államtitkár tar­tott beszédet. , — Mindig ünnep számunk­ra, ha a közösséget szolgáló új kulturális intézmény nyitja meg kapuit, ha a kultúra új hajlékába léphetünk — kezd­te beszédét az államtitkár, majd a kulturális forradalom nemes küldetést teljesítő mű­velődési otthonok szerepével foglalkozott. Társadalmi kí­vánalom, hogy a művelődési otthonok váljanak mind ter­mészetesebben a közösségi művelődés hajlékaivá, tevé­kenységükkel segítsék min­dennapi életünk kultúrájá­nak fejlődését, a növekvő sza­bad idő hasznosítását, meg­torpanás nélkül szolgálják a közművelődési program meg­valósítását. — Kedvezőtlenebb gazda­sági feltételek mellett is tar­tanunk kell elért pozícióin­kat, meg kell őriznünk elért eredményeinket — folytatta. — Ehhez természetesen a kul­túra területén is takarékos­ság, de ésszerű takarékosság szükséges. Jelenti ez az ér­tékek következetes megőrzé­sét, védelmét, képviseletét — terjesztését, a szunnyadó igé­nyek ébresztését, a törekvést, az elhatározást, a jogos és va­lóságos igények kielégítésére. Valóságos szükségleteket va­lóságosan kell kielégíteni. Az áltevékenységek megszünte­tésével felszabaduló gazdasá­gi erőforrásokat hasznos, ér­telmes célok szolgálatába kell állítani. Fontos követelmény, hang­súlyozta dr. Molnár Ferenc, hogy a művelődési otthonok legyenek nyitottak társadal­munk igényeire és gondjaira — minél magasabb színvona­lon elégítsék, ki a közönség kulturális szükségleteit. — Ügy gondolom, nagysze­rű cselekedet volt létrehozni ezt az új intézményt, ezért köszönet illeti mindazokat, akik a létrehozásában közre­működtek. Most a népműve­lőkre vár a feladat, hogy gon­doskodjanak korszerű, hasz­nos programokról, hogy minél többen érezhessék maguké­nak a művelődési otthont, fi­atalok és idősebbek egyaránt. Ez sem könnyű feladat, de értelmes, jó cél — mondotta befejezésül az ünnepség szó­noka. A létesítményt a város la­kossága nevében Tóth László, a városi tanács elnöke vette át. Az avatóünnepségen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, Gyúró Imre, a megyei tanács elnök- helyettese, ott voltak a váro­si, járási és megyei szervek, valamint az építővállalat képviselői. Az énekkari és népzenei műsort követően a jelenlevők megtekintették a létesítményt, amelyben szín­háztermen kívül 10 szakköri és klubhelyiség is helyet ka­pott. A művelődési házban a megnyitó alkalmából érem­művészeti és festészeti tárlat nyílt. Az első rendezvényre november 6-án kerül sor, amikor a „Budapest tánc- együttes” mutatja be műsorát az új művelődési és ifjúsági házban. R belkereskedelmi miniszterhelyettes látogatása Szabolcsban XXXVI. évfolyam, 257. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. november 2., péntek Szakmunkásképzőt és mmvelődési házat adtak át Kisvárdán A művelődési és ifjúsági ház impozáns épülete. (Császár Csaba felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents