Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-10 / 263. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 10. nyíregyházi siker Heilingensladtban Aranyérmes gyorsírók Havonta átlagosan 35—40 ezer méter szövetet raktároznak a nyíregyházi Divat Ruházati Vállalatnál. Tóth Zoltán és Cseke Róbertné az NSZK-ból érkezett kártolt szöveteket veszi leltárba. (Császár Csaba felvétele) Panaszos levél nyomán Varjúlaposon Ki fizessen 1500 forintot? A nyíregyházi tanárképzősök sportsikereiről gyakran esik szó. Lassacskán sárguló példányok s a legfrissebb sajtótermékek őrzik egykori s mai eredményeiket. Ám akad egy versenyág, melynek jedes eseményeiről ritkábban esik szó a lapokban. Pedig ez is sport ám a javából! Nem hiányzik belőle a szorgos felkészülés, az edzőtábor, mi több, a szövetségi kapitány és az edző személye sem. Ráadásul a versenyzők, ellentétben társaikkal világ- és Európa-bajnokságokon képviselik a nyíregyházi, s természetesen a nemzeti színeket. Mint például a közelmúltban az NDK-beli Heilin- genstadtban, ahol a demokratikus német állam megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére rendeztek versenyt bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar és hazai résztvevőkkel. — Jól szerepeltünk, pedig ezúttal még edzőtáborban sem voltunk — mondja Prin Andrea, a siker egyik részese, aki nyíregyházi társával, Krischneider Erikával tagja volt az aranyérmet szerzett magyar ifjúsági válogatottnak. Tíz percig diktáltak számukra. 150 szótagszámos perccel kezdték, s a végén már 384 szótag hangzott el 60 másodperc alatt. Gyorsíró legyen a talpán, aki végig bírja. A versenyzők addig írták, míg bírták erővel, figyelemmel ... Andrea 9, Erika 10 percig állta az iramot. Ez elegendő volt a fölényes győzelemhez. Mindkettőjük neve ismerősen cseng, a gyorsírók nemzetközi mezőnyében. A belgrádi világbajnokságon a juniorok versengésében Erika második, Andrea pedig harmadik helyen végzett. A nyíregyházi tanárképző gyors-gépírás—magyar szakos hallgatóinak tudására, gyors kezeikre, fürge ujjaik- ra felfigyelt a Magyar Gépírók és Gyorsírók Országos Szövetségének versenybizottsága. A lányok kiváló menedzserre találtak a tanszékvezető Kalotay Kálmán és a tanszék munkatársa, Ráczkevi Edit személyében. Andrea mondja Erikáról: — Nagyon gyors a keze, ha nem rövidít annyit, mint mások, akkor is le tudja írni a teljes szöveget. Erika így vélekedik Andreáról: — Neki szebb a sztenogramja, vagyis a gyorsírása. Ez pedig megkönnyíti az áttekinthetőséget, a szöveghűséget. Andrea és Erika számára véget ért a versenyidény. Hamarosan a főiskola félévi vizsgái következnek, most erre figyelnek a legjobban. Bár egy biztos: a gyorsírás gyakorlati jegyeinek megszerzése bizonyára nem okoz nagy gondot egyikőjüknek sem ... (kalenda) „Néhány évvel ezelőtt kö- vesutat építettek Varjúlaposon. Mi az út mentén lakók abban a tudatban voltunk, hogy az évek óta fizetett községfejlesztési hozzájárulásból kaptuk. Az elmúlt napokban azonban kint jártak a tanácstól, és közölték: aki a kövesút két oldalán lakik, vagy telke ott van, 1500 forinttal köteles az út építéséhez hozzájárulni. Miért csak nekünk kell fizetni, mikor az utat más is használja, például a tsz, hiszen itt van a betonüzeme?” Harminckilenc család nevében Harminckilenc család nevében szól az idézett levél. Az út mindannyiuk kényelmét, hasznát szolgálja, valamennyien örültek, amikor elkészült. Az út mentén lakók abban is közös véleményen vannak, hogy fizetniük kell a községfejlesztési hozzájárulást, de úgy gondolják, hogy további kötelezettségük nincs, mivel e hozzájárulás olyan — a tanácsok költség- vetését megillető — helyi adó, amely a lakosság kommunális, gazdasági, művelődési, egészségügyi és szociális szükségleteinek a kielégítésére szolgál. Miért kér most a tanács tőlük további 1500 forintot? Erre kértünk magyarázatot Gazda Lászlótól, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetőjétől. — Varjúlaposon — mint kétszáz főnél nagyobb külterületi lakott helyen — 1975- ben épült meg a bekötő út, amely valóban nemcsak lakossági érdekeket, hanem egyéb célt is szolgál. Az út KPM — tehát állami — beruházásban készült. A 8/1970. (IV. 16.) ÉVM—PM számú együttes rendelet értelmében az állami beruházásban végzett közművesítés, továbbá út- és járdaépítés költségének e rendelet alapján meghatározott részét át kell hárítani a közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosaira. Egy későbbi rendelet a hozA tárgyalóteremből A Szabolcs-Szatmár megyei Beruházási Vállalat kisajátításokat végzett Nyíregyházán, a Toldi utcán és környékén. Ennek folytán vállalkozási szerződéseket kötött a kisajátított ingatlanok lebontására: a vállalkozó — az összes építési anyag fejében — köteles volt lebontani az ingatlanokat, a vállalat pedig ingyen, de üresen kapta meg a területet. Tanka Györgyné 51 éves nyíregyházi lakos több bontást is vállalt, s többek között kérelmet adott be a Toldi utca 75. számú ház bontására is. Korábban ő bonthatta le a Toldi utcán a 69. és 71. számú házakat is, a kézájárulás mértékét is megszabja. A községi tanácsok tehát e rendeletek szellemében, helyesen járnak el, mikor egy-egy állami beruházású közmű elkészülte után — legyen az gáz, víz, járda, út vagy villany — az építési telkenkénti hozzájárulást megállapítják, illetve a lakossággal megfizettetik. Közműfejlesztési hozzájárulás Ez történt tehát Varjúlaposon is? — Igen. Akiknek a telke az említett út mellett van — említette tájékoztatójában Gazda László osztályvezetőhelyettes — a levélben is szereplő 1500 forintot — építési telkenként — meg kell fizetniük. Ez, az úgynevezett közműfejlesztési hozzájárulás, ami nem tévesztendő össze a községfejlesztési hozzájárulással. Két különböző dologról van szó. Az általános gyakorlat szerint a közműfejlesztési hozzájárulás esetében részletfizetési kedvezményt lehet kérni. A dolognak azonban kétségtelenül van egy apró „szépséghibája”. A rendelet szerint ugyanis a hozzájárulást az út, járda használatba adása után kell kivetni (illetőleg, ha a létesítmény megvalósult, és abba az érintett építési telek bekapcsolható). A nyírteleki tanács ezt jóval később, három év elteltével tette. így az érintett családok jóhiszeműen már abban a tudatban voltak, hogy nem kell fizetniük. Drágább telkek Igaz, a tényeken ez mit sem változtat. Az út révén a mellette húzódó telkek forgalmi értéke lényegesen megnőtt, kényelmesebb lett az ott lakók élete, s ennek fejében mindössze a bekötő út költségének egy igazán kis töredékét kell csak átvállalniuk. Soltész Ágnes reime is bent volt a vállalatnál, így már előre megismerkedett a ház gazdájával. Megegyeztek, hogy az idős tulajdonos költözésekor néhány berendezési tárgyat is megvesz. Az év elején a tulajdonos üzent Tankánénak, hogy február elején költözködik. Az asszony megvett néhány kisebb értékű tárgyat, ám a tulajdonos — bár tudta, hogy a lakás értékét csökkentő tárgyakat nem adhatja el, hisz azt kifizették neki a kisajátításkor — eladott két gázkonvektort, a kulcsot pedig átadta Tankánénak, hogy adja le a beruházási vállalatnak. Szabolcsban évente csökken a talajok kémhatása, egy idő után ez lehetetlenné teszi a növénytermesztést — így kezdődik az az írás a Magyar Mezőgazdaság október 12-i számában, mely a vajai II. Rákóczi Ferenc Tsz talajjavítási módszereit ismerteti. Ásványi trágya helyett szerveset adnak. Minden termő almás egy hektárjára annyi istállótrágyát szórnak, ahány mázsa termésre számolnak. Az eredmény egyértelműen őket igazolja. Jóval kevesebb műtrágyát használnak, így a költségek is csökkentek. Üj talajjavító anyag után is néztek a vajaiak. Most már lápdfölddel javítanak. Hektáronként 700—900 mázsát dolgoznak be, aminek szervesanyag-tartalma legalább 20 százalék. Hozzáfogták a nagy adagú kalcium- műtrágyázáshoz is. „Leg újabb” eljárásuk a csillag hírt alkalmazása. Most 400 hektáron termesztenek csillagfürtöt kizárólag talajjavításhoz O Nem vagyunk mr igazi zenészek. A Csáki Valiék is úgy tanulták meg a Schubert-mi- se szoprán szólamát, hogy a férje előjátszotta a melodi- kán. Végül nagy sikerünk volt vele. Most léptünk fel először a zenei napokon, és Szabó Mihály aranyosapáti és több termelőszövetkezetben dolgozó olvasónk érdeklődött, hogy megilleti-e őket, és milyen feltételek mellett a jubileumi jutalom? Kérdésükre dr. Nyitrai Zoltántól, a Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek területi Szövetségének főmunkatársától kaptunk választ. Elmondta, hogy a 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. rendelet 68. paragrafusa értelmében a termelőszövetkezetek a 25., 40., illetőleg az 50. évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizethetnek. Az alapszabály rendelkezésétől függően — az 1965 előtt belépő és nyugdíjazás előtt álló tag esetén — 15 évet meghaladó tagsági viszonyban végzett munka után is kifizethető a 25 éves jubileumi jutalom. A jogosultságot nem befolyásolja az a körülmény, hogy a tag A bontásra nem Tankánéval kötött szerződést a beruházási vállalat, Tankáné ennek ellenére eladta az udvaron lévő garázst, a kis- és a nagykaput, s ezzel ötezer forint .kárt okozott a vállalatnak. A bíróság az idős — 72 éves —, beteg volt tulajdonost nem vonta felelősségre, Tanka Györgynét viszont kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte és kötelezte az okozott 5000 forint kár megtérítésére. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság 1 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. ezt énekeltük. Ott volt a fél város — olvastuk a Nők Lapja október 27-i számában. A nyírbátori kórust bemutató cikk bői megtudjuk, hogy a kórusban orvosok, tanárok, lakatosok szabók és hentesek énekelnek. Sokszor adnak koncertet máshol is. Tavaly a szolnoki dalostalálkozón megkapták a Szövosz nagydíját. Angliában egy sor városban felléptek. A BBC is felvette műsorukat. Sőt, le is adta négyszer. O A Növényvédelem idei 7. számában összefoglaló írás jelent meg Szabolcs-Szatmár megye szakember- és gépellátottságáról. Megtudjuk, hogy az elmúlt éviben a 149 gazdaságból 53 helyen függetlenített, 68 helyen kapcsolt munkakörben, 27 üzemben pedig másodállású növényvédelmi szakirányító dolgozott. A végrehajtó szakemberek száma 3620 fő, ebből 150 fő növényvédő szakmunkás. Évenként 350— 400 betanított növényvédő munkást képeznek ki. A növényvédő géppark továhb korszerűsödött. Az 1978-ban rendelkezésre álló 1620 darab növényvédő gép közül mintegy 15 százalék korszerűtlen, e gépek nagy részét háztáji gazdaságokban használják. 25, 40, 50 év munkában töltött időt, dolgozó nyugdíjasként érte el. Természetesen a rendeletben írt az a kedvezmény, hogy a nyugdíjazás évében a 35, 45 év alapján is ki kell fizetni a 40, 50 éves jubileumi jutalmat, a már nyugdíjas tagokra nem vonatkozik. A jubileumi jutalom szempontjából mi számít munkában töltött időnek? A munkaviszonyban töltött időt — említette elöljáróban a területi szövetség főmunkatársa megjegyezve, hogy a felsorolása nem teljes — továbbá a termelőszövetkezetben rendszeresen dolgozó családtagként eltöltött időt; a tsz-tagként eltöltött időt, ha a tag az évi 1500, nő esetében az 1000 munkaórát teljesítette (ha a tag ettől kevesebbet teljesített, arányosan, töredék évként vehető számításba); az 1950. január 1-e előtti szakmunkástanuló-időt, tanoncidőt; a felszabadulás előtti sor-, valamint tartalékos katonai szolgálatban, hadifogságban stb. töltött időt, ha a bevonulás munkaviszonyból történt, s a leszerelést, hazatérést követően hat hónapon belül, vagy 1945. október 31-e előtt a dolgozó munkaviszonyba lépett. A jubileumi jutalom a tag egy havi átlagrészesedése, amelyet az esedékesség évében kell kifizetni. A nyugdíjazás évében a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. A 40. illetőleg az 50. év után járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak a nyugdíjazás évében legalább 35, illetőleg 45 munkában töltött éve van. Ha a jubileumi jutalom esedékességének évében a tagsági viszony elhalálozás következtében szűnik meg, a jubileumi jutalmat a tag örökösének kell kiadni. (soltész) a tanárképző főiskolán „Pantomim: néma játék, drámai előadás, amelyben a színészek beszéd nélkül, csak mozdulatokkal fejezik ki a cselekményt.” (Kislexikon) Halk zene, majd dübörgő zaj, csattogás hallik a Bessenyei György Tanárképző Főiskola kollégiumi klubjából. Bent fekete ruhás, fehérre „meszelt” arcú fiatalok mozognál; együtt a zenével. ők négyen a Periszkóp Pantomim Stúdió tagjai. Orbán Béla, Körtvélyfáy Barna, Iklódi László és Szepessy Béla nem mindennapi körülmények között ismerkedtek meg, szerveződtek csoporttá. ' — Kiskőrösön teljesítettünk katonai szolgálatot, mint előfelvételisek — mondja Orbán Béla. — Először öten voltunk a csoportban, csak Kovács Gyuszinak az aktív sportolás miatt nincs ideje már velünk játszani. Első fellépésünk még katonakorunkban, az amatőr színjátszók minősítő versenyén volt, ahol döntőbe kerültünk. Egerben sikerült a legmagasabb minősítést megszereznünk: aranydiplomát kaptunk. Ezt a sikert Kárpá- thy Zoltánnak köszönhetjük elsősorban, aki a Népművelési Intézet irodalmi osztályán dolgozik, ő többször járt Kiskőrösön, tartott előadásokat, segített az alapokat megtanulni. — Most mint tanárképzés diákok folytatjuk munkánkat. Több, mint félszáz fellépés van már mögöttünk. Nyíregyházán 22-én mutatkoztunk be a főiskolán. A dunántúli sikerek után az itthoni taps esett a legjobban. Ezentúl több etűdünkkel szeretnénk a megyét járni, megszerettetni az itt élő emberekkel ezt az alig ismert műfajt. Kép és szöveg: Mikita Viktor Eladta a nagykaput is Olvasóink kérdezték Jubileumi jutalom a termelőszövetkezetben
