Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

1979. november 1. ———— KELET-MAGYARORSZÁG A Bonyhádi Cipőgyárban 30 évig, többségében varrott tech­nológiával készítették a cipőket. Jelenleg termelésük két­harmada varrott, egyharmada ragasztott. A változást a ké­zi munkaerő csökkenése és a termelékenység növelése tet­te szükségessé. A gyárban ennek ellenére kísérleteznek a korábbi technológia megmentésével. Ennek eredményeként jött létre az úgynevezett „Gotlex” cipő. 1978-ban a minta­cipő a BNV-n közönségdíjat nyert. 1979-ben pedig már an­gol exportra is készítenek „Gotlex” cipőket. (MTI Fotó — Gottvald Károly) AUTÓ - MOTOR A tárcsafék A hazai utakon is mind több olyan autótípus * fut, amely a dobféknél jobb hatásfokú, meg­bízhatóbb tárcsa fékkel rendelke­zik. Nem haszontalan tehát ösz- szegezni néhány tudnivalót a tárcsafék feil építésével, javítá­sával és karbantartásával kap­csolatban. A tárcsaféknél a kerékkel együtt forgó, rendszerint szürke öntvényből készült tárcsa két oldalához egy-egy suriódó beté­tet lehet hozzászorítani a fékház­ban elhelyezett hidraulikus du­gattyúk belső olaj nyomásának fokozása révén (a fékpedálra va­ló rá Lépéssel), ezáltal jön létre a fékeződés. A tárcsafék surlódó felülete sokkal nagyobb, mint a dobféké, ennék arányában ki­sebb az igénybevétele, s a hőki­terjedés sem rontja a fékhatást. A Levegővel érintkező féktárcsá­nak igen jó a hűtése, amit még a nagyobb hővezető-képességű be­tétek is fokoznak. A tárcsafék •síkidomú surlódó betétje kemé­nyebb, ellenéi!óképesebb, mint a dobfék ívelt, azbeszt^vantás be­tétanyaga. A borítás nélküli vagy osuoán kerületi védőlemez­zel ellátott szabad féktárcsa be- szennyeződése nem okoz külö­nösebb gondot, hiszen üzem köz­ben részben a centrifugális erő, részben a tárcsára szoruló fék­betétek lesod^ák róla a vizet, sarait stb. Végül az sem elhanya­golható szemoont, hogy a tár­csafék tömege — azonos fékha­tás eléréséhez — kisebb, mint a dobféké. íey a modem kis^ kere­kű autókra is felszerelhető. A korszerű autóféktől világ­szerte megkövetelik, hogy ne szennyeződjön és ne jegesed jen: hogy fékteljesítménye erős fel- melegedés után se romoljon hogv kétáramkörös hidraulikus rend­szere részleges üzemzavar ese­tén is biztosítsa a két mellső vaigv a két hátsó kerék, illetve külön az egyik mellső, és külön az egyik ellenkező oldali hátsó kerék fékezését; hogy önműkö­dő ál 1 ítószerkezete a kopásból adódó eltéréseket késedelem nél­kül korrigálja; hogy automati­kus erőelosztó ja a mindenkori terhelésitől függően szabályozza a mellső és a hátsó kerekeik fék- müködésáft; hogy önműködően elossza a fékerőt a bal és jobb oldali ^kerekek között a minden­kori terhelés és útfelületi tapa­dás mértéke szerint; és hogy megakádáilyozza a kerekek blok­kolását. Nos. a mai hidraulikus fékrendszerek, amelyek részben vagy egészben tárosiaf ékekből állnak, megfelelnek e feltételek­nek. Am ha nem is túl igénye­sek a karbantartásba, azért időn­kénti ellenőrzésre szorulnak. A dörzsbetétek állapotáról ajánlatos legalább minden 5000 km lefutása után meggyőződni, s ha a fékpofák vastagsága 1.5 mm-nél kisebb, akkor feltétlenül cseréljük ki azokat. Némi kéz­ügyességgel bárki maga elvégez­heti a betótcserét. Arról azért nem árt az elhasználódott beté­tek kiszerelésekor meggyőződni, hogy niinos-e tapintással érezhe­tő peremes bemélyedés a féktár­csa felületén. Ekkor ugyanis a tárcsát is ki kell cserélni, ami már szakemberre háruló feladat. Dl ég sok bosszúságot jelent a tárcsafék sokszor kellemetlen csikorgása. Megakadályozá­sának csupán egyetlen módja van: vékony rétegben molibdén- szulfidos kenő pasztát kell tenni a fékbetétek fém hátlapjára és a nyomódugattyúk tetejére. • Ez egyrészt meggátolja a csikorgás­nál keletkező rezgések tovaterje­dését, másrészt mérsékeli a féke­zésből keletkező hő átterjedé­sét a fékfolyadókba, ami ott gőzbuborékok képződéséhez ve­zetne. A fékolaj nemcsak használat közben öregszik, bizonyos idő el­teltével a levegő páratartalmától fel is hígul. Ezért egyévesként vágy 20 ezer km megtétele után le kell cserélni. Vízvezeték­csövek pvc-ből A Hungária Műanyag-feldolgo­zó Vállalat debreceni gyáregy­ségében magas nyomású PVC vízvezetékcsöveket gyártanak az építőipar részére. Ezek a csövek 10 atm nyomás mellett 50 éves élettartamúak. Az idén 3000 ton­na csövet állít elő a debreceni gyár. A hazai alapanyagból gyár­tott 10 atmoszférás nyomócsövek épületen belüli szerelésnél 50 szá­zalékos, épületen kívüli alkalma­zásnál 20 százalékos költségmeg­takarítást eredményeznek. (MTI Fotó: Oláh Tibor) Termopunktúra Tofik Imamiljev azerbajdzsáni kutató új gyógymódot dolgozott ki, az úgynevezett termopunktu- rát. Az új gyógymód alkalmazá­sa azt jelenti, hogy hőhatást gya­korolnak az emberi bőr különle­ges érzékeny pontjaira. Imamil­jev módszerével eredményesen gyógyították az idegzsiábát, a há­rom osztaigú ideg gyullad ,isát és néhány szembetegséget. CSATORNA A DUNA ÉS A FEKETE-TENGER KÖZÖTT Hatvannégy kilométer hosszú lesz az a csatorna, amelynek át­adását 1980-ra tervezik Romániá­ban. A mesterséges víziút Cier- na-Voda és Constanta között épül és lehetővé teszi majd, hogy a hajók a Duna-deltát kikerülve rövidebb úton jussanak el a Fe­kete-tengerhez. (KS Fotó: — Matusz Károly) Á fólia és üveg alatti termesztés növényvédelme A szántóföldi zöldségtermesz­tés befejeződésével előtérbe ke­rüli a zárt termesztőberendezés alatti hajtás. A hagyományos hajtatott növények, (uborka, paprika, paradicsom) mellett egyéb zöldségfélék is termeszt­hetők ezzel az eljárással. A ter­mesztés végrehajtásánál javasol­juk néhány növényvédelmi szempont figyelembevételét. A magcsávázásnak fontos sze­repe van a maggal terjedő kór­okozók elpusztításában, s a ta- LajiLalkó kórokozók közvetlen fer­tőzésének megakadályozásában. A vírusra érzékeny paprika- és paradicsom magvakat először nátriumhidroxid 1,5—2,0%-os ol­datában kell 10 percig áztatni. Gombabetegiségek ellen a hi­ganytartalmú Geresan Universal 0,2° o-os oldatában való csává­zásit javasoljuk. Mindkét eljárás után folyóvizes öblítést kell al­kalmazná. A sorrend megtartásá­ra is ügyeljünk, mert megcseré- lése esetén csírázásgátlás léphet fel. Palántadőlés ellen (tünete a hiányos kelés, a gyökérnyaki rész elhajlása) a magtakaró föld fertőtlenítése mellett (TMTD 30— 60 gr négyzetméter) tanácsos el­végezni a melegágyi föld fertőt­lenítését is. A formalin 2,0%-os oldatával összekevert földet 24 órára légmentesen kell- lezárni, majd többször átlapátolni s ez­után két-három hét múlva vet­hetünk bele. Baliántadőlés ellen a magvetés belocsolásával is védekezhetünk. Erre á célra a Zineb 0,5%-os vagy a Fundazol 50 WP 0,1%-os oldata használható. Az állati kártevők közül a le- véltetvek és az üvegházi molyte­tű (liszteske) szívogatása, illet­ve mézharmat-kiválasztása okoz­hat problémát, mivel az ilyen áru értéktelenné válik. Levéltet- vek ellen a Pirimor (0,05%) mel­lett a Bi 58 EC (0,1%) használ­ható. Üvegházi moly tetű ellen az Aotelüc 50 EC 0,1%-os oldatával perm etezhetünlk. Kétfoltos takácsatka fellépése esetén az említett Bi 58 EC mel­lett a Pol-Akaritox-szai kezel­hetjük a növényeket. A föld ösz- szefúrkálásával és a növények megrágásával sok gondot okoz­hat a lótetű, ellene a Galition 5 G (2—3 gr négyzetméter) vagy a lótetűarvailin (20—30 gr/négyzet- m éter) kihel y ezésév el v ódhetj ü k növényeiihiket. A fejlődésnek in­dult növényeket 10—12 napos gyakorisággal tanácsos a gom­babetegségek ellen megelőző ke­zelésben részesíteni. Devélfoltos- ságok ellen a Fundazol 50 WP (0,1%), Dithane M-45 (0,2%), Zi- r.eb (0,3%), lisztharmat ellen kén­tartalmú vagy kénpótió készít­mények, míg baktériumos be­tegségeik ellen a réztartalmú nö­vényvédő szerek felhasználással biztosíthatjuk az egészséges nö­vényállományt. A zárt tér és a magas hőmér­séklet miatt fokozottabb a mér­gezésveszély, ezért a munkavé­delmi óvó rendszabályok Szigorú betartására külön felhívjuk a figyelmet. A folyamatos szedés­re tekintettel a növényvédelmi kezelések után az előírt élelme­zés-egészségügyi várakozási idő­ket maradéktalanul tartsuk be. Budai Csaba megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Kertünk dísze a lombhullató vörösfenyő A hétvégi házak kertjeinek pompás díszei a lombhullató vö- rösfenyőik. Ez az Európában, így hazánkban is honos lomb hullató fenyő elsősorban a mélyrétegű, középkötött, mérsékelten nedves talajokban díszük a legszebben, de a szárazabb szabolcsi homok­talajokban is megél. Rendszerint csoportosan ülte­tik, de a hobbiházak ablakai előtt is kedveltek, mert a téli napfényszegény hónapokiban nem árnyékolnak a szobában, mivel a Lombjukat vesztett fák átengedik az éltető napsugarakat. A vörösfenyő szép egyenes törzset neved, kérge vörösesbar­na, hosszanti, sötétebb csíkokkal mintázott. Az idősebb fák kérge szinte cserepesen repedezik, s vékony, szürke pikkelyekkel f oszladozik. Koronája rendsze­rint szabálytalan gúla alakú, ágai is szabálytalanul helyezked­nek el. A koronát hosszú és rö­vid hajtások alkotják. Tűi vilá­goszöldek, 10—30 mm hosszúak, és 0,5—1 mm szélesek. Össze! cso­dálatos sárga színt öltenek, majd télére lehulianak. Tobozai kecse­sek. 20—40 mm-esek, és toj ásdad alakúak. Akkor számíthatunk nagy biz­tonsággal a vörösfenyő megere- dósére, ha az ültetéshez földlab­dás anyagot vásárolunk és ha közvetlenül ültetés előtt a föld- labdát kellően beáztatjuk. Ami­kor néhány órás áztatás után a földlabda belső talajrészei is át­nedvesednek, akkor ültethető el a földlabdánál valamivel na­gyobb ' ültetőgödörbe a növény­anyag. Az ültetőgödör zárásiá­hoz, illetve tömörítéséhez por­hanyó«, tápdús földet kell hasz­nálnunk. Ha a telepítést szak­szerűen végeztük, a jövő évben egy, esetleg másfél méteres nö­vekedésre is számíthatunk! Dr. Széles Csaba Segíts magadon: kerted is megsegít! Talán ez lehetne az egész mondanivalót összefogla­ló jelszava annak a.könyv­nek, amelyet Máthé Ákos és Romvári Vilmos írt és a Mezőgazdasági Kiadó gon­dozásával került az olvasó kezébe. „Könyvünk megírásának . célja az, hogy a kiskerttel és háztájival rendelkezőknek kedvet, tanácsot és útmuta­tást adjunk a fűszerek cs gyógynövények termesz­téséhez, illetve a környé­ken előforduló gyógynövé­nyek gyűjtéséhez” — hang­zik az előszóban. Arról már többször be­széltünk, hogy a magyar konyha az utóbbi időkben kissé fűszerszegénnyé vált, pedig a jó táplálkozásnak éppen a megfelelő fűszere­zés az egyik legbiztosabb támasza. Még a legszigo­rúbb diéta is ízessé, kívá­natossá tehető olyan ártal­matlan fűszerekkel, ame­lyek ízt, színt, zamatot ad­nak még a hajdan annyira lebecsült ciberelevesnek is. Sajnos a fűszerek bizonyos ritkábban szereplő tagjait a mai fiatalok már nem is­merik és — természetesen — nem is termesztik, „őse­ink, nagyanyáink a kertek­ben, a házak tornácain, sőt az ablakokban is termesz­tették a híres magyar fű­szernövényeket. hogy azok az ízletesebbnél ízletesebb éte­lek elkészítésénél mindig kéznél legyenek.” — írják a szerzők. A háziorvos pedig hozzáteszi, hogy a fűszerek serkentőleg hatnak az emésztésre, a gyomor- és bélműködésre, előnyösek a szívre, ?. vérkeringésre, tehát őszinte barátai az egészségnek. Már ha meg­ismeri őket az ember. A gondos háziasszony második feladata ?. gyógy­növények, a teafélék be­gyűjtése, amik megterem­nek vadon, de a kiskertek­ben termelhetők is. £s ez a helyesebb, az előnyösebb. Ki meri azt mondani, hogy nem fér el a vetemények között az ánizs, a fodor­menta, az édeskömény, a kakukkfű, a majoránna, a levendula, a tárkony, a zsá­lya és a többi hasznos gyógyító fűszerféleség. Ho­gyan ültetik, gondozzák, gyűjtik és hasznosítják eze­ket? Ezt mondja el ez az igen hasznos könyv, javasoljuk, hogy minél nagyobb ha­szonnal forgassák a kert­barátok. a gazdasszonyok, a háztáji kertek gondozói. Gy. Sz. E. KISTERMELŐKNEK ÉS NAGYÜZEMEKNEK Kevesebb abrakkal — értékesebb termék Az állattenyésztés, illetve állati- termék-előállítás „energiabázisa” a takarmány s annak koncent­ráltabb formái, a szemes és ipari abrakkeverék-takarmányok. Az abrak méltán sorolható az ener­giahordozók körébe — tekintet­tel arra, hogy az abraktakar­A tiszavasvári Zöld Mező Tsz tapasztalatai Eredményes kukoricakísérletek Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti inté­zet ez évben is a tiszavasvári „Zöld Mező” Terme­lőszövetkezetben állította be nagyüzemi kukorica fajta-összehasonlító kísérletét. A kísérlet, mely egy országos kísérletsorozat, szerves része, elsősorban azt a célt szolgálta, hogy azok a fajták és fajtaje­löltek, melyek a kelet-magyarországi tájra adap­tálhatók, milyen eredmények elérésére kép'esek megyei ökológiai körülmények között. A kísérletben 12 hibrid szerepelt, melyekből hét kétvonalas, három háromvonalas és kettő négyvonalas kukoricafajta. A három- és négyvona­lasok beállítására az intézetet az a felismerés ve­zette, hogy az extenzív gazdálkodási körülmények között termelő üzemek is biztonságosan termeszt­hető, bő hozamú fajtákhoz jussanak, hiszen ezek a hibridek nem igényelnek sem talajban sem ag­rotechnikában olyan feltételeket, mint kétvonalas társaik. A KÍSÉRLET EREDMÉNYE SZÁRAZ SZEMTERMÉSBEN: 22%-os volt, rendkívül kedvező. A felhasznált mű­trágya-hatóanyag 360 kg/ha, ami azt jelenti, hogy 4,34 kg vegyes hatóanyag kellett 1 q szem előállí­tásához. (Az üfcemi területen 5 kg.) Gazdaságunk az évente ismétlődő kísérleteket nem tekinti csupán technikai lebonyolításnak, ha­nem a kísérletben jól szereplő hibridekből állítja össze üzemi fajtasorát. A 621 ha üzemi területen ez évben hét hibridet termesztettünk, ebből 6 olyan mely az 1978. évi kísérletben a legjobb ered­ményt adta. AZ ÜZEMI FAJTASOR ÉS TERMÉSEREDMENYEK SZÁRAZ SZEMTERMÉSBEN: A kísérlet vetésideje IV. 22, aratásideje X. 22. betakarításkori nedvességtartalom átlagban összegezve a kísérlet eredményét, kedvezőnek tűnik a három TC vonal és a két DC vonal 80 q feletti átlaga, tehát e vonalakban is jó genetikai érték van. Látszik, hogy a kísérletben 450 FAO szám feletti hibrid nem szerepel, de a gazdaság sem termel ilyen fajtát. Bebizonyosodott, hogy a 200—440 FAO számúak is képesek nagy termés el­érésére. A termesztés sikerének valamennyi ter­melési tényező teljes és jó kihasználása a feltéte­le. Megfelelő agrotechnikával csökkenteni lehet az időjárás káros hatásait. Dr. Kerekes Béla mányok keményítőértéke a leg­magasabb. Hazánkban az egy év alatt felhasznált takarmányok értéke kereken 50 milliárd forint, ezért a vele való takarékosság nagyon fontos, hiszen egy ezrelék meg­takarítás is 50 millió forintot eredményez. Ez a tény annál is inkább jelentős, mivel az állat­tartás költségének 60—75 száza­lékát takarmányozásra fordít­ják. Országos érdek tehát, hogy minél kevesebb takarmányból (főleg abrakból) és minél keve­sebb költséggel a piaci igények­nek megfelelő minőségű értéke­sebb állati terméket állítsanak elő. Mivei a zsíros hús, valamint a szalonna az egyre kevésbé kere­sett élelmiszerek közé tartozik, más részről exportja sem gazda­ságos. a termelés, azaz a sertés- hizlalás célja csakis a több hús és kevesebb zsír előállítása lehet. Ezzel takarmány is megtakarít­ható. így például 105 kg-ra hiz­lalva egy sertéshez 308 kg abrak­ra van szükség. Ha tovább csök­kentjük a hízlalási végsúlyt 95 kg-ra, — ez most a kívánatos —, akkor egy sertés meghízlalásá- Jioz 265 kg abrak felhasználása is elegendő. Megjegyzem azon­ban. hogy ezeknek a jellemzők­nek az eléréséhez jó minőségű takarmány és megfelelő techno­lógia ig szükséges. Megállapítha­tó tehát, hogy a súlynövekedés­sel párhuzamosan — és mind fo­kozottabb mértékben romlik a takarmányhasznosulás. A 95 és 125 kg közötti 30 kg súlytöbblet eléréséhez 135 kg ta­karmány szükséges, ami 4,5 kg abrakigényt jelent egy kg súly- gyarapodáshoz. Ezzel szemben a 95—100 kg-ig hizlalva 3.8—3,9 kg abrak is elegendő az egységnyi súlygyarapodáshoz. Az esetben tehát, ha a sertéstartó 100 kg súly elérésekor befejezi a hizlalást, azaz nem törekszik a 125 kg el­érésére. sertésenként 115 kg ab­rakmegtakarítást érhet el. Az alacsonyabb súlyra való hiz­lalásnak ezenkívül egyéb előnye is van, ez pedig a minőség, a jobb kitermelési arányok. Néhány adatot bemutatunk az előző okfejtés bizonyítására. A FEHÉR HÜSSERTÉS KITERMELÉSI ARANYAI Az élősertésből 'kitermelhető Élősúly Csonthús Szalonna, vágáskor % zsír, % 95 kg 48,0 29,5 105 kg 47,5 31,0 115 kg 46,0 33,5 125 kg 44,0 36,5 A szarvasmarha-hizlalásban is hasonló problémák vetődnek fel. A hizlalásban itt is a legnagyobb költséget a takarmány jelenti, te­hát itt sem mindegy, hogy milyen a hízlalási súly. Szarvasmarha- hizlalásban a fejlődés ellenére még jelentős az abrakra alapo­zott hizlalás aránya. melynek oka a tömegtakarmányok mery- nyiségi és minőségi hiányossá­gaival. valamint az ezzel össze­függő gépesítés alacsony színvo­nalával függ össze. Az abrakkal hizlalt szarvasmarhák aránya je­lenleg mezőgazdasági nagyüzeme­inkben 55—60 százalék. Célunk az. hogy ezt az arányt csökkentsük, fokozatosan megteremtve a fel­tételeket a tömégtakarmány fel- használására. A nagy súlyra történő szarvas­marha-hizlalásnál — különösen 570 kg fölött — erőteljesen rom­lik az abraktakarmány haszno­sulása. Ugyanakkor a súlygyara­podás csökken és intenzíven nö­vekszik a faggyútermelés, mely­nek energiaigénye 3—4-szerese a hústermelésnek. összefoglalva, a sertés- és mar- hahízlalásban mind a korszerű táplálkozási igények kielégítése mind pedig a gazdaságosába ta­karmányozás szükségszerűen megköveteli az alacsonyabb súly­ra történő hizlalást. Dr. Németh Lajos ÚJDONSÁGOK TUDOMÁNYI)! KUTATÁSOK Pioneer TC—3965 45 ha 80,47 q ha SZeSC—363 74 ha 62,78 q/ha 69,05 q/ha NKPX—20 112 ha JX—€2 125 ha 71,00 q/ha SZeSC—369 75 ha 69,62 qha Koll. 440 50 ha 86,47 q hfi SC—444 120 ha 80,10 q/ha Kísérlet 20 ha 82,62 q/ha összesen 621 ha 73,00 q/ha 1. Anjou CS—256 Termésátlag 76,89 q/ha 2. LGDC-9 (francia) 75,05 q/ha* 3. Pioneer TC—3965 (USA) 80,51 q/ha 4. Pioneer TC—3975/A (USA) 84,28 q/ha 76,26 q/ha 5. TC—3344 6. JX—62 (USA) 76,14 q/ha 7. JX—92 (USA 89,28 q ha 8. SZeSC—369 74,70 q/ha 9. MVSC—429 78,23 q/ha 10. DC—3488 94,08 q/ha 11. Pioneer MSC 3709 (USA) 94,92 q/ha 12. Iris G 303 101,20 q/ha Új technológia a cipőgyárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents