Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-04 / 259. szám

KH VASÁRNAPI MELLÉKLET

Tóth István a 12,5 tonnás csarnokdaruval Varga László a fúrógéphez szántartó előszállítja a több mázsás alkatrészeket. szerelését végzi.

A legnagyobb értékű munkagéppel, a szovjet gyártmányú hengerköszörűvel Szabó István dolgozik.

A nyírbátori gyár új fúrógépgyártó csarnoka.

R

övid időn belül húszéves fennállását ünnepli a Csepel Művek Szerszámgépgyárának nyírbátori gyáregysége. Micsoda húsz esztendő volt!

Elek Emil és Balogh Géza riportja

Az elkészült fúrógép utolsó hengercsiszolásán Nagy András lakatos dolgozik.

Hosszgyalun a fúrógép felfogó asztalát munkálja meg Opre Orosz Sándor főhajtómú-szc- Mihály. relés közben.

Műszakkezdés előtt brigádeligazítást tart Balabán János művezető.

Vastömegcikk Ipari Vállalat volt 1959-ben, alakulása idején a parányi üzem neve, s kimondva, kimondatlanul egyetlen cél vezérelte az ipar- telepítőket: helyben munkát biztosítani a nyírségi embereknek. Akkor irodai segédeszközöket, csikótűzhelyeket készített a néhány tucat betanított munkás, és ki gondolt annak idején arra, hogy alig húsz esztendő múlva világszínvonalon álló termékeket állít majd' elő a gyári?

Kezdődik a fúrógépgyártás; az öntöttvas munkáláshoz szállítják.

alkatrészt megNégy évvel ezelőtt jött az, ami alapjában változtatta meg a fiatal üzem életét: 1975-iben átvette a Csepel Művek Szerszámgépgyára. Olyan ipari bázist hoztak itt rövid időn belül létre, ahol lehetővé vált egy modern szerszámgépgyártó üzem termelése.

A fejlesztések eredményeként az idén júniusban megkezdték az RF—50 típusú sugárfúrógépek szerelését, amelyek három földrész kilenc országába eljutva dicsérik a nyírségi munkás szakmai tudását, ügyességét. A fejlődésnek azonban még koránt- sincs vége, hiszen hamarosan hozzákezdenek egy rendkívül kényes feladathoz, az RFH —75 típusú sugárfúrógépek készítéséhez, amely a legfejlettebb iparral rendelkező országokban is megállja helyét.

Ma már 770-en dolgoznak a gyárban, amely lassan a szabolcsi gépgyártás fellegvára lesz. Az üzem idei termelési terve 182 millió forint értékű termék előállítását tűzte ki célul. Ez a szám azonban eltörpül az 1985-ös tervekhez képest, amikor már félmilliárd forint értékű gép, berendezés hagyja majd el a bátori szerelőcsarnokokat.

A női munkások egyike, Ambrus Mária alkatrészt esztergál.

1979. november 4.