Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-30 / 280. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 30. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Folytatják a terv és költségvetés vitáját Törökország A Demirel-kormány első napja Kommentár EGK-csúcs: vitatott milliárdok E bben az évben harmadik alkalommal tanácskoznak asz Európai Gazdasági Közösség országainak vezetői. A Közös Piac találkozóinak szinte állandó vonása a résztvevők éles szembenállása, a mosta- ini dublini csúcsot mégis megkülönböztetett figyelem kíséri. A legnagyobb* feszültséget jelentő vitatéma — Nagy- Britannia pénzügyi kötelezettségeinek kérdése — ugyanis olyan ügy, amely felszínre hozza a szervezetés a döntésmechanizmus igen sok gyengeségét. Az alap- iprohléma Anglia túlzott hozzájárulása a közösség költségvetéséhez: a szigetország, amely egy-s statisztikák szerint csak fele olyan gazdag, ■mint péld; ul az NSZK, kétszer annyit fizet a közös (kasszába, mint Nyugat-Né- metország. Más kimutatások alapján N; gy-Britannia annak az öss égnék is a dupláját utalja át Brüsszelbe, mint amennyi onnan különböző 'Csatornákon keresztül visszajut hozzá! A 2,5 milliárd dollárt ki- itevő brit hozzájárulás nagyobb részét a mezőgazdaság támogatására használják. Nagy-Britannia élelmiszerszükségletének jelentős részét a Közös Piacon kívülről, jórészt a brit nemzetközösség tagországaiból importálja. Az erre kivetett adókon kívül óriási összegeket igényel a költséges francia, nyugatnémet és dán mezőgazdaság finanszírozása is. A mesterségesen magasan tartott itej, vaj, marhahús stb. árakhoz viszont politikai okokból nem tanácsos hozzányúlni: az említett országokban a parasztság még ma is számarányát meghaladó politikai erőt, képvisel. (A különböző dotációk csökkentése — különösen választások előtt — így robbanásveszélyes téma lehet.) Mindez meghatározza a partnerek reagálását is: a Jegmerevebben épp Giscard d’Estaing francia elnök fogadta az angolok tiltakozásait. Smidt nyugatnémet kancellár inkább hajlik kompromisszumokra, de Londonban még az ő általa javasolt engedményeket is elfogadhatatlanul kevésnek (tartják. Az aránytalan megterhelés Margaret Thatcher kezében Súlyos érv. „Ha az EGK nem teljesíti a brit követeléseket, veszélybe kerül a szervezet jövője” — írja az angol sajtó. Ez persze túl erős megfogalmazás, de az biztos: Thatcher asszony belpolitikai hasznot akar kovácsolni abból, hogy a Közös Piac — úgymond — igazságtalanságaival szemben heves csatát folytat. (A brit pártok ugyanis — ritka eset — szinte egyöntetűen helyeslik a miniszterelnöknő kemény fellépését.) Annál is inkább a határozott lépések híve a konzervatív kormányfő, mert belpolitikai problémái a közeljövőben szaporodni látszanak. S nehéz lenne az angolokkal elfogadtatni azt, hogy egyre nagyobb terhet vállaljanak a nyugat-európai integrációban, miközben a hazai költségvetést, a közkiadásokat a tory kormány könyörtelenül megnyirbálja. Sz. G. Több mint negyven küldött szólalt fel csütörtökön a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házában, a szövetségi tanácsban és a nemzetiségi tanácsban a jövő évi terv és költségvetés vitájában. A felszólalások támogatták a beterjesztett javaslatot, foglalkoztak azokkal a problémákkal, amelyekre az SZKP KB ülése, Leonyid Brezsnyev ott elhangzott beszéde hívta föl a figyelmet,' számos példával bizonyítotEnrico Berlimguer főtitkár előterjesztése alapján az Olasz KP vezetősége, szerdai ülésén határozatban szólította fel az olasz kormányt, hogy a NATO miniszteri tanácsának decemberi ülése előtt függessze fel döntését az új típusú amerikai rakéták gyártásáról és rendszerbe állításáról. Az olasz kommunisták azt javasolják, hogy legalább fél évvel halasszák el a döntést, (időközben pedig kezdjenek (tárgyalni az „eurorakéták” korlátozásáról, hogy a „kato„A magam részéről nem nagyon hajlok arra, hogy most New Yorkba utazzak” — jelentette ki Szadegh Ghotbzadeh, irán új külügyiminisztere, a france-inter rádióállomásnak nyilatkozva. Ismeretes, hogy a biztonsági (tanács a tervek szerint szom- ibaton este ül össze az iráni— amerikai válság megvitatásálra, és korábban úgy tudták, hogy irán külügyminiszteri szinten képviselteti magát a vitában. Teheránban olyan hírek jártak, hogy BaniA szaúd-arábiai televízió szerdán, a mekkai nagymecsetből adott helyszíni közvetítésben bejelentette, hogy „a szent hely ismét biztonsággal látogatható, miután megtisztították a megszálló felkelőktől”. A kormány azonban nem adott ki hivatalos közleményt arról, hogy a támadók utolsó csoportjával leszámol- tak-e? Beiruti diplomáciai források tudni vélik, hogy a mecset katakombáiban egy 50—60 fős, felfegyverzett csoport még mindig tartja magát. A tv-közvetítés bemutatta a muzulmánok sértetlenül maradt, szent ereklyéjét, a kába-követ (felé fordulva kell az iszlám előírásai szeták, hogy a tervben foglalt feladatok valósak és kellő szervezéssel, megfelelő összefogással, a dolgozók egyöntetű támogatásával megvalósíthatók. A felszólalók egy része bírálta az egyes minisztériumok, igazgatási szervek munkáját, a szervezetlenséget, ugyanakkor sok példát hozott fel a megoldásra is. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka pénteken délelőtt teljes üléssel folytatódik. nai egyensúlyt a fegyverzetek ,minél alacsonyabb szintjén (biztosítsák”. Berliinguer jelentése állapján a vezetőség érvényesnek minősítette az „eurorakéták” (ügyében hozott október 16-i határozatát, és megállapította, hogy a benne foglalt aggodalmak a béke és az enyhülés sorsáért különösen indokoltak a NATO-államok december 12-i tanácskozása előtt, és az olasz parlament december 4-i vitája küszöbén. Mindkettőn az „eurora- ikétákról” döntenek. szadr, a külügyi tárca eddigi tulajdonosa a hét végén érkezik New Yorkba. Ghotbzadeh nem beszélt (részletesebben utazási, avagy 'távolmaradási szándékairól, az iráni fővárosban azonban csütörtökön is tartotta magát az a hír, hogy Khomeini ajatollah és a teheráni amerikai nagykövetséget megszállva tartó „iszlám diákok” a jelenlegi körülmények között nem sok értelmét látják a BT-vitának. rint naponta ötször imádkozni), s beszámolt arról, hogy a mecsetben 1200 munkás dolgozik a megrongálódott épületrészek mielőbbi helyreállításán. Tájékozott arab források szerint a letartóztatott támadók kihallgatása során kiderült, hogy a mecset megszállói a Szalafi nevű ortodox vallási mozgalomhoz tartoznak, amely megrögzötten ragaszkodik a Mohammed próféta által alapított iszlám hagyományok betűszerinti betartásához. Ezért követelték a A Szalafi szekta tagjai a mecset megszállásával állítólag a szaúdi kormány megdöntését akarták elérni, mert az, úgymond „eltávolodott az ősi vallási hagyományoktól”. Hetvenkét óra alatt öt politikai gyilkosság történt Törökországban. Fájdalmas tény, de tény; ebben nincs semmi váratlan vagy meglepő — 1978—79-ben voltak olyan hónapok, amikor 120- on felül volt a terrorcselekmények halálos áldozatainak sízáma és sebesült kétszáznál több volt... Ám ez a legutóbhi három nap új politikai körülmények között, változott helyzetben is az esztendők óta megállapított tendenciát igazolta: a rendkívül súlyos gazdasági körülmények között élő országban a szélsőjobboldal minden módon zűrzavart akart kelteni, hogy az anarchiába taszított országra valamilyen fasiszta megoldást kényszeresen rá. Alibimerényletek Az öt gyilkosság áldozata közül három ismert baloldali személyiség volt A legismertebb egy isztambuli egyetemi professzor, Umit Doganay, a politikai fakultás dékánhelyettese. Doganay éppen hazatért otthonába, kilépett gépkocsijából, amikor szitává lőtték. Gépkocsivezetője és a lakóház portása, aki abban a pillanatban lépett ki az utcára, amikor a kocsi megállt megsérült A merénylők egy autóból nyitottak »őrtüzet a professzorra, elmenekültek. Egy órával később az isztambuli egyetemen heves tüntetés robbant ki a bal- és a (jobboldal hívei verekedni kezdtek; egyelőre a jogi fakultást zárták be, de szó volt arról, hogy a többi fakultásokon is felfüggesztik a tanítást. A Demirel-kormány megalakulása óta elkövetett gyilkosságok egyik áldozata egy szélsőjobboldali újságíró volt. Török politikai körökben elterjedt az a nézet, hogy mind az öt gyilkosságot ugyanaz a banda követte el: szélsőjobboldali szervezetek tagjai, akik vagy Türkes „szürke farkasok” nevű fegyveres fasiszta csoportjától is jobbra helyezkednek el, vagy esetleg éppen Demirel emberei. A jobboldaliak ellen elkövetett merényleteket afféle alibinek kell tekinteni; Lám nemcsak baloldaliakat ér a golyó. Rendkívüli állapot A fellabbanó terror bizonyos fokig válasz arra a Demirel-döntésre, hogy meghatározatlan ideig fenntartják a még Ecevit által elrendelt rendkívüli állapotot az ország területének jelentős részére, több mint tizenkét tartományban. Nem sokkal a Demi- rel-féle kormányalakítás előtt híre járt Ankarában — erről „Diinya” című lap is beszámolt, hogy „Fahri Ko- rotürk köztársasági elnök még a miniszterelnöki megbízatás hivatalos átadása előtt magához kérette az Igazság Párt vezetőjét és Demirel legnagyobb meglepetésére bevezette az elnöki rezidencia egy kisebb szobájába, ahol kezében eb garettával, a lemondott miniszterelnök Bülent Ecevit várakozott rá.” A Diinya értesülése szerint a köztársasági elnök jelentésében a .két pártvezér megállapodott abban^ hogy a jövőben együttműködnek az iszonyatos erőszakhullám letörésében és Ecevit Demirel rendelkezésére bocsátja mindazokat az információkat, amelyeket a legkülönbözőbb anarchista csoportok tevékenységéről a leg- -utóbbi időben munkatársai összegyűjtöttek. A „Hürri- yet” című isztambuli napilap — éppen azon a napon, amikor Doganay professzort meggyilkolták! — egyik cikkében emlékeztetett Ecevitnek egy olyan kijelentésére. hogy „a Köz- társasági Néppárt ellenzéki imivoltában nem az elvtelen civódásra törekszik”, hanem megpróbál segíteni az anarchia leküzdésében. Piaci gondok Demirel a parlamenti bemutatkozás előtt már azt mondotta: feladatának a gazdasági válság hosszabb időt kívánó megoldásán túl a lakosságnak az alapvető közszükségleti cikkekkel való ellátását tekinti. (Október végén megállapították a gazdasági szakemberek, hogy étolaj, liszt, cukor, kávé, szárazbab, benzin, műtrágya, elektromos szerelési anyag és bizonyos építőanyag egyszerűen nincs, .vagy csak a valódi szükségletnek kicsiny töredékével rendelkeznek a nagy- és kiskereskedelemben. A feketepiac éppen a növekvő hiányok miatt szélesedik ,— bizonyos külföldről származó áruk, mindenekelőtt a kávé a hivatalos ár 5—6- szorosáért kerül forgalomba.) 1 Az ország súlyos gondjait a nemrég, időközi választásokon történt szavazat- lemorzsolódása miatt megbukott Ecevit-kormány igyekezett valamelyest .csökkentem. Az országnak jelenleg Legkevesebb 18 milliárd dollár külföldi adóssága van (Demirel szakemberei szerint, ez az adósságtömeg legfeljebb 12 milliárd) és bár bizonyos, ha- ,tá r időéi tolásokat sikerült elérni, a sürgősen fizetendő törlesztések és kamatok Összege is meghaladja majd 1980-ban a 2,5 milliárd dollárt. Egyébként az Ecevit- kormány javára kell írni, ,hogy a Köztársasági Néppárt álbal vezetett kormány 1978 januárjától bukásáig, 1979 végéig több mint 170 millió dollár adósságot törlesztett, bár több mint 2 imilliárd dollár újabb hitelt .volt kénytelen felvenni. Az .ország hitelképessége végső ihatárán van, a növekvő piaj árak szinte megbénítják az ipart és, ha a külföldön dolgozó török vendégmunkások nem küldetnének haza évente körülbelül 2 milliárd dollárt, a gazdaság minden bizony - ínyal összeomlana. A török politika nagy kérdőjeleit nem válaszolja ,meg a kormányváltozás — a 450 tagú parlamentben a kormányfő Igazságpártjá- inak csak 186 képviselője van, a bukott Ecevit Köz- társasági Néppártja azonban még akkor is 206 képviselővel rendelkezik, ha ketten már rögtön a bukás után ott is hagyták pártjukat. Sokan gondolnak arra, hogy a köztársasági elnökinél nagy titokban lezajlott ■megbeszélés, a közös anarchiaellenes elszántság bizonyos körülmények között akár „nagykoalíció” megalakulására is vezethet. G. M. Külkereskedelem Afrikával A szocialista országok fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmének 40 százaléka esik Afrikára. Ennek a forgalomnak 80 százaléka azonban az észak- afrikai (arab) országokkal bonyolódik. Ennek oka egyrészt Észak-Afrika közelsége, a kereskedelmi hagyományok, a szélesebb és rugalmasabb piac, másrészt a fekete-afrikai országok nagyobb kötöttsége az egykori anyaországhoz és a tőkés pénzügyi szervezetekhez, a piac viszonylag szűk volta, s a piaci ismeretek hiánya. Ennek ellenére ma még Afrika jelentősebb felvevőpiac a szocialista országok számára, mint beszerzési terület, ugyanis az összes szocialista export 4,7 százaléka irányul Afrikába, de az importnak csupán 1,8 százaléka származik erről a földrészről. Az Afrikával folytatott külkereskedelemben igen eltérő az egyes szocialista országok részaránya. A Szovjetunió mellett (a kereskedelem 50 százalékát bonyolítja), az NDK, Lengyelország és Magyarország szerepe jelentős. Olasz kommunisták az „eurorakéták“ ellen Berlinguer előterjesztése az OKP ülésén Irin nem vesz részt a BT vitáján Margaret Thatcher brit miniszterelnök Cossiga olasz kormányfővel beszélget a Közös Piac dublini csúcsértekezletének megnyitója előtt. (Kelet-Magyarország telefotó) Megkezdték a mekkai nagymecset helyreállítását
