Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-24 / 275. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 24. Családi körben M osolygunk, s kedves gyerekszájnak tart­juk, ha az óvodások, kisiskolások komolykodva kijelentik: „Ma szabad szombatos vagyok”. A ki­fejezést tőlünk tanulták, de a gyermekvilágban kü­lön jelentést kap. Azt ta­karja, hogy már a néhány éveseknek sem csak gond­talan játékból áll a nap­juk, nekik is kötelezettsé­geik vannak. Kora reggel, 6-kor, fél 7-kor, vagy még előbb ki kell bújniuk az ágyból, esőben is, csípős szélben is menniük kell, utazniuk a zsúfolt autóbu­szon, sokszor el kell visel­niük munkába siető any­juk, apjuk türelmetlensé­gét, s már idő előtt éle­tük része lesz a rohanás, a kapkodás. S ha a gyereket késő délután nincs kire hagyni, a kicsi végigvárhatja, amíg anyja elkészül a fod­rásznál, a kozmetikusnál, amíg sorra kerül a bolt­ban. Nemegyszer látni iro­dákban írógépen pötyög- tető gyerekeket, akik any­jukkal, apjukkal túlóráz­nak. Nem csoda hát, ha a gyerek is örül a szabad szombatnak, amikor a csa­lád együtt üli körül ebéd­nél az asztalt, amikor együtt kirándulnak, vagy akár csak közösen látják el a házimunkát, amikor végre nem kell rohanni, idegeskedni. A „szabad szombatos vagyok” kifejezés nem vé­letlenül kapott helyet a gyermekszótárban. Nem egyszerűen a felnőttektől eltanult, nagyoskodó szó- használat ez, hanem sajá­tos tartalma van: gyer­mekeinknek szükségük van a család nyugalmá­ra. (kádas) JÖVŐRE MÁTÉSZALKA KÖRZETÉBEN Új motorvonatok mellékvonalakra A csehszlovák gyártmányú Bz jelzésű motorkocsik vég­leg kiszorítják a MÁV Debre­ceni Igazgatóságának terüle­téről a gőzmozdonyokat. Az új motoros szerelvények meg­érkeztével befejeződik a va- sútigazgatóság mozdonypark­jának teljes korszerűsítése, s ezzel jobb lesz az utazás a mellékvonalakon is. A műbőr üléses, egyedi fűtésű kocsik­nál a belső megvilágítás kel­lemes hangulatát a nagy ab­lakok adják. Az ajtók önmű­ködően nyílnak és záródnak. Érdekes életvédelmi újszerű­ség: a motorvonat-vezető csak az „indulás” jelzésére automatikusan záródó ajtók becsukódása után tud indí­tani. A tetszetős kivitelű, s be­rendezésében kényelmes mo­toros szerelvények előbb Püspökladány térségében áll­nak sínre, majd 1980-ban Mátészalka körzetét, aztán a nyíregyháza—ohatpusztakó- csi mellékvonalat is ezekkel a motorvonatokkal látják el. Az első szerelvény a püspökladányi vontatási főnökségen. Ópusztaszer múzeumában Bolond szekér, gőzeke A már elhagyott tanyák vagy éppen ócska vas telepek megannyi olyan mezőgazda- sági géproncsot, régi eszközt, szerszámot bújtatnak, ame­lyek kikoptak a használat­ból, de múaeális szempont­ból valóságos kincsnek szá­mítanak. Ezek összegyűjtésé­re vállalkozott a szegedi Mó­ra Ferenc Múzeum, hogy megmentse a beolvasztástól, megőrizze az utókornak a hajdani munkaeszközöket. Az ópusztaszeri emlékpark le­endő múzeumának anyagát gyarapítják velük a termelő- szövetkezetek és állanu gaz­daságok segítségével. Az egyik legértékesebb szerzemény a petróleumhaj­tású traktor. A berlini Stock- cég 1914-ben gyártotta a ha­talmas önjáró szántógépet, amely óránként három kilo­méteres sebességgel, tehát lépésben haladt két méter át­mérőjű kerekein és hat nagy­méretű ekevasat vontatott. Az idő vasfogától alaposan megviselt gép most ismét üzemképes. Lehetséges: ebből a típusú gépből ez az egye­düli megmaradt példány. Egy másik, ugyancsak rit­kaság az az 1913-ban gyár­tott gőzeke, amelyet az egyik hajdúnánási gazdaságból küldtek, illetve szállítottak az emlékparkba. Hajdanában ötszáz lóerő feszítette, s a tábla két végén elhelyezett két ilyen gőzeke naponta har­minc-harmincöt hold földet munkált meg. Sokan esküsz­nek rá: többet ért, mint a traktor, mert álló helyzetben dolgozott, nem taposta a ta­lajt, mivel drótkötélen húzott ekéie járta csupán a földet. Nem mindennapos érde­kesség a „bolond szekér”. Ezt a gúnynevet ragasztották ar­ra a szalma- vagy szénaszálí- lító alkalmatosságra, amely a kocsi vagy a szekér elneve­zést nem érdemelte meg, az túlságosan „előkelő” lett vol­na hozzá. Mindössze négy ke­rekének tengelyére szerelt rudakból állt, hogy sokat pa­kolhassanak rá. Ha jó lova­kat fogtak elé, gyorsan gu­rult, s olybá tűnt hatalmas rakományával, mintha vala­mi bolondos szénaboglya szabadult volna el. A cséplőgépek, kormos traktorok, lóvontatású vető­gépek mellett a hódmezővá­sárhelyi tanyavilágból előke­rült egy kezdetleges ventillá­torral működtetett szelelő — gabonatisztító — rosta és még sok más ötletes mező- gazdasági eszköz is. Szabálytalan árbevétel Visszatérő hiányosságok az építőiparban A PM megyei bevételi hi­vatala által ellenőrzött vál­lalatok, szövetkezetek har­mada kivitelező. Ezeknél a szerveknél az ellenőrzések olyan hiányosságokra mutat­tak rá, amelyek az említett körben kisebb-nagyobb ösz- szegben, tehát eltérő nagy­ságrendben, de ismételten megjelentek. Befejezetlen készlet A vizsgálati megállapítá­sok jelentős része az építési­szerelési árbevétel elszámo­lásához kapcsolódik. így az ellenőrzések az említett idő­szakban mintegy 13 millió forinttal csökkentették az árbevételként szabálytalanul elszámolt összeget, ami egy­ben a nyereség 3 milliós csökkenését is jelentette. Emellett mintegy 4 millió fo­rint volt az az összeg, mely mint befejezetlen készlet, ugyancsak adóhiányalapot képezett. Az ellenőrzések megálla­pításai arra mutattak, hogy a szabálytalan számlázások részben nyereségnövelési ten­denciát takartak, de inkább pénzügyi finanszírozási ne­hézségek áthidalására szol­gáltak. A hiányosságok több ténye­zőhöz kapcsolódtak: egy munkára több szerződést kö­töttek. A végszámla és a kap­csolódó műszaki átadás olyan mennyiségi hiányokat tartal­mazott, ami a létesítmény Álekszandr Kedrov: Karrier Ott ültek, egymást fürkészve, szemközt az asztal­nál. — Főszakács a „Morzsa” büfében? — kérdezte a cingár. — Igen felelte a dagadt, és fészkelödni kezdett. • — A saját érdekében válaszoljon őszintén és be­csületesen ... A dagadt bólintott. — Kezdjük a húsos béléssel... Mivel szokta meg­tölteni? — Hú-ússal... — Pontosabban? — Hulladékkal és mócsinggal... Gondosan kiver­ve... A cingár hümmögött és belenézett a dossziéjába. — Miből állítja elő a bécsi szeletet? — Hú. — Pontosabban! — Pacalból és zsiradékból. Kidolgoztam egy mód­szert, amely... — Minden világos! — szakította félbe a cingár. — Hát az igaz-e, hogy minden cukrászkészítményből el­spórolja a tojást és a vajat? A dagadt őszintén beismerte. A cingár becsukta a dossziéját. — Sejti-e, mi volt a beszélgetésünk célja? — Nyilván... követnem kell önt? — hebegte a da­gadt némi habozás után. — Igen. VISZEM FÖSZAKÁCSNAK A „CENT­RUM” ÉTTEREMBE... Ford.: Antal Miklós használatba vételét lehetet­lenné tette, a számla, illet­ve a műszaki átadás-átvétel nem a ténylegesen elvégzett munkát, hanem azt megha­ladó teljesítményt tartalma­zott. Különösen ez utóbbi esetek a súlyosak, amikor a műszaki átadás-átvételi el­járás is szabálytalan, a beru­házó ténylegesen el nem vég­zett munkát vett át, s a kivi­telező jogtalanul átbevételt számolt el, ezen keresztül olyan nyereséget mutatott ki, aminek a vesztesége a követ­kező időszakban nyilvánvaló­an jelentkezik. Aki magának épít... A másik jelentős hibaforrás, amelyre az ellenőrzések rá­mutattak, az ideiglenesen be­épített, visszanyerhető anya­gok elszámolása volt. Több helyen már a szabályozás is hiányos, a visszanyerhető anyagok körét számlarend­jükben nem rögzítették. Ugyancsak említést érde­mel, hogy a saját maguknak végzett beruházások teljesít­ményértékének helytelen megállapítása — bár eseten­ként nem nagy összegben — igen gyakori hibafelület. A jelentősebb eltérések abból származtak, hogy nem tisz­tázták az árforma szerinti hovatartozást — ennek ugyanis lényeges szerepe van az értékelésnél. Meg kell em­líteni, hogy e hibával össze­függésben az állóeszköz-fenn­tartási költségként elszámolt beruházások szabálytalansága is előfordul még — bár csök­kenő összegben. A korábbi években már előtérbe került az építőipar­ban az anyagelszámoltatás te­rületének vizsgálata, az idén folytatott ellenőrzések pedig ezt már kiemelt témaként kezelték. Több helyen anyag­elszámoltatást egyáltalán nem végeztek, s ahol ez mégis megtörtént, többnyire formá­lisan, az eltérések okait nem vizsgálták, felelősségre nem vontak senkit. Mindez nem éppen a társadalmi, közös tu­lajdon védelmére vall. Fegyelmi eljárás A hiányosságok csökkenté­se érdekében az ellenőrzések általánosítható tapasztalatait a főkönyvelői értekezleteken rendszeresen ismertetjük. Ugyanakkor az ismétlődő, sú­lyosan jogszabálysértő maga­tartás miatt az említett idő­szakban 4 esetben javasoltuk a felelőssé tett, vezető állá­sú dolgozókkal szemben a fe­gyelmi eljárás kezdeményezé­sét. Garay László, a PM Bevételi Főigazgatóság megyei hivatalának osztály- vezetője Munkabizottságokban tanácskozik az úttörőparlament Pénteken hét munkabizott­ságban folytatta munkáját Debrecenben a Kölcsey Fe­renc Művelődési Központban a VII. országos úttörőparla­ment 350 küldötte. Más-más szempontból, de mindegyik munkacsoportban napirend­re került a kisdobosok és az úttörők tevékenysége és ma­gatartása, a jó módszerek népszerűsítése. Az előadók és a felszólalók hasznos kezde­ményezéseket, ötleteket, ja­vaslatokat tette közzé. Fog­lalkoztak a munkacsoportok a közösségi élet, a közéleti cselekvés és politizálás ered­ményeivel, hiányosságaival is. Az úttörőparlament 30 kül­dötte debreceni pajtások kí­séretében pénteken virágot helyezett el a Debreceni Re­formátus Kollégium oratóriu­mában, ahol 35 esztendővel ezelőtt megalakult a ideigle­nes nemzetgyűlés. A VII. országos úttörőpar­lament küldöttei délután debreceni úttörőcsapatok és üzemi szocialista brigádok tagjaival találkoztak. kézfogas A FÖLD ALATT korica termelési költsége, mint a hagyományosé. (Du­nántúli Napló) A Borsodi Szénbányák Vállalat putnoki bányaüze­ménél a vájárok két brigád­ja azt vállalta, hogy 1980. szeptember elején 250 méter­rel a föld színe alatt fognak kezet. Mi rejlik e különös kézfogás mögött? A putnoki bányaüzemnél nagyszabású rekonstrukciót végeznek, amelynek befejeztével a je­lenlegi napi 1200 tonna szén- termelést megduplázzák. Eh­hez azonban többek között az is szükséges, hogy két — egy­mástól több mint 2 kilomé­terre lévő — aknát 4 méter átmérőjű vágattal kössenek össze. Ennek „kihajtását” vállalta a két szocialista bri­gád. (Eszak-Magyarország) SZÉNDIOXIDOS KUKORICATÁROLÁS Pofon egyszerű! Munkagé­pekkel simára kell egyengetni a talajt, erre fóliát teríteni, aztán 10—20 vagonnyi kuko­ricát felprizmázni, a mű­anyaggal gondosan bebur­kolni, majd az előbb még a terményt felhalmozó gépek földet hordanak a kupacra, előbb azonban egy gumicsö­vet helyeznek a prizmába, amelyen keresztül egy szén- dioxidos palackból gázt ve­zetnek a kukoricahalomba. A Bikali Állami Gazdaságban 15 esztendeje tárolják így a halak etetésére szánt kukori­cát, megtakarítva ezzel a két­szeri szállítást (a földekről a szárítóig, majd a szárítóból a felhasználás helyéig) és az energiaigényes szárítás költ­ségeit. Az idén például a szá­mítások szerint mázsánként 40 forinttal olcsóbb lesz a széndioxidos tárolásos ku­SZONDÁZAS MÜSZAKKEZDÉS ELŐTT Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban a múlt évben vezérigazgatói utasításban rendelték el a rendszeres szondázást műszakkezdéskor, ha kell munka közben és üze­mi baleset bekövetkezésekor. Ha az ellenőrzés egy dolgozó­nál először mutat ki szeszfo­gyasztást, a következmény általában igazolatlan nap. Az ittasság ismétlődésével, egy­re súlyosabb lesz a felelős­ségre vonás, egészen az elbo­csátásig. Az utasítás életbelépése óta csaknem kétezer dolgo­zót szondáztak, s szinte ha­vonként csökkent azok szá­ma, akiknél szeszfogyasztást mutattak ki. (Fejér megyei Hírlap) ANYAHAGYMA ÜLTETÉSÉNEK GÉPESÍTÉSE A Kecskeméti Zöldségter­mesztési Kutató Intézetben egy újítóközösség egyhónapos munkával úgy alakított át egy 4—SA—BPD—40 típus­jelű burgonyaültető gépet, hogy az a hagyma ültetésére is alkalmassá vált. Az átala­kított burgonyaültető rendkí­vül gazdaságosan használha­tó fel a hagyma ültetésébe, hiszen mindössze négy sze­mély elegendő arra, hogy a gép vontatásával, kezelésével járó feladatokat ellássa. Gya­korlatilag huszonöt személy helyett dolgozik és a kézi munkánál jóval gyorsabban, pontosabban. (Petőfi Népe) ELLOPTAK NEGYVENEZRET II három grácia látogatása Lakatos Matild, Lakatos Mária és Balogh Erzsébet ti- szavasvári lakosok ez év má­jus végén elhatározták, hogy szakítanak életük egyhangú­ságával és valami izgalmas kaland után néznek. A há­rom grácia Sz. Balázs lakását szemelte ki és úgy döntöttek közös elhatározással, hogy meglátogatják pénzszerzés céljából. Fényes nappal, a délelőtti órákban tették „tisz­teletüket” úgy, hogy a szom­széd kerítésén keresztül La­katos Matild és Balogh Er­zsébet behatoltak Sz. Balázs udvarára, majd onnan a nyitva levő lakásba surran­tak be. Lakatos Mária az ut­cán maradt és figyelt, hogy jön-e valaki, aki veszélyt hozna fejükre. Nem jött sen­ki, így a lakásban a két láto­gató mindent felforgatva ku­tatott a pénz után. Aki keres, talál. Ök is ta­láltak, nem is keveset. Az ágyban lévő ágynemű felku­tatása során egy pénztárcára bukkantak, amiben 57 500 fo­rint volt. Elhatározták, hogy nem viszik el az egészet, így később veszik észre a lopást. A pénztárcából 40 000 fo­rintot magukhoz vettek és ahogy jöttek, ugyanúgy tá­voztak. Az ellopott pénzen a közeli temetőben megosztoz­tak, amiből természetesen a figyelő is részesült. A köny- nyen jött pénz könnyen ment: az utolsó fillérig el­költötték, a kár nem térült meg. A bíróság mint társtettese­ket vonta felelősségre lopás bűntettében a három tolvajt. Lakatos Matildot 1 évi, Balogh Erzsébetet 10 hónapi, míg Lakatos Máriát 8 hóna­pi szabadságvesztésre ítélte, ez utóbbi büntetés végrehaj­tását 3 évi próbaidőre fel­függesztette. A bíróság köte­lezte a vádlottakat, hogy egyetemlegesen 15 nap alatt fizessék meg Sz. Balázsnak okozott 40 000 forint kárát és annak ez év május 22-től ese­dékes 5 százalék kamatát. Az ítélet jogerős. m. t. ÍS& ^^Vjíógproietófjai, egyesüljetek; - * jiff iffJB MÖGBÄD'5®

Next

/
Thumbnails
Contents