Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-23 / 274. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 23. Magyar—francia közlemény Lázár György látogatásáról Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Raymond Barre-nak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének meghívására 1979. november 20-a és 22-e között hivatalos látogatást tett Franciaországban. A látogatás során Lázár György széles körű vélemény- cserét folytatott Raymond Barre-ral. A Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökét fogadta Valéry Gis- card d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke. Ugyancsak fogadta őt Alain Poher, a szenátus elnöke. Külön megbeszélésekre került sor Veress Péter magyar és Jean Francois Deniau francia külkereskedelmi miniszter, valamint a két küldöttség más tagjai között. A tárgyalások a magyar— francia kapcsolatokra hagyományosan jellemző barátság és kölcsönös tisztelet jegyében folytak. A két kormányfő megtárgyalta a magyar—francia kétoldalú kapcsolatok helyzetét és megelégedéssel üdvözölte a kapcsolatoknak az utóbbi években bekövetkezett fejlődését. Emlékeztettek arra, hogy a két ország kapcsolatainak kiemelkedő eseménye volt Kádár ■ Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának 1978. novemberi hivatalos franciaországi látogatása. Hangsúlyozták ennek az első legfelsőbb szintű találkozónak, valamint a Francia Köztársaság elnöke 1980 őszén sorra kerülő magyarországi látogatásának a jelentőségét a magyar—francia politikai párbeszéd elmélyítésének szempontjából. A két miniszterelnök megkülönböztetett - figyelmet szentelt a magyar—francia gazdasági kapcsolatoknak. Emlékeztettek arra a közös elhatározásukra, hogy a kapcsolatokat szélesebb alapra helyezik és meghatározzák fejlesztésük új irányát. Mindkét fél úgy értékelte, hogy a kereskedelmi forgalom a legutóbbi két évben jelentősen fejlődött, de még mindig nem éri el a Magyarország és Franciaország gazdasági teljesítőképességének megfelelő szintet. Szükségesnek tartották, hogy kölcsönösen újabb erőfeszítéseket tegyenek a kereskedelmi forgalom további növelésére, az 1977. évi megállapodásuknak megfelelően. Elismerték annak szükségességét is, hogy az árucserét kiegyensúlyozottabbá kell tenni. Lázár György és Raymond Barre megvizsgálta a két ország ipari együttműködésének eredményeit és perspektíváit azokon a területeken, amelyekről 1978 novemberében a magyar és a francia külkereskedelmi miniszter megállapodást írt alá. Üdvözölték a számítástechnikai, a vegyipari és az elektronikai kooperációban elért eredményeket és elhatározták, hogy tovább fokozzák az együttműködést ezeken a területeken. Hangsúlyozták a gépipar, különösen a szerszámgépek, járművek és mezőgazdasági gépek gyártása, a vaskohászat, az élelmiszeripar és az építőipar területén meglevő együttműködési lehetőségek jobb kihasználásának fontosságát. A két miniszterelnök ajánlotta a vállalatoknak, hogy ködösen keressék az együttműködés új lehetőségeit. E tekintetben megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a francia postaügyi és távközlési államtitkár közelmúltban lezajlott találkozója lehetővé tette az együttműködés fő irányainak meghatározását a fejlett technika alkalmazását igénylő ágazatokban. Megállapították, hogy a vállalatok közötti keretszerződések lehetővé teszik a szilárd és tartós alapokon nyugvó együttműködés és árucsere fejlesztését. Üdvözölték a gazdasági és ipari együttműködést szolgáló küldöttségcseréket, rendezvényeket, köztük az ez évben Párizsban és Lyonban rendezett „Magyar gazdasági és műszaki napok” sikerét. Kívánatosnak tartják, hogy a jövőben hasonló rendezvényeket szervezzenek mindkét országban abból a célból, hogy az érdekelt vállalatok és szervezetek együttműködésének új lehetőségeire hívják fel a figyelmet. A kormányfők kifejezésre juttatták elégedettségüket a párizsi és a budapesti dokumentációs központ, a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a francia kereskedelmi és iparkamarák tevékenységével kapcsolatban. A két fél egyetértőén tudomásul vette, hogy a vegyes bizottság átszervezte struktúráját annak érdekében, hogy hatékonyabban segítse elő a magyar és a francia vállalatok és szervezetek együttműködését. Jóváhagyták, hogy a közeljövőben Budapesten állandó szervezeti keret létesül a szerszámgép- gyártás területén felelős magyar és francia intézmények együttműködésére. A miniszterelnökök hangsúlyozták a két ország tervezési intézményei között kialakult gyümölcsöző kapcsolatok jelentőségét is. Kiemelték egymás nyelve, kultúrája, tudományos eredményei megismerésének fontosságát a magyar és a francia nép közeledésében és barátságának megszilárdításában. A két kormány ösztönözni fog minden olyan intézkedést, amely alkalmas arra, hogy hozzájáruljon e cél eléréséhez, kiváltképp ami a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyar- országi tanítását, valamint a magyar' kultúra franciaországi és a francia kultúra magyarországi terjesztését illeti. A kormányfők mélyreható véleménycserét folytattak a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Elégedetten állapították meg, hogy a két ország állásponja számos kérdésben hasonló. Megerősítették országaik elkötelezettségét az enyhülés mellett. Emlékeztettek Magyarország és Franciaország elhatározására, mely szerint minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az enyhülést elmélyítsék, a világ minden térségére és a nemzetközi kapcsolatok minden területére kiterjesszék. A felek hangsúlyozták, hogy az államok közötti jóviszonyban fontos jelentősége van a helsinki záróokmányban kinyilvánított minden elv — mind az alapvető egyéni szabadságjog, mind az államközi kapcsolatok elvei — tiszteletben tartásának és a záróokmány valameny- nyi ajánlása alkalmazásának. A kormányfők kifejezték reményűiket, hogy az 1980 novemberére előirányzott madridi találkozó lényeges előrehaladást tesz majd lehetővé a heteinki záróokmány valóra váltásában és új távlatokat nyit az enyhülés számára. Kinyilvánították, hogy Magyarország és Franciaország kész erőfeszítéseket tenni és kétoldalú konzultációk formájában együttműködni e cél eléréséért. A két miniszterelnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy folytatódik a fegyverzet felhalmozása a világban. Ismételten állást foglaltak a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló tényleges, általános és teljes leszerelés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetet, figyelembe véve minden ország egyenlő jogát saját biztonságára. A két fél megelégedéssel vette tudomásul a második szovjet—amerikai megállapodás aláírását a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról. Az európai kontinenst illetően a két kormányfő véleménycserét folytatott Fran- oiaonszáginalk 1978 májusában tett egy európai leszerelési konferencia összehívását célzó javaslatáról, valamint a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának 1979. májusi javaslatairól. A két kormányfő síkraszállt egy, a helsinki záróokmány valamennyi aláíróját magában foglaló konferencia összehívásáért, amelynek az lenne a célja, hogy konkrét intézkedéseket fogadjon el a bizalom erősítésére és a leszerelésre Európában. A két fél megerősítette, hogy a Közel-Keleten igazságos és tartós békét csak a konfliktus átfogó rendezésével lehet elérni. Ilyen rendezésben valamennyi érdekelt félnek részt kell vennie, beleértve a palesztin nép képviselőit is. A rendezésnek azon kell alapulnia, hogy Izrael kivonul az 1967 júniusában megszállt területekről, elismerik a palesztin nép törvényes jogait és a térség minden államának, köztük Izraelnek is azon jogát, hogy békében éljen, biztos, elismert és szavatolt határok között. A kormányfők az afrikai helyzettel kapcsolatban kiemelték annak szükségességét, hogy Afrika államai szabadon alakíthassák fejlődésüket és választhassák meg rendszerüket. Síkraszálltak a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezése mellett. Ez alkalommal is elítélték Dél-Afrika fajüldöző rendszerét. A két fél véleménycserét folytatott a délkelet-ázsiai helyzetről is. A két miniszterelnök egyetértett egy méltányo- sabb, igazságosabb nemzetközi gazdasági rend kialakításának szükségességével. Síkraszálltak a gazdasági stabilitás helyreállításáért és egy olyan növekedés előmozdításáért, amely ösztönzi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülését és a fejlődést az egész világon. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Francia Köztársaság miniszterelnöke kifejezte elégedettségét azzal kapcsolatban, hogy tárgyalásaik eredményesen járultak hozzá Magyarország és Franciaország baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztéséhez csakúgy, mint az enyhülés és a béke ügyéhez. Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg Raymond Barre miniszterelnököt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban hangoztatta: minél élőbbé teszitek közösségetek programját, annál több társat találtok a megvalósításhoz. Minden gyerek szívesen vesz részt okos, érdekes, hasznos, izgalmas, önmaga által is fontosnak tartott feladat megoldásában. E téren is jó irányba haladnak a csapatok. Bizonyítja ezt a megnövekedett közösségi munkát vállalók száma. S a megállapításnak nem csupán egy száraz adat, hanem sok, valóban komoly megbízatás teljesítése a fedezete. — Számos parlamenten esett szó — folytatta — az úttörőévek mozgalmainak, jelmondatainak elnevezéséről. Sok társatok kérte, hogy az országos úttörőparlament vitassa meg a következő úttörő év jelmondatát, örömmel teszünk eleget a kérésnek. Az 1980/81-es úttörőév jellegzetessége szövetségünk megalakulásának 35. évfordulója lesz. Azt javasoljuk, hogy az úttörőév jelmondata az legyen: „A tettek becsületéért”. Kérjük vitassátok meg, s ha jobbat találtok, azt is elfogadjuk. Az úttörőszövetség főtitkára a következő szavakkal zárta beszédét: — Tanácskozzatok olyan komolysággal, amit elvár tőletek az ország, amivel társaitok útra bocsátottak benneteket, s olyan kedvvel, tettrekészséggel, mint ahogyan tőletek megszoktuk. Baranyai Tibor felszólalásában átadta a fiataloknak az MSZMP Központi Bizottságának és Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának üdvözletét. — Nemcsak az elhangzott felszólalásokból, előadásokból tudjuk, az életben is tapasztaltuk — mondotta ezt követően —, hogy azokat a megbízatásokat, amelyeket három esztendővel ezelőtt kaptatok a párttól, sikeresen teljesítettétek. A párt most azt kéri: minden kisdobos és úttörő, minden őrs, raj és csapat vállaljon olyan feladatokat, amelyel védi és gyarapítja szép hazánk éá azon belül is szűkebb környezetének értékeit. — Legyetek takarékosak, vigyázzatok a meglévő értékekre. Mindezek mellett azt is kérjük: törődjetek még többet az öregekkel, legyetek még figyelmesebbek az idősekkel szemben, segítsetek nekik, hogy a munkában már megfáradtak utolsó évei még szebbek, gazdagabbak legyenek. A tanácskozást köszönötte ezután Köpf Lászióné, aki a KISZ- és az úttörőszervezetek egyre szorosabb kapcsolatáról beszélt. Hanga Mária pedig az úttörő- és iskolai munka jobb összehangolására hívta fel a figyelmet. A parlament délután hét munkacsoportban folytatta a tanácskozást. Este a küldöttek a Csokonai Színházban Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című drámáját nézték meg. Az enyhülésről, a leszerelésről Gromiko bonni tárgyalásai Két alkalommal tárgyalt csütörtökön Bonnban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter nyugatnémet kollégájával, Hans-Dietrich Gen- scherrel. A találkozó légkörét tárgyilagosnak és nyíltnak minősítették. Az európai enyhülés és a leszerelés kérdéseiről folytatott eszmecsere során — mint szovjet részről közölték — Gromiko részletesen elemezte, hogy milyen kedvezőtlen következményekkel járhat a kontinens politikai légkörére a NATO decemberre várható határozata amerikai középhatótávolságú rakéták európai állomásoztatásáról. Egyben felhívta a nyugatnémet vezetők figyelmét azokra a szovjet kezdeményezésekre is, amelyeket Leonyid Brezsnyev ismertetett október elején. Nyugatnémet részről elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a NATO bonni kezdeményezésre — részletes tárgyalási javaslatot terjeszt a szocialista országok elé. Erről az új rakétafegyverekkel kapcsolatos döntéssel párhuzamosan határoznak decemberben Brüsszelben. A bilaterális kapcsolatokról szólva a két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a Szovjetunió és az NSZK viszonya az 1970-es moszkvai szerződés aláírása óta kedvezően alakul, és mindkét fél készségét fejezte ki e kapcsolatok további fejlesztésére, s még nyitott kérdések érdemi megvitatására. Párizsi levelünk Magyar sikerek P árizs a mozik fővárosa. Nemcsak azért, mert a világ filmművészetének legújabb terméseit itt mutatják be — olykor előbb, mint abban az országban, ahol készültek —, hanem azért is, mert a tucatnyi archív moziban láthatók olyan filmek is, amelyekre csak apáink, vagy még inkább nagyapáink emlékezhetnek: némafilmek, vagy Marlene Dietrich Kék angyala, Drakula, vagy a híres régi cowboyfilmek. S a párizsi premier mozik, csakúgy, mint a régi filmeket felújító filmszínházak, rendszeresen tűznek műsorra magyar alkotásokat. Jan cső Miklós filmjeit sorra újítják fel. Mészáros Márta alkotásainak itt — valljuk meg — nagyobb sikerük van, mint otthon. Mészáros Márta az egyik legismertebb filmrendező Párizsban, s a legnagyobb sztárok is örömmel szerződnek hozzá. Legutóbb éppen Marina Vlady nyilatkozta az egyik francai napilapnak, hogy szeretne itt, Franciaországban olyan élő, hús-vér figurát alakítani, mint az „ök ketten” című Mészárosfilmben. S most ismét hosszú sorok állnak azok előtt a párizsi mozik előtt, amelyek Radványi Géza immár klasszikusnak tartott művét, a „Valahol Európában”-t újították fel. A francia filmterjesztő vállalat ezt tartotta a legméltóbbnak — a háború utáni nemzetközi filmművészet alkotásai közül — az 1979-es nemzetközi gyermekévre. A Le Monde című tekintélyes párizsi lap kritikusa a felújítás alkalmából ezt írta: igaz ugyan, hogy Radványi több képsora, beállítása a mai nézőnek talán kissé patetikus, vagy éppen érzelgős, de amit mond a háború legkiszolgáltatottabb, legártatlanabb áldozatairól, a gyerekekről, az ma is érvényes, az egész világnak szóló humanista üzenet. S nem véletlen, hogy a francia filmtörténet a második világháború utáni filmművészet egyik legnagyobb klasszikus alkotásának tartja a „Valahol Európában’’-t. Tehát bármennyit is bírálják odahaza a magyar filmet, itt, Párizsban jónak, érdekesnek, útkeresőnek tartják. Mindenekelőtt azért — írják az itteni kritikusok —, mivel választ keres mai égető társadalmi kérdésekre. Ismeri és szereti a francia zeneértő közönség a magyar zenét. Nemcsak Liszt és Bartók muzsikáját, amely- lyel naponta találkozhatunk a francia rádióállomások műsorain. A hangversenytermek műsorán rendszeresen szerepelnek Kodály művei. A francia rádió énekkara — a mester iránti tiszteletből — magyar nyelven adta elő a Psalmus Hungaricust, az egyik leghíresebb koncertteremben, a Pleyel-teremben. A rádió egy másik, nyilvános hangversenyen Doráti Antal vezényelte Kodály Háry János szvitjét. Előadóművészeink pedig valósággal „hazajárnak” Párizsba: Ránki Dezső, Kocsis Zoltán és sokan mások nagyon népszerűek. S ugyancsak szinte „hazajár” — Párizsba, Avignon- ba a mi Állami Bábszínházunk. Nemrégiben egy teljes hónapon át megérdemelt sikert aratott a Montparnasse híres revüszínházában, a Bobino-ban. A közönség kitűnően értette a magyar bábosok fanyar humorát, modern játékstílusát, kitűnő technikáját, de persze, külön örömmel fogadta a pazar népviseletbe öltöztetett bábok tüzes csárdását és párnatáncát is. V égezetül — de nem utolsósorban — eljutottunk arra a fokra, amikor a magyar irodalom is helyet kap a könyvpiacon, a francia rádió irodalmi műsoraiban. Kétségtelen, hogy a francia közönség eddig nagyon kevéssé ismerte íróinkat, költőinket, akiknek persze az egész világ számára volt és van mondanivalójuk. Ez nemcsak terjesztés kérdése, hanem fordítási gond is. Most azonban több kitűnő fordítás készült, Móricz, József Attila, Radnóti müveiből. A párizsi rádió decemberben tűzi műsorára Móricz Zsigmond három novellájának dramatizált változatát — az egyik, természetesen a halhatatlan „Hét krajcár”. S a párizsi Magyar Intézetben éppen néhány nappal ezelőtt rendezett közös irodalmi estet a francia és a Magyar Rádió: József Attila, Radnóti, Illyés Gyula, Pilinszky János versei hangzottak el — franciául Vicky Messica előadóművész tolmácsolásában, magyarul Major Tamás és Egressy István előadásában. A francia rádió szalagra rögzítette az est teljes műsorát, amelyet a francia rádióhallgatók is hallhatnak majd — természetesen némi magyarázattal fűszerezve. Hiszen a francia közönségnek — a versek megértéséhez — el kell mondani azt is, milyen történelmi kor szülte ezt a fájdalmas, olykor tragikus lírát. Akad olyan kulturális követünk is, akit magyarok, franciák egyaránt magukénak vallanak: Joseph Kosma — vagyis Kozma József, a legpárizsibb, legfranciásabb dalok szerzője. A francia kritikusok rangsorolása szerint az utóbbi évtizedek legjobb, legmaradandóbb tíz sanzonja között — magától értetődően — ott szerepel a Hulló levelek, a dal, amelyet Yvés Montand tett felejthetetlenné. Szécsi Éva Tanácskozik a tuniszi arab csúcsértekezlet Csütörtökön Tuniszban az airab csúcsértekezleten Szár- kisz libanoni elnök egyezségre jutott a fontosabb arab országok vezetőivel abban, hogy a palesztin ellenállók továbbra is Dél-Libanonban tartózkodhatnak — közölte a libanoni küldöttség szóvivője. A libanoni forrás szerint a palesztinok cserébe vállalják, hogy nem indítanak közvetlen támadásokat Izrael ellen dél-libanoni területekről. Az egyezségről szóló libanoni közlést egyelőre nem erősítették meg semmilyen hivatalos formában. Megfigyelők szerint az arab vezetők igyekeznek elkerülni a küldöttségek között Dél- Libanonnal kapcsolatban keletkezett nézeteltérések elmérgesedését. A TAP tunéziai hírügynökség úgy tudja: az arab vezetők elhatározták, hogy nyilatkozatban ítélik el az Egyesült Államok közel-keleti politikáját. A dokumentumot Carter amerikai elnöknek fogják címezni. Jól tájékozott források közölték, hogy a következő csúcsértekezletet — az arab abc sorrendje alapján — a jordániai fővárosban, Am- manban tartják.
