Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-22 / 273. szám

1979. november 22. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Technológiai szerelés Pakson Védőruházati műbőrcsalád Megkezdték az őszi BNV-n di­jat nyert védőruházati mübőrcsa- lád nagyüzemi gyártását a győ­ri Graboplast Pamutszövő és Mű­bőrgyárban. Az új terméícsalá- dot a gyár fejlesztői a SZOT Munkavédelmi Kutatóintézettel közösen dolgozták ki. Az új mű­bőrfajta előállításával jelentős mennyiségű tőkés import válik fölöslegessé. Három változatban gyártják az olajiparban, az élelmiszeripar­ban, illetve a közutakon dolgo­zók részére. Az olajálló műbőr­ből varrt védőruha megakadá­lyozza, hogy a bőrt roncsoló ve­gyianyag érintkezzen az emberi testtel. A másik típusból védő­kötények készíthetők a tejipari és a húsipari dolgozók részére. A fluoreszkáló pigmenteket tartal­mazó műbőr pedig a közutakon dolgozók biztonságát szavatolja, ugyanis a belőle készített öltö­zék messziről is jól látható. A közlekedésbiztonsági tanács ja­vaslatára a gyerek sportdzsekik vállára és karjára is varrnak díszítőcsíkokat ebből a fluoresz­káló anyagból. A gyerekek biz­tonságos közlekedést segítő öltö­zékek rövidesen megjelennek a Graboplast mintaboltjaiban. Környezetvédelmi tennivalók a házikertben (2.) A különböző növényi termé­nyekben a növényvédő szerek egy bizonyos idő (élelmezés-egészség­ügyi várakozási idő) múlva ká­ros maradványok nélkül elbom­lanak. Ezt a növényvédelmi és agrokémiai állomás felügyelői, valamint analitikai laboratóriu­ma segítségével a nagyüzemi gazdaságokban figyelemmel kísé­rik. A megengedettnél magasabb szermaradvány észlelése esetén a gyümölcs vagy zöldség szedését, szállítását az érvényes rendelet alapján megtiltják. A szúrópróbaszerű mintavétel 1980-tól a háztájiból és a kisker­tekből piacra került termények­nél is gyakoribb lesz. Az elmúlt években a kisüzemekben is nö­vekedett a növényvédőszer-fel- használás, így egyre sürgetőbb e valamennyiünk egészségét védő ellenőrzés fokozása. A mintavétel elvégzéséhez per­metezési napló szükséges, amely az illető növényi termék növény­védő szeres kezeléseit tartalmaz­za. Ennek vezetését a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi, valamint az egészségügyi miniszter 5/1977. MÉM—EüM. sz. együttes rende­leté írja elő. E szerint azok a termelők, akik forgalombahoza- talra szánt terményt növényvédő szerrel kezelnek, kötelesek a nö­vényvédő szeres munkáról nyil­vántartást 3 évig meg kell őriz- mazni kell a permetezés befeje­zésének időpontját, a készítmény nevét, a felhasználás töménysé­gét, a szedés időpontját. A nyilr vántartást 3 évig meg kell őrzir ni és azt az ellenőrző hatóságnak be kell mutatni. A növényvédő szerek mellett a műtrágyák is veszélyforrást je­lenthetnek az ember és környe­zete számára. A helytelen táro­lás következtében élővizekbe, kutakba bejutva azok sótartal­mát megnövelik, ami emberre, állatra mérgező hatású, óvakod­junk a túlzott műtrágyahaszná­lattól, ami pl. nitrogéntartalmú műtrágya esetében azért jelent veszélyforrást, mert káros mér­tékben növeli a talaj és a nö­vény nitráttartalmát. Csapadékos időben a talajból kimosódva be­kerül az élővízbe. A házikertekben és kisegítő gazdaságokban is ajánlatos a műtrágyázást talajvizsgálat alap­ján végezni, így nem történik túladagolás. A gondosan tárolt és szakszerűen felhasznált műtrá­gya nem jelent veszélyt az élő­világ számára. Amennyiben a fentiekben fel­sorolt szabályokat, előírásokat betartjuk, úgy magunkat, vala­mint környezetünket megvédhet­jük a növényvédő szerek és mű­trágyák káros hatásaitól. Endreffy Zsolt, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Megfelelő ütemben halad a paksi atomerőmű építése. Jelenleg az el^ő turbina végleges, — dinamométeres — beállítása folyik, és már szerelik a második turbinát is. Október utolsó napjaiban helyére ke­rült az első gőzfejlesztő, és ezzel kezdetét vette a nagyobb volumenű technológiai szerelés. Az év utolsó hónapjában megkezdődik a vízki­vételi mű üzembe helyezése. (MTI fotó.) Pára a szélvédőn ősszel és télen fokozottabb óvatossággal, nagyobb odafigye­léssel lehet csak biztonságosan közlekedni. Éppen ekkor van szükség arra, hogy kifogástala­nul lássuk az utat, amiben aka­dályt jelenthet egy alattomos je­lenség, az ablakok bepárásodá­sa. Ha a párásodás nemcsak az első és hátsó szélvédőre, hanem a kocsi oldalablakaira és külső-bel­ső tükreire is kiterjed, végzetes helyzetbe kerülhet az autóveze­tő. A bepárásodás kívül és belül egyaránt fenyegeti az ablaküve­get. Elindulás után kívülről már nem csapódik le pára az üvegre, de ehhez előbb — a gumilapos le­húzás után — a gépkocsi minden ablakát tisztára kell törölni. Ha egy ronggyal csak tessék-lássék töröljük végig az ablakokat, a nedvességgel együtt szétmázol­hatjuk az előző napon lerakódott port és egyéb szennyeződést. Nagy könnyelműséget követ el, aki elindulás után csak az ab­laktörlő lapátokkal távolítja el a párát, de a szélvédő sarkain és szélén megmarad az átlátszatlan, szürke réteg. Komoly felelőt- ~Iettség áz'is.'Ha VaTaKiesupálvax első szélvédőt tisztítja meg. A hátsó szélvédőn lévő páraréteg a hátralátást akadályozza, és ha a bal oldali ablakot sem tö­röltük le, még a külső visszapil­lantó tükröt se használhatjuk. Enyhén szólva ámokfutónak ne­vezhető az olyan autóvezető, aki úgy irányit egy gépkocsit, hogy nem tudja, mi történik mögötte és körülötte. Ha kívülről gondosan letisztított ablakokkal indulunk el, még mindig hátravan a belső párá­sodás veszélye, ami nem kevésbé kellemetlen. Amikor nedves idő­ben, illetve reggel vagy este egy­nél több személy száll be a gép­kocsiba, ajánlatos az ablakokat egy időre leengedni, hogy a kilé­legzett pára eltávozhassák az utastérből, ne csapódjon le az üvegfelületekre. Amikor a kocsi már haladt néhány kilométert, megfelelően átmelegedett a mo­tor, vízhűtéses kocsiknál a szél­védőt már hatásosan párátlanít- ja a fűtőberendezés, ha a meleg levegőt az üvegre irányítjuk (az oldal- és hátsó ablakok párátla­nítására használjuk a szórópa­lackban kapható folyadékot, vagy a páramentesítő vegyszerrel át­itatott kendőt). A léghűtéses ko­csiknál az első szélvédő belső ol­dalát is ajánlatos páramentesí­tővel kezelni, fűtésük ugyanis nem annyira hatásos, mint a víz­hűtéses autóké. Mindkét fűtési módnál előnyös, ha menet köz­ben az oldalablakokon keskeny rést hagyunk, ami elősegíti a légcirkulációt. Jól teszi, aki a gépkocsi hátsó ablakát fűtőszálas páramentesí­tővel látja el, amit egy kapcsoló közbeiktatásával az autó akku­mulátorához kell csatlakoztatni. Megéri a kiadást, jelentősen fo- koza a vezetési biztonságot. A drágább gépkocsimárkák már ele­ve olyan szélvédőkkel készülnek. amelyekbe a gyártás során be­ágyazzák a hajszálvékony fűtő- szálakat. A közlekedéspszichológusok fi­gyelemre méltó észrevételeket hangoztatnak a bepárásodott gép­kocsiablakokkal való autózással kapcsolatban. A bepárásodás — mondják — korlátozza látásun­kat, az erőfeszítés pedig idő előtti elfáradáshoz vezet. A látási in­formációk csökkenése érzelmi elbizonytalanodást, szorongást, tévcselekvéseket válthat ki. A pá­rásodás ugyanis akadályozza az alaklátást és az elvezet a fantá­zia élénkebb működéséhez. Ha pedig az alaklátás érzékleteSsége megszűnik és fölénybe kerül a képzelet, ott már nem lehet meg­bízni a gépkocsivezetőben. Hétmillió dolláros import­megtakarítás Mintegy 7 millió dollár értékű importot takarított meg idén a magyar népgazdaság azzal, hogy a nyergesújfalui Magyar Viscosa- gyár legfiatalabb üzemében, a PAN-gyárban már kizárólag szovjet alapanyagból készítették a gyapjú típusú Crumeron szála­kat. A magyar—szovjet petrolké­miai egyezmény lehetővé tette, hogy már tavaly 5000 tonna, az idén pedig teljes akrilnitriligé- nyüket, mind a 10 000 tonna nyersanyagot szovjet forrásból szerezzék be. A gyártáshoz szük­séges legfontosabb segédanyagot, a dimetilformahidot — évi 400 tonna mennyiségben — az NDK- ból vásárolják. A Crumeron szál jó példája az eredményes KGST-együttműkö- désnek. A termelésnek több mint a felét, az idén 6000 tonnát ugyan­is a magyar—lengyel gyártássza- kosodási-szállítási egyezmény alapján Lengyelországba szállít­ják, ahol ruházati és lakástextil­termékeket állítanak elő belőle. Jobb minőségű a Bakony gyújtógyertya Javította a gyújtógyértya mi­nőségét, korszerűsítette a gyártás technológiáját a veszprémi Ba­kony Művek és ezzel versenyké­pessé tette a külföldi piacon is. Ezt bizonyítják külföldi „bemu­tatásának” első visszhangjai is. Az első nagyobb tételt, 200 ezret az NDK-ból rendelték, de ígére­tes tárgyalások folynak a szov­jet autógyárakkal is. A módosí­tott Bakony gyújtógyertya piaci sikerének titka, hogy tökéletesí­tették a tömítést, talkum helyett üvegragasztót használnak. Az eh­hez alkalmazott technológia megakadályozza a gyújtógyertya átfúvását, amelynek mindig üzemzavar a következménye. Tanácsok a gyümölcs­tároláshoz A kiskertek-télialma- és körte- termését szeretnénk minél to­vább károsodás nélkül eltartani. Ez nem is lehetetlen. A tárolásra minél alacsonyabb, 4 C-fok kö­rüli, szabályozható hőmérsékletű, szellőztethető helyiség alkalmas amelynek páratartalma is megfe­lelő szinten tartható a padozat locsolásával, párologtató v edé­nyekkel. A helyiség alapos' kita­karítása, fertőtlenítése (kénezé- se, a fa részek szódás vagy réz- gálicos vízzel való lesúrolása, a falak kimeszelése stb.) legalább olyan fontos, mint az, hogy oda kizárólag ép, egészséges gyümöl­csöt szabad berakni, romló, sé­rült, rothadó gyümölcsöt átmene­tileg sem. A tárolóhelyiség hő­mérsékletének, nedvességtartal­mának ellenőrzéséhez feltétlenül vásároljunk legalább hőmérőt, de ha kapunk, nedvességtarta­lom-mérőt is. Az almát, körtét két-három so­rával polcokra is rakhatjuk. Az almát több sorával ládákban is tárolhatjuk. Mind a polcokon, mind a ládákban több helyen ki- luggatott fóliával is takarhatjuk, hogy a oárolgási veszteséget csökkentsük, de a szükséges le­vegőzést (a légzéshez szükséges oxigént, s ugyanakkor a felesle­ges szén-dioxid eltávozását) biz­tosítsuk. Kisebb és nagyobb mennyiségű gyümölcsöt is tá­rolhatunk polietilénből készült fóliazsákban, amelyhez a legal­kalmasabbak a 0.05 mm alatti vastagságú, ió gázáteresztő ké­pességű fóliák. Itt még fonto­sabb. hogy a gvümölcs kellően lehűtve kerüljön a zsákba, amelynek nyitott részét csak be­hajtjuk (nem zárjuk légmente­sen), de a légcsere biztosítására, a nagyobb mérvű Dárakicsaoódás megelőzésére (magasabb hőmér­sékleten ez erős és kedvezőbb lehetőségeket teremt a káros mikroorganizmusok elszaporodá­sához is) a fóliazsákot néhány helyen még perforálni is taná­csos. Gy. Sz. E. Az Alkaloida gyár segítsége nagyüzemeknek és kistermelőknek Aranyat érő szerves anyag __ Növényi konrfposzt mákgubóból — díjmentesen Megyénk talajaira — különösen a nyírségi részen — jellemző az alacsony szervesanyag-tartalom. Az eddigi laboratóriumi vizsgála­tok szerint általában a humusz- tartalom 0,1—1 százalék körül in­gadozik. Az elmúlt években szinte tel­jesen elfelejtettük, hogy a koráb­bi időszakban a jó gazdák mi­lyen óriási jelentőséget tulajdo­nítottak a szerves trágyák hasz­nálatának, amely a régmúlt idő­ben a tápanyag-visszapótlás szin­te egyetlen lehetősége volt. A mezőgazdaság iparosodásával sajnos együtt járt a szerves trá­gyák csökkenő felhasználása. A pénzügyi elszámolás nem megfe­lelő volta arra ösztönözte az üze­meket, hogy szerves trágyák he­lyett koncentráltabb tápelemeket tartalmazó műtrágyákat használ­janak. Ez azt eredményezte, hogy talajaink szervesanyag-tartalma fokozatosn csökkenni kezdett és a megfelelő műtrágyaválaszték hiányában az amúgy is savanyú talajaink még jobban elsava- nyodtak. Ennek kapcsán a mű­trágyákkal bevitt tápanyagok ér­vényesülése is csökkent, illetve a műtrágyák nem érvényesültek kellő hatékonysággal. Az elkövetett hibákat idejében felismerték és napjainkban mind többen és többen foglalkoznak ta­lajaink szervesanyag-tartalmának problémáival, és az ezzel szoro­san kapcsolatos meszezéssel. A mész minden növénynek elen­gedhetetlen tápeleme, csakúgy, mint a nitrogén, a foszfor és a kálium, csak erről eddig alig be­széltünk. Ha meszezünk, szerves anyagot is kell adnunk, ha szer­vestrágyázunk, meszezni is in­dokolt! A korábbi üzemszervezési kon­cepciók alapján több nagyüzem profiltisztítást végzett, melynek kapcsán több mezőgazdasági nagyüzem szinte teljesen felszá­molta állattartását és általában a korábban nagy jövedelmet bizto­sító kertészeti — főleg gyümölcs — termesztésre rendezkedett be. Mivel a saját termelésű szerves trágya ezzel automatikusan meg­szűnt, minimális területre kor­látozódott, vagy teljesen szüne­teltették a gyümölcsösök szerves- trágyázását. Ez maga után vonta talajaink szervesanyag-tartalmá­nak lassú csökkenését és ezzel egyidejűleg fokozódott és ma már egyre súlyosabb mértékben jelentkeznek az almánál a külön­böző élettani betegségek, mely utóbbi jelenség igen súlyos prob­léma. A helyes talajerő-gazdálkodás tehát közvetve növényegészség- ügyi kérdés is. Az élettani be­tegségek csökkentése és felszá­molása a ázervesanyag-visszapót- lás és mész használata nélkül ne­hezen képzelhető el. Jelenleg vannak és valószínűleg lesznek is olyan nagy- és kisüze­mek, ahol a talajok szervesanyag- visszapótlása rövidebb, vagy hosszabb távon nem tekinthető megoldottnak. E szakmai gond megoldásához ad hallatlan segít­séget a tiszvasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár melléktermékeként mákból keletkező növényi kom- posztanyaga, melynek forgalom­ba hozatalán a MÉM növényvé­delmi és agrokémiai főosztálya 38 805/1979. szám alatt ideiglenesen engedélyezte homoktalajok javí­tására, a talaj pH-jától függően, kalciumkarbonát-kiegészítéssel. Az anyag ezen túlmenően alkal­mas palántanevelő telepek mag­házföldjének helyettesítésére is. Az Alkaloida gyár párt- és gaz­dasági vezetése a nagy mennyi­ségben felhalmozódott, igen ér­tékes anyagot a termelés szol­gálatába kívánja állítani és eny­híteni akar megyénk nagy- és kisüzemeinek égető szervesanyag- gondjain. Ügy döntöttek, hogy a keletkezett igen hasznos mellék- terméket térítésmentesen bocsát­ják az arra rászoruló üzemek rendelkezésére. Az anyag felra­kásáról a szállítónak kell gondos­kodnia. Jól szervezett összefo­gással, kellő mennyiség esetén fuvareszközök biztosításával a kertbarátok is igénybe vehetik a gyár segítségét. Nevezett anyag átlagban 0,43 százalék nitrogént, 0,03 százalék foszforpentoxidot, 0,13 százalék káliumoxidot és minimum 18 szá­zalék szerves anyagot tartalmaz. Az őszi mezőgazdasági munkák befejeztével az üzemek szállító- kapacitása lassan felszabadul és ez lehetővé teszi a komposzt őszi, téli szállítását. Érdemes lenne eme kihaszná­latlan és talajaink szempontjából igen fontos és hasznos szerves anyag elszállításával érdemben is foglalkozni. Alkalmazásával je­lentős mennyiségű műtrágyát tu­dunk megtakarítani, hiszen a szerves anyagon kívül nitrogént, foszfort és káliumot, valamint mikroelemeket is tartalmaz. Dr. Fodor Tamás ág-ok szakszóig, állomása Ültethetjük a fokhagymát A fokhagyma egyik jelentős ízesítő zöldségnövényünk, első­sorban különböző húsok fűszere­zésére, ízesítésére alkalmas. Ér­tékét elsősorban nagy száraz­anyag- és fehérjetartalma adja. Szárazanyag-tartalma mintegy 34—36 százalék, s ebből a fehérje- vegyületek mennyisége 5—6 szá­zalék. Jellegzetes szagát a benne levő allilszulfidtól kapja, amely­nek baktériumölő hatása is van. Mivel a hideget jól bírja, a sza­porításra szánt gerezdek novem­ber hónapban elduggathatók. Egy fokhagymafejben 8—10 ge­rezd van, melyeket a gyökér fe­löli részen egy gyökéralj képződ­mény, s néhány külső fehér bu­roklevél tart össze. A gerezdeket ültetésig nem célszerű szétszed­ni, mert így kisebb a víz-, illet­ve a súlyveszteség, sőt a tárolás is kisebb helyen oldható meg. Csak ültetés előtt érdemes a hagymákat gerezdekre szétszed­ni, mert ez a művelet könnyen és gyorsan elvégezhető. A fokhagyma nem igényli a frissen trágyázott területeket, az előző évben trágyázott elővete- mény után is bőven terem. A hő­mérséklethatásokra eléggé kö­zömbös, jó hidegtűrő, a talajban a legkeményebb hidegeket is át­vészeli. A nálunk termesztett fok­hagymaváltozatok a fényviszo­nyok változásaira különösebben nem reagálnak, így kisebb ár­nyékban — köztes növényként, alacsony növénnyel párosítva — is termeszthető. Csak nagyon aszályos időjárásban hoz kisebb termést. A fokhagyma kis lombja, apró hagymái miatt igen sűrűn ültet­hető, a szétszedett gerezdeket 25 cm sor- és 10 cm tőtávolságra célszerű duggatni. A fokhagymát fejtrágyázni csak ritkán szokták. Nagyon so­vány talajon a begyökeresedést követően egy alkalommal fosz­for- és nitrogéntartalmú műtrá­gyával esetleg fejtrágyázhatjuk. A műtrágya mennyisége mindig a talaj tápanyagtartalmától függ. Még közepesen trágyázott talajba se adagoljunk 1 dkg négyzetmé­ter vegyes műtrágya dózisnál na­gyobb mennyiséget. Dr. Széles Csaba Hájlibák szakcsoportban A kiskunfélegyházi libatenyésztő szakcsoportban évente kétszáz- harmincezer libát tenyésztenek, melyből száznyolcvanezer úgyneve­zett májliba. Ez az ágazat nagy hasznot hoz, mert a libák zömét ex­portálják. Felvételünk még a nyáron készült. (MTt fotó.t ------­Háztáji birkák Az állatforgalml vállalat Örkényi leadóhelyén Ősszel és tavasszal átveszik a környező falvakban nevelt háztáji birkákat. A most átvett fiatal állatokat a bugaci Petőfi Tsz-ben tovább nevelik, hizlalják, és ha elérték a megfelelő súlyt, exportálják. (MTI fotó.) » újdonságok. TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK AUTÓ - MOTOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents